Magyar Hivatalnokok Lapja, 1874 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1874-03-22 / 12. szám

Előfizetési ár: Egész évre . . 6 frt — kr. j Fél évre . . . 3 „ — „ j Negyed évre . . 1 „ 50 „ j Egyes szám ára 15 kr. HIRDETÉSEK | 10 krajcárjával számíttatnak petiti i.... soronként ..~i ! MAGYAR A hivatalnokok és szellemi munkások összes érdekeit képviselő HETI KÖZLÖNY. Megjelenik minden vasárnap egy nagy negyedrétiven. Kiadó-tulajdonosok: Vanicek Vince és Rózsaági Antal Felelős szerkesztő : Rózsaági Antal. II. évfolyam, Budapest, 1874. márczius 22. -J SZERKESZTŐSÉG. .. PEST, Aldunasor 19. sz. 3. óra. VI. sz. Kiadóhivatal: váczi út 57. szám, 11-dik emelet. I Kérírat°k nem szolgáltatnak vissza és a névtelen közlemények nem vétetnek tekintetbe. 12. szám. A válság alatt. Boldog azon állam, melyben a nép kormányával, és ez viszont a nép magatartásával meg van elégedve. Boldog azon nemzet, melyben a kormányválság ritkán fordul elő, és a pártok nem egymás ellen törnek, hanem csak azért küzdenek külön-külön, hogy a haza jólétére célzó törekvéseikben a fogékonyságot elszenderedni ne engedjék. Hol a kormány a nép és annak minden osztálya érdekében jó akarattal működik, és elemi csapások a hazára nem nehezednek, azon államban a jólét mind a gazdászat, mind az ipar és kereskedelem terén, nem különben egyes osztályok kebelében is virágzásnak indul. Mit mondjuk most, főleg mi, ügyeink rendezését váró hivatalnokok, midőn alig nyolc év alatt felelős kormányunk oly sok válságot ért, nevezhetjük-e magunkat boldogoknak, midőn csaknem ott állunk, hogy a nép a kormányban és ez viszont a népben veszít a bizalmat ? Bizonyára nem! Azért is most a válság alatt kell jól meggondolni, hogy mi a teendő a kormányzat és a nép jövője érdekében, és hogy mi módon rendezhető mielőbb és előnyösen a hivatalnoki kar súlyos helyzete, amely testület utóvégre is a jó kormányzat egyik factora. Miként a magánháztartásban, midőn zilálttá kezd válni a házvitel, mérlegbe vettetik a cselekvő és szenvedő állapot, és ha ez utóbbi a mérleget egészen le nem nyomja, még remény van szigorúbb takarékosság mellett az egyensúly helyreállítására, és úgy szükséges minden kormányválság előtt az anyagi helyzetet és az egyes néposztályok kívánalmait venni bírálat alá, a bajokat orvosolni, és a mérlegben az egyedül boldogító egyensúlyt helyreállítani. Ha már kellő világlatba van hozva az anyagi helyzet, amely minden válság előtt és alatt szem előtt tartandó, csak akkor kellene a jövő kormány választására menni, mert a válság oly tény, melyet előbb meg kell állapítani, és azután áttérni a személyi kérdésekre nagy egyensúlyban áll a haza mérlege vagy nem; első esetben gondoskodni kell határozott, tapasztalt és takarékos kormányról, az utóbbi esetben pedig oly leszámítoló bizottságról, mely a csőddel határos veszélyt szilárd és biztos kezekkel feltartja és megakadályozza. Ugyanis, ha a válság okai kiderítve vannak és a helyzet javítható, akkor a válságot előidéző személyek közül azok, kik jóakarattal működtek, de reformtörekvéseikben tőlük nem függő okok által voltak akadályozva, a kormányban meghagyandók, akik pedig személyes gyengeségből lennek a válság okozóivá kihagyandók, és helyettük pártkülönbség nélkül oly egyének választandók be, kik programul a haza jólétét, a különféle néposztályok anyagi és szellemi javát, az állami tisztviselői kérdés korszer és méltányos megoldását tűzték ki. Reményünk a mostani válság alatt csak kecsegtető lehet, mert miként egykor, midőn a haza veszélyben volt megszűnt minden pártoskodás, úgy most is önzéstelen, bátran és nemesen lépett fel a coalitió eszméje. Oly tény ez, melynek fontosságán és a haza javára irányzott czélján nem szabad kételkednünk, és a megoldás felé bizalommal kell fordulnunk, tartson a válság inkább tovább, de az új kormány ébredésével a nemzetnek is adjon erőt, a tisztviselői karnak önbizalmat és a jövőbeni reményt, tegye erőssé és kitartóvá a nemzetet, hogy az fentarthassa magát, és fentarthassa a kormányt is szeretettel, hogy hosszú időkön át ne nézünk válságnak elébe; ölelje a nép a kormányt és ez viszont a népet, annak minden rétegét keblére; ne mi magunk, de a világ mondja rólunk, hogy a magyar nemzet boldog és a magyar birodalom virágzó. Az államhivatalnokok elleni fegyelmi eljárás Oroszországban és Austriában, mint egy adat a szolgálati rendszabályokhoz. Vilnában, Oroszországban, az ottani katonai intendaturához beosztott tanácsos Boleszlavszky ellen a következő fegyelmi eljárás vitetett nyilvánosan keresztül. A katonai raktárak vizsgálatánál a lisztkészlet megromolva találtatott, miért is azt eladni, és fris liszttel pótolni kellett. Buzsin főintendáns a lisztet Manasovitz izraelita kereskedőnek, puttonját 12 új képekért számítva, szabad kézből akarta eladni; Boleszlavszky azonban a nyilvános árverés mellett volt, és Buzsinnak engedni kellett. Árverés alkalmával a lisztet egy pálinkagyár szesz előállításra puttononként 60 kopekjével vette meg, mely előnyös vételből az államkincstárra 40.000 rubelnyi nyereség káromlott. Nagyon természetesen Buzsinnak most már nem volt más gondja, csakhogy magát alárendeltjén megboszulja. És erre csakhamar nyitott alkalom. Hire jutott ugyanis, hogy a lisztnek egy része a pálinkagyár helyett Rovnoba szállíttatott, és ott a katonaságnak mint jó liszt drága pénzen eladatott. Boleszlavszky erre Buzsintól azon utasítást nyerte, hogy egy tisztviselő kíséretében menjen a pálinkagyárba, és győződjék meg arról, vájjon az eladott liszt mennyisége mind a raktárban van-e. A kiküldöttek eljárásukról jegyzőkönyvet vevén fel, a talált liszt mennyiséget mázsáló nem létében csak szemmérték után becsülték meg. Amint később azonban mégis begyőzetett, hogy a liszt egy részével sikkasztás történt, Buzsin Boleszlavszky ellen hivatalos eljárásában tanúsított hamis vallomás végett vizsgálatot indított. A megejtett nyilvános tárgyalásnál vádlottat Spasovitz pétervári ügyvéd védelmezte, és remek előadásával begyőzte, hogy védenczét egyedül a liszt mennyiség felületes megbecsülése