Magyar Idők, 2015. október (1. évfolyam, 27-52. szám)

2015-10-14 / 38. szám

2 BELFÖLD Eltörölné a civilszervezet az uniós kvótákat Bakonyi Ádám Petícióval fordult Martin Schulzhoz, az Európai Parlament elnökéhez a Ci­vil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA), az Európai Bizottság által tervezett és az uniós belügyminisz­terek által többségi szavazással, szep­tember 22-én elfogadott, a menekül­tek kötelező befogadását célzó kvóta­­rendszer eltörléséért. A szervezet szerint a tervezett kvó­tarendszer számos európai uniós és nemzetközi jogszabállyal ütközik. Ilyen például az emberi jogok euró­pai egyezménye, amely szerint „bárki szabadon elhagyhat minden országot, ideértve a sajátját is”, tehát alapvető emberi jognak tekinti a mozgás sza­badságát. Ilyen az Európai Unió mű­ködéséről szóló szerződés harmadik része is, amely a munkavállalók sza­bad mozgását biztosítja az unióban. „A kvótarendszer ezzel szemben olyan röghöz kötést eredményezne, amely sérti az unió területére érkező mene­kült szabad mozgáshoz való jogát, il­letve később esetleg munkavállalását más uniós tagállamokban” - olvas­ható a CÖKA Martin Schulzhoz írt petíciójában. Eszerint „nem lehet kényszerlak­helyre, egy adott országba letelepíteni egy menekültet, meghatározni számá­ra, hogy hová menjen. A kvótarend­szer közvetetten, hosszú távon az egész Európai Unnió működését érinti, ezért mi, magyar állampolgárok és uniós polgárok úgy érezzük, ho­gy az unió működéséről szóló szerződésbe ütkö­ző kvótarendszer nem léphet életbe.” Feldmájer Péter jelentős veszélyt lát a tömeges muszlim bevándorlásban „Eltűnhet az európai zsidóság túlnyomó része” Gabay Dorka Amennyiben a muszlim bevándorlás ilyen ütemben folytatódik, az európai zsidóság túlnyomó része el fog tűnni - mondta lapunknak Feldmájer Péter. A Mazsihisz volt elnökének megítélése szerint az iszlám világban felnövő embe­reket abban az eszmében nevelik, hogy a zsidó államot el kell törölni a térképről.­­ Ilyen tömegek európai letelepedé­sével megszűnne a biztonság, mert a kö­zel-keleti konfliktust ide exportálnák, és ez objektív értelemben az itteni zsidó kö­zösségek végét jelentené - véli Feldmá­jer Péter, aki úgy látja: a hosszú hónapok óta tartó bevándorlási hullám komoly nemzetbiztonsági kockázatot is jelent­het Európára nézve. - Vannak közöttük gonosz emberek, akiket gonosz vezető­ik küldenek a kontinensünkre, még ha ez az összes bevándorló elenyésző része is, békétlenséget hoznak, ami robban­tásokhoz is vezethet - állította a Ma­zsihisz korábbi elnöke. Mint kifejtette: a zsidósággal szem­ben a kereszténység európai létét nem fenyegeti komolyabb veszély. - Más vi­lág lesz ugyan, amelyben két kultúrának kell összecsiszolódnia, a jelenlegi po­zíciók meg fognak változni, de mindez nem jelent majd végveszélyt a keresz­ténységre - fogalmazott. Hozzátette: ahol a radikális erők kerülnek több­ségbe, ott a kisebbségek jövője válik kétségessé. Annak érdekében, hogy a Magyarországra és az E­uró­pai Unió­ba áramló bevándorlók tömegét némi­képp meg lehessen fékezni, Feldmájer Péter szerint a schengeni határok vé­delme elengedhetetlen. - Az unióban vannak szabályok, eze­ket be kell tartania mindenkinek, le­gyen turista vagy mértékű it. Ameny­­nyiben az szabály az, h­ogy csak a ha­tárátkelőn lehet egy ország területére lépni, és ujjlenyomatot kell adni, akkor ezen szabályok be nem tartása követ­kezményekkel jár - nyomatékosította az elnök, aki hozzátette: ezzel együtt természetesen az uniónak is köteles­sége betartani a jogi és az erkölcsi sza­bályokat, elsősorban azt, hogy aki éhe­zik, annak enni, aki fázik, annak me­leg ruhát kell adni. Az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar származású Soros György migránsok befogadását célzó ötleteiről Feldmájer Péter úgy nyilatkozott: a ten­gerentúli társadalom talán fel van ké­szülve arra, hogy iszlám tömegek áraszt­ják el az Egyesült Államokat, de Európa nincs, ahogy az európai zsidóság sem, amely így nem élhetne itt nyugalom­ban.­­ Soros György ezeket a tényeket nem veszi figyelembe, ezért úgy vélem nem megfelelően gondolkodik a hely­zetről - mondta. Soros György bevándorláspolitikai elképzeléseiről a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke is hason­ló véleményt fogalmazott meg lapunk tegnapi számában. Szabó György azt mondta: Soros egyik európai ország­nak vagy uniós tagállamnak sem mi­niszterelnöke. A partvonalról bekia­bálni pedig szabad ugyan, de ezeket a kiabálásokat nem szokás meghallgat­ni. Arról is beszélt, hogy Magyarorszá­got, illetve az Európai Uniót meg kell védeni a hónapok óta tartó migrációs áradattól, a határok védelmére pedig nincs más lehetőség, mint a határzár. - Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az ország területére lépő személyeket a le­hető leghatékonyabban be tudják azo­nosítani - tette hozzá. Szabó György úgy látja, az Európá­ba érkező tömegben valós nemzetbiz­tonsági kockázatot jelentő Személyek is vannak, akik komoly fenyegetést je­lentenek mind Magyarországra, mind azon európai országokra, ahová külö­nösebb ellenőrzés nélkül lépnek be. A tömeges migráció békétlenséget teremthet­Fotó: Havran Zoltán Magyarországra érkezett a cseh katonai egység Vigh Dániel Tizenegy vasúti kocsiból álló különvo­nat szállította a morvaországi Olmütz­­ből Magyarországra azt a 21 cseh ka­tonát, akik segítenek a schengeni ha­tár őrzésében - közölte a cseh védelmi tárca tegnap.