Magyar Ifjúság, 1970. január-április (14. évfolyam, 1-16. szám)
1970-03-27 / 12. szám
Minden filmművészetnek vannak adósságai a nemzeti kultúra történetével szemben. Nem kivétel a magyar filmgyártás sem. És, noha még sohasem készült játékfilm Arany Jánosról, Adyról, József Attiláról, Munkácsy Mihályról, Mednyánszky Lászlóról, és sok-sok másról, most mégis eggyel kevesebb az adósság, mert a táncfilmjei révén európai hírnevet kivívó Banovich Tamás „Szép magyar komédia” címmel Balassi Bálint életének fontosabb eseményeiről forgat igen érdekesnek ígérkező filmet. A korabeli világirodalom szintjén — nyelvi korlátai ellenére — Balassi Bálint Ben Johnsonnal vethető össze, s nemcsak irodalmi sokoldalúságuk, minden műfajban egyformán jelentős művészi rangjuk, hanem kalandos külső életük fordulatai is itt-ott hasonlítanak. Többek között ez is indokolja egy Balassi-film készítését. Legalábbis a külföldiek számára. A hazai közönséget pedig az új, most születő műben elsősorban az érdekli, hogyan sikerül majd Balassi klasszikus verseit beleötvözni ebbe a sajátos hangvételű színesfilmbe, mely helyenként nem kevesebbre vállalkozik, minthogy kamerával mondja el a legismertebb Balassi-versek hangulatát... őszintén szólva: tudom, hogy pokoli nehéz feladatot vállaltam magamra, amikor munkához kezdtem — mondta erről a rendező is —, de annyi évi tervezgetés és készülődés után, azt hiszem sikerült megtalálnom azt az ötletet, amely célhoz vezethet. Forgatókönyvíróm, Garai Gábor, maga is költő, figyelmeztetett, hogy Balassi elsősorban lírikus, ezért ha életének líráját igyekszem megragadni — nem tévedhetek: verseinek hangulatához kerülök közel, így azután a forgatókönyvben Balassi kalandos életét három nagy, sőt talán végzetes szerelme köré csoportosították, s mindaz, ami vele e szerelmek révén és általa történik, költészetének javarészéhez is elvezet. Balassi korának különösen műveit embere, ki a magyaron kívül latinul, lengyelül, sőt — töredékeiből tudjuk — olaszul is verselt, ugyanakkor hamisítatlan reneszánsz hős is: a kegyetlen, kíméletet nem ismerő csaták és a sokszor csak rabolt szerelmek bajnoka. Épp ezért filmünk a csaták és szerelmek örömeinek is áldoz — díszletei, ruhái, jellemei és akciói — a reneszánsz ma sokszor szabadosan ható „egyenes szándékú” törekvéseit is kifejezik. A kor légkörét, hangulatát, közfelfogását és eljárásait át kell élnie a mai nézőnek, hogy teljes egészében megérthesse a főhős, Balassi gondolkodásának és költészetének lényegét. Balassi roppant összetett alakját Sztankay István kelti életre. Első és legfontosabb szerelmét, az érzelmein értelmével uralkodni tudó Losonczi Annát, aki azonban időről időre a költő karjaiba veti magát , a lengyel Beata Tyszkiewicz alakítja. Ez már a harmadik magyar film főszerepe. A szép Beata első ízben, egy fantasztikus, úgynevezett Science fiction filmben, „Az idő ablakai”-ban jelent meg magyar filmen, majd az „Egy őrült éjszaka” című mai tárgyú bűnügyi film főszereplője lett. Most, harmadszorra, egész rendkívüli lehetőséget kapott, így beszél erről: — Anna, akit alakítok, roppantul vonzó ember. Érett asszonyisága szinte szünet nélkül egy őt bálványozó, őt követő férfit akar, hiúsága a költő biztosította halhatatlanságára vágyódik, de esze és tapasztalatai főúri férjéhez való „hűségre” serkentik. Nos, ez az összetett jellem igazi karakterszínészi csemege, azt hiszem a világ valamennyi filmszínésznője hálásan fogadná. Balassi későbbi feleségét, Dobó Krisztinát, a romániai Széles Anna alakítja. A kolozsvári Magyar Nemzeti Színház fiatal művésznője a „Pokoliév” című magyar filmben már játszott, de most minden korábbi szerepénél nehezebb feladatot kapott.