Magyar Ifjúság, 1989. január-május (33. évfolyam, 1-21. szám)
1989-03-10 / 10. szám
„Nagy-Britannia legizgalmasabb ifjú szobrásza” — így nevezi a „Sunday Times” a 32 éves skót David Mach-et. A képzőművész, miképpen az ezeken a hasábokon taglaltak közül a legtöbb, bolondos ötlete révén érdemelte ki a lelkendező szavakat. Atomtengeralattjárókat épít használt autóabroncsokból, Nastassja Kinski-mellszobrot gyufaszállakból, hatalmas földgömböt cipőkből, 1:1 méretarányú Rolls- Royce-ot tizenötezer könyvből. Hírneve átlépte hazája határait, nemrégiben Frankfurtban nyílt kiállítása. Amit kiállít, egy berendezett tér, és amivel berendezi : biliárdasztal, levélnehezék, 40 ezer folyóirat, egy 1700 kilogrammos vándorkő és egy 170 lóerős motorkerékpár. „Az én tárgyaimnak olyan közvetlenül kell hatniok a publikumra, mint a krajcáros regényeknek, a diszkótáncnak vagy a horrorfilmeknek” — mondja Mach. „Valamennyien forradalmárok voltunk, és a forradalom nagy sikernek bizonyult” — mondta a búcsúzó Reagan. Iljics, ha ezt Te megérhetted volna! Groer bécsi énsék kénytelen volt elutazni 11. János Pálhoz, mentegetőzni, amiért egy papja, bizonyos Rudolf Schermann alsóausztriai plébános diktátornak nevezte a Szentatyát. Groer felszólította a renitens alsópapot, hogy vonja vissza a kijelentését, az azonban nem enged a negyvennyolcból. „Maradok annál, amit állítottam. És aki nem tudja, micsoda egy diktátor, nézze meg az értelmező szótárban!” „Hogy lehet ilyen förtelmes dologgal megkeresni a pénzt?’ — kérdezte 14 éves korában édesapjától Gilles Hennessy, a jó nevű konyakgyártó cég jelenlegi feje. Valahogy azért meggyőzte magát, és idővel átvette a kétszáz éves vállalkozásit. Évi 30 millió üveg konyakot ad el egy évben, és maga kóstolgatja a cég pincéiben érlelt 160 ezer hordónyi italt. Némelyik ezek közül, mint mondja, több száz éves. Nem csak a termelés e fontos fázisában (a kóstolásnál) működik közre: részt vállal az eladásból is. Nem is akárhogy, ő ugyanis cége első számú reklámfigurája. A képeken előkelő környezetben kastélyának vendégeit győzi meg italának kitűnő voltáról. (itt: Toulouse-Lautrecet.) Nem kevésbé aktív Paloma Picasso, a korszakos festőnagyság harminckilenc éves leánya, és szintén üzleti téren! Világos ugyan, hogy akcióiban a neve számít a legtöbbet, de tény, hogy nem akármihez adja. Tizennégy hónapi kísérletezés után dobta piacra a magáról elnevezett parfümöt, amely gyorsan világsiker lett — a L’Oréal két év alatt tízmillió márka értékűt adott el belőle. P. P. dolgozik a Willeroy and Boch porcelángyárnak és a Tiffany’s ékszerészeinek is. „Az igazi luxus akkor is dolgozni, ha az ember gazdag” — mondja, és bölcsen mondja. Bobby Brown, aki a Don’t be Cruel című albumával az idén a listák élére rúgtatott, Nelson, Tiffany és Wonder mellett a legsikeresebb tizenévesek egyike. A múlt héten azonban sikerült bekerülnie a rendőrségi tudósításokba is. Az egyesült államokbeli Columbusban színpadra kérte egy lány rajongóját, hogy rövid, ám annál obszcénabb táncot lejtsen vele, mire a jelen levő rendőrök — akik szerint nem feltétlenül szükséges egy nászéjszaka mozzanatait közönség előtt szimulálni — lekapcsolták. Ráadásul még 600 dollárra is megbüntették. Brown utólagos kommentárja: „A columbusi rajongók jók, de gyalázat, hogy ilyen törvényekkel élnek egy fedél alatt”. (K. L.) Tével-heggyel • Ez a harc volt a végső! Erős•A gazda keze#Brown, bekaszlizva 24