Magyar Idők, 2018. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
2018-06-09 / 132. szám
8 KÜLFÖLD Börtönökben helyezik el a bevándorlókat Az Egyesült Államok bevándorlási és vámügyi hivatala 1600 bírósági meghallgatásra váró illegális bevándorlót, köztük menedékkérőket helyez el ideiglenes jelleggel öt szövetségi börtönben, mert a saját létesítményei túlzsúfoltak - közölték tegnap amerikai tisztségviselők. Az igazságügyi minisztérium és a bevándorlási hatóság arról állapodott meg, hogy a börtönök 120 napra biztosítanak helyet a büntetés-végrehajtási intézetekben. (MTI) Ukrán nacionalisták romboltak Kijev mellett A Nemzeti Osztag elnevezésű ukrán nacionalista szervezet tagjai szétvertek egy illegálisan létesített átmeneti roma tábort Kijev egyik parkjában, a rendőrség garázdaság miatt indított eljárást - tájékoztatott tegnap az ukrán fővárosi rendőrkapitányság sajtóosztálya. A hatóság közleményében azt ígérte, hogy keményen fel fognak lépni az effajta törvénysértések ellen, függetlenül attól, milyen szervezet követte el. (MTI) Kiállt Budapest és Varsó mellett Verheugen Teljes mértékben igazságtalan a szolidaritás hiányával vádolni mások mellett Magyarországot és Lengyelországot, mert elutasítják a menekültek befogadását - közölte tegnap Günter Verheugen, az Európai Bizottság volt bővítési biztosa az észak-lengyelországi Olsztynban. A Jövő Kongresszusa című rendezvényen felszólaló német politikus rámutatott, hogy a szolidaritás a migrációs válsággal kapcsolatban addig fel sem merült, amíg az Németország problémája nem lett. Hozzátette: az EU-nak nincs átfogó migrációs politikája, ezért igazságtalan a lojalitás hiányával vádolni olyan országokat, amelyek elutasították a menekültek befogadását. „Németország előhozakodott a szolidaritás kérdésével, amikor a probléma Olaszországot vagy Görögországot érintette?” - tette fel a kérdést Verheugen. (MTI) Kurdok tartóztatták fel az erőszaktevő migránst Visszaszökött hazájába Németországból a tizennégy éves Susanna Feldman megerőszakolásával és meggyilkolásával gyanúsított iraki menekült. A történtek mélyen felháborították a németeket, ami egyúttal erősítette a menedéknyújtás szabályainak szigorítását követelő hangokat, hogy az erőszakosnak vélt migránsokat hatékonyabban lehessen kitoloncolni az országból. Horst Seehofer német belügyminiszter ugyanakkor tudatta a nyilvánossággal, hogy a kurd biztonsági erők Irak északi részén elfogták a 20 éves Ali B.-t, akit a német rendőrség kérésére őrizetbe is vettek. (MTI) 2018. június 9., szombat Éles török bírálatot váltott ki a bécsi lépés ■ Kurz a népszerűségi lista élén Mecseteket zár be Ausztria Hét mecsetet zárnak be, és akár hatvan imámot is kiutasíthatnak Ausztriából a politikai iszlám elleni fellépés jegyében. A javaslat éles bírálatot váltott ki Törökországban a két hét múlva esedékes választások előtt, amelyen a főképp Erdogan-szimpatizánsként ismert ausztriai törökök már most leadhatják szavazatukat. A csaknem fél éve kancellárrá választott Sebastian Kurz eközben továbbra is élvezi az osztrákok támogatását, néppártja most vasárnap is az első helyen végezne egy voksoláson. Szőcs László A Falter bécsi hetilap egy mecsetben, török katonai egyenruhában felsorakoztatott fiúkról készült minapi riportja adta meg a végső lökést ahhoz az osztrák lépéshez, amelyet tegnap jelentett be Sebastian Kurz kancellár: kiutasítanak az országból több, külföldről támogatott imámot, és hét mecsetet