Magyar Ifjúság, 1969. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1969-09-12 / 37. szám
maradványok kutatói Hazánk legidősebb tudományos intézete, a Magyar Állami Földtani Intézet ezekben a napokban ünnepli megalapításának századik évfordulóját. Ebből az alkalomból, ötven országból, több mint hatszáz tudós érkezik Budapestre, hogy igen sokrétű tudományos tanácskozás keretében vitassa meg a geológiai kutatás aktuális kérdéseit. " Az ünnepség során a Földtani Intézet kiállítás keretében mutatja be hazánk egyes területeinek ásványait, kőzeteit és legérdekesebb őslénytani maradványait. Az ősvilági élet tanulmányozása korántsem öncélú, hiszen a geológusok az általuk vizsgált különféle rétegek korát éppen a bennük levő ősmaradványok segítségével tudják meghatározni. A magyar őslénytani kutatások világhírnévre tettek szert, s hazánkban számos olyan ősmaradványt tártak fel, amely különlegességénél fogva rendkívüli érdeklődésre tarthat számot a külföldről érkező tudósok körében. Álteknős és őshal Egyik leghíresebb hazai ősmaradvány az úgynevezett bakonyi álteknős. Ennek az állatnak koponyáját, hátpáncélját és állkapcsát 1901-ben Laczkó Dem tárta fel a veszprémi Jeruzsálem-hegyen levő kőfejtő felső-triász kori mészkövéből. A lelet kora több mint 175 millió év. Az állat teljes hossza 50—50 centiméter lehetett. Koponyája 16 —18 centiméter hosszú volt, állkapcsában lapos, kavics alakú fogak helyezkedtek el. Valószínűleg apró halakkal, puhatestűekkel táplálkozott. Rendkívül élethűnek ható festményt láthatunk erről a különös állatról a Földtani Intézet nagy előadótermében; a rekonstrukciót Csegezán Pál készítette. A földtörténeti harmadkor oligocén időszakában, 25—45 millió évvel ezelőtt a meleg, egyenlítői éghajlati öv sokkal szélesebb volt,, mint jelenleg. Északi határát a Kaliforniai- és Mexikói-öböl, Új-Foundland, Anglia, Krím, a Kaspi-tenger északi partja és Japán alkotta, déli határvonala Dél-Chilén, Angolán, Dél-Madagaszkáron, Északnyugat-Ausztrálián és Új Kaledónián vonult keresztül. A greenwichi délkör mentén mérve, e zóna szélessége észak felé 50 földrajzi fok, dél felé 20 földrajzi fok volt. E korszak elején hazánk egy részét, viszonylag sekély beltenger borította, mégpedig egyrészt a mai Szolnok—Debrecen sáv mentén, másrészt a Balatontól délnyugatra egy keskenyebb zónában, végül pedig, nagyobb kiterjedésben, a jelenlegi Csepel-sziget végétől észak felé, a mai országhatárig, északkelet felé pedig körülbelül Egerig. A korszak második felében a beltenger zsugorodni kezdett, az oligocén végére pedig a Szolnok— Debrecen sáv teljesen eltűnt és a Budapesttől északra és északkeletre levő tengeri terület alakja is átalakult. Sok egyéb érdekes maradvány mellett ennek a rég letűnt földtani korszaknak emlékét őrzi egy őshal is, amelyet az újlaki téglagyár területén levő, úgynevezett kiscelli agyagból tártak fel. A mintegy 25— 30 centiméter hosszú kövület segítségével az állat csontvázának még finomabb részletei is kitűnően tanulmányozhatók. Árulkodó lábnyomok Az őséletbúvároknak — munkájuk során — a legkülönbözőbb természetű ősmaradványokkal kell foglalkozniuk. Előfordul, mint például a fentebb említett hal esetében is, hogy egy-egy őslény teteme szinte teljes egészében konzerválódik. Máskor azonban töredékes leletekre kell támaszkodniuk, egy -egy borda-, vagy álkapocsdarabra, egy-két fogra, borostyánkőbe záródott állati szervezetre, megkövesedett tojásra, kagylóra, csigaházra. A legérdekesebbek talán azok a maradványok, amelyek nem valamilyen állati szervezet részei voltak, hanem lábnyomok, amelyeknek alapos vizsgálata sok mindent elárulhat az egykori állatok életéről, szokásairól. A Földtani Intézet kutatói páratlanul álló nyomokat fedeztek fel