Magyar Horgász, 1975 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1975. november / 11. szám

TÁVOLI VIZEKEN • TÁVOLI VIZEKEN • TÁVOLI VIZEKEN • é a PISZTRÁNG a zokniban. J. A. Maxtone Graham angol horgász idei szabadságát a jugoszláviai Gacka térségben töltötte. Mint vérbeli halfogó, itt sem mondott le kedvenc sportjáról. Az egyik patak­ban sikerült 3 kg-nál nehe­zebb sebes­ pisztrángot akasz­tania. A kapitális halhoz nemcsak honfitársai, hanem a helybeli horgászok is gra­tuláltak. Maxtone Graham úgy döntött, hog­y zsákmá­nyát hazaviszi a szigetország­ba. Igen ám, de, hogy­­ volt a nagy kérdés! A hal először a szálloda mélyhűtőjébe ke­rült. Az elutazás napjának reggelén, a csontkeményre fagyott pisztrángot Maxton Graham kivette a hűtőszek­rényből, majd becsúsztatta egyik vastag, gyapjúzokniá­­ba. Ezután a használaton kí­vül maradt 17 ingét tekerte az állat köré. A különös cso­mag úgy nézett ki, mint egy gyermek­pólya. A bebugyo­lált hal a koffer középső ré­szére került. A szállodától a horgász otthonáig 7 1/2 óráig tartott az utazás. Annak elle­nére, hogy az autóbuszban, majd a repülőn meglehetősen meleg volt, a zokniba és in­gekbe helyezett pisztráng csontkeményre fagyva, telje­sen frissen érkezett meg ren­deltetési helyére, a családta­gok, barátok nem kis megle­petésére — írja a Trout and Salmon (’75) angol horgász­lap. ÍR REKORDOK. Az írországi Horgász Szövetség közzétette az elmúlt év rekordhalainak listáját, melyből néhány ada­tot mi is átvettünk: lazac 12,1 kg, tengeri pisztráng 3,9 kg, sebes pisztráng 3,1 kg, dévérkeszeg 4,9 kg, ponty 8,2 kg, angolna 2,0 kg, csapó sügér 1,4 kg, csuka 14,0 kg, compó 3,5 kg. VÍZVÉDELEM A SZOVJET­UNIÓBAN. A szovjet párt- és kormányszervek nagy áldoza­tokat hoznak a vízvédelem érdekében. Csupán az elmúlt évben 1700 szennyvíztisztító mű építését kezdték el. A Volgán és más folyón közle­kedő hajók 99%-a már nem bocsátja szennyezett, olajos hűtővizét a szabadba, hanem a fedélzeten elhelyezett tisz­títóműbe, ahol az kellően le­hűl és megtisztul, hogy új­ból bekapcsolódhasson a mo­torok hűtésébe — írja társla­punk a Deutscher Angelsport, Jahrg. 27. (75.) N° 9. száma. FESTETT HALAK. A lengyel Wiadomosci Wedkanskie (75.) N° 9. horgászlap színes, ak­­varell képen mutatja be azt a 16 halfajt — a csukát, a ra­gadozó önt, az amurt, a már­nát, a petényi márnát, a pon­tyot, a nyurga pontyot, az éva- és a dévérkeszeget, a compót, a leány- és fejes do­­molykót, a lapos keszeget, a paducot és veresszárnyú koncért — amelyet Lengyel­­országban leginkább fognak.­HALFÜSTÖLŐ. A német Geers horgászcikk-készítő cég (473 Ahlen, Westf. DBR) hordozható halfüstölővel lep­te meg vásárlóit. A terepen is felállítható berendezés ma­gassága 130 cm (szállítás köz­ben mindössze 48 hosszú és 21 cm átmérőjű). Az egyszerű szerkezet zománcozott csőda­rabokból áll, melyek egymás­ba csúsztathatók, majd az alsó szájnyílás közelében kell a „füsttüzet” beindítani. Egy­szerre 15 közepes méretű hal — főleg angolna — helyez­hető a füstölőbe. HALOTTI LEPEL A KORAL­­LOKON — ilyen címmel írt figyelemfelkeltő cikket Jacques-Yves Cousteau kapi­tány a DAS­TIER, Jahrg. 15. (75.) 