• Krisztina talán kissé együgyű, túl védett környezetben felnőtt lány. Nem tud uralkodni Balassin, nem is érti egyéniségét, csak azt tudja, hogy fiatal és mutatós teste vonzza. A költő első érzelmeinek óriási viharát idegenül fogadja — és már terhes, amikor megtudja, hogy beteg is, és elzárkózik, majd elválik férjétől. Naiv lány és szexbomba, reneszánsz kaméliás hölgy és újkori Bovaryné elegye kell, hogy alakításomban megjelenjen: azt hiszem, ez életem eddigi legbonyolultabb színészi feladata. A harmadik szerelem a szép Célia, vagy Coelia. Alakját Gyöngyössy Kati kelti életre. Szép és vonzó lánynak kell lennie, aki semmi mást nem akar, csak nyíltszívű és nem túl platói szerelmet. A „Szép magyar komédia” felvételei február közepén kezdődtek és április közepére érnek véget. A külső képeket a magyar várakon kívül talán Kassa környékén és — bizonyosan — Krakkóban és Krakkó környékén forgatják. F. GY. SZÉP MAGYAR KOMÉDIA Losonczi Anna, a varsói Beata Tyszkiewicz Balassi Bálint alakítója: Sztankay István FEBRUÁR 23 Hétfő. Reggel még nem tudtuk, indulunk-e. Már egy hete újra készen álltunk. Először a kocsi késett, amelyet értünk küldött a Marquee-Martin menedzseriroda. A múlt hét keddjére vártuk, és csak csütörtökön érkezett. Nagy ovációval fogadtuk a Ford-Transitot. Már csak a munkavállalási engedély volt hátra. Egész délelőtt szaladgáltunk. Este, fél 8, start a Kárpátié elől. FEBRUÁR 24-25. München után váratlan fordulat. Hármas defekt. Ezzel a kocsival egy lépést se szabad tovább menni — mondták a szervizben. — Nem hogy Londonba! Sofőrünk mérgesen felhívta telefonon Londont, hogy azonnal küldjenek másik kocsit. Késésünk egy újabb nappal gyarapodott. FEBRUÁR 26. Hajnalban Brüsszelben kötöttünk ki. Bár sietős volt az utunk, sokáig tekeregtünk. Sofőrünk eltévedt. Nem is csoda! Brüsszel dimbes-dombos, tekervényes város. Végre ! Irány Ostende. Errefelé rosszak az utak. Cammogtunk. Elmúlt már dél, amikor kocsinkkal hajóra szálltunk, hogy átkeljünk a Csatornán. Aztán már a doveri fehér sziklákat filmeztük. London, Irdatlan forgalom. Úgy nézegettünk jobbra-balra, mintha fáradtak se lennénk. Egyenesen a Sohóba mentünk. Itt van a Marquee klub. Fél óra múlva már játszottunk. A menedzser elengedte a második menetet, hadd pihenjünk. Mi meg sorba jártunk jó néhány klubot. A Speakeasyben vacsoráztunk. ILLÉS TURNE Illések angliai sikeréről háromhasábos, fényképes beszámolót közölt művészeti rovatában a Financial Times. A tekintélyes angol lap igen magasra értékelte kinti teljesítményüket: a magyar folklór sajátosan modern, kísérletező, fiatalos feldolgozásának exportját. FOTÓ: CSÁK MIKLÓS 7012 EE MAGYAR IFJÚSÁG Fotó: Szóvári FEBRUÁR 27. Szállodánk szakmai. Tele volt soul énekesekkel-zenészekkel. Itt laktak ezekben a napokban Dave, Dee, Dozy-ék is. Este megint Londonban játszottunk. „Bugyborékoló" fényhatások közepette. Játszva játszottunk. Közönségünk egyre növekedett. FEBRUÁR 28. Cambridge. Egyetemi klub. 2x45 perc. Amikor játszani kezdtünk, még táncoltak. Néhány perc múlva abbahagyták. Mindenki a dobogó körül állt. A Holdfény '69-be belebravóztak. A Nem érdekel, amit mondsz-ha beletapsoltak, mint itthon. Nagy izgalmunkban a második rész 5 perccel rövidebbre sikerült. A klubigazgató nem hagyta szó nélkül. MÁRCIUS 1. Kellemes, tavaszias vasárnap. Marquee-Martin úr lunchre hívott meg bennünket. Lemezeket hallgattunk. Tévéztünk. Beszélgettünk. Este London legnagyobb klubjában, a Lyceumban léptünk fel. Kb. 3-4000 ember. Több zenekar szerepelt ebben a műsorban. Az est fénypontja az új felállításé Small Faces volt. Koncert után a discjockey így búcsúzott: - Kellemesen csalódtam ebben a magyar együttesben. Nem is gondoltam volna, hogy Magyarországon ilyen is létezik. A Lyceum klub menedzsere hozzátette: - Következő fellépésnél emelem a gázsit. Visszavárom az együttest. MÁRCIUS 2. Fél napot dolgoztunk a BBC színes televíziójában. Két számot vettünk fel (Lehetett volna; Nem érdekel, amit mondsz.). Nagy precizitással dolgoztak. Előfordult mégis: Fiatalok kiállítása Szombathelyen A Művelődési és Sportpalotában a Vasi Fiatal Képzőművészek Csoportjának III. kiállításával harmadszor jelentkezik az 1968- ban kilenc taggal alakult csoport, amelynek létszáma - mivel a mindenkori kiállítókat tekintik tagoknak - jelenleg 18 fő. Céljukul tűzték ki, hogy összefogják a különböző szakkörökből már kikerült, de szervezetileg sehova sem tartozó képzőművészeket. Bizonyos mértékig az