Magyar Ipar, 1886 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1886-02-14 / 3. szám
VII. kötet Budapest, 1886. február 14. 3. szám. ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET Megjelen minden hóban kétszer, a hó első és második felében. Az egyesület hivatalos közléseit egyszersmind az egyesület ,,IUd.U3tr10‘Zeitling für Ungarn“ czímű német közlönye hozza. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal az országos iparegyesület helyiségében: Budapest, ujvilági?*cza 14., 1. emelet. TARTALOM : Az országos iparegyesület tagjai e lapot ingyen kapják. MAGYAR IPAR (ezelőtt »ANYAGI ÉRDEKEINK«) AZ Altalános rész: A szövetkezetek terjesztése. — Újdonságok az épitőipar terén. Palóczi Antaltól. — Legújabb háziipari statisztikánkról. Dr. Krejcsi Rezsőtől — Munkatanitás az elemi és népiskolákban. J. Péterfy Zoltántól. — Egyesületi élet. — Ipartestületi élet. — Ipari mozgalmak. — Hiatalos közlemények. — Különféle közlemények. — Nyugtázás.— Hirdetések. Szerkesztő : MUDRONY SOMA. Nem tagokra nézve az előfizetés egész évre 3 frt., félévre 1 frt. 80 kr. Főmunkatárs: GELLÉRI MÓR. A szövetkezetek terjesztése. Az új ipartörvény a szövetkezetek létesítését és terjesztését az ipartestületek feladatává tevén, czélszerűnek látszik ez intézmények terjesztése és népszerűsítése tárgyában az azzal még ismeretlen iparosság kezébe egy erre alkalmas vezérfonalat adni. E tárgyban Mudrony Soma, az országos iparegyesület igazgatója a következő indítványt terjesztette ez egyesület igazgatósága elé. Indítvány az ipartörvény által czélbavett testületi szövetkezetek ügyében. Azon indokok között, amelyeknél fogva az iparosság és a hazai ipari ügy iránt érdeklődök annak idejében oly szívós álhatatossággal törekednek az új ipartörvény létesítésére, s különösen a testületi organizácziónak lehetőleg általános alapon leendő keresztülvitelére (testületi kényszer- és széleskörű testületi rendszer), — kiváló fontossággal birt azon ezélzat, hogy a mesterséggel foglalkozó iparosok anyagi érdekei a testületek útján mindazon segédeszközökkel előmozdíttassanak, melyeket az újabb kor vívmányai gyanánt ismert szövetkezeti szervezetek nyújtanak. Az iparosság ez iránti kívánalmai az ipartörvényben teljes kielégítést nyernek, amennyiben a törvény csakugyan elfogadta nemcsak az általános testületi kötelezettséget a mesterséggel foglalkozó iparosokra nézve, hanem hogy a testületeknek hivatásuknak megfelelő működési kör biztosíttassék, a testületi rendszer olyképen lett megállapítva, hogy „a főváros kivételével, ahol az ipartestületek, iparágak vagy iparcsoportok szerint alakíthatók, egy város vagy egy község területén csak egy általános ipartestület alakítandó“. (123. §.) Ezen rendelkezés folytán az ország vidéki városaiban mindenütt oly testületek létesítése biztosíttatott, melyek az összes mesterséggel foglalkozó iparosokra kiterjedvén alkalmas alapul szolgálnak minden oly szövetkezeti alakulásra, mely az illető iparosok anyagi érdekeinek előmozdítására céloz. De továbbá a testületek ügykörének megállapításával is teljes méltánylást nyert a fent érintett célzat, az ipartestületek czéljai közt világosan kiemeltetvén, miszerint a testületek feladata többi közt arról gondoskodni, hogy az iparosok anyagi érdekeit szövetkezetek által előmozdítsa. (126. §. c) Az ily szövetkezetekre nézve — amennyiben azok előlegező és hitelügylettel foglalkoznak, az 1880. LX. tczikk által körülirt adómentesség, egyébb szövetkezetekre nézve pedig az egyenes adó alóli teljes mentesség biztosíttatott. (147. §.) Ezek szerint az ipartörvény minden tekintetben elkészítette a talajt a hazai iparosság érdekeinek szövetkezetek alakítása útján leendő előmozditására s e talaj csupán gondos fervelésre vár, hogy a hazai iparosság javára dúsan gyümölcsözzön. Előre látható azonban, hogy amint a dolgok jelenleg állanak, a gondos művelés aligha fog egyhamar bekövetkezni, ha csak ez irányban bizonyos helyesen átgondolt tervszerűséggel ösztönző és útmutató impulzus nem adatik az iparosságnak. De ki adhassa meg az impulzust ? Bármily egybuzgó szakavatottsággal igyekszik is a kormány az ipartörvény minden részeit végrehajtani, azt aligha lehet a kormánytól várni és kivenni, hogy a szövetkezetek alakításának részletekbe menő műveleteit közvetlen feladatának tekintse és ez irányban mintegy organizáló szerepet játszszék. A kormány feladata szerény véleményünk szerint abban összpontosulhat, hogy a kijelölt czélra irányuló mozgalmat támogassa és elősegítse és a felett őrködjék. Ezen számhoz a »Találmányok leírása« czímű melléklapunk IV. kötetének 3. száma van mellékelve.