Magyar Horgász, 1967 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1967. január / 1. szám
December 11-én, vasárnap délelőtt 9 órakor az Építők Szakszervezete Dózsa György úti székházának kamaratermében Török János, a MOHOSZ elnöke nyitotta meg a MOHOSZ 21. közgyűlését. A közgyűlés díszelnökségében a szövetségi elnökön, a hat alelnökön és a főtitkáron kívül helyet foglalt Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes, Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese, dr. Balassa Gyula ny. miniszterhelyettes, Bencze Ferenc, a Halászati Termelőszövetkezetek Intézőbizottságának elnöke, dr. Donászy Ernő, az OMMI osztályvezetője, Szekeres József őrnagy a Révkapitányság képviseletében, Antos Zoltán, az Országos Fegyelmi Bizottság elnöke, Kováts Iván Pest megyei halászati felügyelő, Czigány Jenő, a Számvizsgáló Bizottság elnöke és Eck Lajos, a fogási válogatott csapat tagja. A közgyűlés szavazásra jogosult 233 tagja közül megjelent 206 fő, Török János elnöki megnyitójában a három évvel ezelőtt megválasztott vezetőség munkájáról adott összefoglaló, rövid tájékoztatást és köszönetet mondott mindenkinek, akik ebben a munkában önzetlenül és lelkesen közreműködtek. Megállapította, hogy az 1966. évi ugrásszerű emelkedés, mely 20 ezer új horgásszal bővítette a horgásztábort, megmutatta a horgászsport népszerűségét úgy, hogy hovatovább a horgászat már valóságos népmozgalommá kezd válni. Rámutatott arra, hogy ez az ugrásszerű emelkedés milyen örömmel tölti el a Szövetség vezetőit, s az új horgászokkal való foglalkozás igyen felelősséget és gondot ró a vezetőségre. Gondot azért, mert még több jó horgászeszközről kell gondoskodni, másrészt pedig fokozottabb figyelmet kell fordítani a természetes vizek halasztására, a halak megőrzésére, hogy a dolgozó emberek és fiatalok tízezrei kellemes szórakozást, pihenést és sok-sok örömet találjanak a horgászatban. Példát kell mutatni az új tagokkal kapcsolatban az emberi magatartásban, a fegyelemben, az egymás iránti szeretetben és segíteni akarásban, hogy a jó példa nyomán és egyegy szép emberi megnyilvánulás láttán az új horgászok minél hamarabb be tudjanak illeszkedni a nagy horgászközösségbe. Megemlítette, hogy az eredmények mellett fellelhetők hiányosságok is. Megállapítható, hogy még sok tennivaló van a horgászvezetők munkájának megjavításában. A jövő feladatait illetve csupán három fő kérdést említett meg. Az egyik az 1967. évi horgász világkongresszus és halfogási világbajnokság megrendezése Dunaújvárosban. A másik a Horgászcikk Készítő Vállalat új gyáregységének megépítése és a MOHOSZ központi irodája részére megfelelő székház vagy központi irodahelyiség megteremtése. Ez a három nagy kérdés áll az új vezetőség feladatainak középpontjában. Végül felhívta a figyelmet a közelmúltban megtartott IX. pártkongresszusra, illetve az ott hozott határozatok végrehajtása érdekében való hatékony közreműködésre. A kongresszus határozatának megvalósítása dolgozó népünk érdekeit szolgálja és közelebb visz bennünket a szocializmus teljes felépítéséhez, a béke megszilárdításához. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében nyitotta meg a MOHOSZ 21. közgyűlését Török János, a Szövetség elnöke. A vezetőség 1965. évi munkájáról szóló vezetőségi beszámolót Berényi János főtitkár ismertette. A beszámoló foglalkozott a létszámemelkedéssel, mely szerint az 1965. évi 58 272 létszám 1966-ban 77 016 főre emelkedett. A 19 444 fős szaporulatból 7847 ifjúsági és 11 597 felnőtt horgász. A horgászlétszám növekedésének okait vizsgálva, a beszámoló megállapította, hogy ez az emelkedés elsősorban a halászatfejlesztési alapból négy éve folyó tervszerű halasításnak köszönhető, melynek hatása már az összes természetes vízen mutatkozik, másodsorban a fokozottabb ellenőrzésnek, mert nagyrészt olyan területekről jelentkeztek ezek az új horgászok, ahol azelőtt legális horgászt alig lehetett találni. Végül hozzájárult a létszámemelkedéshez az a körülmény is, hogy a dolgozók nagy többsége keresi a szabadidő egészséges, jó helyen való eltöltésének lehetőségét, mert nemcsak a horgászok, hanem a vízi sportolók és természetjárók létszáma is hatalmasat fejlődött. Foglalkozott a beszámoló a balatoni és a Velencei-tavi horgászfogások elemzésével, valamint azzal, hogy a telepítések eredménye azóta mutatkozik, amióta a halászatfejlesztési alapból Ribiánszky Miklósnak, az Országos Halá