Magyar Ifjúság, 1982. január-április (26. évfolyam, 1-18. szám)
1982-03-12 / 11. szám
helyet. Két műszakos rendszerben, 430 gyereket okosít benne 29 pedagógus. Rajtuk kívül még hét alkalmazott segíti az iskola munkáját. Mészáros László, az iskola igazgatója mégis derűlátó: — Sokáig valóban áldatlan volt a helyzet. Elsősorban a napköziseké. Ebben a „főépületben” tanulnak. Távolabb, az út másik oldalán, egy régi parasztházban reggelisznnek, ebédelnek. Onnét gyalogolnak ide vagy a még távolabb levő Geyer utcai iskolába, tanulószobára. Ez a naponkénti ingázás hóban, sárban, hőségben több kilométer. Tarthatatlan állapot. Mégis bizakodom, mert hosszú vajúdás után, még ebben az ötéves tervben tizenhat tanteremmel bővülünk. Lesz tornatermünk, korszerű gyakorlati műhely, előadók, itt lesz a napközi is, ebédlővel, foglalkoztatóval. Gázfűtést kapunk. A Bács megyei Építőipari Vállalat készíti majd. A tantestület is kiegészül, lehetőség lesz tagozatos osztályok indítására, magasabb szintű oktató-nevelő munkára. Nem messze a „régi” iskolától, a már említett templom mellett a Zalka Máté nevét viselő általános iskola már egészen más érzéseket vált ki a belépőből! Lugossy Ferencné igazgatónő nem is titkolja örömét: a 200 éves iskola helyén épült a miénk. Egyedi tervezésű, igazodik a tér adottságaihoz. 1970-ben adták át 16 tanteremmel. Iskolánkban két kihelyezett gyógypedagógiai osztály is működik. Tagozatos rendszerben is tanítunk, az új matematikaoktatással már a kísérleti időszakban is foglalkoztunk. Német tagozatos osztályunkban az első és a második évben a nemzetiségi tanterv alapján tanítunk. Már első osztálytól ének-zene tagozatunk is van, s ezenkívül tíz pedagógussal a kerületi, kihelyezett zeneiskolának is helyet adunk. Stabil a tanári karunk, 100 százalékos a szakosodás. Jól felszerelt könyvtárunk, függetlenített könyvtárosunk van. Csak délelőtt folyik oktatás, délután a napközisek foglalják el a tantermeket. — A gondok elkerülték önöket? — Kicsi az udvarunk. Igaz, kondicionálótermünk és három testnevelőnk van, ezenkívül szerződésünk az FTC tornaszakosztályával, bérlik a tornatermünket, s innét kapják folyamatosan a tornászpalántákat. Csak nehéz a napközisek étkeztetése, szükségebédlőket használunk. — Készülnek az ötnapos tanítási hétre? — Kénytelenek vagyunk ... de nem aggódunk. A megnövekedett szabadidőt legalább tucatnyi klubunk, szakkörünk, hobbifoglalkozások teszik tartalmasabbá. Többször nyertünk úttörő-olimpiát, s legutóbb pedig A legjobban sportoló fővárosi úttörőcsapat címet érdemeltük ki, önálló KISZ-szervezetünk segíti a pajtások munkáját. A helyi ÁFÉSZ-szel együttműködve, 120 taggal Pajtás szövetkezetet alakítottunk. Szendvicsekkel, frissítőkkel, tejjel látják el az iskolát. — Milyennek tartja az iskola és a szülők kapcsolatát? — Itt, a főváros árnyékában átöröklődött a falusi törődés, a szülők segítik az iskolát, figyelnek a gyerekekre, nagyon jó, közvetlen kapcsolatunk alakult ki. " Minden jó, ha a vége jó (lesz) Egy januári vasárnap délután a gyerekekkel lementünk a kőhajításnyira levő soroksári Duna-ághoz korcsolyázni. Minden kemény télen vastag jégpáncél örvendeztet meg bennünket, akár kilométernyit is lehet száguldozni a befagyott vízen. Itt, a zizegő nádasok között a zúzmarás bokrok megnyugtató fehérségével övezve, csodálatos élmény ez a téli sport. S itt jutott eszembe, hogy csak módjával kellene siettetni itt az urbani- zálódást. Valahogy úgy, hogy ne vesszenek kárba azok a helyi adottságok, amelyek nem mondanak ellent a komfort csodás jogos igényének. Ezt a Dunaparti részt is sokkal jobban ki lehetne használni pihenésre,sportolásra. Csak a szemétdombokat kellene eltüntetni, egyformán k alakítani a rézsűt, elvezeti a csapadékot. Soroksiron csak a családi házi építését, szépítését kellet szorgalmazni. Nem „alvi város”, nem „közönyös lakótelep” ez a kerületrés Átmenet a kiskertes külváros és a régi ruháját kiinvő, erőteljesen városiason nagyközség között. Janu arcú Soroksár! A főúté szakadatlan a forgalom, s Európa kamionja ezen közlekedik. Ha valaki csúc forgalomban megmérné decibelt, ugyancsak elkpedne. Két utcányival lejebb viszont már a vízpa csendje, pihentető, természetes nyugalma, a pecás birodalma fogad. Ilyen, egymással perikedő érzések és gondolat közepette kopogtattam kerületi tanácson, ahol Diviczin Jánossal, a XX. kerületi Tanács elnökhelyetesével beszélgettem. — Miért késett a sorossári új körzeti orvosi rendelőintézet átadása, miért csúszik az épít alatt levő mini-ABC befejezése? — Az orvosi rendelőt Vörös Október Tsz épített de kevés volt a szakembrük az ilyen mértékű válalkozáshoz. A mini-ABCben csak a belső szakmai kák vannak hátra, s ide április 4-re biztosan átadják. — Mivel „dicsekedne ha Soroksárról faggatnál — Legutóbb átadtuk öregek napközi otthont A mini-ABC-hez a lakóság másfél millió forint étékben vásárolt célrészjegyet az áfész-től. Mindé gyereket felvettünk a becsődébe. A lakosság összefogásával százszázalékosan kiépítettük a járdarendszert. Az idén a Dét utcában új játszóteret éptünk, s körülbelül egymilió forint értékben számítunk a helyiek társadali munkájára. A Domb Áruház jó. A Sodrony ucai iskolában sportudva alakítottunk ki. Az újra számító Szabó Ervi Könyvtárban kapott hely a Kis-Duna Galéria is, aki rendszeresen állítanak ki kerület művészei és amitőr alkotói. A mendemoldákkal ellentétben: nem bontják le az Otthon mozit, de nem is alakítják bemutató mozivá. Egyezkedünk a BKV-val, hogy 66-os autóbusz kimenjen Dél-pesti Kórházig. Azt egyelőre, sajnos, nincs az hogy közvetlen autóbuszjáratot létesíthessünk Soroksár és a Boráros tér közöt Hatodik ötéves tervünkbe továbbra is arra törekszünk, hogy az alapellátások bővítésével felszámojuk a ,,peremkerület” jeleget. * Soroksár 1950 óta tartozik Budapesthez. Pesterzsébettel együtt a XX. kerületet jelentik. Nagyvárosnyi: 110 ezer lakosa van kerületnek, s ebből 30 ezernél több soroksári lakos. V. k.