Magyar Idők, 2016. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-10 / 135. szám

^ 2 B­E­L­FÖ­L­D Magyar Posta: csalás gyanújával nyomoznak A nyomozó hatóságok arról tájé­koztatták a Magyar Posta Zrt.-t, hogy szerdán a Magyar Nemzeti Bank feljelentése alapján, csalás gyanújával ismeretlen tettes el­len nyomozást indítottak, amely­nek során a postánál is eljár­tak. A vállalat vezetése minden­ben együttműködik a rendőr­ség munkatársaival, ugyanakkor - mivel folyamatban lévő ügyről van szó - a postának az üggyel kapcsolatban nem áll módjában további információkat megoszta­ni - ezt közölte az állami cég saj­tónyilatkozatában. (MTI) Házkutatás az FHB-nál Adathordozókat foglaltak le és házkutatást tartottak szer­dán a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai az FHB-csoport­­nál és Spéder Zoltán nagyvállal­kozó egyes érdekeltségeinél. Az ORFK tájékoztatása szerint az­zal az üggyel kapcsolatban tar­tottak több helyen is házkutatást a napokban az FHB-csoportnál, amelyben a Készenléti Rendőr­ség Nemzeti Nyomozó Iroda ja­nuár 11-én csalás és más bűncse­lekmény gyanúja miatt rendelt el nyomozást. A rendőrség tájékoz­tatása szerint a nyomozás foko­zott ügyészi felügyelettel zajlik. Mint ismeretes, a Magyar Nem­zeti Bank a napokban 105 millió forintra büntette az FHB Jelzá­logbankot, mert állítása szerint a pénzintézet félrevezette a rész­vényeseket egy, még 2013-ban kibocsátott kötvény értékesítésé­vel kapcsolatban. (MNO.hu) . ttBíiJrntKf.ti.'.bí'. • ... fi * pf a liberálisok beadványát A Magyar Liberális Pártnak (MLP) a kvótareferendum kam­pánya miatt benyújtott kifogá­sát érdemi vizsgálat nélkül eluta­sította tegnapi ülésén a Nemze­ti Választási Bizottság. A libe­rálisok azért fordultak a testü­lethez, mert úgy ítélték meg: a kampány a kormányzat állításá­val szemben nem tájékoztató jel­legű, hanem befolyásolni akar­ja az embereket, hogy a kvóta el­len voksoljanak. A bizottság ügy­rendje szerint a testület elnöke tesz javaslatot a határozatra. Pa­­tyi András ezzel a jogával élve a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítására tett javaslatot. Arra hivatkozott, a kifogást az MLP képviseletében Boruzs András pártigazgató nyújtotta be, a bíró­sági nyilvántartás szerint azon­ban csak Fodor Gábor, a párt el­nöke jogosult a szervezet képvi­seletére. Emellett a választási el­járási törvény alapján meg kel­lett volna jelölni a bizonyítékokat is, ám ez nem történt meg. (MTI) Nem adják vissza Hóman Bálint tagságát Elutasította a Fővárosi Törvény­szék csütörtökön kihirdetett el­sőfokú, nem jogerős ítéletében a Hóman Bálint történész, 1930- 40-es években közoktatási mi­niszter és országgyűlési képvise­lő akadémiai tagságának vissza­állítása érdekében benyújtott ke­resetet. A törvényszék alapvető­en eljárási okokból utasította el a keresetet: álláspontja szerint a felperes, Hóman Bálint távo­li hozzátartozója nem volt jogo­sult ennek a pernek a megindítá­sára. De szóbeli indoklásában a bíró kitért arra is, hogy megítélé­se szerint nem jogi, hanem törté­nelmi szakkérdés, hogy Hóman Bálint nyilas volt-e. (MTI) Fegyveres erre támadt egy migráns Kiskunhalason Nincs szükség menekülttáborokra Szalai Laura-Suki Zoltán A magyar és az Európai Bizottság (EB) álláspontja alapjaiban tér el egymástól, elvi különbség :van a kettő között. Mi­­nem­ akarunk bevándorlást,m­iert úgy gondoljuk, hogy Magyarország prob­lémáit nem az oldja meg, hanem a csa­ládtámogatás és munkahelyteremtés - jelentette ki Lázár János