Magyar Idők, 2018. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-17 / 41. szám

8 KÜLFÖLD o­r­c,J’'Innc'+„1 1 * 'rí Milos Zeman államfő Ferenc pápától vár megoldást Migránspárti harc a cseh érsek ellen Magyar Idők Egyenesen Ferenc pápához fordul Milos Zeman cseh államfő Dominik Duka bí­boros, prágai érsek kinevezésének meg­hosszabbítása miatt, amely az elmúlt na­pokban kisebb belpolitikai vihart kavart Csehországban. A cseh katolikus egy­ház feje április végén tölti be 75. élet­évét, a hatályos szabályok szerint pedig ekkor a katolikus egyház minden püs­pökének be kell nyújtania lemondását a pápának. Zeman továbbra is Domi­nik Dukát látná szívesen az egyház élén, a katolikusok egy csoportja ugyanak­kor ezt elfogadhatatlannak nevezte, és szerdán levélben fordultak Ferenc pá­pához, hogy ne hosszabbítsa meg a bí­boros megbízatását, érvelésük szerint ugyanis az érsek a nacionalizmust és a szélsőjobbot támogatja, ráadásul in­kább a hatalommal, mintsem a katoli­kus egyház ügyeivel foglalkozik. Erre válaszul a köztársasági elnök egy csütörtök késő esti interjúban azt mondta: Duka bíborost a cseh társada­lom egyik fontos személyiségének és jó hazafinak tartja, míg bírálóit élesen el­ítélte, a katolikus egyházfőnek címzett levelüket pedig „feljelentésnek” minő­sítette. „Úgy döntöttem, bár a katolikus egyház ügyeibe elvi szempontból nem avatkozom bele, hogy mint cseh köz­­társasági elnök, a szentatyához fordu­lok azzal a kéréssel, hogy hosszabbít­sa meg Duka bíboros mandátumát” - idézte a távirati iroda Zemant. Mint fogalmazott, évek óta ismeri Dukát, és örülne, ha a katolikus egyháznak több ilyen jelentős személyisége lenne. „Do­­minik Duka hazafi” - nyomatékosította. A Duka kinevezésének meghosszab­bítását ellenzők ugyanakkor éppen azt vetik az érsek szemére, hogy túlságo­san nagy összhangban van az elnökkel, aki pedig nem támogatja sem a töme­ges bevándorlást, sem pedig az euró­pai uniós kvótarendszert. Ferenc pápá­nak címzett levelükben úgy fogalmaz­tak: „A püspök közeledése a nacionaliz­mushoz és a szélsőjobboldalhoz nem­csak abban látszik, hogy kritikátlanul támogatja Milos Zeman iszlámellenes államfőt, hanem abban is, hogy 2017 szeptemberében a Szent Vencel nap­ján megtartott búcsúban egyértelmű­en elutasította a szolidaritást a mene­kültekkel.” Dominik Duka személye belpolitikai vihart kavart Fotó Reuters LAPSZEMLE DIE­ZEIT Világszerte visszaszorulóban van az Egyesült Államok mint az egyetlen szuperhatalom ere­je, és egyetlen más állam sincsen, amely ellensúlyozni tudná. Szí­riában láthatjuk, hová vezet ez - írja a német hetilap kommentár­ja. A világhatalmak kezéből ki­csúsznak a dolgok. Térségi álla­mok, milíciák, zsoldosok a saját játékukat játsszák, a helyi érdek az első, a globális szempontok má­sodlagosak. A Szíriai háború egy­más után a hetedik éve fő téma a müncheni konferencián. S háború? Nem azt hallottuk tavaly, hogy a háborúnak mindjárt vége? És Szíria csak a laboratórium, amit mindenki figyelemmel kísér. BLOOMBERG Az elmúlt években az újjáéledő Oroszország miatti aggodalom alapvetően meghatározta a Nyu­gat biztonságpolitikáról szóló dis­kurzusát, azonban most, a mün­cheni magas rangú fórumon - amely