11. számában. A kitűnő minőség­ű, színes fényképek­kel illusztrált anyagból — többek között — megtudjuk, hogy a világtengerekben 200 millió négyzetkilométeren él­nek a korallok. A nagyi kiterje­­désű telepeket apró állatok, korallpolipok építik, ha a környezeti adottságok — pl. a víztisztaság, az áramlatok­, az oxigénviszonyok stb. — megfelelőek. Cousteau saját megfigyelései szerint a koral­­lok életfeltételei az utóbbi időben mind nehezebbek. A Vörös-tengerben — ahol a vízszennyezés katasztrofális méreteket kezd ölteni — a koralltelepeken halványzöld „halotti lepel’* látható, ami nem más, mint alga. Márpe­dig ezek az algák ott szapo­rodnak el tömegesen, ahol a szennyel együtt sok tápanyag is kerül a vízbe. Az algale­pel mindent beborít, miköz­ben megfojtja az alatta lévő élőlényeket, ez esetben a színpompás korallokat. KENYÉRRE KAPOTT A FO­GAS! A 13 éves Robert Met­­calfe angliai horgászhelyén — a Great-Ouse-Relute kanálisá­nál — dévérkeszegre horgá­szott. Csalinak kenyeret hasz­nált. Miután két dévért siker­rel kifogott, váratlan megle­petés érte. A kenyérgombóc­­ra egy 3,5 kg-os fogassüllő kapott — írja az Angling Times (75.) angol horgászlap. 400 EMBER HALTÁPOT GYÁRT. Ez évben ünnepelte 25 éves fennállását a világhí­rű TETRA cég, ahol 400 al­kalmazott kizárólag haltápot gyárt. A főleg díszhalak táp­lálására alkalmas eleséget — mely között található granu­lált, drazsésított, mélyhűtött, zabpehelyszerű stb. — a világ minden részére exportálják. A gyár felmérése szerint, na­ponta kb. 200 millió hal fo­gyasztja a TETRA készítmé­nyeket­ ritka vendég az oszt­rák DUNÁBAN. Adolf Kuc­­harek osztrák horgász az ot­tani vizeken ritka halat — egy 62 cm nagyságú kecse­­gét — fogott Bécstől nem messze a Dunában — írja a SPORT FISCHER, Jahrg. 56 (75.) N° 9. száma. KIPUSZTULT A DELTAI FARKAS! Még ma is a hor­gászok és halászok paradicso­mának számít a halbő Duna­­delta. A sok apró szigetből vízfolyásból, nádrengetegből álló vízi édenhez hozzátarto­zott a magányosan kóborló deltai farkas is. Dr. L. Bu­­descu román biológus meg­állapította, hogy a több ezer egyedből álló farkasállomány — a deltában végrehajtott nagyszabású nádirtás és va­dászat következtében — az elmúlt években teljesen ki­pusztult, írja a CAS­TIER, Jahrg. 10. (75.) N° 10. száma. ÜVEGSZEM, TOLL ÉS HO­ROG. Syd Brock — az Ang­ling Times (’75) híradása sze­rint — bizarr külsejű műcsa­­lit állított össze. Két, barna pupillájú műanyag szemet összeerősített, majd e mögé néhány műanyag tollat tűzött. A hosszú tollak alá 6-os hor­got rögzített. A tesztelés sze­rint a „csupaszém­ csak­” ki­tűnően bevált a gyakorlat­ban. DÉVÉR GÓLIÁT! Vic Squires angol sporthorgász Oxford közelében 5,47 kg-os dévérke­­szeg­et fogott, ami mindössze 36 dekagrammal marad el a brit rekordtól — írja az Angler’s Mail (75.) VILÁGREKORD. Wilhelm Rapp Puerto Rico tőszom­szédságában töltötte szabad­ságát. Az egyik tengeri hor­gászat váratlan szerencsével ajándékozta meg: 152 kg-os tonhal-óriás akadt horgára, mely 19 kg-al nehezebb volt mint az 1960-ban kifogott vi­lágrekord hal súlya — írja a FISCH UND FANG, Jahrg. 16. (75.) N° 9. száma. VÍZIMADARAK PUSZTULÁ­SA. Egy év alatt — Nagy- Britannia 12 000 km hosszúsá­gú tengerpartján — 6700 vízi­­madártetemet gyűjtöttek ösz­­sze a természetvédők. Va­lamennyi állat pusztulását a tenger felszínén úszó olaj okozta. Az olaj a tollazatukat annyira beszennyezte és ösz­­szer­ag­asz­totta, hogy azután repülésképtelenné váltak — írja a DAS­TIER, Jahrg. 