Magyar Idők, 2017. március (3. évfolyam, 51-75. szám)

2017-03-01 / 51. szám

2 BELFÖLD ■ A tíz vádlott migráns közül kilenc már nem tartózkodik Magyarországon Jogerősen elítélték a röszkei tömegzavargás résztvevőit Részben helybenhagyta, részben pedig enyhítette a Szegedi Tör­vényszék a röszkei tömegzavar­gás résztvevőinek elsőfokú ítéle­tét. A tíz vádlott közül kilenc is­meretlen helyre távozott a tavaly nyári ítélethirdetés óta. Gidró Kriszta '«■«■■■■■■Mi Másodfokon is elmarasztaló ítélet szü­letett a 2015. szeptemberi röszkei tö­megzavargás résztvevőinek ügyében. A perben összesen tíz vádlott volt, kö­zöttük egy idős asszony és egy kere­kesszékes férfi is. A másodfokú bíró­ság hat vádlott esetében helybenhagy­ta az első fokon kiszabott 14 hóna­pos börtönbüntetést és négy évre szó­ló kiutasítást Magyarországról. A he­tedrendű vádlott egy szír fiatalember, aki a röszkei határátkelőnél egy me­gafon segítségével a kerítés átszakítá­­sa után beszélt a tömeghez. Az ő ese­tében az első fokon kiszabott három­éves börtönbüntetést és tízévnyi ki­utasítást kettő, illetve hat évre enyhí­tette a Szegedi Törvényszék. A nyol­cad-, kilenced- és tizedrendű, rossz egészségi állapotú vádlottak jogerő­sen is egyévnyi felfüggesztett börtön­­büntetést kaptak. A tárgyaláson csak a hetedrendű vádlott jelent meg, ugyanis ő volt az egyetlen, aki nem szabadlábon várta a másodfokú eljárást. Az ügy másik ki­lenc vádlottja ismeretlen helyen tar­tózkodik, illetve kettejükkel kapcsolat­ban az ügyvédek azt mondták a tár­gyaláson, hogy már Nyugat-Európá­­ban vannak. A bíróságon elhangzott: bár a vádlottak egy kivétellel menedék­kérelmet nyújtottak be Magyarorszá­gon, többségüknek ügyét a Bevándor­lási és Menekültügyi Hivatal már ta­valy augusztusban lezárta, mert akkor már nem találták őket. Emlékezetes, az elsőfokú ítéletet tavaly július ele­jén hirdette ki a Szegedi Járásbíróság. Ugyancsak a tegnapi tárgyalás so­rán derült ki, hogy az ügy ötödrendű vádlottja a büntetőeljárás során hamis személyi adatokat adott meg: valójá­ban nem szíriai, hanem iraki állampol­gár. Ő az egyik egyébként, akiről tud­ni lehet, hogy Ausztriában tartózko­dik, ügyvédje elmondása szerint fele­sége és gyermekei már tavaly megkap­ták ott a menekültstátust, azóta felte­hetően a vádlott menekültügyi eljárá­sa is lezajlott a szomszédos országban. Mint arról lapunkban beszámol­tunk, 2015. szeptember 16-án - egy nappal azután, hogy a magyar ható­ságok lezárták a határt - tömegzavar­gás tört ki a röszkei határátkelő szer­biai oldalán. A Magyarországra belép­ni akaró, kezdetben békés tömeg idő­vel agresszívvá vált, a kerítést próbál­ta kidönteni, majd néhányan kővel do­bálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. A tömegzavargás résztve­vői ledöntötték a határt védő kaput, és jogellenesen magyar területre léptek. Az összecsapás közben tucatnyi ma­gyar rendőr sérült meg, többeket kór­házba is kellett szállítani. Az ítélet in­doklása során elhangzott: az átkelő­nél tömegzavargás alakult ki, a határt a rendőrök testpáncélban, könnygáz és vízágyú segítségével védték, így sen­kiben nem alakulhatott ki az a téves elképzelés, hogy a kapu erőszakos ki­nyitását követően jogszerűen magyar területre léphetnek. Csak az őrizetben lévő terhelt jelent meg a bíróságon Fotó: Havran Zoltán Nem sértették meg az aktivisták jogait A Kúria jogerős végzése szerint nem bizonyítható, hogy akadá­lyozta volna a rendőri intézke­dés az Együtt aktivistáit az olim­piával kapcsolatos Határ úti nép­­szavazási aláírásgyűjtésben. Szi­getvári Viktor, az Együtt orszá­gos politikai tanácsának elnöke azért fordult a Fővárosi Válasz­tási Bizottsághoz, mert úgy vél­te, a közterület-felügyelők meg­sértették az aláírásgyűjtés sza­badságára vonatkozó jogszabályt, valamint a jóhiszemű és rendel­tetésszerű joggyakorlás választá­­si alapelvét még február 7-én. A rendőrök akkor az említett hely­színen egy körözött ember elfo­gása miatt intézkedve sorfalat álltak az Együtt-aktivisták pultja előtt. (Hvg.hu) Pert nyert a Mahir Cityposter A főváros szabálytalanul bontott szerződést a Mahir Cityposter­­rel 2015-ben a hirdetőoszlopok­ról - mondta ki jogerősen a Fővá­rosi Ítélőtábla debreceni tanácsa tegnap. A Simicska Lajos érde­keltségébe tartozó cég szerződése így érvényes, a hirdetőoszlopok pedig 2031-ig a helyükön marad­nak. A fővárosi fideszes képvise­lők arra hivatkoztak, hogy a cég nem tartotta be vállalásait, vi­szont a Mahir Cityposter közbe­szerzési hatósági döntésekkel cá­folta ezeket az állításokat. (MI) Kezdődik a fővárosi vizsgálat az OLAF-jelentésről Kibújtak