Magyar Ifjúság, 1983. január-április (27. évfolyam, 1-17. szám)
1983-01-07 / 1. szám
Díszünnepség a Vígszínházban A Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója alkalmából december 29-én Budapesten, a Vígszínházban díszünnepséget rendezett az MSZMP Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács, a Magyar- Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A díszünnepség elnökségében foglalt helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, a KB titkára, Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke, Havasi Ferenc, a KB titkára, Korom Mihály, a KB titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, Németh Károly, a KB titkára, Óvári Miklós, a KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, a Magyar- Szovjet Baráti Társaság elnöke, Bombánál János, Faluvégi Lajos és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettesei. Az elnökségben foglalt helyet Vlagyimir Nyikolajevics Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után a díszünnepségen elnöklő Losonczi Pál mondott megnyitó beszédet. Kiemelte: a Szovjetunió létének hat évtizede alatt — és példájának ösztönző hatására — gyökeresen megváltozott Földünk politikai térképe. A második világháború utáni fejlődés eredményeként létrejött a szocialista világrendszer. Több mint kétmilliárd ember rázta le a gyarmati rendszer igáját, és vívta ki hazája függetlenségét. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 60. évfordulóját köszöntő moszkvai ünnepségen 112 ország képviselőinek jelenléte fejezte ki, hogy a világ első munkás-paraszt állama ma is az egész haladó emberiség tiszteletét és nagyrabecsülését élvezi. Lázár György ünnepi beszédében rámutatott: valóra vált az a lenini jövendölés, hogy a szocializmus az emberi együttélés új, magasabb rendű formáit teremti meg. E hatvan év alatt az elmaradott cári Oroszország helyén történelmileg példátlanul rövid idő alatt egy a nép kultúráját és anyagi jólétét állandóan növelő, világszerte tekintélynek örvendő, hatalmas, soknemzetiségű állam épült fel, amelyet úgy ismernek, mint a társadalmi haladás, a népek közötti barátság, a béke megőrzésének élharcosát. Lázár György nagy tapssal fogadott beszéde után az ünnepet köszöntő műsor következett. A díszünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Versenyek szakközépiskolásoknak A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a KISZ Központi Bizottsága és a Művelődési Minisztérium a szakközépiskolások számára — a korábbi évekhez hasonlóan — ismét meghirdette az országos orosz nyelvi szóbeli versenyt. A versenyen a szakközépiskolák harmadik és negyedik osztályos tanulói közül azok vehetnek részt, akik az orosz nyelvet heti két órában tanulják, és akik az országos középiskolai tanulmányi versenyen orosz nyelvből nem indulnak. Nem vehet részt orosz anyanyelvű szülők gyermeke és az olyan tanuló, aki egy évig vagy annál hosszabb ideig orosz nyelvterületen élt. Az iskolai versenyeket 1983 január 31-ig, a megyei és a fővárosi versenyeket március 5-ig rendezik meg. Az országos döntő április 9-én lesz. A megyei, illetve a fővárosi versenyekre csak azok a tanulók nevezhetők, akik az iskolai versenyen első helyezést értek el. A döntő első tíz helyezettje — ha a verseny évében IV. osztályos tanuló — az érettségi vizsgán orosz nyelvből jeles osztályzatot kap. A Művelődési Minisztérium középfokú nevelési főosztálya meghirdette az országos szakmai tanulmányi versenyeket. A szakközépiskolák IV. osztályos tanulói 32 féle szakmai versenyen vehetnek részt. A versenyzőknek a tantervekben előírt feladatokat kell megoldaniuk szóbeli, írásbeli és gyakorlati vizsgákon. A versenyeket 1983 február eleje és április vége között tartják, a vizsgák jellege szerint két vagy három fordulóban. A selejtezőket a versenyzők iskoláiban, az elődöntőket és a döntőket a kijelölt szakközépiskolákban rendezik meg. A legkiválóbb eredményt elérő tanulók az érettségi vizsgán jeles minősítést kapnak az adott szakmai tantárgyakból. Azoknak, akik egyetemen vagy főiskolán a szakképzettségüknek megfelelő szakon folytatják tanulmányaikat, az előírt szaktantárgyakból nem kell felvételi vizsgát tenniük. Munkasiker a Dunai Vasműben A Dunai Vasmű kokszolóblokkjainak állaga a harmincéves üzemelés következtében mindinkább romlik. A kamrák falazatának javítása a termelésben