Magyar Ipar, 1886 (7. évfolyam, 1-24. szám)
Többféle iparűzés többféle igazolványt feltételez. 230. Munkakönyv hiánya nem változtat az illető segédi minőségén. 231. Vas árulható-e hetipiaczon. 231. Mit árulhatnak a szatócsok ? 231. A liszt hetivásárokon is árulható. 231. A kéményseprési díjak behajtása. 231. Ahol ipariskola nincs, hova járjon a tanoncz. 231. Az iparos tanuló tanéveinek meghatározása. 232. A gyógyszerész iparos-e? 249. A vasúti vállalat sütőházának segédei. 255. Régi czéhbeli mesterek kötelesek-e iparigazolványt váltani ? 255. A kénsavgyár munkásai az ipartörvény alá tartoznak. 255. Üzletbeszüntetés és adótörlés. 271. Az uralkodó család arczképei iparvédjegyül nem használhatók. 272. Az ipariskolai bizottságok működésének ellenőrzése. 279. Meddig köteles az iparostanuló iskolába járni ? 288. Árulhat-e szatócs zsirt. 288. Közérdekű kérdések és felszólalások iparügyekben. Régi mestereknek kell-e új iparigazolvány ? 81. Kereskedők árulhatnak-e iparczikkek’ 82. A női szabóipar képesítés alá tartozik 82. Kenyérsütés és elárusitás. 83. Czímfestők és ernyőkészitők kénysz*“^^hetek-e testületbe lépni ? 83. Asztalosok űzhetik-e a mázoló és fenye ipart? 83. Sirkoszorút ki árulhat ? 83. A tanonczidő minimuma. 84. 238. Tanulólevelek mintája. 84. Búcsúkkal összekötött vásárok heti vagy országos vásárok-e? 113. Minden iparos - tanuló köteles-e rajzot tanulni? 113. Elegendő-e képesítés kimutatására a kontárszerűen űzött ipar kimutatása? 113. Sertésvágás és sertéshúseladás mint háziipar. 113. Egyik város iparosai a másikban. 113. Az ipartársulat vagyona elkobozható-e testületek javára? 145. Ipartársulatok volt tagjai fizessenek-e testületi beiratási díjat? 146. Szabadítási és szegődtetési díj. 146. Lehet-e a testületet felosztani ? 146. A kályhakészitők és fazekasok. 146. Határvonal a szakbavágó munkák között. 146. Szesznek lepecsételt üvegekben való árulása. 147. Regálejog és a buteliás sörmérés. 147. Szövőszék lehetnek-e tagjai az ipartestületnek ? 147. Üzleti változások bejelentése. 212. Vegyeskereskedő nem árulhat czipőt? 212. 237. Házalók és utazó ügynökök. 212. Nem képesített kőművesek, ácsok és kőfaragók tarthatnak-e segédszemélyzetet? 219. Épületasztalosok jogosultak-e az ajtók és ablakok teljes előállítására? 219. Házalhatnak-e az utazó ügynökök? 219. Ipartársulatok szabadíthatnak-e fel tanonczot? 219. Mintaalapszabály. 220. Testületi jog a szabadításra. 220. Kik lehetnek tagjai a testületnek? 220. Árjegyzékek bélyegkötelesek-e ? 220. Régi iparosok kötelesek-e beiratási díjat fizetni? 221. Szabad-e fogyasztóknak segédet önálló munkák teljesítésére felfogadni ? 235. Szűcsök árulhatnak e kalapokat. 236. Régi iparűzők és az iparbejelentés. 236 Szitás, molnár, vasgyáros és gőzmalom lehet-e testületi tag. 236. Az uradalmak és a gazdaságok iparosai önálló iparosoknak tekintendők-e? 237. A 48. §. értelmezése. 257. Miféle czikkekkel nem szabad házalni? 250. Egyesületi étet. A kézműipari szakosztály ülése, deczember 15-én : Intézkedés a szakosztály újjáalakulása iránt — A földmivelés-, iparés kereskedelmi ministerium leirata, a patkószegek mintaszerű gyárása tárgyában. — Véleményadás az egyesület kebelében esetleg rendezendő zárlakatos kulcs-szakkiállitás tárgyában. Ráth Károly szakosztályi elnök előadása „A kézműipar az országos kiállításon“ czím alatt. — Ipari tárgyak bemutatása. 11 A gyáripari szakosztály ülése, deczember 22-én . A vámtarifa revíziója. — Intézkedés a szakosztály újjáalakítása iránt. Jelentés a kereskedelmi múzeum értésére vonatkozó előmunkálatok- A pénzügyminister válaszirata , osztály által a sárgarézlemezárgyában tett felterjesztésére. ■ a- ^gyártásnak állami egyedárusiaka tárgyában véleményezendő indítvány — Panaszok az osztrák fémjelzési hatóságok zaklatásai tárgyában. — Munkaprogramm megállapítása. Ipari tárgyak bemutatása : a) Kékfestő minták Benczúr Somától, b) új angol csomagoló-papirminta. c) Mintapatkószegek külföldről. 