Magyar Idők, 2016. április (2. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-01 / 76. szám

^4^B0UFO^^ Portik Tamás A magyar alvilág egyik vezérének tartott Portik Tamás az 1990-es évek olajmaffia-botrányainak egyik kulcsszereplője. Portik több társával 1994-ben alapította meg az Energol Rt-t, amelynek egyik igazgatója volt. A társaság jelentős szerepet játszott a kilencve­nes évek olajszőkítési ügyleteiben, amelyek becslések szerint több száz milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek. Az olajozással Portik tekintélyes vagyonra tett szert, amelyeket diszkók, mula­tók működtetésébe, ingatlanüzletekbe, internetes portálok mű­ködtetésébe fektette. A férfi ellen 1996-ban nyomozás kezdő­dött, 1997-be elfogatóparancsot adtak ki ellene, azonban Portik eltűnt a hatóság elől. A férfit a Terrorelhárítási Központ és a rendőrség munkatár­sai 2012-ben budai luxusvillájában vették őrizetbe, és a tegnap elbírált ügyek mellett a Seres Zoltán ellen 1997-ben elkövetett merényletkísérletre való felbujtással is vádolják. Portikról 2013-ban az is kiderült, hogy a Gyurcsány-kormány idején szoros kapcsolatban állt a Nemzetbiztonsági Hivatallal, amelynek akkori főigazgatójával, Laborc Sándorral 2008 nyarán legalább két alkalommal egyeztetett, és abban állapodott meg, hogy terhelő információkat gyűjt vagy kreál az akkori ellenzéki politikusokról az MSZP hatalmon maradása érdekében. Portik a találkozók során arról is beszámolt Laborénak, hogy korábban pénzzel támogatott MSZP-s politikusokat. A férfi attól tartott, hogy kormányváltás esetén rács mögé kerül. Sajtóinformációk szerint egyébként Portik a polgári elhárítás mellett a Katonai Biztonsági Hivatallal is kapcsolatban állt, mert egyes dokumentumok arról árulkodnak, hogy az Energol Rt.-t a katonai titkosszolgálat tudomásával alapították, annak műkö­dését figyelemmel kísérték. ­ Nem jogerősen bűnösnek mondta ki tegnap a Fővárosi Törvényszék a szlovák állampolgárságú Jozef Rohácot és a magyar alvilág egyik vezetőjének tartott Portik Tamást a 90-es évek leszámolásai miatt indult maffiaperben. Az Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság összevont büntetőperében a Fővárosi Ítélő­tábla hozhat jogerős verdiktet. Vigh Dániel , Portik Tamást tizenhárom év, Jozef Ro­hácot pedig életfogytig tartó szabadság­­vesztésre ítélte tegnap minősített em­berölés miatt a 90-es évek végén elkö­vetett Aranykéz utcai robbantás, vala­mint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság összevont büntetőperében a Fővárosi Törvényszék első fokon, nem jogerősen. A szlovák állampolgárságú Rohácot előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztet­ve elkövetett emberölés és lőfegyverrel való visszaélés bűntette miatt mondták ki bűnösnek, leghamarabb 30 év után bocsátható szabadlábra, büntetése le­töltése után kiutasítják Magyarország­ról. A szerdán Szlovákiában is életfogy­­tiglanra ítélt Rohác rezzenéstelen arc­cal vette tudomásul az elkövetés idején hatályos büntető törvénykönyv szerint legsúlyosabb kiszabható ítéletet. A Cserni János vezette bírói tanács Rohácot és Portikot a Boros József és há­rom vétlen járókelő életét kioltó 1998- as, Aranykéz utcai robbantásos merény­let és Fenyő Jánosnak, a Vico-biroda­­lom tulajdonosának belvárosi agyon­­lövése ügyében mondta ki bűnösnek, azonban felmentette őket az úgyneve­zett Cinóber-ügyben, vagyis a