Magyar Horgász, 1990 (44. évfolyam, 1-12. szám)
1990. április / 4. szám
tűrhetőek. Elég szép összeg, amit az érdekeltek tagsági díj, területi jegy vagy napijegy ellenében befizetnek. Gondolom ebből a pénzből egy kicsit komfortosítani lehetne ezt a népszerű helyet. Szemeteskukák vannak ugyan, de ezeket nem ürítik. Nagyon kellene egy kút. A nyilvános vécék megépítéséhez pedig társadalmi munkával is szívesen hozzájárulunk. Hangsúlyozni szeretném: ezt a levelet nem azért írtam, hogy ott a sátorozást betiltsák, hanem azért, hogy az illetékesek számoljanak velünk. Szemethy Mátyás Budapest Dicséret és bírálat Bármerre horgászom az országban, gyakran hallom a CUKK dicséretét és a Rekordlistában is elég sűrűn szerepel ez a csali (újabban a MAHOR-ban is). Szeretném elmondani róla a saját véleményemet. Szerintem a CUKK üveges kukoricái kitűnőek. Van, hogy egy üveggel hetekig is elhorgászhatok, mert nem romlik és tényleg eredményes. Keménysége épen a megfelelő. A többi dolgok is elég jók, de egy termék kimagaslik a többi közül. Ez pedig az ún. „gyöngykukorica”. Ez valóban egy nagyszerűen sikerült csak. Nemcsak azért, mert szeretik a halak, hanem, mert nem süllyed a vízfeneket borító iszapba, nem vész el a hínár ága-boga között és nagyon sokáig a horgon marad. Olyan magasra kell állítani, hogy szabadon himbálódzhasson a vízben. Remélem azonban nem haragszik meg a cég, ha megmondom, hogy van három, a márkát viselő termék, mely nem sokat ér. Ide tartozik a „puffi”, amely mostanában már repedezett, szétesik, és percek alatt leázik a horogról. Pufiból inkább a kalocsait használom. Nem valami használható a „príma” és a „puffasztott búza” sem. A horgon nem állnak meg, a halak fintorognak ha meglátják. Én azt ajánlom CUKK úr, hogy ezek helyett inkább a bevált termékeit gyártsa és nézze el nekem, ezt a nyílt levelet. Fekete Ernő Érd Rakaca Annak idején én voltam az, aki ebben a rovatban felhívtam a figyelmet, hogy a Rakacai-víztározót ellepték a rákok. Az információ eredményes volt, azóta ügyes vállalkozók normális létszámra csökkentették a horgászok bosszantóit. Remélem, hogy a jelentős értékből jutott valami az intéző bizottságnak is. Rakaca azonban így is megér egy misét, mert erősen feliszapolódott, nagy szükség lenne a kotrására. Ez idén megdöbbenve tapasztaltam, hogy a rakacai éves engedély árát 500 forintról 1200 forintra emelték. Elakadt a lélegzetem, de persze befizettem, mert horgászni kell. Csak az vigasztal, hogy abból a rengeteg többlet bevételből esetleg jut majd a tó rendbehozására is. Bólyai János Edelény A szerkesztőség megjegyzése: Tiszteljük optimizmusát, de tudjuk, hogy egy tó kotrása milyen irgalmatlan sokba kerül. Nem tartjuk tehát valószínűnek, hogy azt a területi jegyek árából meg lehessen oldani. Mozog a csuka Régebben én szilárdan hittem, hogy a csuka a valamirevaló pontyot nem tudja lenyelni. Tavaly április 3-án azonban a Maconkaivíztározón villantóval fogtam egy 72 cm-es, 4 kg körüli csukát. Kikötöttem, de rövidesen kimúlt, órák múlva, amikor hazaindultam, a döglött csukát ledobtam a kocsi mellé, de egy asszony figyelmeztetett, hogy a hal még él. Többen megnéztük és láttuk, hogy a csuka teste furcsa mozgásban van. Gyorsan kocsiba és otthon hozzákezdtem a boncoláshoz. A gyomrot