Magyar Hírmondó 17. (1800. január-június, 1-51. szám)
1800-04-22 / 32. szám
§29 csak egy millió volt szabad, a’ többi pedig rabszolga, és ez az állapotbéli különbség, törvényül volt volt feltéve ’s megerösítve Lykurgus és Solon által; helyesnek esmérte azt Aristoteles, és az (úgy nevezett) isteni Plátó ; szorossanghoz tartották magokat az Athenae-béli, Spártai és Római Sereg - Vezérek, ’s Követek, a’ kik, Polybius, Titus Livius, és Thucydides Históriájában olly hangon beszéllenek, mint ha Attila, vagy Thinguiskan emberei lettek vólna, sosem vóltak Rómában is másképpen mind ezek, még akkor is, midőn (a’ szokott kifejezés szerént) a’ leg szebb idei folytak Rómának. Különbözött ugyan ottan ottan, az úgy nevezett Római Respublika’ állapotja, de annyi mindenkor igaz, hogy ott a’ népnek leg nagyobb része, melly 4 Plebejusokból állott, nagyuzsorák terhe alatt sínlódott, egynek egynek közzülök a’ birtoka nem tett négy hód földet is; voltak ugyan neki is rabszolgai, de a’ kiktől nem egyébben különbözött; hanem hogy megverhette azokat, el adhatta a’ kitana voksát , és megőszülhetett vagy el veszhetett a’ tábori rabszolgaságban, ’s katonai ragadozásokban , a’ hatalom és gazdagság ellenben, egy olly felekezet’ kezeiben volt, a’ melynek Tagjai veszekedtek egymással; a’ frigyes és társ népeket úgy nézték mint adózóikat. Valóban, mentöl tovább ’s figyelmetesebben vi’sgálódtam a’ Lacedaemoniak és a Rómaiak