elnevezés túlzó, mivel inkább szombathelyi csoportnak kellene őket mondani. Sokan közülük szorosabb kapcsolatban állnak civil munkájukban is a képzőművészettel, van közöttük, művésztanár, iparművész, dekoratőr, nyomdai grafikus, mások tanárok, tisztviselők, tanulók. A csoport vezetője Vértesi Péter, aki a Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. Szervezeti formájuk nem jelent iskolát, inkább gyakorlati kérdések praktikus megoldását teszi lehetővé: közös műterem, kiállításszervezés, szakmai előadások. Munkájukhoz jelentős segítséget nyújt a megyei KISZ-bizottság és az Ifjúság Háza. A kiállítás anyaga rögtön elárulja, hogy nem iskoláról, hanem jóval lazább társulásról van szó, ugyanis a kiállítók egyénenként is őrzik arculatukat. Ez, persze nem azt jelenti, mintha már egytől egyig saját kialakult világot mutatnának, pusztán az uniformis veszélye nem jelentkezik. Sokan küzdenek még az anyaggal, a technikai lehetőségek meghódításáért, néhányukra azonban érdemes odafigyelni külön-külön, amellett, hogy nem lehet eléggé hangsúlyozni az ilyesféle társulások hasznosságát akárcsak népművelési szempontból is. Világos, hogy Vértesi Péter számára elsősorban a főiskolai mesterektől való szabadulás jelenti a problémát. Úgy véljük, olykor-olykor Vajda Lajosra emlékeztető grafikái jelzik az utat, amely paradox módon egyéni világához elvezetheti. Geszler Mária kerámia szobrai is tehetségről árulkodnak, némi egyszerűsödéssel is POZSONYI JÁNOS: CSENDÉLET-SAROK (MO) VÉRTESI PÉTER: TÁJ ÉS FIGURA hogy az orgonaszóló alatt a gitárt fényképezték. Nyomban le is álltak, mert ez náluk nagy hiba. MÁRCIUS 3. Sajnos, közölték, hogy az egyheti késést, az elmaradt koncerteket nem tudják pótolni, mert München ragaszkodik a szerződésben rögzített, eredeti március 4-i kezdéshez. Este 9-kor indultunk volna, ha Bródy nem moziban ült volna. A sofőr idegességében majdnem elindult, mert nem késheti le a kompot. - Bródy jöjjön repülőgéppel! - mondta. Különböző trükköket találtunk ki, hogy még várhassunk egy kicsit. Fél 10- kor Bródy megérkezett. De mi lesz a komppal? MÁRCIUS 4. Vad vágtában, non-stop út után Münchenbe érkeztünk. Kora este volt. Az a hír várt, hogy pihenhetünk. Na gondoltuk, mi ezt már ismerjük! Nekünk lett igazunk. Alig léptünk be a Blow up klubba, máris közölték, hogy fél 10-kor meg kell kezdeni az első show-nkat. A második show-ra negyed 12-kor került sor, így megy ez most már, szerződésünk szerint, március 8-ig. - Nem olyan biztosi - mondta váratlanul a menedzser. MÁRCIUS 5. Fél 10-kor az első show-nk, negyed 12-kor a a második a Blowup-ban. MÁRCIUS 6. Ugyanígy. - Igen ám! - mondta a menedzser. - De nem március 8-ig, hanem 13-ig. MÁRCIUS 7-10. Szembetűnő, hogy egyegy sikerszámnál már egyáltalán nem táncolnak. Estéről estére nőtt a a hallgatóságunk. MÁRCIUS 11-12. Este a közönség tapssal honorálta a külön hangszerszólókat. Bródy furulyaszólóját, Zoli dobszólóját. Tulajdonképpen ekkor már világosan láttuk, hogy milyen a mai nyugati beat-hallgató fiatalság. Tényleg, hallgatják a zenét. Úgy, ahogyan koncertzenét érdemes hallgatni. Nem ordítoznak. Az üvöltés divatja elmúlt. Tapssal jutalmazzák azt, ami nagyon jó. Ez a maximum. De, ha nem tapsolnak, az még nem jelenti a sikertelenséget. MÁRCIUS 13. És péntek! Búcsúztunk. Amikor elhangzott az utolsó számunk, a Holdfény '69, a közönségből felkiabálták a discjockey-nak, hogy kérjen tőlünk ráadást. Nagyon szeretik itt is a rock and rollt. Ráadásul eljátszottuk a Rock and roll Rozit. MÁRCIUS 14. Délben elindultunk Budapest felé. Éjfélkor Pesten voltunk. Tulajdonképppen nem is olyan nagy a világ. * - Ez idáig rendben van. De lesz-e folytatás? Levente útibeszámolójának befejezéséül, így válaszolt: - Többféle szerződési ajánlatot kaptunk. Közülük mi egy amerikai lemezszerződést és turnét vállaltunk el. Tapasztaltuk ugyanis, hogy Londonban most nagy az izgalom. Váltás van. Az angol beatről áttevődött az érdeklődés az Európában turnézó Led Zeppelin, Fleetwoode Mac, Creedence Clearwater Revival, Shocking Blue muzsikájára. Simon Gy. Ferenc