Magyar Idők, 2017. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-09 / 211. szám
14 LUGAS 2017. szeptember 9., szombat ) KIÁLLÍTÁS - Salvador Dali, a kiváló marketinges Szegeden és Pápán „Én magam vagyok a drog” Terrán Szürrealizmus északnyugaton és délkeleten: a kackiás bajusz és az elfolyó idő ura a pápai Esterházy-kastélyba és a szegedi Reök-palotába is beköltözött. Szegeden Salvador Dali több mint hatvan alkotását láthatja a közönség, melyek ízelítőt adnak a katalán polihisztorból és a „Dali-jelenségből” azáltal, hogy bemutatják legjellemzőbb, legnépszerűbb, szürrealista korszakát. Dali grafikái, litográfiái, rézkarcai és kisplasztikái Prágából érkeztek meg Szegedre, a tárlat gerincét pedig a mester hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években készített alkotásai adják. Eközben Pápán Thomas Emmerling német származású magángyűjtő mintegy kétszáz képével csillapíthatjuk tovább a huszadik század egyik legünnepeltebb figurája iránti kíváncsiságunkat. A Reck-palota szecessziós épületében tíz éve működik kortárs művészeti központ, ahol többek között megfordultak már Andy Warhol, Rembrandt, Hundertwasser és Mel Ramos alkotásai is. Legnagyobb termében Alfons Mucha művei után Salvador Dali különböző sorozataiból látható válogatás, melyek elsősorban a művész sokoldalúságát hirdetik. Szerepelnek lovak és kozmosz inspirálta művek, továbbá az Énekek énekéhez rajzolt illusztrációk is. Külön teremben mutatják be a művész feleségével, Gálával közösen kiadott szakácskönyv képeit, merthogy ilyet is készített. A tárlaton szerepelnek még Dali legismertebb festményeiről készített, szignált művészi reprodukciók, melyek mellett látható több, a képek ihlette kisplasztika, de kiállítottak néhányat az alkotó dísztálaiból is, melyeket a limoges-i porcelánmanufaktúra közreműködésével készített. A tárlatot Václav Chochola cseh fotóművész Dalit a hatvanas években megörökítő sorozata zárja, melyet Josef Nálepa szobrászművész a mestert ábrázoló bronzportréja egészít ki. Pápán az Esterházy-kastélyban száz színes fametszet áll, amelyet Dali Dante isteni színjátékához készített illusztrációként, és amelyeknél a zsák valóban megtalálta a foltját, hiszen a két alkotó stílusa remekül kiegészíti egymást. A festő nagyon szerette az arisztokratikus életformát, így a barokk kastély és a szecessziós palota is ínyére lett volna. Pápán ráadásul láthatjuk Ernest Hemingway Az öreg halász és a tenger című művéhez, valamint a Le Tricorne című spanyol balladához készült Dalí-illusztrációkat, a termek kockáin pedig az excentrikus alkotó híres-hírhedt idézetei olvashatók. Az 1904-ben született Salvador Dali alkotói stílusát a kubizmus, a dadaizmus és a szürrealizmus jellemezte. Sokat emlegetett mondása jól summázza személyiségét: „Mindig adódik egy pillanat az emberek életében, amikor rájönnek, hogy imádnak engem”, mint ahogy a „nem élek drogokkal, én magam vagyok a drog” is. Ellentmondásos, kissé egocentrikus figura, aki hangyászsünt sétáltat a metróhoz vezető lépcsőn, vagy 28-szor dobat a levegőbe három macskát és egy széket a tökéletes róla készült portré érdekében. Dali jelenség. Nem úgy volt zseni, mint Leonardo, és nem is reformálta meg a festészetet úgy, mint mondjuk Pablo Picasso. Nem ő találta fel a szürrealizmust, a stílusirányzatot mégis vele azonosítják. Salvador Dali zseniális marketingszakember volt már azokban az időkben is, amikor ez a fogalom még hírből sem létezett. Létrehozott egy énmárkát életstílusával, humorával, feleségével való, a közönség által ismert kapcsolatával és védjegyévé vált bajuszával. Szeretett szerepelni, új dolgokba és műfajokba belefogni a filmes látványterveken át a tarot-kártya-készítésig. Talán nincs is még egy olyan festő, akinek karaktere és mondásai ilyen mértékben adtak volna hozzá személyi kultuszához és művészetének értékeléséhez. A szegedi és a pápai kiállítás egy-egy szeletet ad Salvador Dali mérhetetlen sokoldalúságából, amely azok számára is érdekfeszítő lehet, akik nem rajonganak különösebben festményeiért. Az