Magyar Idők, 2017. augusztus (3. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-02 / 178. szám
2 BELFÖLD 2017. augusztus 2., szerda Senki nem ellenőrzi, nem ellenőrizheti a nemzetbiztonsági bizottság tagjait A feledékeny Molnár Zsolt sok szempontból támadhatóvá vált Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke állítja: nem volt minősített tartalom a repülőgépen felejtett hivatali laptopján. Az adatokat biztonsági okokból azonban vélhetően lemásolták, és elemzéssel a politikus gyenge pontjait is feltérképezhetik, így Molnár támadhatóvá válhat. A bizottság ülésén biztosan téma lesz az elhagyott számítógép ügye. Szemán-Bakonyi Elismerte Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke, hogy húsvét előtt Madridban egy repülőgépen felejtette a hivatali laptopját, amelyet csak a nagykövetség közbenjárásával sikerült visszaszereznie. Az ellenzéki politikus állítja: a számítógépen - amelyet tájékoztatása szerint több kód is védett - nem tárolt minősített információt. A képviselő továbbra sem adott világos választ arra, hogy ha nem volt érzékeny adat a laptopon, akkor miért esett pánikba és miért kérte diplomaták segítségét. A bizottsági ülésről senki nem vihet ki minősített iratot, csak betekinthet; ha ez esetben mégis ez történt, és Molnár laptopján államtitkok voltak, az önmagában bűncselekmény - mondta Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke a PestiSrácok.hu-nak. Hangsúlyozta: a testület csütörtöki ülésén rá fognak kérdezni Molnárnál az eset részleteire. Budai Gyula, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa a távirati iroda kérdésére ugyancsak arról beszélt, hogy a nemzetbiztonsági bizottság előtt kell tisztázni a laptopügyet. A Magyar Idők által megkérdezett nemzetbiztonsági szakértő szerint a szocialista politikus államtitoksértést követett volna el, ha az elvesztett laptopján minősített tartalmat tárolt volna. Arra is rávilágított, hogy a hatályos törvények szerint senki sem ellenőrizheti, hogy az országgyűlési képviselők miként kezelik a minősített adatokat, tárolnak-e titkosított vagy bizalmas tartalmakat a hivatali számítógépükön. Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény ugyanis mentelmi jogot biztosít számukra, így a szóban forgó személyeket nem lehet célzottan megfigyelni, lehallgatni vagy éppen kutakodni számítógépük merevlemezén. A parlamenti képviselőket - ellentétben például a külügy területén tevékenykedőkkel - nem lehet folyamatosan ellenőrzés alatt tartani. Csupán az érdekesség kedvéért: a külügynél még egy gépkocsivezető telefonjait is folyamatosan lehallgatják, míg választott képviselők esetében ez nem tehető meg - fogalmazott a szakember. Ebből következik, hogy a nemzetbiztonsági bizottság tagjait hivatali idejük alatt nem ellenőrzi, vagyis nem is ellenőrizheti senki, még nemzetbiztonsági szempontból sem. A testületben helyet foglaló politikusok a ciklus elején átesnek ugyan az úgynevezett C típusú átvilágításon, amit az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai végeznek, ám később már nem vizsgálhatják őket. Amennyiben a titkosszolgálatok látókörébe kerül egy országgyűlési képviselő, aki olyan személylyel, személyekkel kerül kapcsolatba, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelent, a cég munkatársai figyelmeztetik az érintett politikust, ám titkos nyomozást már nem folytathatnak ellene, feldolgozás alá nem vehetik. Az, hogy Molnár Zsolt Madridban a repülőgépen felejtette a hivatali laptopját, akkor is komoly kockázatokat hordoz magában, ha elfogadjuk a szocialista honatya állítását, amely szerint nem volt minősített adat a laptopon. Titkosszolgálati és külügyi szakértők lapunknak egybehangzóan arról beszéltek, hogy a terrorizmus elleni közös fellépés érdekében, amerikai kezdeményezésre, a világ szinte valamennyi repülőterén kiemelt figyelemmel kezelik a biztonsági szolgálatok az elhagyott laptopokat, okostelefonokat. Nyugat-Európa, így a terrorizmus szempontjából célpontnak számító Spanyolország repülőterein az elhagyott készülékek merevlemezeinek tartalmát lemásolják a reptéren dolgozó titkosszolgálati szakemberek, és azt később biztonsági szempontból analizálják. Vizsgálják például, hogy tartalmaznak-e terrorizmusra utaló jeleket, illetve olyan