Magyar Idők, 2016. október (2. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-08 / 237. szám
www.magyaridok.hu OLVASÓLÁMPA Akikért a harang szól Nándorfehérvár, 1456 - egy világhíres diadal emlékezete Megyeri Dávid Ha van szimbolikus jelentőségű, akaratlanul is aktuális áthallásokat tartalmazó mű a népvándorlás felélesztésének korában, akkor A nándorfehérvári csata 1456 című kötet mindenképpen az. A dekoratív, elegáns kivitelű kiadvány legfőbb értéke mégsem az újabban sajnálatosan időszerűvé váló tematikában ragadható meg. Inkább abban, hogy úgy mutat be egy sorsfordító történelmi eseményt, hogy miközben a tények sokoldalú tárházát nyújtja, az olvasó önfeledten elmerülhet a jóval több mint félezer év után megelevenedő krónikában. Ez a gazdagon és változatosan illusztrált könyv annak a figyelmét is lekötheti, aki úgy hitte magáról, hogy hidegen hagyják a történelmi stúdiumok. Feléleszti az érdeklődést a dicső elődök cselekedetei iránt egy olyan időszakban, amikor a deheroizálást, defetizmust tették sikké, s elvárásba kudarcközpontúságot realizmusnak nevezni. Erre itt van egy élvezetesen megírt munka, amely élő cáfolatát adja, hogy a múlthoz, a gyökerekhez, a hősi nemzedékekhez való visszalapozás valami avítt foglalatosság volna. A szerző, Cseh Valentin előszavában szerényen fogalmazza meg célkitűzéseit, miszerint csak emléket akart állítani a magyar történelem legnagyobb katonai diadalát arató hajdani védőknek. Arról is ír, hogy ezt a hatalmas győzelmet a Konstantinápolyt már elfoglaló oszmán világbirodalom felett magyarok, szerbek és más nemzetek fiai és lányai mutatták be 1456 nyarán. Vagyis napjaink térségi összefogásának előképe lehet. A történész hiteles atmoszférát teremt. A dokumentumokat, szövegeket, idézeteket úgy elegyíti az elemzéssel, hogy a helyszínen érezzük magunkat, belélegezve a lőpor szagát, hallva az ostromlók hangorkánját. S közben átfogó körképet kapunk a földrajzi, politikai, történelmi miliőről. Visszatekintést a déli határvédelem kialakulásáról, az oszmán-magyar háborúk 1439 és 1455 közötti krónikájáról, a vár építésének történetéről, felszereltségéről, ellátásáról, személyzetéről, de a magyar haderő jellemzőit, taktikáját, hadügyi változásait is figyelemmel kísérhetjük. Ugyanígy a török hadsereg paramétereibe is betekintést nyerhet az olvasó. Hogy aztán az ostrom menete, szakaszai is plasztikusan elénk táruljanak. Mindezt segítik a grafikák, festmények, szakszerű térképek, digitális rekonstrukciós ábrázolások. Nem tanulságok nélküli az az akció, amely a végső sikert eredményezte. A két kiváló vezér, Hunyadi János és Szilágyi Mihály szigorú parancsa ellenére a keresztesek vakmerő, ellenségheccelő manőverekbe bocsátkoztak, amelyek nyomán meglódultak, az ostromlók állásai elleni rohammá terebélyesedtek az események Kapisztrán János vezetésével, s a vár megmeneküléséhez vezettek, így a hadtudományos felkészültség és a lelkesedés, az öntevékeny vállalkozószellem együttes jelképévé emelkedhetett az 560 évvel ezelőtti nándorfehérvári siker. A verhetetlenség mítoszával felruházott kis-ázsiai sereg legyőzésének utóélete is helyet kap a kötetben. Mindennél jobban demonstrálja az Európára támadó II. Mehmed szultán hada feletti győzelem világpolitikai jelentőségét, hogy bár III. Kallixtusz pápa a törökök elleni harc eredményességéért hirdette meg már a támadás előtt a déli harangozást, az az iszlám hadsereg óriási veresége után is érvényben maradt, hogy a hős Európa-védők tiszteletét örök időkre őrizze. Érdekes volna felmérést végezni, hányan tudják ezt ma az öreg kontinensen. Ha szélesebb körben köztudomásúvá válna az ok, bizonnyal nagyobb rokonszenvvel viszonyulnának egyes politikai szereplők a magyarság mai erőfeszítéseihez Európa védelmében. Talán rájönnének, hogy több megbecsülést érdemelnek azok, akikért a harang mindörökké szól. (Cseh Valentin: A nándorfehérvári csata 1456. HM Zrínyi Nonprofit Kft. - Zrínyi Kiadó, 2016. Ára: 8500 forint) A nándorfehérvári vár rekonstrukciója a Száva torkolatánál és a kikötő Zseniális poétalány Példakép lett belőle, pedig