Magyar Idők, 2016. május (2. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-04 / 104. szám
2 BELFÖLD___________ Hazánk támogatja Macedónia EU-tagságát Vincze Viktor Attila A magyaroknak és egész Európának is fontos a Nyugat-Balkán stabilitása és Magyarország továbbra is támogatja Macedónia euroatlanti csatlakozási törekvéseit, mind a NATO-hoz, mind az Európai Unióhoz - mondta Simicskó István honvédelmi miniszter a Zoran Jelevszki macedón védelmi miniszterrel folytatott tárgyalást követően. A tárcavezetők a két ország közötti katonai együttműködés megerősítéséről, a migrációs válsághelyzetről, valamint az idei varsói NATO-csúcstalálkozóról is egyeztettek a Honvédelmi Minisztériumban. Simicskó István elmondta, hogy az elmúlt fél évben Európára nehezedő migrációs nyomás mindkét országot próbára tette, ezért mindenekelőtt köszönetét fejezte ki azért, ahogy Macedónia a migrációs válsághelyzetben védelmezi Európát, az európai normáknak megfelelően végezve feladatait. A magyar honvédelmi miniszter beszélt arról is, hogy a krízis kezeléséhez Magyarország továbbra is minden segítséget megad Macedóniának, szükség esetén eszközökkel vagy akár élő erővel is hozzájárulva Macedónia erőfeszítéseihez. A miniszter tájékoztatása szerint megállapodtak a két ország közötti védelmi együttműködés erősítéséről is, így többek között arról, hogy a magyar altiszti, tiszti képzés, továbbá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezérkari tanfolyamának lehetősége is nyitott a" macedón katonák számára. Zoran Jolevszki elmondta, hogy a macedón-görög határ mellett, Idomeni téréségében továbbra is 12 ezer illegális migráns várakozik, ezért külön köszönetét fejezte ki Magyarországnak azért, hogy támogatja Macedóniát mind a migrációs helyzet kezelésében, mind az euroatlanti csatlakozásban. A két ország közötti katonai együttműködés részleteinek megtárgyalására Benkő Tibor vezérkari főnök ma Macedóniába utazik. 2016. május 4., szerda Rogán Antal: A magyar emberek dönthetik el, kivel akarnak együtt élni Zöld jelzés a referendumnak A kormány álláspontja szerint Brüsszel helyett csak a magyarok dönthetik el, hogy kivel akarnak egy országban élni - mondta Rogán Antal a Kúria tegnapi döntésére reagálva, amelynek alapján lehet népszavazást tartani a kötelező betelepítési kvóta ügyében. Gyurcsány Ferenc pártja a referendum bojkottjára szólított fel, a Liberálisok az Alkotmánybírósághoz fordulnak annak megakadályozása érdekében. Bakonyi Ádám-Losonczi Kata Lehet népszavazást tartani a kormány kezdeményezésére a kötelező betelepítési kvóta ügyében, a Kúria tegnap elutasította a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat. A kormány által kezdeményezett és most jogerősen hitelesített népszavazási kérdés így szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” - A kormány álláspontja szerint Brüsszel helyett csak a magyarok dönthetik el, kivel akarnak egy országban élni - mondta Rogán Antal a Kúria döntésére reagálva. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter közölte, az Országgyűlés akár már a jövő héten határozhat a népszavazás elrendeléséről és a szükséges anyagi források biztosításáról is. Ennek érdekében egyeztetést kezdeményeznek a Ház és a frakciók vezetésével.