Magyar Ifjúság, 1987. január-április (31. évfolyam, 1-17. szám)
1987-03-13 / 11. szám
Az emlékek árján Menedék a paplakban Neves vendég érkezett a tordai református parókiára 1849. július 21-én. A Petőfi családot látták vendégül. Július 3. óta úton vannak. Pest után az első állomás Mezőberény, ahol Orlai Pethes Soma szüleinek házában laknak. Innen indulnak el július 18-án vagy 19-én Kolozsváron át Tordára, ahol Miklós Miklós református lelkésznél szállnak meg. Másnap Petőfi Sándor feleségével, Szendrey Júliával kirándul a híres tordai hasadékba. Gyermeküket, a hat hónapos Zoltánt a szoptató dajkárabízták. Petőfi még aznap este, vagy akövetkező nap reggelén elbúcsúzik a családjától, és elindul Bem tábornok keresésére. Július 22-én este már Marosvásárhelyről ír feleségének: sternen-Szeress! a sírig ési síron túl Kik voltak Miklósék? Miért választotta Petőfi Sándor éppen az ő házukat szerettei menedékéül? Miklós Miklóst 1836-ban hívta meg az ótordai református gyülekezet lelkipásztorává. Előtte Zsibón volt káplán, ahol megismerkedik a nagy idők nagy eszméinek képviselőjével, Wesselényi Miklóssal.1808-ban Gerőmonostoron született, ahol apja lelkész volt. Ez a falu a Kemények hazája, ahonnan a későbbi idők nagy emberei indulnak el.) Miklós Miklós nem jött üres kézzel Tordára. Hozta magával a Wesselényiek honából az eszmények és az ember szeretetének melegségét. Nagy hatással volt rá Teleki Sándor, Szigligeti Ede, Gyulai Pál, akikkel szoros baráti kapcsolat fűzte össze. Mint közéleti ember is nagy szerepet játszott Torda város és a vármegye életében. Ez a szerep kiteljesedik 1844-ben, amikor Kemény Farkas és Szabó Lajos Tordára költözik. E három neves ember együttes erővel maradandó értéket ad a forradalomnak. Miklós Miklós a „tordai társadalmi élet legkedvesebb alakja, szabad eszmék barátja és jeles szónoka” — írja róla Orbán Balázs. Az akkori idők másik nagy nevű embere Kemény Farkas, kinek élettörténetét Orbán Balázs írja meg. 1795-ben Alsó-Demeterben született, Kemény Lajos és Wesselényi Júlia fia. Tevékenysége túllép a megye akkori határain, megtaláljuk őt Vásárhelyen és Szászrégenben is, ahol nagy jelentőségű beszédeivel készíti elő a forradalmat. Mint reggel Hrf.UTC:''' országgyűlési képviselő, a kossuthi eszmék hirdetője. Az 52 éves férfiú 1848-ban hadba vonul Bem tábornok oldalán. Később — mint száműzött — Londonban talál menedéket több szabadságharcossal együtt. Sírja a szabadságharc emigránsai részére megvásárolt temetőben van London mellett. A tordai jeles emberekhez tartozott Szabó Lajos is. 1837-ben végzi el jogi tanulmányait Vásárhelyen. Fiatal táblabíróként ismerkedik meg Kemény Farkassal. Ez időtől kezdve a forradalom leveréséig, együtt haladnak. Szabó Lajost szoros kapcsolatok fűzik Kossuth Lajoshoz, olyanynyira, hogy Kossuth lapjának szerkesztő bizottságában is részt vesz. Ő is hadba vonul, Erdélyben harcol. Zsibónál teszi le a fegyvert, s a bujdosást választja. Kemény Farkastól itt válik el örökre. Az 1856-os amnesztiatörvény után nagy tisztségeket ajánlanak fel neki, de nem vállal semmit. Mint az 1848—49-es események híve 1874-ben 62 éves korában fejeződik be életútja. A tordai temetőben faragott sírkő őrzi emlékét. A csaták közeledtének hírére Miklós Miklós Júliát és Zoltánt biztonságosabb helyre küldi. Az özvegy még visszatér Tordára, és Miklós Miklós segédletével elindul megkeresni a helyet, ahol már holtan pihen a szabadság hőse. Az 1899-es esztendőben a költő halálának 50. évfordulóján Torda városa és református egyháza emléktáblát helyezett az öreg papiak utca felőli falára. Erre a táblára ma is büszkék a Tordán és környékén élők. G. Vincze Árpád £ £V * &£*.•&*. ■ / 28