Magyar Idők, 2017. november (3. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-02 / 255. szám
4 BELFÖLD Akadálymentes a nyíregyházi rendelő Befejeződött a városi rendelőintézet felújítása Nyíregyházán - közölte tegnap a városháza sajtószolgálata. A tájékoztatás szerint a 183 millió forint értékű beruházáshoz 125 millió forintot uniós forrásból nyert el az önkormányzat, további 58 millió forintot önerőből tett hozzá a projekthez. A beruházás során megújult a gyermekorvosi, a fogorvosi, a háziorvosi rendelőket, valamint a védőnői szolgálatot kiszolgáló épület. Napelemeket építettek be, az akadálymentes közlekedést pedig lift beépítésével valósították meg. (MTI) Téli ellátás a hajléktalanoknak Tegnap kezdődött el a hajléktalanok téli ellátása. Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a múlt héten közölte: országosan a hajléktalan embereknek 9600 férőhely áll rendelkezésre, és a krízisidőszakban a férőhelyek számát 1500-zal növelik. Az idén vezetik be a „vörös kód” intézményét, ami azt jelenti, hogy ha extrém hideg esetén kiadják, akkor a bentlakásos szociális intézményeknek is ellátást kell biztosítaniuk hajléktalan embereknek. (MTI) Kiemelten kell védeni a nőket és a gyerekeket A Fidesz szerint az ellenzéknek a nők elleni erőszak sajnos csak a szavakban és a kampányban fontos. A kormánypárt közleményben reagált több ellenzéki képviselőnő nyilatkozatára, akik kedden közös sajtótájékoztatón szorgalmazták a nők elleni, valamint a családon belüli erőszakról szóló isztambuli egyezmény ratifikálását. A Fidesz rámutatott: sok más ellenzéki képviselő között Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) és Szabó Tímea (független) sem szavazta meg a nők elleni bűncselekmények szigorítását az új büntető törvénykönyvvel. (MTI) A papír a múlté, az adatokat felhőalapú informatikai rendszerbe gyűjtik Megkezdődött a digitális korszak a betegellátásban Az életünk során felírt rengeteg recept mellett születésünktől a halálunkig megszámlálhatatlan egészségügyi dokumentumunk keletkezik: leletek, zárójelentések, röntgen-, CT- és egyéb felvételek. Ezeket az információkat mostantól egy központi informatikai rendszerben gyűjtik, így nem kell a papírokat magunkkal hurcolnunk orvostól orvosig, sőt az adatokat bármikor lekérdezhetjük mi és a kezelőorvosunk is. Haiman Éva Lezárult a magyar egészségügyben a papíralapú dokumentumok korszaka: november 1-jétől az állami kórházak, a háziorvosok és a gyógyszertárak is az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) elnevezésű egységes ágazati informatikai rendszerbe töltik fel a náluk megforduló betegek adatait. Deutsch Tamás, a Digitális jólét program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos ezt a lépést úgy jellemezte, hogy a magyar egészségügy a Guttenberg-galaxisból megérkezett a Neumann-galaxisba. A hasonlat korántsem túlzó, hiszen bár az egészségügyben is évek óta használnak informatikai rendszereket, azok eddig egymástól elszigetelten működtek. Az EESZT, ez a felhőalapú technológiát használó kommunikációs tér azonban összekapcsolja egymással az egészségügyi ellátókat, amelyek bárhol és bármikor lekérdezhetik mindazokat az adatokat, amelyek ezentúl a betegekről keletkeznek. (A korábbi adatokat öt évre visszamenőleg a tervek szerint 2019-ig fokozatosan töltik majd fel a rendszerbe.) A rendszer azt is lehetővé teszi, hogy például a háziorvos úgynevezett elektronikus, e-beutalót állítson ki, amely azonnal megjelenik azon az ellátóhelyen, ahová a páciensnek mennie kell, így nincs szükség a papíralapú beutalóra. A receptet sem szükséges papíralapon magunkkal vinnünk ezentúl - bár jövő év végéig mindenkinek kinyomtatnak egy „igazolást” a felírásról, a személyi és a tajkártya alapján ugyanis bármelyik patikában ki tudják adni a rendelt orvosságot. Elkerülhetővé válnak majd az ismételt, felesleges vizsgálatok, és a betegnek nem kell a leleteit, röntgenfelvételeit a korábbi egészségügyi ellátóktól beszereznie. A rendszer tehát kényelmesebb, gyorsabb és biztonságosabb lesz az eddiginél, és lehetővé teszi, hogy valóban személyre szabott ellátást kapjanak a betegek. Vagyis hogy a kezelőorvos elegendő információval rendelkezzen a páciensről ahhoz, hogy a számára legmegfelelőbb terápiát tudja nyújtani a lehető legrövidebb idő alatt. Az EESZT-ben - www.eeszt.gov.hu/hu - mi is nyomon követhetjük az ellátásunk során keletkezett információkat, dokumentumokat, a belépéshez ügyfélkapus azonosítóra és tajszámra van szükség. Ezen a felületen lehet rendelkezni arról is, hogy kik férhetnek hozzá az egészségügyi ellátásunk során keletkezett adatokhoz. A rendszer minden eseményt naplóz, rögzítve a felhasználó adatait, a hozzáférés idejét, típusát és az érintett egészségügyi dokumentumot. Bárki megtekintheti, illetve nyomon követheti az adataira vonatkozó összes hozzáférési kísérletet, még a sikertelen lekérdezéseket is. Az orvosok a jövőben gyorsabb