Magyar Idők, 2016. május (2. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-04 / 104. szám

2 BELFÖLD___________ Hazánk támogatja Macedónia EU-tagságát Vincze Viktor Attila A magyaroknak és egész Európának is fontos a Nyugat-Balkán stabilitása és Magyarország továbbra is támogatja Macedónia euroatlanti csatlakozási tö­rekvéseit, mind a NATO-hoz, mind az Európai Unióhoz - mondta Simicskó István honvédelmi miniszter a Zoran Jelevszki macedón védelmi minisz­terrel folytatott tárgyalást követően. A tárcavezetők a két ország közötti ka­tonai együttműködés megerősítéséről, a migrációs válsághelyzetről, valamint az idei varsói NATO-csúcstalálkozó­­ról is egyeztettek a Honvédelmi Mi­nisztériumban. Simicskó István elmondta, hogy az el­múlt fél évben Európára nehezedő mig­rációs nyomás mindkét országot pró­bára tette, ezért mindenekelőtt köszö­netét fejezte ki azért, ahogy Macedó­nia a migrációs válsághelyzetben vé­delmezi Európát, az európai normák­nak megfelelően végezve feladatait. A magyar honvédelmi miniszter beszélt arról is, hogy a krízis kezeléséhez Ma­gyarország továbbra is minden segít­séget megad Macedóniának, szükség esetén eszközökkel vagy akár élő erő­vel is hozzájárulva Macedónia erőfe­szítéseihez. A miniszter tájékoztatása szerint megállapodtak a két ország közötti vé­delmi együttműködés erősítéséről is, így többek között arról, hogy a magyar altiszti, tiszti képzés, továbbá a Nem­zeti Közszolgálati Egyetem vezérkari tanfolyamának lehetősége is nyitott a" macedón katonák számára. Zoran Jo­levszki elmondta, hogy a macedón-gö­rög határ mellett, Idomeni téréségében továbbra is 12 ezer illegális migráns várakozik, ezért külön köszönetét fe­jezte ki Magyarországnak azért, hogy támogatja Macedóniát mind a migrá­ciós helyzet kezelésében, mind az eu­roatlanti csatlakozásban. A két ország közötti katonai együttműködés rész­leteinek megtárgyalására Benkő Ti­bor vezérkari főnök ma Macedóniá­ba utazik. 2016. május 4., szerda Rogán Antal: A magyar emberek dönthetik el, kivel akarnak együtt élni Zöld jelzés a referendumnak A kormány álláspontja szerint Brüsszel helyett csak a magyarok dönthetik el, hogy kivel akarnak egy országban élni - mondta Ro­gán Antal a Kúria tegnapi dönté­sére reagálva, amelynek alapján lehet népszavazást tartani a kö­telező betelepítési kvóta ügyében. Gyurcsány Ferenc pártja a refe­rendum bojkottjára szólított fel, a Liberálisok az Alkotmánybíró­sághoz fordulnak annak megaka­dályozása érdekében. Bakonyi Ádám-Losonczi Kata Lehet népszavazást tartani a kormány kezdeményezésére a kötelező betele­pítési kvóta ügyében, a Kúria tegnap elutasította a Nemzeti Választási Bi­zottság hitelesítő határozata ellen be­nyújtott jogorvoslatokat. A kormány által kezdeményezett és most jogerő­sen hitelesített népszavazási kérdés így szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar ál­lampolgárok Magyarországra törté­nő kötelező betelepítését?” - A kormány álláspontja szerint Brüsszel helyett csak a magyarok dönt­hetik el, kivel akarnak egy országban élni - mondta Rogán Antal a Kúria döntésére reagálva. A Miniszterelnö­ki Kabinetirodát vezető miniszter kö­zölte, az Országgyűlés akár már a jövő héten határozhat a népszavazás elren­deléséről és a szükséges anyagi forrá­sok biztosításáról is. Ennek érdekében egyeztetést kezdeményeznek a Ház és a frakciók vezetésével.