lányfut­tatóként tevékenykedő Domák Ferenc meggyilkolása továbbra sem tisztázott. Az ítélet szerint Portik csupán az el­lene az olajügyek miatt korábban terhe­lő vallomásokat tett Boros József meg­öléséért felel, a bíróság szerint ugyan­is mindössze annyi bizonyítható - egy szlovák alvilági figura, Milos Kastan ta­núvallomása alapján -, hogy ő utasítot­ta a gyilkosságra Rohácot. A bíróság előre kitervelten, nyereségvágyból el­követett emberölésben mondta ki bű­nösnek az Energol Rt. korábbi vezeté­séhez tartozó, akkoriban remek szocia­lista és titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező Portikot. A Cinóber-gyilkosság esetében a ta­nács nem látta bizonyítottnak Jozef Ro­hác tettesi, illetve Portik Tamás és Fe­­rencsik Attila felbujtói magatartását, ezért őket e vádpont alól felmentette. Csakúgy mint a Fenyő-gyilkosságban bűnsegédlettel vádolt szlovák Ladislav T.-t, akiről feltételezték, hogy ő vitte Ro­hácot kocsival a Fenyő-merénylet hely­színére. Ferencsik Attila a felmentő íté­let elhangzása után ügyvédjének jelez­te, hogy szívproblémákkal küzd és rosz­­szul van, ezért őt kikísérték a tárgya­lóból, mentőt hívtak hozzá, végül az egyórás bírói indoklás végére vissza­tért a terembe. Cserni János szóbeli indoklásában elmondta: a legkönnyebb dolguk a Fe­nyő-gyilkosság ügyében volt, ugyanis Jozef Rohác helyszínen rögzített DNS- maradványai és a szemtanúk részletes vallomásai alapján megállapítható volt a tettes. A bíróság ugyanakkor szavahi­­hetetlennek vagy elfogultnak ítélte meg azokat a magyar koronatanúkat (köz­tük a Conti-Caros Radnai Lászlót, a Ro­hác korábbi bűntársaként ismert Zsó­­vár Imrét és a Portik titkárnőjeként is emlegetett Kelemen Györgyit), akik a perben a vádlottakra vallottak. Cserni János tanácselnök az indok­lás végén hangsúlyozta: a bíróság dol­ga nem a történtek kinyomozása, két­ ítélet a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság, valamint az Aranykéz utcai robbantás ügyében Portik Tamás tizenhárom évet, Jozef Rohác életfogytiglant kapott kérést hozhat. Az ügyek megítélését az időmúlás mellett nehezítették a tanúk alvilági és rendőrségi kapcsolatai, a bi­zonyítékok eltűnése, illetve az objektív bizonyítékok hiánya. A bíró kiemelte a perben elvégzett „egészen kiváló” ügyé­szi munkát és a védők teljesítményét is.­­ A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján annyit lehetett megállapítani, amennyit az ítélet tartalmaz, sem töb­bet, sem kevesebbet - zárta az indok­lást Cserni János. Csicsák Zoltán ügyész a felmenté­sek ellen, illetve a büntetések súlyosí­­tása érdekében, Jozef Rohác és Portik Tamás felmentésért, Ferencsik Attila pedig bűncselekmény hiányában tör­ténő felmentésért fellebbezett, így a tör­vényszék döntése egyik vádlott esetében sem jogerős. A büntetőper másodfokon a táblán folytatódik. Portik és Rohác to­vábbra is előzetes letartóztatásban ma­rad, a két felmentett vádlottal szemben­Fotó: MTI jég esetén pedig csak felmentő rendet- megszüntették a kényszerintézkedést. A belvárosban 1998. július 2-án végrehajtott merénylet négy halálos áldozatot követelt A szlovák vádlott a nem jogerős döntés szerint legkorábban harminc év múlva szabadulhat Fotó: Mirkó István Jozef Rohác A szlovák titkosszolgálatokhoz több szálon is köthető Rohác el­len az ítéletben foglalt ügyek mellett a hatóságok eljárást foly­tattak a Tahitótfaluban 1999. április 