is bezárnak. Herbert Kickl belügyminiszter azt közölte, akár hatvan muszlim hitszónokot is kiutasíthatnak, vagyis a Heute című lap szerint az összes ausztriai imám csaknem egynegyedét. A 8,8 milliós Ausztriában mintegy 600 ezer muszlim él, döntő többségükben törökök és arabok. A szóban forgó mecsetet leszámítva a többit, amelyet be akarnak zárni, az arab közösség tartja fent, a kiutasításra kerülő imámok viszont törökök. Az osztrák kormány a politikai iszlám elleni fellépéssel indokolja a szigorítást. A Falter riportjában szereplő török fiúk az 1915-16-os gallipoli csatáról emlékeztek meg, amelynek során a védekező török hadsereg sikerrel tartotta meg a Dardanellák tengerszorost a támadó brit és francia erőkkel szemben. A mecsetet, amelyben a csatát megelevenítették, egy olyan szervezet tartja fent, amely a török államhoz is kapcsolódik, és amely - állítja Gernot Blümel kulturális miniszter -kijátszotta a hitélet külföldi finanszírozását tiltó osztrák törvényt. A Kurzkormány lépése külföldön is azonnal visszhangot keltett, így a migrációellenes olasz kormány belügyminisztere, Matteo Salvini azt írta a Twitter mikroblogon: „Hiszek a vallásszabadságban, de a vallási szélsőségességben nem. Aki arra használja fel a saját hitét, hogy kockáztassa egy ország biztonságát, az eltávolításra kerül!” Törökország elítélte az osztrák politikát. Recep Tayyip Erdogan török elnök szóvivője a bejelentésekre a Twitteren reagálva azt írta: ezek az ausztriai populista hullám eredményei. Az iszlámgyűlölet elfogadottá, megszokottá tételére tett erőfeszítéseket és a rasszizmust szigorúan el kell ítélni - közölte. Mindez a török kampány kontextusában is értelmezhető: két hét múlva elnök- és parlamenti választásokat tartanak az országban. Sőt, csütörtök óta a külföldön élő törökök már voksolhatnak, így mintegy százezren Ausztriában is az urnákhoz járulnak. Az ausztriai törökök zömét Erdogan elnök, illetve az Igazság és Fejlődés Pártja, az AKP támogatójának tartják. Kurznak nincsenek választási gondjai: pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) az idén hármat (Alsó-Ausztria, Tirol és Salzburg) fölényesen megnyert a tartományi voksolások közül, és csak egyet (Karintia) veszített el. Az ÖVP erősödni tudott tavalyhoz képest is: ha most rendeznék a szövetségi választásokat, másfél százalékponttal többet kapna egy tegnapi felmérés szerint, mint 2017-ben, Kurzot pedig az osztrákok 35 százaléka szeretné a kancellári székben látni. Ezzel a 31 éves kancellárnak 12 százalékpont előnye van az ellenzék vezetője, a volt szociáldemokrata kormányfő Christian Kern (23 százalék), illetve 20 százalékpont a szabadságpárti (FPÖ) alkancellár, Heinz-Christian Strache előtt (15 százalék). Az FPÖ 25 százalékon áll, Strache szempontjából nem előnyös, hogy jóval kevesebben támogatnák a kancellári ambícióit, mint ahányan a pártjára szavaznának. Eközben Kurz Európa egyik politikaiCsillagának számít. Richard Grenell berlini amerikai nagykövet a minap rocksztárnak nevezte, akinek ő maga is a rajongója, a The Wall Street Journal híre szerint pedig a héten Bécsbe látogató Vlagyimir Putyin állítólag arra kérte Kurzot, segítsen tető alá hozni találkozóját amerikai kollégájával, Donald Trumppal. Akár hatvan muszlim hitszónokot is kiutasíthatnak az alpesi országból Fotó: Reuters A bukaresti szociáldemokraták kiállnak a sokat kritizált Lengyelország mellett Román, lengyel - két jó barát? Pataky István (Marosvásárhely) Két