Magyar Honvéd, 1996. január-június (7. évfolyam, 1-23. szám)
1996-02-02 / 5. szám
36 NYUGÁLLOMÁNYBAN „Lovas Bandi bácsi élete kész regény. Ötvenéves korában lett a súlyemelés szerelmese, s amikor 1974-ben nyugállományba került, nemzetközi bíró lett, majd 15 évig a Magyar Súlyemelő Szövetség titkáraként tevékenykedett. 69 éves korában újra nősült, és 72 éves volt, amikor őt választották meg az MH Budapesti Nyugállományúak Klubja hadkiegészítő tagozatának elnökévé.” Így mutatták be a 77 éves Lovas Andor nyugállományú őrnagyot a Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnokság egyik rendezvényén. A ma is délceg, jól öltözött, csendes szavú úrról kevesen gondolnák, hogy neki igazán idős korában vált rendkívül mozgalmassá az élete. Sportvezetőként beutazta az egész világot, Brazíliától Kínáig, Norvégiától Egyiptomig mindenhol járt, s mint nemzetközi bíró, mindenhol köztiszteletnek örvendett. Az ő klubelnöksége idején a fővárosi kiegészítő parancsnokságok nyugdíjasai igazi közösséggé szerveződtek. Sikeres ember, akinek ideálja a mindig életre kelő mondabeli főnixmadár. — Már-már azt hittem, hogy épen kerülök ki a háború poklából, amikor 1944- ben, kalandos körülmények között — orosz hadifogságba estem - idézte fel élete legnagyobb megpróbáltatását Lovas Andor. - Három és fél évig voltam az asztrahányi óriás láger foglya. Több mint tízezer magyar katona sínylődött ott, s közülük mindössze nyolcszázan maradtak életben. Hazatérve a fogságból megfogadta, hogy többé nem bújik angyalbőrbe, és az egyik budapesti bank tisztviselője lett. 1952-ben azonban tartalékos tiszti tanfolyamra vezényelték, s miután látták, hogy érti a dolgát, hadnagyi rendfokozattal az egyik kiegészítő parancsnokságra osztották be. Ottani munkaköröm meglehetősen egyhangú volt, s miután a sportot szerettem, először a Budapesti Honvéd úgynevezett tömegsportosztályán vállaltam, társadalmi munkában, szervezési feladatokat. Akkoriban történt, hogy véletlenül nézője voltam egy rendkívül izgalmas súlyemelő versenynek. Ez olyan nagy hatással volt rám, hogy ezek után már csak súlyemelőknél vállaltam társadalmi munkát. Lovas Andor ezután hosszasan beszélt a súlyemelés szépségeiről, az edzőtermek sikert alapozó életéről, a fegyelemmel, akarattal, kitartással, konok elszántsággal kivívott győzelmekről. Nagy szorgalommal ő is megtanulta a súlyemelő-bíráskodás minden csínját-bínját, s amikor őrnagyi rendfokozattal - 1974-ben - nyugállományba került, nemzetközi versenybíróként dolgozott tovább. Hamarosan ő lett a Magyar Súlyemelő Szövetség titkára. Fáradhatatlan munkájáért három ízben tüntették ki. - Mint sportvezető és nemzetközi bíró beutazhattam az egész világot. Nyelveket, sportdiplomáciát ta- Jubiláló nyugdíjasklub Huszonöt esztendeje alakult meg a kalocsai fegyveres erők és testületek nyugdíjasklubja. Ebből az alkalomból a klubb ünnepséget rendezett, amelyen megjelent Török Gusztáv Andor, a város polgármestere is. Ott olvasták fel a Magyar Köztársaság honvédelmi miniszterének parancsát, aki - az elöljáró parancsnokok javaslatára - alezredessé léptette elő Kóródi Sándor nyugállományú őrnagyot, a jubiláló klub elnökét. A jubiláló klubnak ma több mint száz tagja van, többségük honvédségi nyugdíjas. Az ünnepi rendezvényen nagy sikert aratott műsorával a , Honvéd Együttes. K.L