programokat, algoritmusokat, trójai falovakat, amelyek a repülőtér számítógépes rendszerét veszélyeztethetik. Ezért Molnár Zsolt őrizetlenül hagyott laptopjának adatait is nyilvánvalóan lemásolták és elemezték a spanyol szolgálatok. A szakértők szerint a laptop gazdájának pontos profilját is fel tudják rajzolni a szakemberek pusztán az alapján, hogy milyen oldalakat nyitott meg, milyen tartalmakat és meddig olvasott, mire keresett rá. Arról nem is beszélve, hogy a komplett kapcsolati hálóját is fel tudják vázolni. A számítógépen tárolt magánéleti, valamint üzleti információi pedig tovább árnyalhatják a képet. Egy elhagyott hivatali laptop tartalma aranyat érhet a titkosszolgálatoknak, hiszen a profilalkotással meghatározhatók a tulajdonos gyenge pontjai, ahol támadható például egy ország parlamentje nemzetbiztonsági bizottságának az elnöke - fogalmazott a titkosszolgálati szakértő. Adatai biztonságát kockáztatja, aki a repülőgépen hagyja laptopját (képünk illusztráció) Fotó: Reuters W •* H si * í • w A védelem nem ismer még minden bizonyítékot, azokat az iratismertetéskor tárják majd eléjük A jobbikos KGBéla újabb érve ártatlanságára Folytatás az 1. oldalról Szikinger István a megismert minősített iratok tartalmáról nem beszélhetett, ám annyit elmondott példaképp, hogy az egyik telefonlehallgatás irata Kovács Bélának egy külföldi diplomatával folytatott beszélgetését tartalmazza, ahol az időjárásnál komolyabb téma nem fordul elő. Az iratokból az is kiderül, hogy Kovácsot 2009-től tartották megfigyelés alatt, ám sem az Európai Unió elhárítása, sem az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) nem figyelmeztette, hogy kémgyanús egyénekkel találkozott volna vagy tartana kapcsolatot. A Jobbik EP-képviselője ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, miután Kovács Béla egy ma is aktív orosz titkosszolgálati emberrel, egykori KGB-ügynökkel kapcsolatos titkosszolgálati feldolgozás közben az AH látókörébe került. A polgári elhárítás feljelentésében leírta a nyomozó hatóságnak, hogy Kovács Béla konspiratív módon tart fenn kapcsolatot orosz diplomatákkal, és havonta látogat Moszkvába. Polt Péter legfőbb ügyész 2014 májusában Martin Schulztól, az Európai Parlament elnökétől kérte, hogy az EP függessze fel a Jobbik politikusának mentelmi jogát, ez azonban csak 2015 novemberében történt meg, így a nyomozó ügyészek csak decemberben közölhették az alapos gyanút Kovács Bélával. Idén január 18-án írtuk meg, hogy három országból - Lengyelországból, Olaszországból és Franciaországból - biztosan kért adatokat jogsegély részeként a Legfőbb Ügyészség Kovács Béla kémügyében. Ezek az információk beérkeztek, az iratokat lefordították, elemezték, ez a procedúra is hozzájárulhatott az eljárás elhúzódásához. Úgy tudjuk, a külföldi társszolgálatok több minősített adatot, iratot is átadtak a jogsegély keretében, amelyek az alapos gyanút támasztották alá. A KNYF folyamatban lévő nyomozással kapcsolatos védői álláspontokat nem kommentál. Annyit azonban megtudtunk, hogy még közel sem tártak minden bizonyítékot Kovács Béla és védője elé, ez legkésőbb iratismertetéskor megtörténik majd. Mint azt megírtuk, Kovács Bélát július 19-én a kémkedési ügyében nyitott ügyszámon meggyanúsították jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával is, ezzel egyesítve a két ügyet. A gyanú szerint a jobbikos politikus 2012-ben és 2013-ban négy emberrel fiktív gyakornoki szerződést kötött négy, illetve hat hónapos időtartamra. Ezért több mint 28 ezer eurót, vagyis nyolc és fél millió forintot meghaladó összeget vett fel az Európai Parlamenttől. Az ügyészség szerint a gyakornokok gyakorlatilag nem léteztek, érdemi munkavégzés nem történt, ezek fiktív szerződések voltak. A Jobbik politikusa azonban 15 600 euróról beszélt újságíróknak, mint mondta: ennyit fizetett az EP három gyakornoknak. Ők egyébként szintén gyanúsítottak az ügyben. Szikinger István az összegek eltérését azzal magyarázta, hogy Kovács a felesége - Svetlana Istosina - unokaöccsét is alkalmazta gyakornokként, de Istosina Brüsszelben tevékenykedett, így a számára kifizetett összeg nem szerepeltethető a gyanúsításban. Kreatívan építi fel a védelmet Kovács Béla és ügyvédje, Szikinger István Fotó: Teknős Miklós