héten belül két román-lengyel csúcstalálkozót is tartottak, ami jól mutatja: régen volt ennyire szoros a viszony Bukarest és Varsó között. Klaus Johannis román államfő csütörtökön egyeztetett lengyel kollégájával, Andrzej Dudával, a találkozón elsősorban a biztonságpolitikai kérdéseken volt a hangsúly. A román elnöki hivatal nagy súlyt fektet a lengyelek által elindított Három tenger kezdeményezésre, s általában erősítené a NATO balti- és fekete-tengeri tevékenységét. Bár Johannis kiemelten kezeli a román-lengyel kapcsolatokat, azokhoz elsősorban a transzatlanti együttműködés szemszögéből közelít, kerüli az azonosulást a visegrádiakkal vagy a brüsszeli föderális elképzeléseket bíráló varsói állásponttal. Ezzel szemben a szociáldemokrata bukaresti kormány - az ideológiai különbségek ellenére - a regionális politikában, de az európai uniós kérdésekben is közel áll a varsói kabinethez. Május végén Varsóba látogatott Viorica Dancila román miniszterelnök, akit nyolc minisztere is elkísért, így gyakorlatilag román-lengyel közös kormányülést tartottak. A két kormányfő egyetértett abban, hogy az európai színtéren Lengyelország és Románia „teljes elszántsággal” védeni fogja a közép-európai térség érdekeit, beleértve az uniós kohéziós és agrárpolitika folytatását is. Dancila elmondta, Bukarest „sok, Európára vonatkozó és szélesebb távlatú kérdésben közel áll Varsóhoz”. Bár a megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón erről ezúttal nem esett szó, elemzők biztosra veszik, hogy a bukaresti kabinet kiállna a lengyelek mellett a brüsszeli szankciók ügyében. Egy korábbi bukaresti román-lengyel külügyminiszteri egyeztetés után a két tárcavezető nyomatékosította: az Európai Unió alapelveinek durva megsértése lenne, ha az uniós pénzalapok odaítélését feltételekhez kötnék. Jacek Czaputowicz, a varsói diplomácia vezetője nyilván Bukarestre célozva úgy vélekedett: nem csak Magyarország állna ki Lengyelország mellett, ha napirendre tűznék az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, Varsóval szemben megindított eljárás ügyét a tagországok kormányait tömörítő tanácsban. Arra a kérdésre, hogy mit tenne Varsó, amennyiben Románia hasonló helyzetbe kerülne, a lengyel tárcavezető azt mondta: országa a térség más államait is megvédi, ha Brüsszel nem megfelelően viszonyul hozzájuk. Nemrég az Európai Parlamentben (EP) a román szociáldemokraták nemmel szavaztak arra az európai bizottsági döntésre, amelyben a testület az unióról szóló szerződés 7. cikkének első bekezdésében foglalt eljárás elindítását javasolta az uniós alapértékek varsói megsértésének kockázata miatt. A románok ezzel nemcsak az EP többségével, de a baloldali pártokat tömörítő frakcióval is szembefordultak. LEGYEN SZOLIDÁRIS A NATO A Bukaresti Kilencek államfői varsói csúcstalálkozójukon nyilatkozatot fogadtak el, amely szerint a NATO-nak a déli és a keleti irányból érkező veszélyekre egyaránt szolidárisan kell reagálnia - közölte Andrzej Duda lengyel elnök tegnap Varsóban, a találkozó alkalmával szervezett sajtóértekezleten. A csúcs másik házigazdájával, Klaus Johannis román elnökkel közösen megtartott sajtóértekezleten Duda elmondta, a júliusi brüsszeli NATO-csúcson előterjesztik a Bukaresti Kilencek (a visegrádi országok, a három balti ország, Románia és Bulgária) nyilatkozatát, amely szerint a NATO-nak minden fenyegetésre szolidárisan kell reagálnia, akár déli, akár keleti irányból érkezzen a veszély. (MTI)