rendszerint tematizálja az elkövetkező év napirendjét - a hangsúly szépen és fokozatosan Kínára váltott - írta elemzésében a nemzetközi hírügynökség szer­zője. Ez nem azt jelenti, hogy az orosz medve már nem közbeszéd tárgya, hiszen még mindig szám­talan elemzés és tárgyalás alapjául szolgál, de Kína globális előretö­rése érezhetően több figyelmet ér­demel. Nem véletlen, hiszen a tá­vol-keleti ország a világkereske­delem előmozdításában és a klí­maváltozás elleni harcban is több szerepet vállal, mint Amerika. 2018. február 17. szombat ­ I­­ -­­1 Ankara békülékeny gesztust tett Berlinnek Folytatódik a Törökországban fogva tartott újságírók kálváriája: teg­nap hat riportert súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt egy isztambuli bíróság, míg ezzel szinte egy időben szabadlábra he­lyezték a Die Welt című német lap egy éve bebörtönzött tudósítóját, Deniz Yücelt. Az újságíró kiengedésével kicsit felengedhetnek a né­met-török külkapcsolatok. Magyar Idők Nem mérgezi tovább a német-török kapcsolatokat Deniz Yücel, a Die Welt Törökországban bebörtönzött újság­írójának ügye. A kémkedéssel és propa­ganda terjesztésével vádolt német-tö­rök kettős állampolgárt tegnap ugyanis szabadlábra helyezték. Kiengedéséről a Die Welt tegnap kora délután tudó­sított, a 44 éves férfi ügyvédje pedig a Twitter mikroblogra töltött fel egy fotót, amelyen Yücel a börtön épüle­ténél megöleli feleségét. A történetbe csupán az rondít bele, hogy az Ana­­dolu török hírügynökség információi szerint közben az illetékes török bíró­ság elfogadta a Yücellel szembeni vád­iratot, amelyben az ügyészek 18 évi börtönbüntetés kiszabását kérik rá. Ankara tavaly februárban, kémke­dés és terrorizmus gyanújával börtö­­nözte be az újságírót, miután a férfi a török energiaügyekért felelős minisz­ter e-mail-fiókjának feltöréséről tu­dósított. Recep Tayyip Erdogan török elnök a BBC szerint egy tavalyi felszó­lalásában úgy szólt Yücel ügyéről: „A német nagykövetségen egy terroristát, egy kémet rejtegetnek. Angela Merkel arra kért, hogy engedjem szabadon. Közöltem vele, hogy nálunk függet­len az igazságszolgáltatás”. A Die Welt munkatársának sor­sa valóban begyűrűzött a német-tö­rök külkapcsolatokba, Berlin koráb­­ban számos alkalommal követelte a tudósító szabadon engedését. Sajtó­források szerint Sigmar Gabriel berli­ni külügyminiszter titokban többször is találkozott Erdogan elnökkel Yücel miatt. Binali Yildirim török minisz­terelnök a héten Angela Merkel kan­cellárral tárgyalt Berlinben, az egyez­tetések után pedig jelezte, hogy ha­marosan előrelépés várható a ripor­ter ügyében. Azt egyelőre nem tud­ni, hogy a német kormány tett-e el­lenszolgáltatást az ankarai gesztusért cserébe, azonban Sigmar Gabriel teg­nap elhessegette ennek lehetőségét. A müncheni biztonságpolitikai konfe­rencián Angela Merkel is örömét fe­jezte ki az előrelépésért, majd hang­súlyozta: reméli, hogy a többi fogva tartott is mielőbbi és gyors bírósá­gi eljárásra számíthat majd Török­országban. Ankara a 2016-os puccskísérletet követő rendkívüli állapot részeként tömegesen börtönzött be újságíró­kat, becslések szerint jelenleg körül­belül százötvenen lehetnek rács mö­gött. Tegnap közülük