Magyar Ifjúság, 1983. szeptember-december (27. évfolyam, 35-52. szám)
1983-09-16 / 37. szám
panoráma ESEMÉNYEK, HÍREK, TUDÓSÍTÁSOK , SZÍN Verőcemaroson A nap süt. Ennek a látszólag lényegtelen ténynek különös jelentősége van itt, Verőcemaroson. A budapesti szakszervezeti ifjúsági napoknak az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda verőcemarosi táborában megtartott második fordulóján „létkérdés” a jó idő. Hiszen tavasszal, a hűvösvölgyi Nagyrétre hirdetett első fordulót gyakorlatilag elmosta az eső. Nem így Verőcemaroson. A több mint száz fővárosi üzem ezer dolgozója ragyogó időben tölthette el a táborozás mindhárom napját. Többségük családosan érkezett, hogy összemérje erejét és tudását a tucatnyi „komoly” és játékos sportrangadón. A felnőttek kézilabdában, tollaslabdában, röplabdában mérkőzhettek meg. Aki pedig a kötetlenebb „sportokat” választotta, az váltott karú súlyemelésben, hulahoppozásban, fekvőtámaszban vagy célba dobásban mérettetett meg. A verőcemarosi táborozás a gyerekeket is megmozgatta. A legifjabbak hat korcsoportban nevezhettek zsákbafutásra, kötélhúzásra, seprős labdavezetésre s még számos izgalmas összecsapásra. Külön program volt a shat állomásból álló akadályverseny, ahol az erőnlét mellett térképismeretükről is számot adtak a versenyzők. Tették ezt vidáman, csakúgy, mint a pecsétgyűjtő versenyen, amelyen — meghatározott körzetben — minél több üzlet, intézmény, hivatalos pecsétjét kellett a résztvevőknek összegyűjteni. Fotó: Harmati János Fővárosi KISZ-vezetők felkészítése Balatonszemesen tartották meg a budapesti kerületi és üzemi szervező titkárok idei felkészítését. Az egy hét során a bizottságok tagjai megismerkedtek a következő év feladataival, illetve csoportfoglalkozásokon áttekintették a szervezett élet aktuális kérdéseit. Szó volt az instruktori rendszerről, a pénzügyi ellenőrző bizottságok munkájáról, a KISZ- és pártépítésről és a KISZ-élet demokratizmusáról. Ez utóbbiról Tarcsi Gyula, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára tartott előadást. Egyetemi, főiskolai tanévnyitók országszerte A múlt héten folytatódott az egyetemi, főiskolai tanévnyitó ünnepségek sora. Diplomakiosztó és tanévnyitó ünnepséget tartottak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Főiskoláján. Az ünnepségen részt vett és beszédet mondott Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Egyebek közt elmondta, hogy belpolitikai életünkben változatlanul meghatározó a Központi Bizottság áprilisi határozata, majd az idei gazdasági eredményekről, gondokról, tennivalókról szólt. Havasi Ferenc beszéde után Szabó József rektora átnyújtotta a diplomát a Politikai Főiskola elmúlt tanévben végzett 211 hallgató jártak. Ünnepséggel kezdődött az év a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen is. Itt az első évesek beiktatásán, a kitüntetések átadásán túl művészeti eseményre is sor került, leleplezték a magyar származású, Olaszországban élő szobrászművész, Amerigo Tot domborművét. Az egyetem tanácsa a szobrászművészt az intézet 25 éves fennállásának alkalmából alapított Agrártudományi Egyetem Emlékéremmel tüntette ki. A tanévnyitó ünnepség keretében 11 5 mezőgazdasági főiskolás és 64 újdonsült egyetemi hallgató tett fogadalmat. Ünnepélyesen megnyitották az Újságíró Iskola 1983—84-es tanévét is. Az öt szakon összesen 65 pályakezdő újságíró kezdte meg tanulmányait. Kiváncsiak vagyunk ... hogy várhatóan, milyen lesz az idei szüret? Kérdéseinkre Szabó György, a MÉM főmunkatársa válaszolt. — Meglepően jól indult az idei esztendő. Ritkaságszámba megy ugyanis, hogy egy olyan kiemelkedő év után, mint amilyen az 1982-es volt, ismét bő termés ígérkezzék. Az elmúlt száz év történetében nem is volt rá példa. A kedvező kilátásokban június—július hónapig bízhattunk, akkortól viszont az aszály már a szőlőben is éreztette a hatását. Főképpen a dombvidékek lejtős területei szenvedtek érzékelhető kárt. Ide sorolható a badacsonyi borvidék, Balatonboglár és környéke, valamint amátraaljai területek. Július végén már 200 milliméter csapadékadóssága volt a természetnek! Egyes vidékeken — például Győr- Sopron megyében — azért csurrant-cseppent valamennyi eső. Az Alföld — érdekes módon — a legtovább bírta a csapadékhiányt, ott ugyanisközel van a talajvíz a felszínhez, és a gyökérzete könynyebben hozzájut a nedvességhez. Mindent összevetve elmondható: a korai érésű fajták átvészelték az aszályos időszakot, és az előző évihez hasonló termést ígérnek, ugyanakkor a kései érésű fajtáknál — termőterületben mintegy 50—55 százalék ez — leállt a bogyófejlődés és a cukorképződés. Amennyiben lesz még eső, javulhat a helyzet. A jó termés tehát veszélyben van, várhatóan húsz százalékkal szüretelünk kevesebbet, mint tavaly. Ám a minőség eléri a tavalyit. — Elégedettek a csemegeszőlő idei hozamával? — Nem lehet okunk panaszra, mind a mennyiség, mind a minőség a tervek szerint alakult, úgy vélem, ez a boltok polcain is meglátszik. — Csemegeszőlőből tudunk exportálni? — Sajnos, nem. Képtelenek vagyunk konkurrálni a kitűnő bolgár, izraeli és dél-afrikai szőlőkkel. Ráadásul mi drágán termelünk, ezért nincs számottevő exportunk. A csemegeszőlő egyébként nem igazán jó üzlet a termelőknek, a költségek ugyanis rendkívül megnőttek, a szőlő válogatása, a rothadt szemek eltávolítása soksok kézi munkát igényel, amit az ár nem tud kiegyenlíteni. — Úgy tudom, a tárolás gondja nyomasztja leginkább a szőlőtermelőket. — Valóban nincs ugyanis elegendő tárolóhelyünk, tavaly volt olyan gazdaság, ahol víztartályokban, műanyag fóliával bélelt úszómedencékben tartották a bort. Ez persze, szükségmegoldás. Azt azonban mindenképpen meg kell vizsgálni, miért éppen a tárolótér építésében maradtunk el! A feldolgozó és palackozó kapacitásunk ugyanis elegendő. Az okot egyébként abban látom, hogy a tárolóterek építését magas adóval és beruházási illetékkel nehezítik. Jelenleg mintegy 2,5 millió hektoliter tárolótér hiányzik, és ezt csak évek alatt tudjuk pótolni. Cs. J.