Magyar Idők, 2016. október (2. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-14 / 242. szám
2 BELFÖLD Semmis Nagy Imre és társai ítélete Szakács Árpád A Kúria csütörtökön nyilvános ülésen meghozott végzésével igazolta az 1956-os forradalom után államellenes bűncselekmények vádjával kivégzett Nagy Imre és társai ügyében az akkori ítéletek semmisségét. A határozat leszögezte, hogy a két 1958-as döntés csak formáját tekintve bírói ítélet, valójában nincs közük az igazságszolgáltatáshoz. A Kúria a Legfőbb Ügyészség indítványára adott igazolást annak az ítéletnek a semmisségéről, amelyben egyhetes zárt tárgyalás után 1958. június 15- én halálra ítélték Nagy Imrét, Gimes Miklóst és Maléter Pált, továbbá börtönbüntetéssel sújtották Kopácsi Sándort, Donáth Ferencet, Tildy Zoltánt, Jánosi Ferencet és Vásárhelyi Miklóst, valamint egy másik eljárásban az év tavaszán halálra ítélték Szilágyi Józsefet. Kónya István, az eljáró tanács elnöke, a Kúria elnökhelyettese elmondta: igazságszolgáltatásnak nem nevezhető színjáték zajlott, ártatlanok bűnösségét mondták ki, legitim kormányzat tevékenységéért szabtak ki büntetést. A parlament már 2000-ben semmissé nyilvánította a forradalom utáni leszámolást kiszolgáló jogszabályok alkalmazásával meghozott ítéleteket. Vincze Gábor történész lapunknak kifejtette: napirendre kell venni és mielőbb semmissé kell tenni annak a több mint 20 ezer nem kommunista áldozatnak az ítéletét is, akiket a népbíróságok 1945 és 1950 között „háborús és/vagy népellenes bűnök” elkövetésének vádjával 1-től 10 évig terjedő szabadságvesztésre ítéltek. Akik 10 év alatti büntetést kaptak, az esetek döntő többségében ártatlanok voltak. Bevett gyakorlat volt ugyanis a népbíróságokon, hogy ha a vádlott már hosszabb időt eltöltött internálásban és/vagy előzetes letartóztatásban, annyi évet sóztak rá, amenynyit addig már ült, függetlenül attól, hogy ártatlan volt a delikvens - fogalmazott a történész. Lázár János áttekintést adna Soros György közép-európai befolyásáról Több pénz határvédelemre Az alaptörvény-módosítás mellett a pártelnöki találkozókról, a kedvező gazdasági mutatókról, az egészségügyi támogatásról és uniós források szétosztásáról is beszélt Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi Kormányinfón egyebek közt azt hangsúlyozta: hazánk visszaszerezte a pénzpiacok bizalmát és soha ennyi adóbevétel nem folyt be az államkasszába. Losonczi Kata - Ahhoz, hogy megvédjük az ország határait, elengedhetetlen az alaptörvény módosítása - jelentette ki Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: erről szeretnék meggyőzni az ellenzéki frakciókat is, ezért Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke pártelnöki találkozókat tart. Szavai szerint a kormányfő pénteken Molnár Gyulával, az MSZP elnökével tart négyszemközti megbeszélést, jövő héten pedig Vona Gáborral, a Jobbik első emberével ül asztalhoz. A bejelentésre reagálva Molnár Gyula közleményben tudatta, hogy az alaptörvény-módosítással kapcsolatban nem hajlandó találkozni a kormányfővel, más fontos ügyekben - mint az oktatás, az egészségügy és a korrupció - viszont áll rendelkezésre. Lázár János bejelentette azt is, hogy a kormány 29,4 milliárd forint többletforrást ítélt meg a Belügyminisztériumnak a magyarszerb határszakasz védelmére. A Soros-dokumentumokkal kapcsolatban a Magyar Idők kérdésére kifejtette, felajánlotta a nemzetbiztonsági bizottságnak, hogy a hírszerzésért felelős miniszterként áttekintést ad Soros György közép-európai befolyásáról, továbbá azokról a módszerekről, amelyekkel megpróbál „megváltoztatni” egy országot, a döntéshozókat pedig megkísérli érdemben befolyásolni. Mint mondta, az amerikai üzletember a nyelvek, a határok, a nemzeti kultúra és identitás feladása mellett van, az európai és a magyar baloldal pedig az Európai Parlamentben „szállást csinál” a gondolatainak, „lámpással vezetik be” azokat az uniós döntéshozatali rendszerbe. Lázár János kritizálta a külföldi lapok írásait is, amelyek szerint Magyarország náci, ezért uniós politikusok azzal riogatnak, hogy meg kell vonni hazánk uniós támogatását. Mint fogalmazott, ezek nyilvánvalói őrültségek, arról nem is beszélve, hogy az uniós alapszerződésből semmilyen formában nem következik az, hogy egy ország elveszítse a kohéziós forrásokhoz való jogát. Megjegyezte azt is, hogy csökkent a munkanélküliség, 80-100 ezer betöltetlen álláshely van havonta az országban. A miniszter arra is kitért, hogy hazánk visszaszerezte a pénzpiacok bizalmát, a szaktárcának köszönhetően a gazdaság kifehérítését hajtották végre, aminek az lett az eredménye, hogy soha ennyi adóbevétel még nem folyt be a központi büdzsébe. A beiskolázással kapcsolatban megjegyezte, hogy a gimnáziumokba kettes-hármas átlaggal rendelkező diákokat is felvesznek, ám véleménye szerint felvételiztetni kellene a tanulókat. Az egészségügyről szólva azt ígérte, kivizsgálják, mi annak az oka, hogy több szakorvos a béremelés után kevesebb pénzt visz haza, mit azelőtt. Szavai szerint a miniszterelnök az illetékes tárcát arra utasította, hogy ezt a problémát azonnal oldják meg. Mint elhangzott: a kormány döntött arról is, hogy a Semmelweis Egyetem három klinikáját fejlesztik és újjáépítik, új gyermekklinikát hoznak létre, és fejlesztik a gyógyszerész kart, valamint a fogklinikát is. Lázár János ismertette: decemberben átvizsgálják a csokot is, jelenleg a rendszernek köszönhetően 13 ezer új ház épül az országban, de többen tudtak új vagy használt lakást vásárolni és felújítani. Lázár Jánost kérdezték arról is, miért hagyták, hogy megszűnjön a Népszabadság. A miniszter kifejtette, ez nem a kormányok dolga, de még csak kérés sem érkezett hozzájuk ezzel kapcsolatban. Cáfolta, hogy politikai döntés miatt függesztették fel a napilap működését, mint fogalmazott, úgy tudja, ennek gazdasági okai vannak. A miniszter arról is beszélt, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felmérést készít arról, miként teljesít a kormány, s a decemberben várható eredményt is alapul veszik majd a 2017-2018-as kormányzati munka megszervezéséhez. A miniszter szerint Magyarországnak sikerült visszaszereznie a tőkepiacok bizalmát Fotó: MTI Napirendre kerül a Jobbik politikusának mentelmi joga Vizsgálhatják Kovács ügyét Szalai Laura Egyelőre nincs az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága asztalán Kovács Béla újabb mentelmi ügye - közölte érdeklődésünkre Szájer József, a testület fideszes tagja. Mint ismert, idén szeptemberben Polt Péter legfőbb ügyész egy költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás gyanújával indított eljárás kapcsán indítványozta, hogy függesszék fel a Jobbik EP-képviselőjének mentelmi jogát. Kovács védettségét az EP 2015 októberében egyszer már felfüggesztette a magyar ügyész kezdeményezésére, akkor a politikust kémkedéssel gyanúsították. Szájer József emlékeztetett: az indítvány megérkezése a jogi bizottsághoz pár hetet vesz igénybe, ezt követően a testület több alkalommal foglalkozik majd zárt ülésen a mentelmi ügy tárgyalásával. Először kijelölnek egy raportőrt, az ügy témafelelősét, aki elsősorban abból a szempontból vizsgálja meg az indítványt, majd teszi meg javaslatát, hogy a képviselő elleni eljárás valóban szigorúan büntetőjogi - tehát nem politikai - természetű-e. Szájer József emlékeztetett: egy alkalommal az érintett is szólhat majd saját védelmében. A bizottság egyszerű többséggel szavaz a javaslatról, akárcsak az EP plenáris ülése, amely dönt a mentelmi jog felfüggesztéséről vagy annak megtagadásáról. A mostani gyanú szerint Kovács Béla 2012-2013-ban gyakornoki szerződést kötött négy magánszeméllyel. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a megállapodások alapján ezek a személyek a képviselő mellett, az ő utasításainak megfelelően Brüsszelben négy és hat hónapos szakmai gyakorlatot teljesítettek. Valójában azonban nem jártak Brüsszelben, ott semmilyen munkát nem végeztek Kovács Bélának. Mindezzel a képviselő jogtalan anyagi előnyt biztosított az álgyakornokoknak, megtévesztve az Európai Parlament illetékes szolgálatát, amely teljesítette a kifizetéseket. Mint ismert, Kovácsot az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentése alapján tavaly decemberben a Központi Nyomozó Főügyészség az unió intézményei elleni kémkedés miatt gyanúsítottként hallgatta ki. A politikus tagadta a bűncselekmény elkövetését. Az uniós képviselőt (középen) csalással gyanúsítanák meg Fotó MTI 2016. október 14., péntek Megcsappanhat Gyurcsányék kasszája Bakonyi Ádám Mélyen a zsebébe kell nyúlnia Gyurcsány Ferenc adóssággal küszködő pártjának, ha valóban pótolni akarják képviselőik jövedelmét, amit azért vesztenek el, mert úgy döntöttek: a kétharmados szavazásokat leszámítva nem vesznek részt a parlamenti munkában, tiltakozva egyebek mellett a Népszabadság megjelenésének felfüggesztése ellen. - A párt érzi ennek a felelősségét és tenni is fog azért, hogy képviselőink dolgozhassanak és jövedelemre tehessenek szert. Csak törvényes megoldások jöhetnek szóba - mondta lapunknak Gyurcsány Ferenc, elismerve, hogy számára nem jelent gondot a „kihívás menedzselése”. Mivel az országgyűlési képviselők tiszteletdíja jelenleg havi 747 878 forint, amihez hozzájönnek még például a bizottsági munkáért járó, illetve egyéb juttatások, számításaink szerint Vadai Ágnes, Varjú László és Oláh Lajos a 2018-as választásig fejenként húsz-, összesen hatvanmillió forinttól esik el, amit a DK elnökének szavai szerint a párt pótolna számukra. Mindez nem lesz egyszerű annak fényében, hogy Gyurcsány Ferenc közlése szerint idén először azért maradt el a DK majálisa, mert a párt 13-14 milliós adósságot halmozott fel, így nem engedhette meg magának, hogy a rendezvényre másfél-kétmillió forintot költsön. Nem könnyíti a párt politikusainak helyzetét az sem, hogy az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozás igen szűkre szabja azon tevékenységek körét, amelyekért a képviselők díjazást fogadhatnak el - márpedig a DK-sok a mandátumukról nem mondtak le. Az érintetteknek azért nem lesznek egyhamar kenyérgondjaik. Tavalyi vagyonnyilatkozata szerint Oláh Lajosnak összesen közel negyvenmilliós megtakarítása van bankban, 25,3 millió forint államkötvényben, félmillió pedig kincstárjegyben. Oláhnak 15,7 millióval tartoznak míg ő 2,5 millióval tartozik. Varjú Lászlóról nemrég a Direkt36. írta meg, hogy vagyonnyilatkozatában elfelejtette feltüntetni a taksonyi Zöld Sziget panziót. Emellett Varjúnak még számos - összesen évi több tíz milliós bevételt termelő - cégben van részesedése. Pártja segítségére leginkább Vadai Ágnes szorulhat, akinek nyugdíjpénztári megtakarításain túl ötmillió forint készpénze, valamint herendi porcelánja és festményei vannak.