tegnapi sajtó­­tájékoztatóján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette: Az EB el­múlt napokban megjelent javaslataiból nem derül ki, hogy mi Európa célja, így joggal feltételezhető, hogy Brüsszel a bevándorlás megszervezését készíti elő. Emlékeztetett, hogy a magyar elképze­lés határvédelmi együttműködésre vo­natkozó részeit ugyan tiszteletben tart­ja az EB, azonban az a javaslat, misze­rint a schengeni határnál meg kell állí­tani a migránsokat, és közülük azok az európai országok válogassanak, ame­lyeknek szükségük van bevándorlók­ra, „természetesen kimaradt”. Lázár János tájékoztatása szerint ta­valy összesen 177 ezer bevándorlót re­gisztráltak Magyarországon, és ebből három-négyezren terjesztettek elő me­nekültkérelmet. Hozzátette, az állam több száz­ embernek segíti rendszere­­sen, 15-20 százalék az aránya azoknak, akik megkapják a státust. A minisz­ter leszögezte, Magyarországon nincs szükség táborokra, és a kormány cél­ja, hogy bezárja azokat. A kabinet mai ülésén foglalkozik a befogadóállomá­sok problémáival, és napirendre kerül a tranzitzóna kialakítása Ásotthalom térségében. Közben tegnap újabb incidens tör­tént a kiskunhalasi befogadóállomáson. A rendőrök egy algériai férfit akartak kihallgatni, aki azonban ellenállt, és rátámadt az egyik fegyveres bizton­sági őrre. Kovács Zoltán kormányszó­vivő elmondta, hogy mindenkire vo­natkoznak Magyarország és az unió törvényei, így a 27 éves bevándorló­ra is. Emlékeztetett, hogy akik Kis­kunhalason vannak, azok már vala­mi olyat követtek el, ami szemben áll ezekkel a törvényekkel, például ille­gálisan lépték át a határt. A mostani eset is jól mutatja azokat a gondokat, amelyekkel egész Európában és Ma­gyarországon is szembe kell nézni - tette hozzá. Az esettel kapcsolatban Bakondi György, a miniszterelnök belbizton­sági főtanácsadója elmondta, a migránst délelőtt tíz óra körül akarták előállíta­ni, és a szabályzat szerint megbilincsel­ték volna. Ő azonban nem hagyta, lök­dösődni kezdett és agresszívan lépett fel, az egyik fegyveres biztonsági őrt meg is rúgta. Később sikeresen megbi­lincselték, de miután beszállították az autóba, ismét „őrjöngeni” kezdett, és összevissza rugdosott, ezért gázspray­­t alkalmaztak vele szemben. Az algé­riai migránst előállították, és megál­lapították, hogy bűncselekményt kö­vetett el: hivatalos személy elleni erő­szakot, valamint garázdaságot. Algériai bevándorlót állított elő a rendőrség garázdaság és hivatalos személy elleni erőszak miatt Fotó: Havran Zoltán 2016. június 10., péntek Orbán Viktor: Felértékelődik a rend Európában Vigh Dániel A népvándorlás időszakában a törvé­nyek és a rend uralma különösen fon­tos, a rendezett országok ugyanis ver­senyelőnyhöz juthatnak - jelentette ki tegnap Orbán Viktor miniszterelnök a Kúrián, az ügyészség napja alkalmá­ból rendezett ünnepségen. A kormány­fő szerint a rend jelentősége hatalmi szempontból is nőni fog: akkor tud­ja majd legitimálni magát az európai politikai elit, ha a gazdaság helyett a rendre, a törvényességre és a rendezett­ségre helyezi a hangsúlyt, vagyis az fog kormányozni, hatalmat gyakorolni a kontinensen a következő 10-15 évben, aki képes lesz megvédeni az európai­ak biztonságát.