alkotó pedig ma sem pihen, Dalit ugyanis egy apasági vizsgálatot követelő asszony kérésére exhumálták július végén. A teszt eredménye ugyan negatív lett, ám van olyan érzésem, hogy a művész bajuszpöndörítéssel nyugtázná, hogy még mindig a figyelem középpontjában van. (A Salvador Dali munkásságát bemutató tárlat szeptember 24-ig látogatható Szegeden. A Welcome into my brain - Üdvözöllek az agyamban című kiállítás október 31-ig látható Pápán) Szelfi készül Dali portréja előtt a szegedi Reök-palotában Fotó: MTI Kelemen Zoltán Gergely HONLAP - Paródiák és anekdoták Tompa Mihályról a Spanyolnáthán Könyv nélkül papoló Kulin Borbála Én itt híres, divatos pap vagyok - e szavakkal jellemezte magát Tompa Mihály hanvai lelkészi szolgálatára utalva, de elmondhatná ezt ma is magáról, ha rákukkantana a Spanyolnátha irodalmi-művészeti folyóirat (spanyolnatha.hu) kezdőlapjára. A folyóirat ugyanis Tompa Mihály, írói álnéven Rém Elek születésének 200. évfordulója alkalmából arra kérte fel rendszeres szerzőit, hogy emlékezzenek meg a híres adomázóról és jó szónokról. Az idei év ugyanis nem csak Arany-emlékév: szeptember 28-án lesz kétszáz éve, hogy meglátta a napvilágot Tompa Mihály költő és református lelkész Rimaszombaton. Korában igen népszerű volt, előbb Petőfivel, később Arany Jánossal is személyes ismeretséget kötött, a korabeli kritika triászként tekintett rájuk Tompát Arany és Petőfi egyenrangú társának látva. Manapság kevéssé olvassuk, neve is inkább irodalomtörténeti adomákból ismert, Petőfivel és Kerényi Frigyessel folytatott költőversenyével (egy erdei lak megverselésére) ma emlékmű dicsekszik Eperjesen, Arannyal kötött barátságáról, Arany Tompáéknál tett családi látogatásáról pedig Arany László számol be, megemlítve, milyen vidám társaságot jelentettek egymás számára, adomázásokkal, leoninus versek faragásával töltve az időt. Tompa fellépése az irodalom színterére nagyjából Petőfiével egy időre tehető (1841-ben jelent meg az Athenaeumban Alkonyatkor című verse, majd a Mohos váromladékon... című elbeszélő költeménye, egy évvel Petőfi debütálása előtt), később népregéi tették igazán népszerűvé. Ma leginkább egy-két versét idézzük (A madár, fiaihoz, A gólyához), s a bravúros szónok alakját. Egy Aranyhoz írt levelében maradt fenn önjellemzése: „Én itt híres, divatos pap vagyok, tán derék is, de ezzel még igen kevés van mondva; csak azt jelenti, hogy a többi tán olyan sincs. Hangom monoton, imádkozni egyáltalában nem tudok, nincs abban semmi kenet, semmi buzgóság; tudj’ az Isten! szégyenlek olyan Istent lábánál lehúzó tempókat és hosszú farizeus képet csinálni imádság közben, mint soktól látom. Azt azonban meg kell adni, hogy könnyen papolok, mindig könyv nélkül, mi egyszersmind azt is teszi, hogy a prédikáczió sohasincs velem a templomban. Improvisálni a csalásig tudok; nyelvem jó, pereg, mint az orsó, de akkor nagyon sietek, és igazán néha olyan jól beszélek, hogy szinte sajnálom, hogy az egész beszéd elvész.” A Spanyolnátha folyóirat a Tompa adomái alapján készült alkotásokat külön blokkban közli. Karádi Zsolt versparódiáját (A miskolci bíró) Tenczer Tamás Lóvátehetetlenül című írása követi. Tenczer „ismeretlen” Tompa-sorokat közöl, amelyek bevallása szerint „egy golyó ütötte Károli Biblia lapjai között rejtőztek, s csupán a vakvéletlennek köszönhetően kerültek elő egy padlástéri keresztgerenda korhadó pillérének megroppanását követő statikai skandallum bekövetkezése nyomán”, az idén Tokaji írótábor díját elhozó Nagy Zsóka improvizatív verse (A kacsalábhoz - Hommage a Tompa Mihály) nem felhőtlenül vicces: „Gerincsérves jelen, / nem tudok csak lápra állni, / bokasüllyedt hazám / Csak csontokon jár, / nincs íve a megbocsájtásnak, / ’rút szibarita vár’. // Csak a harag és a gyűlölet trappol / Tornacsukákban, papucsokban, / topánkákban.” A folytatásban jeles szerzők, Petőcz András, Miklya Zsolt, Deák-Takács Szilvia szövegeiért is érdemes felkeresni a honlapot. (spanyolnatha.hu) Tompa Mihály, a reformkor költője korában népszerű volt Fotó: MTI/reprodukció