jelentős kiesést okoz. Az egy éve bevezetett, úgynevezett felszórásos eljárással most már nem kell bemenni a 4—500 Celsius fokra „lehűtött” kamrákba. Ezzel lerövidült a kokszolómű állásideje, a kamrák állagának romlása pedig annyira lelassult, hogy termeléscsökkenésről ma már nem lehet beszélni. A kokszolómű 1982-ben 12 ezer tonnával teljesítette túl éves tervét. A technikusképzés új formája A technikusképzés a szakközépiskolák feladata lesz a következő időkben. Újra iskolarendszerben képezik tehát majd a középfokú műszaki munkaköröket betöltő technikusokat, akárcsak tíz évvel ezelőtt. Az Elnöki Tanács ülésén módosított törvényerejű rendelet előírja, hogy a szakközépiskolákban középfokú szakképesítést, technikusképesítést, illetőleg a magasabb elméleti képzettséget igénylő ipari, élelmiszeripari, mező- és erdőgazdasági szakmunkás-képesítést lehet szerezni. A tanulmányi idő négy, illetve öt év. A műszaki jellegű szakközépiskolákban a tanulók az első két évben főleg az általános műveltséget és a szakmát alapozó tantárgyakat tanulják, szakmai, elméleti és gyakorlati képzésben részesülnek. A második év végén minden tanuló alapvizsgát tesz. Ezután — immár 16 évesen — érdeklődése, képessége, tanulmányi eredményei alapján döntheti el: az érettségi mellé szakmunkás-bizonyítványt, technikusi képesítést akar-e szerezni, vagy különbözeti vizsgával átmegy a gimnáziumba. Akik érettségizett szakmunkások akarnak lenni, azok külön tanulmányi ágon még két évig; akik pedig a technikusi pályát választják, azok külön tanulmányi ágon további három évig tanulnak, az utolsó tanévben — az elképzelések szerint — csak szakmai képzésben részesülnek. Az ötéves képzésben részt vevők tehát érettségi vizsgát a negyedik évfolyam elvégzése után, szakmai képesítő vizsgát az ötödik évfolyam befejezése után tehetnek. A négyéves képzésben tanulók a negyedik évfolyam elvégzése után tehetnek érettségi (technikusi) képesítő vizsgát. Az érettségi bifőnyitvánnyal jelentkezhetnek felsőoktatási intézménybe. Akik az érettségi mellé valamely szakmában szakmunkás-bizonyítványt szereztek, munka mellett kétéves levelező-oktatásban szintén megszerezhetik a technikus képesítést. A technikusi oklevéllel rendelkezők természetesen szakmunkásként is foglalkoztathatók majd. Az illetékes minisztériumok és a tanácsok a következő két, illetve három évben előkészítik az új képzési formát, amelyet a tervek szerint a nappali képzésben 1985-ben, a levelezőknek 1984-ben vezetnek be. Ez ideig a jelenlegi technikusi minősítő rendszer érvényes. Az egykori technikumokat régi formájukban nem állítják vissza — mivel időközben változtak a követelmények — azok oktatási, képzési, nevelési tapasztalatait azonban hasznosítják az új képzési formában. Lehetővé kívánják tenni, hogy a tanulók ne közvetlenül az általános iskola elvégzése, hanem képességeik megismerése után választhassák a technikusi pályát. Szükséges módosítani az egykori tananyag mennyiségét, minőségét, szerkezetét, és a kellő gyakorlat mellett erősíteni az elméleti képzést, az idegennyelv-oktatást. Helyet kell adni a számítástechnikai képzésnek, a vezetési-szervezési ismeretek oktatásának. E képzés korszerűsítését az indokolja, hogy a technikusminősítő tanfolyamokon képesítőzők szakmai színvonala és általános műveltsége nem felel meg teljes mértékben a korszerű technika, technológia és termelés követelményeinek. Jelenleg a középfokú műszaki végzettségűek munkakörének egyötödét a kívántnál alacsonyabb, egyhatodát magasabb képzettségűek, csaknem egynegyedét szakképzetlenek töltik be. A technikusi oklevéllel rendelkező aktív keresőknek csupán a fele dolgozik technikusi munkakörben. A népgazdaság érdeke, hogy a mintegy 300 ezer középfokú műszaki szakalkalmazotti munkakört jól képzett szaktechnikusok töltsék be. Ezek megfelelő képzése csakis iskolai rendszerben lehetséges. Bélyeggyűjtőik tanácskozása 1982. december 27. és 30. között Csillebércen rendezték meg a gyermek és ifjúsági bélyeggyűjtőkörök vezetőinek hatodik országos találkozóját. A csaknem 1400 kör több mint 37 ezer ifjú bélyeggyűjtőjét képviselő vezetők megtárgyalták az úttörőszövetség, a KISZ és a bélyeggyűjtés kapcsolatát, s azt, hogyan segíthetik a szakkörök a mozgalmi munkát. A tanácskozáson előadást tartott Kiss Ernő, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének főtitkára is.