hatot súlyosbí­tott életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt egy isztambuli bíróság. A per hét érintettjéből a hat fogva tartottat az alkotmányos rend meg­döntésének kísérletében találták bű­nösnek, a hetedik vádlottat felmen­tették, írta a távirati iroda, hozzátéve, hogy az elítéltek között három közis­mert név is szerepel: Nazli Inh­ak, Ah­met Altan és testvére, Mehmet Altan. Harminc éve nem volt ilyen veszély hangzott el a müncheni konferencián A nagyhatalmak csatájától tart a világ Szőcs László A Szovjetunió bukása óta nem volt ilyen nagy a veszélye a nagyhatalmak konfrontálódásának - mondta Wolf­gang Ischinger, a tegnap megkezdő­dött müncheni biztonságpolitikai kon­ferencia főszervezője. A vasárnapig tar­tó tanácskozás mintegy ötszáz részt­vevője között jelen van James Mat­­tis amerikai védelmi miniszter, Her­­ bert McMaster, Donald Trump elnök nemzetbiztonsági tanácsadója és Szer­­gej Lavrov orosz külügyminiszter is. Felszólal számos állam- és kormány­fő, köztük Petro Porosenko ukrán el­nök, Theresa May brit, Binali Yildi­rim török, Benjamin Netanjahu izra­­ eli, Mateusz Morawiecki lengyel mi­ niszterelnök és Sebastian Kurz oszt­rák kancellár. Az 54. alkalommal meg­rendezett konferencia alapítójáról el­nevezett Ewald von Kleist-díjat az idén John McCain amerikai republikánus szenátor kapja, aki azonban betegsége miatt nem utazott Münchenbe. Meg­hívták John Biden volt amerikai alel­­nököt, demokrata párti politikust is. A világ helyzete nem lett kedvezőbb az elmúlt egy évben, derül ki az előze­tes politikusi és elemzői értékelések­ből. Észak-Korea atomfenyegetést jelent - amit a téli olimpia csak ideig-óráig enyhít -, Szíriában továbbra sem kör­vonalazódik a hét éve tartó polgárhá­ború vége, az egymással párhuzamo­san zajló békeegyeztetések eddig nem vezettek eredményre. Mindkét konf­liktusövezetben nagyhatalmi érdekek feszülnek egymásnak. Különösen ag­gasztónak tartják szakemberek az ame­rikai-orosz viszonyt a Moszkva elleni szankciók, a diplomatakiutasítások és az amerikai választásokba való állítóla­gos orosz beavatkozás sorozatos vádja fényében. Az előzetes­ várakozásokkal ellentétben nem javított érdemben a kapcsolatokon Trump tavalyi hivatal­ba lépése sem. Az elnök egy év alatt két nemzetközi fórum margóján találko­zott orosz kollégájával, Vlagyimir Pu­­tyinnal. Tervezték, hogy ha egymást nem is keresik fel - ehhez kedvezőt­len a légkör -, legalább semleges hely­színen csúcstalálkozót tartanak, de ez nem valósult meg. Most azért sem ak­tuális, mert márciusban Oroszország­ban elnökválasztást tartanak, miköz­ben Dan Coats, az amerikai hírszer­zés csúcsvezetője a minap azt mond­ta: a novemberi amerikai kongresszu­si választások szintén potenciális cél­pontot jelentenek Oroszországnak a beavatkozásra. Aggodalomra ad okot a fegyverke­zési verseny is. A Közel-Keleten, Ázsiá­ban, Oroszországban és a Nyugaton is egyre több pénzt költenek fegyverek­re, és süllyed az atomfegyverek beve­tésétől eltántorító gátlásküszöb, fej­tette ki Ischinger. Az amerikai büdzsé tervezete is emeli a Pentagon keretét. Fokozott védelmi intézkedésekkel készültek a biztonságpolitikai fórumra Fotó MTI/EPA/Ronald Wittek

Next