­­ Magyarországon a politikai hatalomgyakorlás egyik leg­fontosabb legitimációs faktora a rend és a rendezettség. Ezért önök ma az egyik legfontosabb rendszerfenntartó pillér - fogalmazott a miniszterelnök az ügyészek előtt. Kitért arra is, hogy a jövevényektől is elvárjuk a törvények betartását. - Aki már érkezése pilla­natában ránk rúgja az ajtót, aki már a velünk való első találkozáskor tör­vényt sért, az nem számíthat és ne is számítson barátságos fogadtatásra - hangsúlyozta Orbán Viktor. Az ünnepségen felszólalt Polt Péter is, aki sikeresnek értékelte a migráci­ós válság kezelését, majd kifejtette: bő nyolc és fél hónap alatt 2898 ügyben emeltek vádat az új büntetőajpályák alapján, a tárgyalások zöme gyorsított eljárásban zajlott. A legfőbb t­srilfja sze­rint összesen százhúszezer lezárt nyo­mozásban intézkedett tavaly az ügyész­ség, az esetek valamivel több mint fe­lében vádat emeltek. Beszámolója sze­rint az ügyészség váderedményessége 93 százalékos volt az előző esztendő­ben. - Emelt fővel állhatunk a társa­dalom elé - fogalmazott, hozzátéve, hogy a szervezet szakszerű, törvényes és eredményes munkát végzett tavaly. Polt Péter azt is hangsúlyozta, hogy csökkent a regisztrált bűncselekmé­nyek száma. A tavaly iktatott ügyek száma büntető és közjogi ügyszakban több mint egymillió volt. A szervezet az ügyek 83 százalékában egy hóna­pon belül intézkedett és csak 11 olyan eset volt, amelyben másfél hónapon túl zajlott az ügyintézés. A szakmai teljesítmény a fő szempont a tankerületi vezetők kiválasztásánál Még egyszer nem lehet hibázni Szalai A kormány döntött az új állami intéz­ményfenntartói rendszerről, így a köz­pont a jövőben - Pölöskei Gáborné ve­zetésével - Klebelsberg Központ lesz, és alá tartozik 58 önálló költségvetés­sel rendelkező tankerületi centrum - közölte Lázár János a tegnapi sajtótájé­koztatóján. Megjegyezte: az új rendszer­ben lényegesen bővül az iskolaigazgató jogköre. Lapunk kérdésére elmondta, a vezetők kiválasztásánál egyebek mel­lett a szakmai teljesítmény, a stabilitás lesz a szempont. A Miniszterelnöksé­get vezető miniszter emlékeztetett, az elmúlt években voltak olyan járási tan­kerületi vezetők, akik beváltották a hoz­zájuk fűzött reményeket, és voltak, akik nem. - Még egyszer nem lehet hibázni - szögezte le. Lázár János hozzátette, a kormány „kapott még egy lehetősé­get a pedagógustársadalomtól”, hogy újjászervezzék a rendszert, de a szemé­lyi kiválasztásban nem lehetnek rossz kompromisszumok - hívta fel a figyel­met. A tájékoztatón elhangzott: a kor­mány új javaslatot terjeszt az Ország­­gyűlés elé a hadigondozás ügyében, és az­­ nemzetközi példákra is alapozva egész intézményt felül akarja vizsgálni. A kabinet döntött arról is, hogy felújít­ják az Iparművészeti Múzeumot, ami­re 25 milliárd forint áll rendelkezésre. Lázár János elmondta, hogy a rekonst­rukció mellett egy 120 éves terv alap­ján új szárnyat is építenek az épület­hez. Döntés született arról is, hogy az Országos Széchényi Könyvtár főépü­lete marad a Budavári Palotában, egy új raktárbázisa pedig a városon kívül épül meg. A miniszter kitért arra is, törvény­­javaslatot készítenek elő arra vonatko­zóan, hogy a földárverésekből befolyó pénzt hogyan használják fel. Emlékez­tetett: most zajlik a földárverések utol­só köre, az értékesítésekből 250-300 milliárd forint bevételre lehet számí­tani. Tájékoztatása szerint több javas­lat is van arról, hogyan használják fel ezt az összeget, egy terv szerint ipa­ri parkokat létesíthetnének, egy má­sik szerint adósságcsökkentésre kel­lene fordítani a pénzt, egy további ja­vaslat alapján pedig népegészségügyi programokat finanszírozhatnának, kór­házakat építhetnének belőle. Lázár: 25 milliárd jut az Iparművészeti Múzeum felújítására Fotó: Havran Zoltán

Next