Ipolytarnócon, szinte egy „őskori strandfürdőhelyet”. Az iszapos területen 30 millió éves lábnyomokat találtak, közöttük ősmadarakét, szarvasokét orrszarvúakét és masztodonokét. A masztodonok a mai elefántfélék őseihez tartoztak. Egyik válfajuknál, a tetrabelidonnál négy agyar fejlődött ki egyidejűleg, két fő a felső, kettő az alsó állkapocsból. Az amerikai masztodonok esetében csak a felső állkapocsból meredt elő agyar. Az európai masztodonféléknél az agyar hossza nem egyszer elérte a 3 métert is. Némelyik masztodon jóval nagyobbra nőtt a mai elefántnál, akadtak közöttük 5 méter vállmagasságú, 6—7 méter hosszú, 7—9 ezer kilogramm élősúlyú koloszszusok is. Európa és Afrika földjéről már régen eltűntek, de egyes jelek arra engednek következtetni, hogy az Andok magas fennsíkjain még a történelmi időkben is éltek masztodonok és azokat a maya indiánok pusztították ki. A felbecsülhetetlen értékű ipolytarnóci leletekből az az érdekes megállapítás következik, hogy valamikor olyan állatok is éltek hazánk földjén, amelyeknek leszármazottait napjainkban már csak a trópusi vagy szubtrópusi területeken találhatjuk meg. A hazai őslénytani kutatások során nemcsak a már említett őselefánt- és ősorrszarvú-félék nyomait sikerült megtalálni, hanem a Dunántúlról még zsiráfmaradványok is előkerültek. Hédervári Péter A bakonyi álkknös rekonstruált képe Osirál maradványa természet, tudomány,, technika (Bojár Ottó felvételei) Korlátlan mennyiségben kapható a kiváló minőségű bolgár füstszűrös cigaretta, a Egy csomag 20 darab, ára: 4,40 Ft Utasít a lyukkártya Hová fejlődött az az egyszerű művelet, amellyel néhány évtizeddel ezelőtt, mindennapi babkávénkat megpörkölték? Először az élelmiszervegyészek állapították meg, milyen pörkölési folyamatokkal lehet a kávé aroma- és zamatanyagait maximálisan kihozni, majd ehhez a technológiához felsorakoztak a gépszerkesztők és automatizálták a pörkölési folyamatot. A pörkölési technológia tized hőfokok és másodpercek függvényében zajlik le, ehhez az emberi kéz szabályozása már megbízhatatlan, szükség "volt az automatizálásra. Mi van egy modern pörkölőüzemben? A COMPACK Kereskedelmi Csomagozó Vállalat új, Európában is legkorszerűbbek közé tartozó berendezése harminchét gépegységből áll. Tisztító, szelektáló, mérlegelő, hűtő, anyagmozgató berendezések veszik körül az automata gépsor központját, a pörkölőgépet. Megkezdődik a pörkölés. A gépsort áram alá helyezik, a központi irányítópultba befűzik a lyukkártyát, s egy gombnyomásra életre kel az üzem. A nyerskávét a berendezés háromszor tisztítja, megszabadítja a portól, a szennyeződéstől, majd a törött, féregrágott szemektől. A tárolótartály 150 ezer kilogrammos, innen mérlegelőberendezés veszi le a megfelelő kávéfajtákat, a beprogramozott receptúra szerint összekeveri, majd továbbítja a pörkölőgép előmelegítő tartályába. Az előző adagtól megürült pörkölődobot 250 C°-ra előmelegítik, utána ömlik bele a következő mennyiség, hirtelen mintegy forró sokkot kapva. (Íme a jó kávépörkölés egyik titka a sok közül!) A forgó dobban 240 kilogramm kávé pörkölődik egyszerre. A művelet kezdetéig felgyorsult hőadagolást az automata irányítóberendezések egyre késleltetik, majd fokozatosan megszüntetik. Ekkor beindul egy érdekes folyamat: a kávé saját aromájában pörkölődik tovább. Ennek befejezésével a pörköltkávé egy hűtődobba ömlik, úgy, hogy az egész pörkölődob nagy robajjal egy sínen előrefut, így a dob és a hengerköpeny között nyílás támad ott zúdulnak ki a jó illatú kávészemek. Huszonhét műveleten megy kerészül a kávé 12 perc alatt. Ezután csak a csomagolás van hátra. A csomagoló automata 8 óra alatt 30 ezer csomagegységet készít. A csomagolás 14 művelete sem igényel emberi közbeavatkozást. Az automata pörkölő