csak írni akart Terján Nóra Erdős Renée-t a Bródy Sándorhoz fűződő viharos szerelme mellett erotikus regényeiről ismeri az utókor - ha ismeri egyáltalán. Menyhért Anna regényében betekintést nyerünk a múlt századelő egyik legnépszerűbb írónőjének vívódásaiba, szerelmi viszonyaiba és a boldogságért folytatott küzdelmébe. Menyhért Anna író és irodalomtörténész régóta foglalkozik a XX. század elejének irodalmával, ezen belül pedig a nőirodalommal (Női irodalmi hagyomány: Erdős Renée, Nemes Nagy Ágnes, Czóbel Minka, Kosztolányiné Harmos Ilona, Lesznai Anna - Budapest, Napvilág Kiadó, 2013). Első regényének főszereplője, Erdős Renée megfelelő alanynak bizonyult egy fikcióval átitatott életrajzi íráshoz, hiszen a múlt század első évtizedeiben az egyik legnépszerűbb magyar írónő volt, valóságos híresség és példakép, akiért férfiak és nők egyaránt rajongtak. Rendszeresen jelentek meg tárcái, versei, első verseskötetéhez Eötvös Károly írt előszót, később A Hét alapító szerkesztője, Kiss József egyengette útját, Ady Endre pedig „zseniális poétalánynak” nevezte. Erdős Renée volt az első női író, aki a női szexualitást kendőzetlenül megjelenítette írásaiban, és aki a korai egzisztenciális hullámhegyek és -völgyek után elsőként meg is tudott élni műveiből. Mindig a határon mozgott: a nők lehetőségeiről, vágyairól mesélt, ezért versesköteteit a lányos anyák magasra rejtették a könyvespolcon, ami aztán még tovább növelte személyes kultuszát. Az Egy szabad nő című regényében Menyhért Anna e kultusz mögé próbál belesni, és tesz kísérletet arra, hogy felfedje egy mára szinte teljesen elfeledett író kilétét, belső motivációit és vívódásait. „Nem lázadni akarok. Én is ebből élek, mint maga” - replikázik a regényben Renée Bródynak. Már az első oldalon a dráma kellős közepébe csöppenünk: Bródy Sándor az Erdős Renéevel folytatott hosszú, se vele-se nélküle viszonyt lezárandó szakítást követően öngyilkosságot kísérel meg, mellbe lövi magát. Renée ugyanis az író helyett a szabadságot és az írást választja. Bródy nem hal meg, de a botrány ettől talán még messzebbre elhallatszik: mindenki a nőt hibáztatja a történtekért, és ugyanazok, akik Bródy ajánlására kaput nyitottak előtte, most becsapják azt az orra előtt. Az életrajzi regény Erdős Renée pályájának első szakaszára összpontosít, melynek első felében költőként tűnik fel, majd az öngyilkossági kísérlet utáni viszontagságaival irodalmi pályája megbicsaklik, hogy azután hatalmas népszerűséget szerezve visszatérjen regényíróként a húszas években. Az írónőt beskatulyázta ugyan az utókor, mint könnyű tollú, szerelmes lektűrök szerzőjét, Menyhért Anna kortársi és utókori véleményeket idézve kiemeli, hogy Erdős alakította ki elsőként azt a költői nyelvet, amelyet az irodalomtörténet-írás Adyhoz kapcsolva a modern magyar líranyelv alapjának tart, sőt az ő hatása mozdította ki Adyt költői válságából, segítette azzá válni, ami lett. Az irodalomtörténész az Egy szabad nőben ügyesen szövi a fikciót a történelembe, miközben olyan társadalmi kérdések is felmerülnek, mint a pszichoanalízis szerepe a gyógyítás folyamatában, a századelő női egyenjogúságának témája, de Menyhért bemutatja a korabeli könyv- és lapkiadást is. Szóba kerülnek a kor híres lapjai, Az Est, A Hét, az Egyetértés, a Budapesti Napló és a Magyar Hírlap, és megjelennek emblematikus figurák a történetben Eötvös Károlytól és Gárdonyitól Heltaiig, Mikszáthtól Szomoryig. Erdős Renée egzisztenciát teremtett, hírnevet és elismerést vívott ki magának olyan korban, amikor a nők nem igazán választhattak maguknak a szerepek közül. Nem érdekelték a társadalmi konvenciók, hitt abban, hogy egyszerre lehet alkotó nő és feleség. Bukásai és kudarcai után újra és újra fel tudott állni. Menyhért Anna pedig remek érzékkel keltette életre ezt az elfeledett, ám színes és szenvedélyes hősnőt a XX. század elejéről, akinek élete olyannyira izgalmas volt, hogy jócskán akad még elmesélhető története a Bródy utáni időszakból. Az utószóból kiderül: már készül is a folytatás. (Menyhért Anna: Egy szabad nő - Erdős Renée