a meghallgatás alól a volt MSZP-s városvezetők Baranyai Gábor Ha nem lenne takargatnivalója, nem rejtőzködne, eljött volna az Ország­­gyűlés gazdasági bizottságának az OLAF-jelentést tárgyaló ülésére Gy. Németh Erzsébet, a Fővárosi Közgyű­lés MSZP-frakciójának korábbi veze­tője, valamint Horváth Csaba és Ha­gyó Miklós volt szocialista főpolgár­mester-helyettes - jelentette ki Bán­ki Erik, a testület fideszes elnöke teg­nap a Parlamentben, ahol a bizottság az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a 4-es metró beruházásról ké­szült jelentése kapcsán hallgatta vol­na meg a volt szocialista városvezető­ket. A három meghívott írásban jelez­te, hogy nem kívánnak részt venni a gazdasági bizottság ülésén - közölte Bánki Erik. Úgy fogalmazott: a távol­­maradást azért is meglepőnek tartja, mert nagyon fontos információk van­nak náluk. A bizottsági elnök szerint a meghí­vottak segíthettek volna, hogy tisztáz­zák, minden idők legnagyobb korrup­ciós botrányában a 4-es metró pénze milyen MSZP és SZDSZ közeli vál­lalkozókhoz vándorolhatott, és ebben milyen felelőssége volt a politikusok­nak. Bánki Erik közölte: a bizottság nem adja fel, folytatják az OLAF-je­lentés kapcsán megkezdett munkát, jövő hétfőn Tarlós Istvánt hallgatják meg. A főpolgármester korábban már felajánlotta segítségét a bizottságnak. Csepreghy Nándor, a Miniszterel­nökség államtitkára mind az ülésen, mind az utána tartott sajtótájékozta­tón kijelentette: 166 milliárd forintot loptak el a magyar és az európai adó­fizetőktől, és lehet, hogy még további 59 milliárd forint bírsággal is szembe kell néznie az országnak. A baloldali politikusok, akik ezt meg tudnák aka­dályozni, hiszen minden információval rendelkeznek, bojkottálják a bizottsá­gi munkát - hangsúlyozta­. Az OLAF- jelentés alapján a főváros vizsgálata is megkezdődik. Jövő hét elején ül össze a 4-es metró beruházásaihoz kapcsoló­dó korrupciós ügyek feltárására meg­alakult munkacsoport - jelentette be tegnap Borbély Lénárd, a testület el­nöke. A munkacsoport fő célja, hogy kiderítsék, kikhez kerültek az ellopott pénzek és hogy megnevezzék a politi­kai felelősöket. Gy. Németh Erzsébet és Horváth Csaba bojkottálta a testület munkáját Fotó: MTI 2017. március 1., szerda ■Mm Kormányzati segítség a civileknek A megyékben és a fővárosban egy-egy Civil Információs Cent­rum segíti az alapítványok, egye­sületek és önkéntesek munká­ját. A 2017-2019 között megva­lósuló programról szóló doku­mentumokat Rétvári Bence és Soltész Miklós, az Emberi Erőfor­rások Minisztériumának állam­titkárai adták át a nyilvános pá­lyázaton kiválasztott civil szer­vezeteknek. Csejk Miklós A civileknek a legnagyobb segítséget a civilek tudják nyújtani - jelentette ki a megyékben és a fővárosban mű­ködő Civil Információs Centrumok­kal (CIC) kötött szakmai együttmű­ködési megállapodások tegnapi ün­nepélyes átadásán Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumá­nak parlamenti államtitkára. Hangsú­lyozta: nyilvános pályázaton választot­ták ki azokat a komoly múltra vissza­tekintő szervezeteket, amelyek a kö­vetkező három évben tájékoztatással és rendezvényekkel segíthetik a szfé­ra fejlődését, erősödését. Hozzátette, hogy a lehetőséget elnyerő szerveze­tek „egy jól bevált rendszer folytatá­sának lehetnek a részesei”. Szólt arról is: idén 315 millió forinttal támogat­ja a kormány a munkájukat. A civil szervezetek munkája meg­sokszorozza a támogatásként nyújtott forrásokat - mondta Soltész Miklós, a tárca egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős ál­lamtitkára. Fontosnak nevezte, hogy ezek a tömörülések határokon belül és kívül végzett munkájukkal is szol­gálják a nemzetet. - Szerencsére Magyarországon a civil szervezetek döntő többsége va­lóban civil célra jött létre - mondta lapunk kérdésére Rétvári Bence. Hoz­zátette: a kormányzatnak fontos szö­,­vetségesei minden területen a civil szervezetek.­­ Ám van a több mint 60 ezer civil szervezettel szemben né­hány tucat, amelyeket egyértelműen politikai, gazdasági nyomásgyakor­lás érdekében hoztak létre. A civilség csak egy külső forma, amelyet maguk­ra húznak, de valójában külföldi ér­dekeket szolgáló szervezetekről van szó. Támogatásaik jó részét is kül­földről kapják. Az elmúlt évtizedek­ben számtalan országban számtalan minta, példa van arra, miként próbál­ják egyértelművé tenni mindenki szá­mára, mely szervezetek azok, amelyek bár civileknek nevezik magukat, va­lójában külföldi érdekeket képvisel­nek, és így is járnak el. Mi most eze­ket a nemzetközi példákat vizsgáljuk - fejtette ki Rétvári Bence. 1 .

Next