Magyar Idők, 2018. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
2018-02-17 / 41. szám
8 KÜLFÖLD orc,J’'Innc'+„1 1 * 'rí Milos Zeman államfő Ferenc pápától vár megoldást Migránspárti harc a cseh érsek ellen Magyar Idők Egyenesen Ferenc pápához fordul Milos Zeman cseh államfő Dominik Duka bíboros, prágai érsek kinevezésének meghosszabbítása miatt, amely az elmúlt napokban kisebb belpolitikai vihart kavart Csehországban. A cseh katolikus egyház feje április végén tölti be 75. életévét, a hatályos szabályok szerint pedig ekkor a katolikus egyház minden püspökének be kell nyújtania lemondását a pápának. Zeman továbbra is Dominik Dukát látná szívesen az egyház élén, a katolikusok egy csoportja ugyanakkor ezt elfogadhatatlannak nevezte, és szerdán levélben fordultak Ferenc pápához, hogy ne hosszabbítsa meg a bíboros megbízatását, érvelésük szerint ugyanis az érsek a nacionalizmust és a szélsőjobbot támogatja, ráadásul inkább a hatalommal, mintsem a katolikus egyház ügyeivel foglalkozik. Erre válaszul a köztársasági elnök egy csütörtök késő esti interjúban azt mondta: Duka bíborost a cseh társadalom egyik fontos személyiségének és jó hazafinak tartja, míg bírálóit élesen elítélte, a katolikus egyházfőnek címzett levelüket pedig „feljelentésnek” minősítette. „Úgy döntöttem, bár a katolikus egyház ügyeibe elvi szempontból nem avatkozom bele, hogy mint cseh köztársasági elnök, a szentatyához fordulok azzal a kéréssel, hogy hosszabbítsa meg Duka bíboros mandátumát” - idézte a távirati iroda Zemant. Mint fogalmazott, évek óta ismeri Dukát, és örülne, ha a katolikus egyháznak több ilyen jelentős személyisége lenne. „Dominik Duka hazafi” - nyomatékosította. A Duka kinevezésének meghosszabbítását ellenzők ugyanakkor éppen azt vetik az érsek szemére, hogy túlságosan nagy összhangban van az elnökkel, aki pedig nem támogatja sem a tömeges bevándorlást, sem pedig az európai uniós kvótarendszert. Ferenc pápának címzett levelükben úgy fogalmaztak: „A püspök közeledése a nacionalizmushoz és a szélsőjobboldalhoz nemcsak abban látszik, hogy kritikátlanul támogatja Milos Zeman iszlámellenes államfőt, hanem abban is, hogy 2017 szeptemberében a Szent Vencel napján megtartott búcsúban egyértelműen elutasította a szolidaritást a menekültekkel.” Dominik Duka személye belpolitikai vihart kavart Fotó Reuters LAPSZEMLE DIEZEIT Világszerte visszaszorulóban van az Egyesült Államok mint az egyetlen szuperhatalom ereje, és egyetlen más állam sincsen, amely ellensúlyozni tudná. Szíriában láthatjuk, hová vezet ez - írja a német hetilap kommentárja. A világhatalmak kezéből kicsúsznak a dolgok. Térségi államok, milíciák, zsoldosok a saját játékukat játsszák, a helyi érdek az első, a globális szempontok másodlagosak. A Szíriai háború egymás után a hetedik éve fő téma a müncheni konferencián. S háború? Nem azt hallottuk tavaly, hogy a háborúnak mindjárt vége? És Szíria csak a laboratórium, amit mindenki figyelemmel kísér. BLOOMBERG Az elmúlt években az újjáéledő Oroszország miatti aggodalom alapvetően meghatározta a Nyugat biztonságpolitikáról szóló diskurzusát, azonban most, a müncheni magas rangú fórumon - amely rendszerint tematizálja az elkövetkező év napirendjét - a hangsúly szépen és fokozatosan Kínára váltott - írta elemzésében a nemzetközi hírügynökség szerzője. Ez nem azt jelenti, hogy az orosz medve már nem közbeszéd tárgya, hiszen még mindig számtalan elemzés és tárgyalás alapjául szolgál, de Kína globális előretörése érezhetően több figyelmet érdemel. Nem véletlen, hiszen a távol-keleti ország a világkereskedelem előmozdításában és a klímaváltozás elleni harcban is több szerepet vállal, mint Amerika. 2018. február 17. szombat I -1 Ankara békülékeny gesztust tett Berlinnek Folytatódik a Törökországban fogva tartott újságírók kálváriája: tegnap hat riportert súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt egy isztambuli bíróság, míg ezzel szinte egy időben szabadlábra helyezték a Die Welt című német lap egy éve bebörtönzött tudósítóját, Deniz Yücelt. Az újságíró kiengedésével kicsit felengedhetnek a német-török külkapcsolatok. Magyar Idők Nem mérgezi tovább a német-török kapcsolatokat Deniz Yücel, a Die Welt Törökországban bebörtönzött újságírójának ügye. A kémkedéssel és propaganda terjesztésével vádolt német-török kettős állampolgárt tegnap ugyanis szabadlábra helyezték. Kiengedéséről a Die Welt tegnap kora délután tudósított, a 44 éves férfi ügyvédje pedig a Twitter mikroblogra töltött fel egy fotót, amelyen Yücel a börtön épületénél megöleli feleségét. A történetbe csupán az rondít bele, hogy az Anadolu török hírügynökség információi szerint közben az illetékes török bíróság elfogadta a Yücellel szembeni vádiratot, amelyben