regényes élete. General Press Kiadó, Budapest, 2016, 228 oldal. Ára: 2490 forint) LUGAS - a Magyar Idők hétvégi melléklete Szerkesztő: Fehér Béla • társszerkesztő: Margittai Gábor, Szényi Gábor • tervezőszerkesztő: Tóth Tibor • olvasószerkesztő: Major Anita, Nacsai Katalin LUGAS 15 PROGRAMOK Közeledés és távolodás. A Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság a barátság témában rendezi meg az idei Hévízi Irodalmi Napokat, melyen többek között előadást tart Alexa Károly Közeledés és távolodás - Emberi kapcsolatok a rendszerváltás idején címmel, Kubasek János extrém körülmények közötti próbatételekről beszél: mit bír el és mit nem a barátság? Helyszín: Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház kultúrterme (Hévíz, Dr. Schulhof Vilmos sétány 1.). Időpont: október 8., szombat 10 óra. Az oszthatatlan ember. A Magyar Művészeti Akadémia konferenciát rendez Bartók Béla születésének 135. és Járdányi Pál halálának 50. évfordulója tiszteletére, melyen Devich János gordonkaművész a hangszerek kezeléséről és a karakterek jelenlétéről beszél Bartók és az utána következő nemzedékek vonósnégyeseiben, Juhász Zoltán népzenekutató Számítógépes népzeneelemzés Járdányi Pál dallamvonalelve alapján címmel tart előadást, Fonyódi Tibor pedig Bartók Béla amerikai éveiről szóló Az oszthatatlan ember című nagyjátékfilmet mutatja be. Helyszín: Pesti Vigadó, Makovecz Terem (Budapest V, Vigadó tér 2.). Időpont: október 11., kedd 9 óra. Ahol a víz az úr. A víz mint az élet egyik legfontosabb eleme, egyszerre alkot és pusztít. A Hansági Múzeum és a Futura Interaktív Természettudományi Élményközpont rendezésében Márton Kálmán tart fizikai kísérletekkel egybekötött előadást Ahol a víz az úr címmel. Helyszín: Mosonvármegyei Múzeum (Mosonmagyaróvár, Szent István király út 1.). Időpont: október 12., szerda 11 óra. Nézd meg közelről! Bronzkori cseréptöredékek és középkori edények kerülnek testközelbe a Finta Múzeum Nézd meg közelről! című műtárgybemutató tárlatvezetésén. A régészeti anyagon túl a néprajzi és a helytörténeti gyűjtemény különlegességei is hasonlóképpen megtekinthetők. Helyszín: Finta Múzeum (Túrkeve, Attila utca 1.). Időpont: október 12., szerda 14 óra. Bács-Kiskun ’56/60. Kecskemét Megyei Jogú Város és a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár konferenciát szervez Bács-Kiskun ’56/60 címmel. Az eseményen felszólal Zinner Tibor, aki a kádári megtorlás rendszeréről beszél, Földváriné Kiss Réka a vidéki forradalomról, Buda Ferenc költő 1956 és a művészetek címmel tart előadást. Helyszín: Városháza, Díszterem (Kecskemét, Kossuth tér 1.). Időpont: október 13., csütörtök 9.30. Dallal, tánccal. A Göcseji Múzeum rendezésében Horváth Károly népzenekutató, népzenész és Szabó Tímea néprajzos és néptáncoktató Dallal, tánccal című előadásában feleleveníti a Zala megye vármegye területén gyűjtött népdalokat és a hozzájuk kapcsolódó szokásokat. Helyszín: Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, Batthyány út 2.). Időpont: október 13., csütörtök 17 óra. Tekintet: Az Országos Széchényi Könyvtár irodalmi és kultúrtörténeti rendezvényén Czimbal Gyula vall pályájáról: mire és hogyan tekint a fotóművész, ha fényképez. Az érdeklődők az est során Babits Mihályné Török Sophie fotóalbumába is betekinthetnek. Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, Díszterem (Budapest I., Szent György tér 4-5-6.). Időpont: október 13., csütörtök 17 óra. Tűz van, babám! A Nemzeti Emlékezet Bizottság Hivatala és a Budapest Film Zrt. nemzetközi filmfesztivált és diákkonferenciát rendez a vasfüggöny mögötti hétköznapokról. A fesztivál egyben a Behind Iron Curtains 70 záró rendezvénye, amelyen a kort megjelenítő filmvetítések (Mesék az aranykorból, Vasember, Tűz van, babám!) mellett cseh, román és lengyel előadók, kar rendezett pódiumbeszélgetés, kamarakiállítás, diákfilmek díjátadója és élő koncert várja az érdeklődőket. Helyszín: Puskin mozi (Buda pest V., Kossuth Lajos utca 18.). Időpont: október 14., péntek 9 óra. (Programajánlatok a programok@magyaridok.hu e-mail címre küldhetők.)