Magyar Ifjúság, 1986. szeptember-december (30. évfolyam, 36-52. szám)
1986-11-07 / 45. szám
2 panoráma KULTURÁLIS FÓRUM, BUDAPEST Félidőben Lassan félidejéhez érkezik a Budapesten ülésező Európai Kulturális Fórum, amelynek összehívásáról 1983-ban Madridban határoztak a helsinki záróokmányt aláíró 33 európai állam, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada képviselői. Kérésünkre Drexler Gábor, a tanácskozáson részt vevő magyar küldöttség szóvivője a következőkben foglalta össze a Magyar Ifjúság olvasói számára az eddigi tapasztalatokat: " Az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel tíz évvel ezelőtt elkezdődött folyamatban a budapesti tanácskozás az első, amely a kultúra és a kulturális együttműködés kérdéseit önálló napirendként tárgyalja meg. Abban, hogy a madridi találkozó egyhangú döntéssel hazánkat kérte fel a kulturális fórum megrendezésére, a Magyar Népköztársaság iránti megbecsülés, elvi külpolitikánk és az enyhülés érdekében kifejtett nemzetközi tevékenységünk elismerése fejeződik ki. A helsinki Záróokmányban elfogadott ajánlások megvalósítása a kormányok együttműködésére épül, ezért jellegét tekintve a kulturális fórum is a részt vevő államok politikai tanácskozása. A madridi döntés értelmében azonban a kormánytisztviselők és diplomaták mellett a budapesti tanácskozás munkájában kulturális személyiségek is részt vesznek, közöttük számos, Magyarországon is jól ismert, kiemelkedő művész. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy résztvételük hasznosan járulhat hozzá a kulturális cserék és együttműködés továbbfejlesztését szolgáló gyakorlati lehetőségek feltárásához. — Voltak-e viták, nézeteltérések? — A tanácskozáson szocialista és tőkés országok képviselői vesznek részt, emellett azonban nyugodtan el lehet mondani, hogy a történelmi fejlődés eltérő sajátosságai folytán szinte minden államban másként értelmezik a kulturális politika feladatait, lehetőségeit és módszereit. Az ebből fakadó elvi és gyakorlati véleménykülönbségek a vitákban is felszínre kerültek. Eltérő felfogásokat fejtettek ki például az alkotói szabadság kérdésében. A mi értelmezésünk szerint az alkotói szabadság csak a humanista eszmények iránti elkötelezettséggel nyer értelmet, hiszen minden művészet végső célja az ember szolgálata. A véleménykülönbségek mellett azonban számos kérdésben egyetértés nyilvánult meg. Egyetértés van abban, hogy közös erőfeszítéseket kell tenni a humanista értékek és a béke védelmében, abban, hogy a kulturális kapcsolatoknak a kölcsönös megismerést és megértést, a bizalom erősítését kell szolgálniuk. — A magyar küldöttség milyen eredményeket vár a kulturális fórumtól? — A 35 állam kiemelkedő kulturális személyiségeinek találkozóját és eszmecseréit önmagában is jelentős eseménynek tekintjük. A kulturális fórum azonban egyúttal a helsinki folyamat része, ezért véleményünk szerint akkor tölti be igazán küldetését, ha közösen elfogadott ajánlásokkal tud hozzájárulni ennek a folyamatnak a továbbviteléhez, a résztvevő államok közötti együttműködés továbbfejlesztéséhez a kultúra különféle területein. Az eddigi eszmecserék alapján jó esélyt látunk arra, hogy a tanácskozás ebben a tekintetben is eredményesen záruljon. K. L. November elsején együttes ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága és Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága. Az ülésről lapunk következő számában számolunk be. ■ ^ »Magyar Ifjúság A Magyar, Kommunista Ifjúsági Szövetség központi lapja Főszerkesztő: Gubcsi Lajos Főszerkesztő-helyettes: T. András Emil, Kocsis L. Mihály Felelős kiadó: dr. Petrus György Szerkesztőség: Budapest Vill., Somogyi Béla utca 6. Telefon: 130-460 Telex: 226423. Kiadja az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Budapest VI., Révay utca 16. Telefon: 116-660 Készült a Zrínyi Nyomdában, rotációs ofszetnyomással. Felelős vezető: Vágó Sándorné (85.2309/20-45) Kéziratot, rajzot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivatalokban, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodában (KHI Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj: havonta 27 Ft, negyedévre 81 Ft, fél évre 162 Ft, egy évre 324 Ft. Postai irányítószám: 1983 Index: 25 538 ISSN 0460-5551 Kötődések Nincsen ünnep átadások nélkül. Igaz, egy ideje már hozzászoktunk, hogy a nagy beruházások befejezését nem okvetlenül fontos egyik-másik ünnepnapunkhoz kötni: döntsön az ésszerűség, s ne a naptár. Persze, ha úgy adódik, hogy az avatás jeles dátumhoz kapcsolódhat, abban nem találhatunk kivetnivalót. Napjainkban Ferihegy 2., az M1-es és az M5-ös autópálya került reflektorfénybe. Méltán. Mindig roppant izgalmas valahonnan elindulni s valahová megérkezni. Földön, levegőben egyaránt. És egyáltalán nem mindegy, milyen gyorsan haladunk, haladhatunk, s milyen irányba. Az irány egyértelmű, ám a sebesség be van határolva. A lehetőségeink korlátozzák a gyorsaságot. Ha már itt tartunk, föl kell tenni a kérdést: milyenek is a mi lehetőségeink? Ferihegy 2- ről például sokat látott, világjáró kollégám a legnagyobb elismerés hangján szól. „Kérlek, ez világszínvonal” — állítja. Külhoni légitársaságok vezetői sem fukarkodnak a dicsérő jelzőkkel. Egyikük még azt is megkérdezte: a magyarok állandóan panaszkodnak, hogy nincs pénzük, hát akkor honnan teremtették elő a forintokat az új reptérre? Mondhatnánk, nemcsak forintokat, de schillingeket is elő kellett teremteni, ez így igaz, de végül is rajtunk múlott, mivé lesz három és fél milliárd forint. S lám, világszínvonallá lett. Az M1-es autópályából eddig 12,6 kilométeres szakaszt adtak át az építők, a még hiányzó 9,8 kilométeres, Biatorbágy—Herceghalom közötti rész jövőre készül el. Az M5-ös autópálya Budapest—Örkény közötti 42 kilométeres szakaszán is hamarosan megindulhat a forgalom. Az út, természetesen, tovább épül, pénzügyi lehetőségeinktől függően 1987—88-ban Kecskemétig húzódik majd. Reméljük, új földi útjaink minőségével sem vallunk szégyent, már csak azért is, mert nem mindegy, hogy milyen utakkal kapcsolódunk Európához.