“A miniszter szerint előreláthatólag szeptemberben vagy október első napjaiban lehet megtartani a referendumot, amelynek időpontját Áder János köztársasági elnök tűzi majd ki. Rogán Antal kitért arra is, hogy a kormány népszavazási kezdeményezését a Kúrián megtámadó szocialisták és liberálisok ma is bevándorláspárti álláspontot képviselnek, csak Brüszszel számára próbálták húzni az időt. - Ha a szocialistákon és a liberálisokon múlna, megadnák a kényszerbetelepítés jogát Brüsszelnek - jelentette ki a miniszter. Mint Rogán fogalmazott, ez nemzeti szuverenitási kérdés, „ha Brüsszel kényszerbetelepítést akar, akkor erről a nemzeteknek kell döntést hozniuk”. Szavai szerint Brüsszelben egyre őrültebb javaslatok látnak napvilágot, egyáltalán nem adták fel a kényszerbetelepítés ügyét, mindössze az angliai népszavazást várják meg, majd azt követően ez a terv gyorsan az európai Fotó: Havran Zoltán uniós intézmények elé kerül, ezért a magyarországi referendumot mihamarabb meg kell tartani. A magyar emberek a népszavazással megállíthatják Brüsszelt és nemet mondhatnak a kényszerbetelepítésre - reagált a Fidesz-frakció a Kúria döntésére. Emlékeztettek arra, hogy a baloldal már a Gyurcsány-kormány idején is bevándorlókat akart tömegesen betelepíteni, ezért nem támogatták a határok védelmét sem az elmúlt hónapokban. A KDNP is üdvözölte a Kúria döntését. Tóbiás József, az MSZP elnöke szerint a kormány népszavazási kérdése nem a menekültekről, hanem saját politikai és gazdasági hatalmának bebetonozásáról szól. A szocialisták ma a megyei elnökökkel kibővített országos elnökségi ülésen alakítják ki stratégiájukat a népszavazásokról. A Jobbik szerint fennáll annak veszélye, hogy az Európai Unió még azelőtt hoz döntést a kvótáról, hogy hazánk egy több hónapig húzódó népszavazási folyamat végén kimondaná annak elutasítását, ezért az alaptörvényben kell rögzíteni, hogy Magyarország nem kér a bevándorlókból. Gál József, az LMP szóvivője lapunknak azt mondta: értelmetlen a népszavazás, mert a kormány az Európai Bíróság előtt is megtámadta a kvótát.Az Együtt törvényellenesnek tartja a Kúria döntését és a népszavazás bojkottjára buzdít. Gyurcsány Ferencék ugyancsak arra kérik a választókat, ne menjenek el voksolni. Gréczy Zsolt a DK szóvivője azt mondta: „Orbán Viktor népszavazási kérdése valójában nem ezer ember befogadásáról, hanem az ország EU-tagságának felmondásáról szól. A PM-es Jávor Benedek tudomásul vette a döntést, de fenntartja azt az álláspontját, hogy a kérdés érinti Magyarország nemzetközi kötelezettségeit. A Magyar Liberális Párt viszont azt közölte: az Alkotmánybírósághoz fordul azt kérve, hogy „ne asszisztáljon a Fidesz propagandájához” és ne hagyja, hogy olyan kérdésben írjanak ki népszavazást, amely kizárólag a Fidesz pártpolitikai érdekét szolgálja. MÓDOSULHAT A MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁS Törvénymódosítást nyújtott be a parlamentnek Pintér Sándor belügyminiszter a „határon lefolytatott menekültügyi eljárás széles körben való alkalmazhatóságának megvalósításához szükséges törvények módosításáról". A menedékjogról szóló törvényjavaslatot úgy változtatná meg, hogy az idegenrendészet nem utasítaná ki azt a jogszerűtlenül hazánkban tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt, akit a határjeltől számított 8 kilométeres sávon belül feltartóztatnak, majd miután átvezetik egy határátkelőn, kérelmet nyújt be. A javaslat az államhatárról szóló törvényt is módosítaná úgy, hogy a rendőr az említett sávon belül feltartóztathatja a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldit, és őt az államhatár legközelebbi kapuján átkísérheti, kivéve, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel vele szemben. Éves költségvetésénél is nagyobb összeget kap a TEK Pluszpénz terrorelhárításra Vincze A kormány 55,8 milliárd forint plusz költségvetési forrás biztosításáról döntött egy határozattal a terrorelhárítással foglalkozó belügyi és katonai szolgálatoknak a terrorizmus elleni harc jegyében. A legnagyobb évközi plusz költségvetési támogatást a Terrorelhárítási Központ (TEK) kapta. A terrorelhárító és hírszerző szervezet most 15,7 milliárd forint kiemelt támogatásra számíthat, miközben egyébként a rendes teljes éves költségvetése ennél kevesebb, 12,2 milliárd forint. A Magyar Honvédség 11,9 milliárd forint többlettámogatást kap a terrorizmus elleni küzdelem, illetve a déli határszakaszok védelmével kapcsolatos feladatok költségeire. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok (KNBSZ) 8,8 milliárd forint kiegészítő forrást kap még ebben az évben képességfejlesztésekre. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) 11 milliárd forint többletjuttatást kap az idei 17,8 milliárd forintos költségvetését jelentősen kiegészítve. A kormány döntése szerint a Belügyminisztérium 7,5 milliárd forint plusztámogatást kap az egységes digitális rádiótávközlő rendszer, a mentők és rendvédelmi szervezetek zárt mobilkommunikációs hálózatának fejlesztésére. Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), a tervezett Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK), valamint a kormányzati adatközpont egységes elhelyezéséhez szükséges költségvetési többletforrások biztosításához is csoportosít át pluszforrásokat a kormány. Az AH a jövőben a XI. kerületi, Fehérvári út 70. szám alatti ingatlanban fog működni, a hivatal új székhelyén működik majd a TIBEK és a kormányzati adatközpont is. Minderre több mint 2,8 milliárd forintot csoportosítanak át. Emellett az új központi ingatlan felújításához, valamint az informatikai rendszer kialakításához is még az idén több mint 3,6 milliárd, jövőre 7 milliárd, 2018-ban pedig 4,8 milliárd forint költségvetési forrást biztosít a kabinet. Az anyagiakon nem múlhat az ország biztonsága Fotó: Kurucz Árpád Átírná az MSZP a BM törvénycsomagját Losonczi Kata A rendőrség jogköreit növelnék a terrorcselekmények elkövetése vagy előkészülete esetén az MSZP képviselői ahelyett, hogy miniszteri rendelettel tiltanának be tömegrendezvényeket. Erről Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke valamint Harangozó Tamás, a honvédelmi bizottság szocialista alelnöke tegnap egy háttérbeszélgetésen foglalt állást. Mint fogalmaztak, akkor támogatják a Belügyminisztérium terrorellenes törvénycsomagját, ha ez a módosító javaslatuk bekerül a dokumentumba. Harangozó Tamás kiemelte: a javaslat jelenlegi szövege szerint 2-es vagy annál magasabb terrorfokozati szint esetén a belügyminiszter rendeletben tilthatná meg a gyülekezési törvény alá nem tartozó tömegrendezvényeket. Azt kifogásolják, hogy ennek a rendeletnek sem térben, sem időben nincs korlátja, így „akár 3 napra, 3 hétre vagy 30 évre” is megtilthatná ezeket a rendezvényeket a miniszter. A szocialisták javaslata szerint a kiemelt biztonsági intézkedést 72 órára lehetne elrendelni egy településen vagy annak pontosan meghatározott, körbehatárolt területén, ha terrorcselekmény történt, illetve ha annak előkészületére közvetlen, konkrét és a nemzetbiztonsági szolgáltatók vagy a terrorizmust elhárító szerv által megerősített információk vannak. Hozzátette: az intézkedés szükség esetén további 72 órával meghosszabbítható. Az ellenzéki politikus azt mondta, ha elfogadják javaslatukat, feleslegessé válna a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos alaptörvény-módosítás. Molnár Zsolt arról beszélt, nagyon fontosnak tartja a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) létrehozását, amely valamenynyi információt fel tud majd dolgozni, ami a szervezett bűnözés és esetleges terrorcselekmény kapcsán felmerül. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke hozzátette: szükség lenne arra is, hogy egy hasonló szervezetet hozzanak létre európai szinten is. A szocialista politikusok abban bíznak, hogy az eddigi ötpárti egyeztetéseken hozott döntéseket utolsó pillanatban nem próbálják „bombázni” módosító javaslatokkal a kormánypárti képviselők, mert abban az esetben nem fogják támogatni a törvénycsomagot.