­­ Most 21 katonát, kilenc műszaki eszközt és tíz tábori konyhát küldünk Magyarországra. A műszaki eszközök között öt nagy katonai teher­szállító jármű is van. A katonák felké­szültek arra, hogy logisztikai segítséget nyújtsanak a magyar hadseregnek. A horvát határtól mintegy 60 kilométer­re, egy Kaposvár melletti kaszárnyában szállásolják el őket - nyilatkozott Petr Klepácek, a cseh hadsereg 153. száraz­földi ezredének parancsnoka. A cseh katonák a Balaton 2015 fe­dőnevű gyakorlat során december 15- ig lesznek Magyarországon. A tíz mo­dern tábori konyhát átadják a magyar hadseregnek, és betanítják a legénységet azok használatára. A katonák többsége az Olmützben és Bechgnében lévő szá­razföldi egységek tagja, és nagy részük tapasztalatot szerzett már külföldi misz­­sziókban. Január elsejétől hétfő éjfélig 366 409 ember ellen intézkedtek a magyar rend­őrök illegális határátlépés miatt - kö­zölte tegnap az Országos Rendőr-fő­kapitányság helyettes szóvivője. Gál Kristóf elmondta: a hétfői 8702 ille­gális határátlépésből 8633 a horvát ol­dalról, 68 a szerb oldalról történt. Ha­tárzárral összefüggő bűncselekmények gyanúja miatt a rendőrség szeptember 15-től hétfő éjfélig 696 emberrel szem­ben rendelt el nyomozást. Egy Kaposvár melletti kaszárnyában szállásolják el a katonákat Fotó: Reuters EVETETTÉK A LIBERÁLIS KEZDEMÉNYEZÉST Nagy többséggel elutasította az Európai Parlament belügyi, ál­lampolgári és igazságügyi bizottsága a liberálisok kezde­ményezését, amely napirendre vette volna, hogy indul­hasson eljárás Magyarország ellen az uniós szerződés hetes cikke alapján. A javaslatot 31 képviselő utasította el, 18-an támogatták, és ketten tartózkodtak. A képviselő­­csoportok úgynevezett koordinátorai már a múlt héten megállapodtak arról, hogy a bizottság ne vegye napi­rendre a kezdeményezést, ehelyett inkább szóbeli kér­dés formájában tudakolja meg az Európai Bizottságnál, miért késik az a jelentés, amelyet szeptemberre kellett volna elkészítenie a brüsszeli testületnek Magyarország­ról. Az Európai Parlament liberális képviselőcsoportja szeptember második felében a migrációs válság miatt el­fogadott törvénymódosítások miatt kezdeményezett el­járást Magyarország ellen, ami végső soron akár az uniós szavazati jog megvonásával is járhatna. 2015. október 14., szerda Áden Újabb migrációs hullámra kell készülni Szalai Laura Az ENSZ becslése szerint a következő 35 évben 250 millió és 1 milliárd kö­zött lehet azoknak a száma, akik lakó­helyük elhagyására kényszerülnek a jobb élet reményében - hívta fel a fi­gyelmet Áder János a klímaváltozás­ról és a környezeti fenntarthatóságról tartott előadásában a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A köztársasági elnök feltette a kérdést: hova veszi az irányt ez az embertömeg?­­ Az Egyesült Államokba nem tud menni, hiszen az óceánon még nehe­zebb átkelni, mint a Földközi-tengeren, délről pedig az ország gyakorlatilag megközelíthetetlen, mivel Mexikónál egy 2000 méter hosszú és 6 méter ma­gas kerítéssel védi a határait. Afrika nem számít vonzó célnak, Dél-Ameri­­ka pedig messze van, tehát Európának kell felkészülnie az emberáradatra - mutatott rá az államfő, aki megjegyez­te: a tömeges népvándorlásban jelen­tős szerepet játszik és játszhat a jövő­ben is a klímaváltozás. Emlékeztetett, a szíriai polgárhá­borút három évig tartó aszály előzte meg, aminek következtében többszö­rösére nőtt a gabona ára. Emiatt tel­jesen ellehetetlenültek a gazdák, és mintegy másfél millió ember áram­lott a városokba, amelyek nem tud­tak mit kezdeni a problémával. A je­lenség először szociális, majd politi­kai feszültséget, végül háborút ered­ményezett annak összes következmé­nyével együtt. Áder János szerint „az emberiség vált saját maga legnagyobb ellensé­gévé”, és ha nem változtat a jelenlegi helyzeten, egyre gyakoribb aszályok­ra és áradásokra, az élelmiszer-ter­melés feltételeinek romlására, a ten­gerek vízszintjének emelkedésére, a jégtakaró olvadására, az édesvízkész­let csökkenésére és egyre pusztítóbb természeti katasztrófákra kell számí­tani. Felhívta a figyelmet, hogy már hazánk is tapasztalja a klímaválto­zás negatív hatásait: például az idei nyár rendkívülinek bizonyult, hiszen aszály, több hőségriadó és felhőszaka­dások egyaránt előfordultak.

Next