Magyar Idők, 2018. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

2018-06-09 / 132. szám

8 KÜLFÖLD Börtönökben helyezik el a bevándorlókat Az Egyesült Államok bevándor­lási és vámügyi hivatala 1600 bí­rósági meghallgatásra váró illegá­lis bevándorlót, köztük menedék­kérőket helyez el ideiglenes jelleg­gel öt szövetségi börtönben, mert a saját létesítményei túlzsúfoltak - közölték tegnap amerikai tiszt­ségviselők. Az igazságügyi mi­nisztérium és a bevándorlási ha­tóság arról állapodott meg, hogy a börtönök 120 napra biztosíta­nak helyet a büntetés-végrehajtási intézetekben. (MTI) Ukrán nacionalisták romboltak Kijev mellett A Nemzeti Osztag elnevezésű ukrán nacionalista szervezet tag­jai szétvertek egy illegálisan lé­tesített átmeneti roma tábort Ki­jev egyik parkjában, a rendőr­ség garázdaság miatt indított el­járást - tájékoztatott tegnap az ukrán fővárosi rendőrkapitány­ság sajtóosztálya. A hatóság köz­leményében azt ígérte, hogy ke­ményen fel fognak lépni az effaj­ta törvénysértések ellen, függetle­nül attól, milyen szervezet követ­te el. (MTI) Kiállt Budapest és Varsó mellett Verheugen Teljes mértékben igazságtalan a szolidaritás hiányával vádolni mások mellett Magyarországot és Lengyelországot, mert elutasítják a menekültek befogadását - kö­zölte tegnap Günter Verheugen, az Európai Bizottság volt bővíté­si biztosa az észak-lengyelországi Olsztynban. A Jövő Kongresszusa című rendezvényen felszólaló né­met politikus rámutatott, hogy a szolidaritás a migrációs válsággal kapcsolatban addig fel sem me­rült, amíg az Németország prob­lémája nem lett. Hozzátette: az EU-nak nincs átfogó migrációs politikája, ezért igazságtalan a lo­jalitás hiányával vádolni olyan or­szágokat, amelyek elutasították a menekültek befogadását. „Né­metország előhozakodott a szoli­daritás kérdésével, amikor a prob­léma Olaszországot vagy Görög­országot érintette?” - tette fel a kérdést Verheugen. (MTI) Kurdok tartóztatták fel az erőszaktevő migránst Visszaszökött hazájába Németor­szágból a tizennégy éves Susanna Feldman megerőszakolásával és meggyilkolásával gyanúsított ira­ki menekült. A történtek mélyen felháborították a németeket, ami egyúttal erősítette a menedék­nyújtás szabályainak szigorítását követelő hangokat, hogy az erő­szakosnak vélt migránsokat haté­konyabban lehessen kitoloncolni az országból. Horst Seehofer né­met belügyminiszter ugyanakkor tudatta a nyilvánossággal, hogy a kurd biztonsági erők Irak északi részén elfogták a 20 éves Ali B.-t, akit a német rendőrség kérésére őrizetbe is vettek. (MTI) 2018. június 9., szombat Éles török bírálatot váltott ki a bécsi lépés ■ Kurz a népszerűségi lista élén Mecseteket zár be Ausztria Hét mecsetet zárnak be, és akár hatvan imámot is kiutasíthatnak Ausztriából a politikai iszlám el­leni fellépés jegyében. A javaslat éles bírálatot váltott ki Törökor­szágban a két hét múlva esedé­kes választások előtt, amelyen a főképp Erdogan-szimpatizáns­­ként ismert ausztriai törökök már most leadhatják szavazatukat. A csaknem fél éve kancellárrá vá­lasztott Sebastian Kurz eközben továbbra is élvezi az osztrákok támogatását, néppártja most va­sárnap is az első helyen végezne egy voksoláson. Szőcs László A Falter bécsi hetilap egy mecsetben, török katonai egyenruhában felsora­koztatott fiúkról készült minapi riportja adta meg a végső lökést ahhoz az oszt­rák lépéshez, amelyet tegnap jelentett be Sebastian Kurz kancellár: kiutasíta­nak az országból több, külföldről támo­gatott imámot, és hét