12-én kivégzett Seres Zol­tán ügyében is. Az alvilágban „Patkány” néven emlegetett férfi­val szemben azzal a váddal folyt bírósági eljárás, hogy a szlovák férfi megrendelésre erősített plasztikbombát Seres luxusautójára, de a szerkezet a gyenge mágnes miatt leesett a kocsiról, a robba­nószerkezeten talált töredékes ujjnyom pedig azonosságot muta­tott Rohácéval. Csakhogy a bíróság elé már ez a bizonyíték ösz­­szetapogatva, hiányos dokumentációval került, ezért a merény­letkísérlet ügyében a szlovák férfit végül felmentették. A tegnap elbírált ügyek tárgyalását Rohác jól viselte, sőt az előzetes letar­tóztatásban töltött évek sem viselték meg. A perek során a férfi végig higgadtan viselkedett, egyes vádlott-társaival ellentétben egyszer sem veszítette el türelmét, és észrevételeiben, nyilatko­zataiban rendre a vele szemben terhelő vallomásokat tett tanúk szavahihetőségét igyekezett megkérdőjelezni. A szlovák sajtóban többször is „jéghideg, profi bérgyilkosként” említett Rohác vitatta, hogy a nyomozások során összegyűjtött adatok bizonyítanák a bűnösségét. A Léván született férfi bű­nözői pályafutása 1985 szeptemberében kezdődött, amikor egy társával elrabolták az akkori egészségügyi államtitkárt, Imrich Hallart, majd sikertelenül próbáltak meg áttörni a csehszlovák­osztrák határon. Rohácot 15 év fegyházra ítélték, azonban ő el­szökött, és csak később, egy véletlen igazoltatás során tartóztat­ták le a rendőrök. Rohác neve felbukkant az 1990 márciusában a lipótvári fegyházban kitört börtönlázadás során is, amelyet le­vertek, ám a férfi még ugyanabban az évben a köztársasági elnök egyéni amnesztiájával szabadulhatott. Ferencsik Attila A Portik régi ismerőseként számontartott, az alvilágban „Bra­zil” néven ismert férfi tulajdonostárs volt a kilencvenes évek elején alapított, olajszőkítési ügyleteiről elhíresült Energol Rt.­­ben. A számos büntetőeljárásban elmarasztalt, többszörösen börtönviselt Ferencsik egyik legismertebb ügye a kecskemé­ti maffiaperként elhíresült eljárás, amelyben jogerősen hat év fegyházra ítélték, mert társaival együtt meg akarták öletni szerb riválisukat, és a tervezett kivégzéshez szükséges fegy­verek beszerzésében is közreműködtek. Brazil ellen az úgyne­vezett Energol-ügy kapcsán többekkel együtt jövedéki csalás miatt is folyamatban volt egy eljárás, azonban 2007 novem­berében felmentették a vád alól. A kecskeméti per elsőrendű vádlottja volt egyébként az a Radnai László, aki a leszámolásos gyilkosságok miatt indult eljárásokban rendre terhelő vallomásokat tett Portikra. Rad­nai a rá kiszabott fegyházbüntetés idején nemcsak Portikról állította, hogy köze van a leszámolásos gyilkosságokhoz, de azt is kijelentette: 2001-ben Ferencsik mondta el egy társaság­ban, hogy Cinóbert az ő megbízásukból lőtték le. Ferencsik Attilát 2014 áprilisában nemzetközi cigaretta­­csempészés gyanújával vették őrizetbe egy olyan, költségve­tési csalás gyanújával indult eljárásban, amelyben érintett a testvére is, majd 2015 januárjában Domák Ferenc kivégzése kapcsán felbujtással gyanúsították meg. Cinóber az üzlettár­sa volt az 1996 novemberében ugyancsak a fővárosban kivég­zett Prisztás József vállalkozónak, akinek - a vád szerint egy elszámolási vitát követően megrendelt - megöléséért Portik Tamást és bűntársát 2015 októberében nem jogerősen fegy­házbüntetéssel sújtották. 2016. április 1., péntek

Next