Magyar Ifjúság, 1988. január-április (32. évfolyam, 1-18. szám)
1988-01-15 / 3. szám
Permutáció Kar-toronyóra, torony-karóra, karóratorony. ... amikor még törpe. Ilyen az óriásgibbon PARIS MATCH - REU PI • TASSZ • DIE ZEIT STERN ' TIME ' CINÉ REVUE EMIA DER SPIEGEL - MTIL ESPRESSO Hollywood „iszonyata” Fess tetem Zsarolás II nyárspolgár Morgan Fairchild amerikai színésznő „átkelt az óceánon", nemrégiben kezdte meg egy nyugatnémet tévéállomás a „Flamingo Road” című harminckilenc részes szappanopera sugárzását. Ez körülbelül, annyit jelent, hogy a nyugati lapok pletykarovataiban megszaporodnak majd a róla szóló híradások ... Egyelőre semmi különöset nem tudni Morganról. Száznyolcvan centi magas, ötven kiló, mellbőséges meg ne feledkezzünk róla valamiképpen kilencvenhat centi. A Quicktől ő is megkapta a szimpátiát kifejező jelzőt: „optikai ínyencfalat”. Szülei középosztálybeliek, apja ügynök, anyja angol tanárnő. Középiskolái elvégzése után régészetet tanult, azonban már akkoriban is színésznő szeretett volna lenni. Tizenhat évesen került kapcsolatba Warren Beattyvel, egyidejűleg a filmszakmával. Faye Dunawayt alakította dublőrként a „Bonnie és Clyde” keményebb jeleneteiben. (Nem derült ki, a Quick hogyan értette ezt a keménységet.) Morgant ettől fogva elhalmozták szerepajánlatokkal, amit részben nehezményezett is, mert a rendezők főleg a fent említett számadatokra, és nem művészi erényeire buktak. Nem egy alkalommal késhegyig menő harcot kellett vívnia, hogy ne filmezzék „indokolatlanul erotikus” beállításokban, hol sikerrel, hol anélkül. Az első komolyabb echót az 1982-ben bemutatott „Flamingo Roadban” keltette, mint démon és romlott szépség, de azóta is csak a második vonal első soraiban található. Eltérően azonban a Quick nézetétől, úgy véljük, hogy a német ajkú tévénézők el lesznek ragadtatva tőle, hiszen bevették a „Dallast”, meg a „Denver Ciánt” is ... A művésznő egyébként Hollywoodot tömören iszonyatnak nevezte, mivelhogy az ottanvalósi férfiemberek kizárólag a „pénzükkel, Rolls-Royceaikkal, drága karkötőikkel és Guccicipőikkel akartak imponálni". Neki, úgymond, másfajta dolgok fontosak, például az, ha a férfiak személyiségükkel kerekednek fölé. Nem kétséges, Woody Allen az ő embere. A múltkoriban írtunk egy olasz csillagocskáról, akit a rendezők filmjeikben tébolyult következetességgel lemészároltatnak. Ez ugyan csak egyetlen esetben történt meg az angol Liz Hicklinggel, de a dolog keresett modellé avatta. Tömegével készíti a reklámfilmeket, s most éppen a Seychelle-szigeteken fotózták. Jó, jó, ez még nem Júlia szerepe a Royal Shakespeare Companyben, de valahol el kell kezdeni. Maga a művésznő sem túl ambiciózus, filmszerepét így értékeli: „Különösen szép holttest kellett hogy legyek.” Hogy mik vannak, és hogy kell vigyázni! Egy tizenkilenc éves banktisztviselő, wiesbadeni lakos, telefonon lakására rendelt egy callgirlt, de aztán inkább kézilabdameccsre ment a bérpásztoróra helyett. A felháborodott Aphroditépapnő, minekutána megbízottai sem tudták behajtani az ifjú sportbaráton az előre megbeszélt összeget, telefonon megfenyegette a megbízhatatlan klienst, hogy „negyven szép lány fog beállítani a bankjába, ami bizonyára árt majd a karrierjének”. A bankfiú észnél volt: feljelentette a hölgyet, aki háromszáz márkát fizethetett zsarolásért. Mick Jagger nyárspolgár. Ezt a lánya, a tizenhat éves Jade állítja róla. A papa nem engedi, hogy járjon valakivel, de még a diszkóba se mehet el, amúgy pedig minden este tízre otthon kell lennie. Tanulság: az ördög is megszentül vénségére. (K. L.) 21