“A minisz­ter szerint előreláthatólag szeptem­­berben vagy október első napjaiban le­het megtartani a referendumot, amely­nek időpontját Áder János köztársa­sági elnök tűzi majd ki. Rogán Antal kitért arra is, hogy a kormány népszavazási kezdeményezé­sét a Kúrián megtámadó szocialisták és liberálisok ma is bevándorláspárti álláspontot képviselnek, csak Brüsz­­szel számára próbálták húzni az időt. - Ha a szocialistákon és a liberáliso­kon múlna, megadnák a kényszerbe­telepítés jogát Brüsszelnek - jelen­tette ki a miniszter. Mint Rogán fo­galmazott, ez nemzeti szuverenitási kérdés, „ha Brüsszel kényszerbetele­pítést akar, akkor erről a nemzetek­nek kell döntést hozniuk”. Szavai sze­rint Brüsszelben egyre őrültebb ja­vaslatok látnak napvilágot, egyálta­lán nem adták fel a kényszerbetelepí­tés ügyét, mindössze az angliai nép­szavazást várják meg, majd azt kö­vetően ez a terv gyorsan az európai Fotó: Havran Zoltán uniós intézmények elé kerül, ezért a magyarországi referendumot miha­marabb meg kell tartani. A magyar emberek a népszavazás­sal megállíthatják Brüsszelt és nemet mondhatnak a kényszerbetelepítés­re - reagált a Fidesz-frakció a Kúria döntésére. Emlékeztettek arra, hogy a baloldal már a Gyurcsány-kormány idején is bevándorlókat akart töme­gesen betelepíteni, ezért nem támo­gatták a határok védelmét sem az el­múlt hónapokban. A KDNP is üdvö­zölte a Kúria döntését. Tóbiás József, az MSZP elnöke sze­rint a kormány népszavazási kérdése nem a menekültekről, hanem saját po­litikai és gazdasági hatalmának bebe­tonozásáról szól. A szocialisták ma a megyei elnökökkel kibővített orszá­gos elnökségi ülésen alakítják ki stra­tégiájukat a népszavazásokról. A Jobbik szerint fennáll annak ve­szélye, hogy az Európai Unió még az­előtt hoz döntést a kvótáról, hogy ha­zánk egy több hónapig húzódó nép­­szavazási folyamat végén kimonda­ná annak elutasítását, ezért az alap­törvényben kell rögzíteni, hogy Ma­gyarország nem kér a bevándorlókból. Gál József, az LMP szóvivője la­punknak azt mondta: értelmetlen a népszavazás, mert a kormány az Eu­rópai Bíróság előtt is megtámadta a kvótát.Az Együtt törvényellenesnek tartja a Kúria döntését és a népsza­vazás bojkottjára buzdít. Gyurcsány Ferencék ugyancsak arra kérik a vá­lasztókat, ne menjenek el voksolni. Gréczy Zsolt a DK szóvivője azt mond­ta: „Orbán Viktor népszavazási kérdé­se valójában nem ezer ember befoga­dásáról, hanem az ország EU-tagságá­­nak felmondásáról szól. A PM-es Jávor Benedek tudomásul vette a döntést, de fenntartja azt az álláspontját, hogy a kérdés érinti Magyarország nemzet­közi kötelezettségeit. A Magyar Liberális Párt viszont azt közölte: az Alkotmánybírósághoz for­dul azt kérve, hogy „ne asszisztáljon a Fidesz propagandájához” és ne hagyja, hogy olyan kérdésben írjanak ki népsza­vazást, amely kizáróla­g a Fidesz párt­politikai érdekét szolgálja. MÓDOSULHAT A MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁS Törvénymódosítást nyújtott be a parlamentnek Pintér Sándor bel­ügyminiszter a „határon lefolytatott menekültügyi eljárás széles körben való alkalmazhatóságának megvalósításá­hoz szükséges törvények módosításáról". A menedékjogról szóló törvényjavaslatot úgy változtatná meg, hogy az idegenrendészet nem utasítaná ki azt a jogszerűtlenül hazánkban tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt, akit a határjeltől számított 8 kilométeres sávon belül feltartóztatnak, majd miután átvezetik egy határátkelőn, ké­relmet nyújt be. A javaslat az államhatárról szóló törvényt is módosítaná úgy, hogy a rendőr az említett sávon belül feltartóztathatja a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldit, és őt az államhatár legközelebbi ka­puján átkísérheti, kivéve, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel vele szemben. Éves költségvetésénél is nagyobb összeget kap a TEK Pluszpénz terrorelhárításra Vincze A kormány 55,8 milliárd forint plusz költségvetési forrás biztosításáról dön­tött egy határozattal a terrorelhárítással foglalkozó belügyi és katonai szolgála­toknak a terrorizmus elleni harc jegy­ében. A legnagyobb évközi plusz költ­ségvetési támogatást a Terrorelhárítási Központ (TEK) kapta. A terrorelhárító és hírszerző szervezet most 15,7 milli­árd forint kiemelt támogatásra számít­hat, miközben egyébként a rendes tel­jes éves költségvetése ennél kevesebb, 12,2 milliárd forint. A Magyar Honvéd­ség 11,9 milliárd forint többlettámoga­tást kap a terrorizmus elleni küzdelem, illetve a déli határszakaszok védelmé­vel kapcsolatos feladatok költségeire. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok (KNBSZ) 8,8 milliárd forint kiegészí­tő forrást kap még ebben az évben ké­pességfejlesztésekre. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) 11 milliárd forint többletjut­tatást kap az idei 17,8 milliárd forintos költségvetését jelentősen kiegészítve. A kormány döntése szerint a Belügymi­nisztérium 7,5 milliárd forint plusztá­mogatást kap az egységes digitális rádió­távközlő rendszer, a mentők és rendvé­delmi szervezetek zárt mobilkommuni­kációs hálózatának fejlesztésére. Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), a tervezett Terrorelhárítási Informá­ciós és Bűnügyi Elemző Központ (TI­­BEK), valamint a kormányzati adatköz­pont egységes elhelyezéséhez szüksé­ges költségvetési többletforrások biz­tosításához is csoportosít át pluszfor­rásokat a kormány. Az AH a jövőben a XI. kerületi, Fehérvári út 70. szám alatti ingatlanban fog működni, a hi­vatal új székhelyén működik majd a TIBEK és a kormányzati adatközpont is. Minderre több mint 2,8 milliárd fo­rintot csoportosítanak át. Emellett az új központi ingatlan felújításához, va­lamint az informatikai rendszer kiala­kításához is még az idén több mint 3,6 milliárd, jövőre 7 milliárd, 2018-ban pedig 4,8 milliárd forint költségveté­si forrást biztosít a kabinet. Az anyagiakon nem múlhat az ország biztonsága Fotó: Kurucz Árpád Átírná az MSZP a BM törvénycsomagját Losonczi Kata A rendőrség jogköreit növelnék a ter­rorcselekmények elkövetése vagy elő­készülete esetén az MSZP képviselői ahelyett, hogy miniszteri rendelettel tiltanának be tömegrendezvényeket. Erről Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocia­lista elnöke valamint Harangozó Ta­más, a honvédelmi bizottság szocia­lista alelnöke tegnap egy háttérbeszél­getésen foglalt állást. Mint fogalmaz­tak, akkor támogatják a Belügyminisz­térium terrorellenes törvénycsomag­ját, ha ez a módosító javaslatuk beke­rül a dokumentumba. Harangozó Ta­más kiemelte: a javaslat jelenlegi szö­vege szerint 2-es vagy annál magasabb terrorfokozati szint esetén a belügy­miniszter rendeletben tilthatná meg a gyülekezési törvény alá nem tarto­zó tömegrendezvényeket. Azt kifogá­solják, hogy ennek a rendeletnek sem térben, sem időben nincs korlátja, így „akár 3 napra, 3 hétre vagy 30 évre” is megtilthatná ezeket a rendezvényeket a miniszter. A szocialisták javaslata szerint a ki­emelt biztonsági intézkedést 72 órára lehetne elrendelni egy településen vagy annak pontosan meghatározott, kör­behatárolt területén, ha terrorcselek­mény történt, illetve ha annak előké­születére közvetlen, konkrét és a nem­zetbiztonsági szolgáltatók vagy a terro­rizmust elhárító szerv által megerősí­tett információk vannak. Hozzátette: az intézkedés szükség esetén további 72 órával meghosszabbítható. Az el­lenzéki politikus azt mondta, ha elfo­gadják javaslatukat, feleslegessé válna a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos alaptörvény-módosítás. Molnár Zsolt arról beszélt, nagyon fontosnak tartja a Terrorelhárítási In­formációs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) létrehozását, amely valameny­­nyi információt fel tud majd dolgoz­ni, ami a szervezett bűnözés és esetle­ges terrorcselekmény kapcsán felmerül. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke hozzátette: szükség lenne arra is, hogy egy hasonló szervezetet hozzanak lét­re európai szinten is. A szocialista po­litikusok abban bíznak, hogy az eddigi ötpárti egyeztetéseken hozott dönté­seket utolsó pillanatban nem próbál­ják „bombázni” módosító javaslatok­kal a kormánypárti képviselők, mert abban az esetben nem fogják támo­gatni a törvénycsomagot.

Next