Magyar Ifjúság, 1987. szeptember-december (31. évfolyam, 36-51. szám)

1987-11-20 / 47. szám

Mrs. Santiago csatája Ami az alábbiakban kö­vetkezik, leginkább balla­da, egy New York-i csa­lád szomorú, és még nem befejezett, de valószínűleg újabb tragédiákba torkolló története. Sajátossága, hogy pontosan ismerjük szerep­lőit, mert a családfő, Toy Santiago asszony vállalta, hogy kilép a sajtó nyilvá­nossága elé, s amire ed­dig nem volt példa, hozzá­járult nevének közléséhez, és a róluk készült fotók közzétételéhez is. A News­week hírmagazinban meg­jelent felvételek kivétel nélkül fekete-fehérek. A történetet ugyancsak sötét vonások árnyalják, ahogy a lap fogalmaz: „az AIDS stigmájának hosszú, rideg árnyéka”. Toy és a gyerekek egy lift nélküli, kopott bérház ötödik emeletén élnek Bronxban, annak is egy valaha jobb napokat látott környékén. Az épülettel szemben kis park, a kábí­tószer és az erőszak helyi centruma. Az ösvényeken crackos fiolák, szemét. A fák közül marihuána füstje szivárog. Az asszony lakása előtti lépcsőfordulóban gyakran hevernek kábítószeres má­morban környékbeli fiata­lok, az épület padlásán ugyancsak. Nemrégiben, amikor egy időre kiköltöz­tek, a kábítószeresek fel­gyújtották a lakásukat, a kábítószerárusok pedig drogboltot rendeztek be náluk. Amikor a család visszatért, a padlót szemét borította, minden mozdít­ható tárgy hiányzott a la­kásból — még a vízcsapo­kat is leszerelték. A Puerto Rico-i asszony itt vívja küzdelmét az AIDS ellen két unokája életének meghosszabbítá­sáért. Celeste kilenc-, Eddie ötéves , mind a ketten szerzett immunhiányos be­tegségben szenvednek, ha­sonlóan kétezer további Dr. Arye Rubinstein: „félelmetes siker" *

Next