és hatékonyabb kezelést nyújthatnak a pácienseknek Fotó: tberring András AZ ELLENZÉK MOST IS BÍRÁL A Jobbik hazánk legnagyobb egészségügyi célú emberkísérletének nevezte az új informatikai rendszert, szerintük a kormány „egy alig működőképes elektronikus hálózatba csatlakoztatva kezd hazardírozni magyar betegek millióinak legszemélyesebb adataival”. A Párbeszéd úgy tudja, hogy „elképesztő káosszal indul” az EESZT, mert mint írják, a háziorvosok között vannak, akik nem egy, hanem több e-személyi olvasót kaptak ingyen az államtól. Az ellenzéki párt szerint ennek csak egyetlen oka lehet: az egészségügyi ellátóközpont direkt több eszközt vásárolt a szükségesnél, hogy ezzel is Fidesz-közeli cégeket támogassanak. Adómentes lesz számos állami támogatás Baranyai Gábor Az Országgyűlés kedden tárgyalta azt a fideszes törvényjavaslatot, amely viszszafizettetné az állami kampánytámogatást azokkal a pártokkal, amelyek az országgyűlési választáson félszázalékos eredményt sem érnek el. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett arra, hogy a kampányfinanszírozásról szóló új szabályok 2013-as elfogadásakor egyetértés volt a parlamenti pártok között abban, hogy valamennyi országos listát állítani képes pártnak lehetőséget adtak állami kampánytámogatásra. Szerinte összességében sokkal olcsóbb, ha az állam biztosítja a kampányfinanszírozást korrekt feltételekkel, mintha valaki külföldi vagy magyar gazdasági érdekcsoportok „rabjává válik”. Úgy vélte: ez helyes és jó döntés volt, ugyanakkor igaz, hogy míg a kétszázalékos eredményt el nem érő jelölteknek visszafizetési kötelezettséget írtak elő, országos listát állító pártok tekintetében nem volt ilyen, ezt a hiányosságot pótolnák. A törvényjavaslatot a kormány támogatásáról biztosította. Az Országgyűlés határozatokat is hozott: több, állam által nyújtott támogatás és ösztöndíj is adómentes lesz. Az oktatás, az egészségügyi utánpótlás, a visegrádi kapcsolatok, az időseknek nyújtott támogatások területén, valamint a művészi életpálya elismeréseként nyújtott juttatások válnak tehermentessé. KDNP-s javaslatra meghosszabbították április 30-ig a kilakoltatási moratóriumot, ha a kötelezett magánszemély. A parlament ismételten megtárgyalta a köztársasági elnök által visszaküldött úgynevezett kéményseprőtörvényt, majd elfogadta azt. A jogszabályváltozással az egylakásos épületek, a családi házak esetében nem szűnik meg a kémények ellenőrzése, az egyéni felelősségvállalás jegyében az ingyenes szolgáltatást a jövőben a tulajdonosnak kell megrendelnie. Gulyás Gergely: Olcsóbb a mostani kampányfinanszírozás Fotó: MTI/Balogh Zoltán 2017. november 2., csütörtök Tovább emelkednek az egészségügyi bérek Magyar Idők A kormány korábbi ígéretével összhangban november 1-jétől tovább emelkedik a mentőápolók, a mentőorvosok, a szakorvosok, az ápolók és a szakgyógyszerészek, összesen 98 ezer egészségügyi dolgozó bére - jelentette be az emberi erőforrások minisztere keddi sajtótájékoztatóján. Az MTI tudósítása szerint Balog Zoltán elmondta, a szakdolgozók és a mentőápolók bére 12 százalékkal, a szakorvosok és a szakgyógyszerészek bére százezer forinttal, a szakvizsgával nem rendelkező orvosok és gyógyszerészek bére pedig ötvenezer forinttal emelkedik novembertől. A mostani béremelés az érdekvédő szervezetekkel tavaly kialakított bérfejlesztési ütemezés része - tette hozzá. A miniszter emlékeztetett, a tavalyi 26,5 százalékos és a most novemberi 12 százalékos béremelést folytatva 2018 novemberében újabb 8, majd 2019-ben szintén 8 százalékos béremelésre lesz lehetőség. Példaként említette, hogy az ápolók bére 2016 és 2019 között 65 százalékkal emelkedik. A mentődolgozók bére ezen az emelésen felül 2018. január 1-jétől további 10 százalékkal nő majd, tehát 2016 és 2018 között átlagosan 67 százalékos béremeléssel számolhatnak - közölte Balog. A tárcavezető konkrét számokkal is kifejtette az intézkedés hatását: egy több éve munkaviszonyban álló szakápoló alapbére 2010-ben 91 400 forint volt, ez mostanra 183 ezer forintra emelkedik, egy nyolcéves munkaviszonnyal rendelkező szakorvos alapbére 2010- ben 156 600 forint volt, novembertől 469 420 forint lesz a bére, egy mentőorvos alapilletménye pedig 314 ezerről 569 ezer forintra emelkedik. A kormány szintén november 1-jétől 33 ezer forint bérpótlékban részesíti a védőnőket, emellett dolgozik azon, hogy a munkakörülmények is javuljanak az egészségügyi intézményekben. A tárcavezető hangsúlyozta: a kormány eddig 400 milliárd forintot fordított a béremelésekre, amellyel azt szereretnék kifejezni, hogy megbecsülik az egészségügyben dolgozókat. Mint korábban megírtuk, kezd látszani a kormányzati intézkedések - a béremelés mellett az ösztöndíjprogramok - hatása: ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor 2017 már a harmadik olyan év lesz, amikor nem erősödött, hanem mérséklődött az egészségügyiek elvándorlása Magyarországról.