az ügyészek 18 évi börtönbüntetés kiszabását kérik rá. Ankara tavaly februárban, kémkedés és terrorizmus gyanújával börtönözte be az újságírót, miután a férfi a török energiaügyekért felelős miniszter e-mail-fiókjának feltöréséről tudósított. Recep Tayyip Erdogan török elnök a BBC szerint egy tavalyi felszólalásában úgy szólt Yücel ügyéről: „A német nagykövetségen egy terroristát, egy kémet rejtegetnek. Angela Merkel arra kért, hogy engedjem szabadon. Közöltem vele, hogy nálunk független az igazságszolgáltatás”. A Die Welt munkatársának sorsa valóban begyűrűzött a német-török külkapcsolatokba, Berlin korábban számos alkalommal követelte a tudósító szabadon engedését. Sajtóforrások szerint Sigmar Gabriel berlini külügyminiszter titokban többször is találkozott Erdogan elnökkel Yücel miatt. Binali Yildirim török miniszterelnök a héten Angela Merkel kancellárral tárgyalt Berlinben, az egyeztetések után pedig jelezte, hogy hamarosan előrelépés várható a riporter ügyében. Azt egyelőre nem tudni, hogy a német kormány tett-e ellenszolgáltatást az ankarai gesztusért cserébe, azonban Sigmar Gabriel tegnap elhessegette ennek lehetőségét. A müncheni biztonságpolitikai konferencián Angela Merkel is örömét fejezte ki az előrelépésért, majd hangsúlyozta: reméli, hogy a többi fogva tartott is mielőbbi és gyors bírósági eljárásra számíthat majd Törökországban. Ankara a 2016-os puccskísérletet követő rendkívüli állapot részeként tömegesen börtönzött be újságírókat, becslések szerint jelenleg körülbelül százötvenen lehetnek rács mögött. Tegnap közülük hatot súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt egy isztambuli bíróság. A per hét érintettjéből a hat fogva tartottat az alkotmányos rend megdöntésének kísérletében találták bűnösnek, a hetedik vádlottat felmentették, írta a távirati iroda, hozzátéve, hogy az elítéltek között három közismert név is szerepel: Nazli Inhak, Ahmet Altan és testvére, Mehmet Altan. Harminc éve nem volt ilyen veszély hangzott el a müncheni konferencián A nagyhatalmak csatájától tart a világ Szőcs László A Szovjetunió bukása óta nem volt ilyen nagy a veszélye a nagyhatalmak konfrontálódásának - mondta Wolfgang Ischinger, a tegnap megkezdődött müncheni biztonságpolitikai konferencia főszervezője. A vasárnapig tartó tanácskozás mintegy ötszáz résztvevője között jelen van James Mattis amerikai védelmi miniszter, Her bert McMaster, Donald Trump elnök nemzetbiztonsági tanácsadója és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is. Felszólal számos állam- és kormányfő, köztük Petro Porosenko ukrán elnök, Theresa May brit, Binali Yildirim török, Benjamin Netanjahu izra eli, Mateusz Morawiecki lengyel mi niszterelnök és Sebastian Kurz osztrák kancellár. Az 54. alkalommal megrendezett konferencia alapítójáról elnevezett Ewald von Kleist-díjat az idén John McCain amerikai republikánus szenátor kapja, aki azonban betegsége miatt nem utazott Münchenbe. Meghívták John Biden volt amerikai alelnököt, demokrata párti politikust is. A világ helyzete nem lett kedvezőbb az elmúlt egy évben, derül ki az előzetes politikusi és elemzői értékelésekből. Észak-Korea atomfenyegetést jelent - amit a téli olimpia csak ideig-óráig enyhít -, Szíriában továbbra sem körvonalazódik a hét éve tartó polgárháború vége, az egymással párhuzamosan zajló békeegyeztetések eddig nem vezettek eredményre. Mindkét konfliktusövezetben nagyhatalmi érdekek feszülnek egymásnak. Különösen aggasztónak tartják szakemberek az amerikai-orosz viszonyt a Moszkva elleni szankciók, a diplomatakiutasítások és az amerikai választásokba való állítólagos orosz beavatkozás sorozatos vádja fényében. Az előzetes várakozásokkal ellentétben nem javított érdemben a kapcsolatokon Trump tavalyi hivatalba lépése sem. Az elnök egy év alatt két nemzetközi fórum margóján találkozott orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Tervezték, hogy ha egymást nem is keresik fel - ehhez kedvezőtlen a légkör -, legalább semleges helyszínen csúcstalálkozót tartanak, de ez nem valósult meg. Most azért sem aktuális, mert márciusban Oroszországban elnökválasztást tartanak, miközben Dan Coats, az amerikai hírszerzés csúcsvezetője a minap azt mondta: a novemberi amerikai kongresszusi választások szintén potenciális célpontot jelentenek Oroszországnak a beavatkozásra. Aggodalomra ad okot a fegyverkezési verseny is. A Közel-Keleten, Ázsiában, Oroszországban és a Nyugaton is egyre több pénzt költenek fegyverekre, és süllyed az atomfegyverek bevetésétől eltántorító gátlásküszöb, fejtette ki Ischinger. Az amerikai büdzsé tervezete is emeli a Pentagon keretét. Fokozott védelmi intézkedésekkel készültek a biztonságpolitikai fórumra Fotó MTI/EPA/Ronald Wittek