Magyar Idők, 2015. december (1. évfolyam, 78-102. szám)
2015-12-01 / 78. szám
w www.magyaridok.hu Kommunikációs kampányt indít a Fidesz Már több mint egymillió aláírás a kvóta ellen Vincze Viktor Attila mmmmmmm Már több mint egymillió aláírás gyűlt össze a Fidesz kötelező kvóta elleni petíciójának támogatására - jelentette be Kósa Lajos, aki azt is leszögezte: az aláírások gyűjtését, azaz a kötelező betelepítés elleni küzdelmet egészen addig folytatják, amíg az Európai Unió el nem törli a betelepítési kvótát. A párt frakcióvezetője szerint továbbra is indokolt a kvótaellenes magyar küzdelem, mivel az EU és Törökország közötti megállapodás egyáltalán nem jelenti azt, hogy megoldódott volna az Európában már jelen levő egymillió illegális bevándorló elhelyezésének kérdése. Továbbra is életben van a kötelező betelepítési kvóta, amely 130 ezer bevándorló elosztása mellett további több mint 800 ezer ember elosztását szabályozná - tette hozzá a Fidesz-frakció vezetője. Kósa Lajos beszélt arról is, hogy a frakció a kvótaellenes aláírásgyűjtés támogatására kommunikációs kampányt tervez. Lapunk úgy értesült, hogy a Fidesz-frakció ma jelenti be a kampány elindítását, amely internetes felületeken, valamint a megyei lapokban elhelyezett hirdetésekkel veszi kezdetét. Az interneten és a megyeszékhelyek lapjaiban közzétenni tervezett felhívásokban a kvótaellenes petíció aláírásgyűjtő pavilonjainak képi elemei jelennek majd meg. Az eddigi hírek szerint a kampány januártól várhatóan óriásplakátokon is folytatódik. Információink szerint a parlament tegnapi ülésnapján a Fidesz frakcióülésének is egyik napirendi pontja volt a kötelező kvóta elleni kampány továbbviteléről szóló döntés. A képviselők egyetértettek abban, hogy teljesíthető az eddig tervezett országgyűlési menetrend, így az idén várhatóan december 15-én ülésezik utoljára a magyar Országgyűlés. A frakció úgy határozott, hogy a budapesti olimpia reprezentatív szervező- és előkészítő bizottságába a Fidesz képviselőcsoportja Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét delegálja. Bocsánatot kért a párizsi terrortámadással és a zsidósággal kapcsolatosan félreérthető nyilatkozata miatt Szentgotthárd polgármestere. Huszár Gábor szerencsétlen megfogalmazásnak tartja korábbi megjegyzését, amely szerint bizonyos üzleti körök és Izrael összefüggésbe hozhatók a 130 halálos áldozatot követelő november 13-i párizsi merényletsorozattal. „A bizottsági ülésen elhangzott, nem a nyilvánosságnak szánt, a vita hevében szerencsétlenül megfogalmazott, kellőképpen át nem gondolt mondatom miatt a következő nyilatkozatot teszem: a legtávolabb állt és áll tőlem, hogy bárkit, különösen a zsidó vallású embereket megbántsam. Ezúton szeretnék bocsánatot kérni mindazoktól, akiket a feltételes módban elhangzottakkal megsértettem. A történteket végtelenül sajnálom ” - áll a Huszár Gábor által kiadott nyilatkozatban. Lapunk megkeresésére Csécsi Soma a BRFK szóvivője közölte, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság súlyos testi sértés bűntett kísérletének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást egy 41 éves budapesti férfival szemben a fővárosban a hét végén bántalmazott, kvótaellenes petíciós aláírásokat gyűjtő aktivista megtámadásával kapcsolatban. Kucsák László, a Fidesz országgyűlési képviselője vasárnap jelentette be, hogy egy férfi előbb szidalmazta, majd többször megütötte és a hajánál fogva rángatta egyik aláírásgyűjtő aktivistájukat. Az új kampányban az aláírásgyűjtő pavilonok képi elemei jelennek majd meg Fotó: MTI v 44 Vt Kontrát Károly: Az ellenzéki párt a zuhanó népszerűségét javítaná a közbiztonság bírálatával A Jobbik újra a cigányozásra fókuszál Losonczi Kata Új köztársaságot, demokráciát és változást követelt napirend előtti felszólalásában az MSZP-s Lukács Zoltán. Az országgyűlési képviselő szerint kiüresedett a népszavazás intézménye, s attól is tart, hogy az adóhivatalt pártkatonák irányítják majd. Úgy fogalmazott: a demokráciában fontos, hogy a családok enni tudjanak adni gyermekeiknek. Az ellenzéki politikus úgy véli, a kormány megfizethetetlenné tette a rezsiköltségeket is. Rogán Antal reagálásban visszautalt a szocialisták kormányzására, a 2006. őszi eseményekre. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerint az MSZP-SZDSZ-kormány akkor erőszakkal kívánta megtartani a hatalmát. Hozzátette: a szocialisták úgy emeltek bért vagy csökkentettek adót, hogy aztán vissza is vonták azt. A fideszes politikus úgy fogalmazott: - Ha Lendvai Ildikó és elvtársai nem lettek volna, nekünk nem kellett volna mit csökkenteni - utalt a rezsicsökkentésre. A szocialista Hiller István interpellációjában arról beszélt, hogy hiába ad a kormány tízmilliárdokat a Kliknek, vagy éppen leváltja a vezetőit, ez nem megoldás. Nézete szerint maga a Klik a probléma, amely folyamatosan újratermeli a hiányt. Válaszában Rétvári Bence államtitkár kiemelte: Hiller István minisztersége alatt is voltak ilyen problémák, ezek nem a Klik létrehozásától számíthatók. Rámutatott: azokban az években tovább nőttek az iskolák közötti különbségek és a társadalmon belüli leszakadás. A jobbikos Mirkóczki Ádám napirend előtti felszólalásában az utóbbi idők súlyos bűncselekményeit sorolta fel. A politikus szerint a kormány nem foglalkozik azzal, hogy közbiztonság szempontjából miként legyen élhetőbb a vidék. Kijelentette: a felsorolt bűncselekmények szinte kizárólag a cigányság törvényen kívüli részének köszönhetők, amitől szerinte szenved cigány, nem cigány. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára visszautasította a rasszista kijelentéseket, mert a Jobbik képviselője minden alap nélkül támadta az embereket, köztük a cigányokat. Szerinte a Jobbik a zuhanó népszerűségét próbálja javítani azzal, hogy a közbiztonságot bírálja. A Jobbik egyébként interpellációban, azonnali kérdésekben is újra és újra kérdezte az államtitkárt ugyanerről a témáról, aki lényegében ismételten megerősítette: az ellenzéki párt a népszerűségvesztése miatt veti fel a kérdést. Emlékeztették a szocialistákat: úgy emeltek bért és csökkentettek adót, hogy aztán vissza is vonták Fotó Kurucz Árpád A HF, I ,YZK ! Tűzoltás Történelmi nap! - hangsúlyozta Ahmet Davutoglu, amikor elutazott Brüsszelbe, hogy tárgyaljon a 28 EU-tagállam képviselőjével, no meg az uniós intézmények vezetőivel a migránsválság megoldásáról. Davutoglu útja diadalmenet volt, az egyébként is mosolygós arcú török kormányfő szinte kivirult, amint learatta a hosszú ideig érlelt termést. A tárgyalóasztal másik oldalán csak egy mosolygó ember ült, Jean-Claude Juncker, de ő amúgy is mindig vidám, függetlenül attól, hogy mi történik a világban, valószínűleg az EU összeomlását is fennkölt vigyorral adná hírül. A többiek azonban tudták, ez a történelmi összeborulás nem Törökországnak szól, hanem a megszorult európaiak segélykiáltása. Európa feltette a kezét. Képtelen megoldani a gondokat, s most tüzet olt. Levetkőzi a magára erőltetett, politikai korrektségből szőtt bohócruhát, s nevén nevezi a dolgokat. Nagyon későn, túl későn, amikor már itt van az áradat, amikor már képtelenség olyan intézményrendszert felépíteni, amely hatékonyan és humánusan kezelhetné a problémát. Ezért azt adunk, amink van: pénzt. Hátha ez megoldást jelent. Hárommilliárd euró valóban nagy összeg, de messze nem elegendő, Törökország eddig nagyjából háromszor ennyit költött a kétmilliónál is több menekültre, de most valóban nem pénzről szól a megállapodás. Hárommilliárd eurót nagyon hatékonyan is fel lehetne használni, de ez a pénz nem biztos, hogy a címzettekhez fog eljutni, nem feltétlenül teremt megfelelő feltételeket a menekülteknek, de főleg egyáltalán nem egyértelmű, hogy ennyiért kiverik a fejükből a gondolatot, hogy Hamburgban nyissanak gyrossütödét. Törökország cserébe az unió jobbját kapja, vízummentességet, a csatlakozási tárgyalások előremozdítását s Angela Merkel széles mosolyát. Persze hosszú út vezet a merkeli mosolytól az uniós tagságig, sőt valójában most vált biztossá, hogy Törökország nem juthat tovább az előszobánál, hiszen a 28 tagú közösség láthatóan nem tudja kezelni a helyzetet. De kis lépésekkel előre lehet lépni, ezt Törökország mindenkinél jobban tudja. Ankara negyven éve várja az európai integrációt, azóta világok omlottak össze és születtek újak, de az európai-ázsiai középhatalom nem jutott be az elitklubba. Csakhogy az idő előrehaladtával a klub csillogása is kezd megkopni. Angela Merkel láthatóan nem hajlandó elfogadni politikájának kudarcát, s a vele együtt gondolkodókkal továbbra is fenntartja a bevándorlók hívását. Szereti a kvótákat, szeretné a letelepítés sikerét ünnepelni, addig fenntartani a siker látszatát, amíg a kudarc nem nyilvánvaló. Politikai szempontból mégis hiba egy olyan ábrándot kergetni, amelynek ideológiai szempontból lehet csak szép eredménye, a rideg tényeket tekintve azonban a siker legalábbis kérdéses, és cseppet sem veszélytelen. Németország nem szorul rá a bevándorlók befogadására, integrációs teljesítménye nem éppen rózsás, nem csak Mesut Özilből áll a németországi török közösség. Németország még a hazai rendezésű focivébé idején is félve tette ki a német lobogót, aggódva a nacionalizmus újjáéledésétől - ugyanerről a tőről fakad a Wilkommenskultur is. Borzasztó görcsös és nagyon német. Egyelőre nem tudni, hogy a klub hogyan vészeli majd át a válságot. Az mindenképpen örömteli, hogy a kicsit nyűgös és mesterségesnek tűnő visegrádi csoportba élet költözött, s lett határozott, tiszta álláspontot képviselő közösség, amely él a lehetőségeivel. De a kabátot újra kell gombolni, hogy mindenkit melegítsen. Mert ez a kabát nagyon jó anyagból van, s történelmi hiba lenne veszni hagyni. BELFÖLD 3