mecsetet is be­zárnak. Herbert Kickl belügyminisz­ter azt közölte, akár hatvan muszlim hitszónokot is kiutasíthatnak, vagyis a Heute című lap szerint az összes auszt­riai imám csaknem egynegyedét. A 8,8 milliós Ausztriában mintegy 600 ezer muszlim él, döntő többségükben tö­rökök és arabok. A szóban forgó me­csetet leszámítva a többit, amelyet be akarnak zárni, az arab közösség tart­ja fent, a kiutasításra kerülő imámok viszont törökök. Az osztrák kormány a politikai isz­lám elleni fellépéssel indokolja a szi­gorítást. A Falter riportjában szerep­lő török fiúk az 1915-16-os gallipoli csatáról emlékeztek meg, amelynek so­rán a védekező török hadsereg sikerrel tartotta meg a Dardanellák tengerszo­rost a támadó brit és francia erőkkel szemben. A mecsetet, amelyben a csa­tát megelevenítették, egy olyan szer­vezet tartja fent, amely a török állam­hoz is kapcsolódik, és amely - állítja Gernot Blümel kulturális miniszter -kijátszotta a hitélet külföldi finanszí­rozását tiltó osztrák törvényt. A Kurz­­kormány lépése külföldön is azonnal visszhangot keltett, így a migrációel­lenes olasz kormány belügyminiszte­re, Matteo Salvini azt írta a Twitter mikroblogon: „Hiszek a vallásszabad­ságban, de a vallási szélsőségességben nem. Aki arra használja fel a saját hi­tét, hogy kockáztassa egy ország biz­tonságát, az eltávolításra kerül!” Tö­rökország elítélte az osztrák politikát. Recep Tayyip Erdogan török elnök szó­vivője a bejelentésekre a Twitteren re­agálva azt írta: ezek az ausztriai popu­lista hullám eredményei.­­ Az iszlám­gyűlölet elfogadottá, megszokottá té­telére tett erőfeszítéseket és a rassziz­must szigorúan el kell ítélni - közölte. Mindez a török kampány kontextusá­ban is értelmezhető: két hét múlva el­nök- és parlamenti választásokat tarta­nak az országban. Sőt, csütörtök óta a külföldön élő törökök már voksolhat­nak, így mintegy százezren Ausztriá­ban is az urnákhoz járulnak. Az auszt­riai törökök zömét Erdogan elnök, il­letve az Igazság és Fejlődés Pártja, az AKP támogatójának tartják. Kurznak nincsenek választási gond­jai: pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) az idén hármat (Alsó-Ausztria, Tirol és Salzburg) fölényesen megnyert a tartományi voksolások közül, és csak egyet (Karintia) veszített el. Az ÖVP erősödni tudott tavalyhoz képest is: ha most rendeznék a szövetségi válasz­tásokat, másfél százalékponttal töb­bet kapna egy tegnapi felmérés sze­rint, mint 2017-ben, Kurzot pedig az osztrákok 35 százaléka szeretné a kan­cellári székben látni. Ezzel a 31 éves kancellárnak 12 százalékpont előnye van az ellenzék vezetője, a volt szo­ciáldemokrata kormányfő Christian Kern (23 százalék), illetve 20 százalék­­pont a szabadságpárti (FPÖ) alkancel­­lár, Heinz-Christian Strache előtt (15 százalék). Az FPÖ 25 százalékon áll, Strache szempontjából nem előnyös, hogy jóval kevesebben támogatnák a kancellári ambícióit, mint ahányan a pártjára szavaznának. Eközben Kurz Európa egyik politikai­­Csillagának szá­mít. Richard Grenell berlini amerikai nagykövet a minap rocksztárnak ne­vezte, akinek ő maga is a rajongója, a The Wall Street Journal híre szerint pedig a héten Bécsbe látogató Vlagyi­mir Putyin állítólag arra kérte Kur­zot, segítsen tető alá hozni találko­zóját amerikai kollégájával, Donald Trumppal. Akár hatvan muszlim hitszónokot is kiutasíthatnak az alpesi országból Fotó: Reuters A bukaresti szociáldemokraták kiállnak a sokat kritizált Lengyelország mellett Román, lengyel - két jó barát? Pataky István (Marosvásárhely) Két héten belül két román-lengyel csúcstalálkozót is tartottak, ami jól mutatja: régen volt ennyire szoros a viszony Bukarest és Varsó között. Klaus Johannis román államfő csü­törtökön egyeztetett lengyel kollégá­jával, Andrzej Dudával, a találkozón elsősorban a biztonságpolitikai kér­déseken volt a hangsúly. A román el­nöki hivatal nagy súlyt fektet a len­gyelek által elindított Három tenger kezdeményezésre, s általában erősí­tené a NATO balti- és fekete-tengeri tevékenységét. Bár Johannis kiemel­ten kezeli a román-lengyel kapcsola­tokat, azokhoz elsősorban a transz­atlanti együttműködés szemszögéből közelít, kerüli az azonosulást a vi­segrádiakkal vagy a brüsszeli föde­rális elképzeléseket bíráló varsói ál­lásponttal. Ezzel szemben a szociál­demokrata bukaresti kormány - az ideológiai különbségek ellenére - a regionális politikában, de az európai uniós kérdésekben is közel áll a var­sói kabinethez. Május végén Varsóba látogatott Viorica Dancila román miniszter­­elnök, akit nyolc minisztere is elkí­sért, így gyakorlatilag román-lengyel közös kormányülést tartottak. A két kormányfő egyetértett abban, hogy az európai színtéren Lengyelország és Románia „teljes elszántsággal” vé­deni fogja a közép-európai térség ér­dekeit, beleértve az uniós kohéziós és agrárpolitika folytatását is. Dan­cila elmondta, Bukarest „sok, Euró­pára vonatkozó és szélesebb távlatú kérdésben közel áll Varsóhoz”. Bár a megbeszéléseket követő sajtótájé­koztatón erről ezúttal nem esett szó, elemzők biztosra veszik, hogy a buka­resti kabinet kiállna a lengyelek mel­lett a brüsszeli szankciók ügyében. Egy korábbi bukaresti román-lengyel külügyminiszteri egyeztetés után a két tárcavezető nyomatékosította: az Európai Unió alapelveinek durva megsértése lenne, ha az uniós pénz­alapok odaítélését feltételekhez köt­nék. Jacek Czaputowicz, a varsói dip­lomácia vezetője nyilván Bukarest­re célozva úgy vélekedett: nem csak Magyarország állna ki Lengyelország mellett, ha napirendre tűznék az uni­ós alapszerződés hetes cikke szerinti, Varsóval szemben megindított eljá­rás ügyét a tagországok kormányait tömörítő tanácsban. Arra a kérdés­re, hogy mit tenne Varsó, amennyi­ben Románia hasonló helyzetbe ke­rülne, a lengyel tárcavezető azt mond­ta: országa a térség más államait is megvédi, ha Brüsszel nem megfele­lően viszonyul hozzájuk. Nemrég az Európai Parlamentben (EP) a román szociáldemokraták nem­mel szavaztak arra az európai bizott­sági döntésre, amelyben a testület az unióról szóló szerződés 7. cikkének első bekezdésében foglalt eljárás elindítá­sát javasolta az uniós alapértékek var­sói megsértésének kockázata miatt. A románok ezzel nemcsak az EP többsé­gével, de a baloldali pártokat tömörítő frakcióval is szembefordultak. LEGYEN SZOLIDÁRIS A NATO A Bukaresti Kilencek államfői varsói csúcstalálkozójukon nyilatkozatot fo­gadtak el, amely szerint a NATO-nak a déli és a keleti irányból érkező veszélyekre egyaránt szolidárisan kell reagálnia - közölte Andrzej Duda lengyel elnök tegnap Varsóban, a találkozó alkalmával szervezett sajtóérte­kezleten. A csúcs másik házigazdájával, Klaus Johannis román elnökkel közösen megtartott sajtóértekezleten Duda elmondta, a júliusi brüsszeli NATO-csúcson előter­jesztik a Bukaresti Kilencek (a visegrádi országok, a há­rom balti ország, Románia és Bulgária) nyilatkozatát, amely szerint a NATO-nak minden fenyegetésre szolidá­risan kell reagálnia, akár déli, akár keleti irányból érkez­zen a veszély. (MTI)

Next