10. (75.) 10-es száma. HALTAKARMÁNY HORGÁ­SZATHOZ. Az NDK Krieger cég (8402 Grodnitz) két féle csalitápot árusít, 2 kg-os cso­magolásban, 2,85 márkáért. A „Spree” nevű haltáp a fo­lyóvizekben való horgászat­hoz alkalmas, míg a „Müritz” az állóvizekben élő halak etetését szolgálja. A tápokat — m­ely tejporból, hallisztből, burgonyából, kenyérből, liszt­ből, zabpehelyből és még más anyagokból áll — sárga, zöld és piros színben hozzák for­galomba. „FOGSOR PARÁDÉ” U. Maixner és D. Mitterstadt 5000-szeres nagyítással fény­kép fel­vételeket készítettek a csuka, a fogassüllő és a szi­várványos pisztráng fogaza­táról. összesen 13 bravúros­­ képen mutatják be a nevezett halfajok fogazat alakulását. A különleges technikával ké­­s­szült képeken nemcsak az első, hanem a legutolsó sor­ban levő tűhegyes fogak is élesen, tisztán láthatók. A „fogsor parádé” megtekint­hető a FISCH UND FANG, Jahrg. 16. (75.) N° 9. számá­ban. VÉDIK A BUNDÁS HALFO­GÓKAT. 1956 óta a Szovjet­unióban védik a jegesmedvé­ket. A hideg, északi sarkkör világában élő állatok ásomá­­nya — különösen a Szibériá­tól északra fekvő Vrangel sziget térségében — megkét­szereződött az utóbbi két év­tizedben. Szovjet szakértők szerint, a világon jelenleg 10 ezerre tehető a jegesmedvék száma — írja a DAS TIER. Jahrg. 15. (75.) N° 10. száma. HIMNÖS PONYT! V. Hilge és Cl. Conrad (Arch. Fischerer Wiss. 26. 1. (75.) augusztus) egy olyan pontyot talált, mely kétnemű (hermafrodi­­ta) volt. Miután felboncolták, szervezetében megtalálták a herét és a petefészket is. Amikor élt, 4 hónap leforgá­sa alatt 6 alkalommal ívott. „IVÓVÍZ” VÉGZETT LULEI­­KÁVAL! Tragikus körülmé­nyek között pusztult el a né­met Renz cirkusz 12 éve be­szerzett Suleika nevű elefánt­ja. Jóhiszemű gondozói a Neckar-f­oly­óból (NSzK) me­rítették ivóvizét. Miután a hatalmas állat lehörp­intet­te 2 vödörnyi adagját, rögvest rosszul lett, néhány órával később kimúlt. Az állatorvosi vizsgálat során megállapítot­ták, hogy a szennyezett Nec­­kar víz okozta az állat pusz­tulását, írja a BUNTE (75.) N° 40. száma. DARU EMELI A VIZÁT. W. Steffens és J. Meyer (Zelt­­schrift für die Binnenfische­­rei der DDR, Band XXII. (75.) N° 8.) behatóan tanul­mányozta a szovjet viza- és toktenyésztést. A nagytestű (130—150 kg-os) „anyahala­­kat” először elaltatják, majd daruval kiemelik őket a víz­ből. Ezután hasfalukat fel­vágják és óvatosan kiemelik az ikrákat. A termékenyítés­hez szükséges „tejet” szip­pantó készülékkel veszik el a hímivarú halaktól. Az ikrá­ból kikelő ivadékot kör ala­kú betonmedencébe helyezik, ahol állandó vízsodrást kel­tenek — mint a természetes folyókban —, hogy a fiatal halak otthonosan érezzék ma­gukat. 3—4 cm-es korig mes­terségesen táplálják őket, majd ezután a természetes vizekbe kerülnek. ATLASZ A HALBETEGSÉ­GEKHEZ. E. Elkan és H. Reichenbach-Klinke szerzők tollából terjedelmes szak­könyv jelent meg, COLOR ATLAS OF THE DI­SEASES OF FISHNES címmel. A színes képekkel illusztrált halegész­ségügyi atlaszt a T.F.H. Pub­­lications Inc. Ltd. Neptune (New York) kiadó jelentette meg, 30,5 dollárért. Dr. Pénzes Bethen TÁVOLI VIZEKEN • TÁVOLI VIZEKEN • TÁVOLI VIZEKEN

Next