sikerült sértetlenül kiemelni, majd óvatosan kibontani belőle egy még mindig mozgó 20 cm-es tükörpontyot. Sajnos rövidesen az is elpusztult. Többen nekiálltunk és megpróbáltuk a pontyot keresztül erőszakolni a csuka száján. Nem sikerült, de a gyomrából vettük ki, tehát lenyelte. A történetnek volt egy érdekes csattanója. Egy hónap múlva, vezetőségi ülésen a titkárunk feddően elmondta, tudomására jutott, hogy egy vezetőségi tag a közelmúltban méret alatti pontyot zsákmányolt a tavunkból és azt hazavitte. Követelte, mondják meg, hogy ki volt az. Én felálltam és elmeséltem a történetet. Erre mindenkiből kitört a nevetés. Igaz, azóta is ezzel ugratnak a barátaim. Kovács László Bátonyterenye Sárvíz Sióagárdon vagyok a horgászegyesület tagja. Szabad időmben nagyon sokat horgászom a barátaimmal és édesapámmal. Emlékszem, hogy a Sárvizen tíz éve még süllőt, csukát is lehetett fogni. Most meg annyira szennyezett, hogy a sirályok se mernek leszállni. Tavalyelőtt fogtak egy nagy süllőt és egy nagy pontyot, de olyan fonolos volt, hogy nem lehetett megenni. Halait ívni azon a vizen utoljára 5-6 éve láttam. Sajnos azonban egyre kevesebb halat lehet fogni a Sión is. Tavalyelőtt volt benne angolna meg harcsa, de az valószínűleg csak véletlen volt. A Sárvizet már fel kell adni, az egyesületnek kellene egy új horgásztavat létesíteni. Alkalmas hely volna. De nem történik semmi. A barátaimmal szerettünk volna kezdeményezni, de elvették tőle a kedvünket. Ha mentünk az egyik illetékeshez, az elküldött a másikhoz, az pedig a harmadikhoz. A próbálkozás abbamaradt. Nem tudom elképzelni, hogy az igazán illetékesek miért nem csinálnak valamit a súlyos szennyezés megakadályozására. Páli József Sióagárd Vízparti növények Béka tutaj (Hydrocharis morsus-ranae) A már megismert kanadai átokhínárral és kolokánnal rokon hínárnövény. A víz színén úszó kerek vesealakú, hosszúnyelű, épszélű leveleinek a csúcsából mintha egy kis darabot kiharaptak volna. Innen származik latin neve is: békaharapás. Nem gyökerező, úszó hínárnövény. Vízben úszó indás szára van. Indákkal összekapcsolt egyedekből álló telepeinek helyét a víz mozgása állandóan változtatja. őszre az indák végén ún. áttelelő rügyek képződnek és a békatutaj ezen rügyek segítségével telel át. Egyivarú virágai hosszú kocsányon fejlődnek. A víz fölé emelkedő kb. 1 cm hoszszú, fehér színű virágaival szép látványt nyújt a tömegesen megjelenő békatutaj. Az alföldi holtágak, állóvizek, mocsarak és csatornák lebegő hínárjának szinte elmaradhatatlan tagja. Ugyancsak a békatutajfélék családjába tartozik a szalag alakú levelű csavarhínár (Vallisneria spiralis). Neve onnan ered, hogy termős virágai több cm hosszú, spirálisan megcsavarodott kocsányok végén ülnek. Hazája Afrika. Hazánkba a vízi madarak hurcolták be ezt az egyébként kedvelt akváriumi növényt. Meleg vizeinkben, csatornáinkban és holtágaink némelyikében, főként a Duna-mentén honosodott meg. A cinket nagyobb mennyiségben képes felhalmozni. Ezáltal szerepe lehet a növényvédőszer-bemosódással vizekbe kerülő cink mérgező hatásának a csökkentésében. Úgy látszik, felhasználható a vizek a vízi motoros járművekből származó ólomtartalmának és növényvédő szerekből bejutó réztartalmának a jelzésére is. Dr. Tuba Zoltán 1.