12 Igazgatósági ülés. 20. Kertészeti szakosztály ülése. 20. A gyáripari szakosztály ülése, január 12-én . Jelentés a sárgarézlemezgyártás tárgyában tett újabb felterjesztésről. — A vasutak szükségletei és a hazai ipar. — Külföldiek mint „budapesti“ iparosok és pályázók. — Jelentés a fémjelzési visszaélések ügyében. •— Szakosztályi elnök, alelnök, jegyző és 24—36 választmányi tag választása. — Jelentés az érempályázatra érkezett folyamodványokról, ezek elintézése és netaláni ajánlatok. Indítványok: 21. Iparos-hitelszövetkezet 21. A mű- és építésipari szakosztály ülése, január 13-án: Palóczi Antal: szemelvények ; Schikedanz Albert: a műipari tárgyak díjazása tárgyában; Jungfer Gyula műipari és Jamniczky L. rézmetszetének bemutatása. 42. A háziipari szakosztály ülése, február 6-án : A háziipar terjesztésének és fokozatos fejlesztésének legközelebbi munkaprogrammja. (Előadó dr. Herich Károly szakoszt. elnök.) — A háziipar tanítása a népiskolákban. (Előadó Jágócsi Péterffy Zoltán.) — A háziipari múzeum leghelyesebb érvényesítése. (Előadó a szakoszt. jegyző.) A legközelebb rendezendő országos háziipar-kiállitás előmunkálatainak megindítása. (Előadó Gelléri Mór.) — A legújabb magyar háziipari termékek bemutatása. (Bemutatja Rejtő Sándor.) 42. A kertészeti szakosztály ülése, február 1. Folyó ügyek. — Jelentés a Fuchs Emilféle kerti szerszámokról. — Ifj. Pecz Ármin jelentése a Berlinben 1875. évben rendezett kertészeti kiállítás faiskoláiról. Gillemot Vilmos előadása a rózsakertészetről . 3. A gyáripari szakosztály ülése, február 16- án . Jelentés a hazai vasutak szükségleteinek a hazai ipar által való fedezése tárgyában tartott értekezletről. — Jelentés a műborgyártás ellen hozandó törvényjavaslat tárgyában tartott értekezletről. — A fémjelzési visszaélések tárgyában kiküldött bizottság előterjesztése.— A gyufagyártás állami egyedárusítása tárgyában kiküldött bizottság jelentése. — Véleményes javaslattétel a parafa-ipar meghonosítása és állami támogatása tárgyában. 56. Az ipartársulati szakosztály ülése, február 17- én. Jelentés a fővárosi ipartestületek megalakításáról és a folyamatban levő szervezkedésekről. — A szakosztály újjáalakítása, tekintettel az 1884. évi ipartörvény alapján az ipartársulatok helyébe lépett testületekre. — A III. országos iparosgyülés. — A szakosztály munkaprogrammja különös tekintettel az ipartestületek közös érdekeinek képviseletére és az egyöntetű működés előmozdítására. — Véleménynyilvánítás felmerült elvi kérdésekben. — A tagok szóbeli előterjesztései az ipartársulatok vagy testületek képviseletében. 57. Értekezlet a himzésipar emelése tárgyában. 67. Igazgatósági ülés. 68. A kertészeti szakosztály ülése, márczius 1- én. A „L’art des Jardins“ kertészeti mű bemutatása. — Gillemot Vilmos felolvasása a növényekkel való házalásról Némethonban. Ugyanannak előadása a „Gloire Lyonnaise“ rózsáról. — Interpellációk Fuchs Emil fővárosi főkertészhez. 70. Uj tagok. 70 Az országos iparhitelszövetkezet. 71. Az országos iparhitelszövetkezet megalakulása. 87. A kézműipari szakosztály ülése, február 9-én: A szakosztály újjáalakulása; Mudrony S.: „Szemelvények“; egyesületi díszérem ; Kartschoke J. indítványa a házalás tárgyában; ipari tárgyak bemutatása. 88. A mű- és építésipari szakosztály ülése, február 24-én: Palóczi Antal „Szemelvények“ szaklapokból; a működő és pályázat-kiiró bizottság előterjesztése; pályázat-kiírás iránti határozathozatal. 89. A kézműipari szakosztály ülése márczius 2- án ; Mudrony Soma : szemelvények ; ajánlás az egyesület díszérmére ; bíráló bizottságok választása az albizottsági jelentés alapján ; Bordács István bronzműves beadványa a hazai iparosoknak az építkezéseknél való mellőzése tárgyában ; ipari tárgyak bemutatása. 69. A bútoripari szakosztály ülése márczius 11-én : Az elnök köszönete. — Uj tag. — Hamis czégek és törvénytelen végeladások. — A hazai bútoripar fejlesztése- 88.