Magyar Idők, 2018. május (4. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-10 / 107. szám

www.magyaridok.hu Sajátos jelenséget ragad meg a velencei építészeti biennálé Új horizontok a városban A helyteremtés felszabadító élményét mutatja be a 16. Velencei Nem­zetközi Építészeti Biennálé. A magyar pavilonban épülő installáció a Szabadság híd 2016-os lezárása nyomán keletkezett „új” közössé­gi térből inspirálódott. Bonczidai Éva ‘ammmmmmmmmmmmm Egy kisfiú zokniban szökdécsel a vil­lamossínek közé rajzolt ugróiskolán; kissé távolabb felnőttek piknikeznek az aszfalton; vidám fiatalok szelfiznek a hídkorlát magasában vagy borospo­hárral a kezükben beszélgetnek a Duna fölött - ez a furcsa idill 2016 nyarán hétköznapi valóság volt a környék inf­rastrukturális fejlesztése miatt lezárt Szabadság hídon. A városlakók és át­utazók szinte spontán módon azon­nal birtokba vették a hidat, láthatóan jól érezték itt magukat a kutyások, a bringások, a kisgyerekes családok, az esti sétájukat erre kanyarító járókelők, de volt itt jógázás, örömzenélés, talán még lánykérés is. A közösségi oldala­kon ugrásszerűen megnőtt a Szabad­ság hídról posztolók száma, a főváros szépségeit méltató és ennek a pozitív életérzésnek hangot adó bejegyzések mennyisége. Ez a nyár pedig elindított egy előremutató folyamatot, megfogal­mazódott a közösségi igény, hogy más­kor is - még ha csak időszakosan is -legyen lehetőségük a városlakóknak ilyen módon belakni ezt a teret. A vá­rosvezetés pedig az ügy mellé állt, és tavaly is birtokba lehetett venni a hi­dat, folyamatosan programok zajlottak itt: a japán dobostól a taicsizó nyugdí­jascsoporton át a koncertek közönsé­géig mindenki helyet talált magának. A 16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálé magyar pavilonjába tervezett installáció egyik fő erőssége, hogy úgy hoz új perspektívát mind az olaszor­szági rendezvény, mind a magyar meg­jelenés megvalósulásába, hogy az em­ber mégis azt érzi, ennél kézenfekvőbb megoldást nem is találhattak volna. A velencei kiállítás főkurátorai, Yvonne Farrell és Shelley McNamara ugyanis Freespace témában tették közzé felhí­vásukat, és arra biztatták a nemzeti pa­vilonok kiállítóit, hogy mutassák be a maguk szabadságterét, azaz közössé­gi épületek, műemlékek, közterek újra­hasznosítására vagy újrafelfedezésére irányuló projektek létrehozását szor­galmazták. Nekünk, magyaroknak meg mintha eleve készen állt volna ez a pro­jektünk - ezt ismerte fel a tárlat kurá­toraként jegyzett Kultúrgorilla csapa­ta (Oravecz Júlia, Göttler Anna és Tor­­nyánszky Éva), amely a Szabadság híd 2016-os lezárása nyomán keletkezett „új” közösségi térből inspirálódott, és a Studio Nomad (Pásztor Bence, Pon­­gor Soma és Tarcali Dávid) építészeti megoldásaival, valamint a Ludwig Mú­zeum - Kortárs Művészeti Múzeum munkatársaival közösen kidolgozta a magyar pavilon idei tárlatát. A kiállítás központi eleme az átri­umban elhelyezett ideiglenes installá­ció, egy tíz méter magas kilátó, amely­ről egy korábban megközelíthetetlen perspektívából tekinthet le a látoga­tó a Giardinire - ennek kontextusát a 2016-os hídfoglalás élménye jelenti, melynek hangulatát videóinstalláció, egyperces filmetűdök, a közösségi mé­dia lehetőségei, hashtagekkel jelölt fotók idézik fel vagy idézik elő újra. A hely­színen látható filmetűdök szubjektív szempontokat vetnek fel a Szabadság híd közösségi térré alakulása kapcsán, pozitív és negatív vélemények is megfo­galmazódnak, többek között megszó­lal itt egy építész, a hídmester, egy jó­gaoktató és a hídon olvasó hajléktalan. A velencei kiállítás katalógusa jó­val túlmutat egy tárlatot dokumentá­ló és kontextualizáló albumon, hiszen nemcsak egy kiállítás megvalósulását, hanem ezt a „szabadsághíd-jelenséget” próbálja megragadni rövid esszékkel, in­terjúkkal, fotósorozattal, infografikák­kal bemutatva ennek a hazai és nemzet­közi kontextusát is. A híd rezedazöld színét idéző kiadványban amolyan tör­téneti kitekintő vázolja fel az 1990-es taxisblokád vagy 2004-ben az Euró­pai Unióhoz való csatlakozás ünnep­léseként két napra autómentessé váló Szabadság híd és a 2016-os hídfogla­lás tágabb összefüggéseit. A katalógus a nemzetközi előzményeket is ismerte­ti, röviden bemutatja a világ más váro­saiban terjedő mozgalmakat, amelyek az emberi léptékű városért küzdenek, és azt hangsúlyozzák, hogy a város el­sősorban nem épületekből és közleke­dési útvonalakból áll, hanem egy olyan hely, ahol emberek és közösségek élnek. A helyteremtés felszabadító élmé­nyét megragadó 16. Nemzetközi Épí­tészeti Biennálé május 26-án nyílik és november 25-ig lesz látogatható. A ren­dezvény honlapja a www.labiennale.org címen érhető el, a magyar pavilon Sza­badság híd - új horizontok a városban című kiállításáról pedig további infor­máció a biennale2018.ludwigmuseum. hu oldalon olvasható. A Szabadság híd 2016-os birtokbavétele kapcsán vizsgálják a hazai alkotók a társadalmi tér fogalmát Fotó Havran Zoltán Három napra az utcára költözik az újcirkusz Varga Imre 2018. május 11. és 13. között rende­zik meg a Cirkeuropa fesztivált, amely szakmai előadásokkal és kerekasztal­­beszélgetésekkel, illetve ingyenes ut­cai előadásokkal és flashmobokkal az újcirkusz világának sokszínűségét sze­retné bemutatni az érdeklődő nagy­­közönségnek. Az Inspirál Cirkuszközpont és a Ma­gyar Zsonglőregyesület által szerve­zett fesztivál két kiemelt témával fog­lalkozik. Egyik oldalról a modern cir­kusz 250. évfordulójára hívja fel a fi­gyelmet, és mutatja be a cirkusz új for­máit, így a cirkusz mint művészet, kre­atív sport, hobbi és mint szociális in­tegrációs eszköz jelenik meg a külön­böző programokban és előadásokban. A másik oldalról a digitális eszközök­kel való kísérletezés lesz a középpont­ban, hiszen a fesztiválszervezők euró­pai partnerei már több éve ezt kutatják a Circollaboratív Tools európai part­nerség keretében. A háromnapos program során nemcsak passzív befogadóként lehet megnézni a cirkuszművészetet, hanem ki is lehet próbálni, és az artistákkal, cirkuszművészekkel kötetlenül beszélgetni is lehet arról, hogy mik a cirkusz mostani trendjei, hová jutott és merre halad ez a művészeti ág, amióta kiszokott/kiszökött a manézsból, a po­rondról és a cirkuszsátrakból. Holnap 15.30-tól az Inspirál Cir­kuszközpontban megrendezett kerek­­asztal-beszélgetésen az új cirkusz nyel­vezete és esztétikája kerül a középpont­ba, majd 20 órától a The Flock Project faltáncakrobatika-előadását, 21 órától pedig a 250 év - 250 láng című tűz­­show-t nézheti meg a közönség. Izgalmasnak ígérkező kerekasztal másnap is lesz, a szombati téma dél­után 17 órától a köztéri előadó-művé­szet formái és jogosultsága, utánuk pe­dig két vérbeli újcirkuszi előadás lesz: 19 órától a Twin Alike és 21 órától a Freak Fusion Cabaret. Vasárnap dél­előtt a szakmai beszélgetés az euró­pai cirkuszi piacra, azon belül pedig az európai fesztiválok és piaci szerep­lők helyére és szerepére fog fókuszál­ni. Kora délutántól estig a cirkuszo­sok nyílt napot tartanak a cirkusz sze­relmeseinek. A fesztivál szakmai bázisa az Inspirál Cirkuszközpont, de fő hely­színei közé számos városi közteret is bevonnak - érdemes tehát nyitott szemmel járni a városban, mert szin­te bárhol cirkuszba botolhat a gya­nútlan járókelő, a szó lehető legjobb értelmében. Részletek a Cirkeuropa fesztivál Facebook-oldalán: https://www.face­­book.com/cirkeuropa/ K­U­LT­Ú­R­A 17 Fotópályázat apák napjára Apák napja alkalmából fotópá­lyázatot hirdet az UNICEF Ma­gyarország 7-18 éveseknek Szu­perapa címmel - közölte tegnap a szervezet. A pályázatra neve­zett fotók bármilyen fényképé­szeti technikával és eszközzel ké­szülhetnek. A pályaművek postai (UNICEF Magyarország, 1077 Budapest, Wesselényi u. 16.) vagy elektronikus úton (foto@ unicef.hu) is benyújthatók. A szakmai zsűri elnöke Korniss Pé­ter, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pu­­litzer-emlékdíjas magyar fotog­ráfus. A pályaművek beérkezé­si határideje június 4., éjfél. Az UNICEF Magyarország idén elő­ször ünnepli a családokkal június 17-én az apák napját. (MTI) Magyar koprodukciós film Cannes-ban A budapesti Puppetworks ani­­mációsfilm-stúdió részvételével készült Még egy nap élet (Anot­her Day of Life) című animációs filmet az idei cannes-i filmfesz­tiválon, a különleges előadások szekcióban mutatják be holnap. A film Ryszard Kapuscinski len­gyel író azonos című könyvén alapul, aki újságíróként a helyszí­nen élte át a 2002-ig tartó ango­lai polgárháború 1975-ös kitöré­sét. A Még egy nap élet lengyel, spanyol, német, belga és magyar koprodukcióban jött létre forga­tott film és animációs technika ötvözésével. (MI) Hazánkban lép fel a Cappella Romana A portlandi székhelyű, világhí­rű amerikai együttes, a Cappel­la Romana az ősi bizánci zene egyik legavatottabb, elismert elő­adója június 2-án, szombaton 19.30-kor a Belvárosi Nagybol­­dogasszony-főplébániatemplom­­ban ad koncertet. A nyolc fér­fi énekes, az Orientale lumen so­rozat részeként, az ortodox pün­kösd ünnepköréből válogat mű­veket, s Pest legősibb templomát Árpád-kori bizánci zenékkel töl­ti meg, melyekre a Szent Efrém Férfikar a Kárpát-medence dal­lamaival válaszol majd. A Cap­pella Romana június 3-án Deb­recenben önálló hangversenyt is ad. (MI) BÉRLETEK 2018/19 ZENEAKADEMIA KONCERTKÖZPONT FANTÁZIA, DALLAM, ÖSSZHANG MÁJUS 31-IG KÜLÖNLEGES KEDVEZMÉNNYEL! ZENEAKADEMIA.HU/BERLETEK

Next