Magyar Jogász, 1880 (5. évfolyam, 1-147. szám)

1880-06-11 / 132. szám

V. évfolyam 1880. ...... ^*^3­­ „MAGYAR JOGÁSZ ‘ 1 ! minden nap, hétfőt kivéve.­­ Előfizetési ár: Egész évre........20 frt. — Fél évre...........10 „ — Negyed évre.... 5 „ Egy hónapra. ... 7 „ 80 Hirdetések : Egy hatodba­sábos petitsor egy­szeri hirdetéséért 19 kr., kétsz­e ! 16 kr., és többszöri hirdetéséért­­ 18 kr., minden beigtatásnál A *b­ bélyegdij külön minden beigtatás­­i után 30 kr. osztr. ért. megjelen­t Budapest, péntek junius II ------ ------­MAGYAR JOGÁSZ JOGI ES KÖZIGAZGATÁSI NAPILAP A MAGYARORSZÁGI ÜGYVÉDI KAR EGYETEMES KÖZLÖNYE. gas*____..._____ % Szerkesztőség '' | és T­­ kiadó­hivatal: Budapest,­­ F. József tér 9. az. I hová a lap szellemi részét illető­­ közleményeken kívül, az előfize- t tési s hirdetési dijak, nemkil- I lönben a beigtatandó hirdet­mények is küldendők. Kéziratok I csak ismert kezektől fogadtat­ni nők el. J • ---- Igazságügyérünk és a szóbeliség. Már Horváth Boldizsár arról ábrándo­zott, magas röptű szelleménél fogva, hogy a magánjogi törvénykezés rendszere a közvetlen szóbeliségre állapíttassák. Erre már akkor úgy a­hogy, tétettek is némi munkálatok. Néhány év múlva, Paul­er úr első igaz­ságügyminisztersége alatt, nagy önqyöte tüze­tesen foglalkozott a polgárjogi szóbeliség kér­désével is. Számos tekintély annak sürgőssége és hasznossága mellett nyilatkozott. Néhány hét előtt képviselőházunk is han­gosan demonstrált ezen rendszer szükségessége mellett. A közbeeső időközöket pedig számos hír­lapi czikk, felszólalás és nyilatkozat töltők be, melyek a sajtó terén s az országgyűlés termeiben létettek, olykor elsőrangú államférfiaink részéről is, mind például Tisza Kálmán, mind sürgetőleg s követelőleg. Tehát hála istennek, csak a legújabb al­kotmányos időszakunkat tekintve is, már 13 év óta foglalkozunk a közvetlenség kérdésével. És mindamellett még eddig a munka kez­detének elején sem vagyunk. A képviselőház azon akaratát fejezte ki, hogy a szóbeliségre fektetett perrendet kell kidolgozni; tudós igazságügyérünk ünnepélyes ígéretet tett az ország színe előtt, hogy azt munkába veendi. És mi történik ? Prodit ridiculusmus! A miniszter kiküld külföldre két nagy fér­fiút, kiket ő híres jogászoknak tart, hogy azok ott kutassák fel, hogy váljon micsoda fán te­rem azon gyümölcs, ilyet a nyugat-európaiak közvetlenség rendszerének neveznek. Ez természetesen az új szellemű perrend­nek sem munkábavétele, sem szoros értelemben való előmunkálata s így nem egyéb, mint szem­lélés, vizsgálódás aziránt, hogy a franczia vagy német ügyvédek mikép jelennek meg a törvény­teremben, hogyan szónokolnak, mikép készítik s adják be irataikat, illetőleg azokat, kik által kézbesittetik, vannak-e rendes periratok, vagy csak előiratozások sat.­­ És azért kellett a közvetlenség barátai­nak tizenhárom álló évig várni, hogy elvégre megtudhassák azon külsőségeket, azon formasá­gokat, melyek a szóbeliséghez kapcsolvák s a melyeket vagy rég ismernek már vagy jelesb­­nél jelesb munkákból s czikkekből sokkal ala­posabban és kimerítőbben megismerhetnének. Mi nem tartozunk azok közé, kik az egye­düli üdvösséget a szóbeliségben reményük elér­hetni ; mi ahhoz, jelenlegi jogviszonyainkban, demoralizált jogállapotainkban, vérmes remé­nyeket nem köthetünk. De ha már elhatároztatott ezen rendszer foganatosítása és munkábavé­­tele, akkor ne engedtessék, hogy a miniszter nevetséges játékot űzzön mind saját hivatalos enuncziácziójával, mind a képviselőház kötelező határozatával. Mi ugyanis nem egyébnek, mint nevetsé­ges játéknak tekintjük a miniszternek ezen commis voyageur színezetű utaztatási eljá­rását. Mert mit akar tulajdonképen az említett külsőségeken kívül küldönczei által vizsgálat tárgyává tétetni? A szóbeliség rendszerét? Hiszen még maga sem tudja a szóbeli­ségre nézve, mily rendszert tart helyesebbnek s melyiket fogja elfogadni alapul. Vagy azt hiszi miniszterünk, hogy a szó­beliség mind és mindenütt egy kaptafára ké­szült? Nem tudná, hogy különböző, egymástól lényegileg eltérő rendszerek vannak érvényben. Vagy ő valamennyi szóbeliség-­ rendszert, mint az olaszok a szenteket, egy kalapba akarja dobni, hogy azután azokból keveréket, valósá­gos galimallast gyúrjon össze? Nevetséges játéknak nevezzük igazság­ügyérünk eljárását azért is, mert valóban gyer­mekességig terjedő bénaság azt föltételezni, hogy a közvetlenségnek nem kevéssé bonyolult gépezetét kitanulni lehessen három hónapi utaz­gatás alatt és hozzá, még ily utazás észleleteit el is fogadni s munka tárgyává venni akkor, midőn kitűnő külföldi szakférfiaknak évtize­dekre terjedő tapasztalatait és kritikai tanul­mányait fordíthatjuk hasznunkra. A főrendiház tegnap déli 12 órakor tartott ülésében Beöthy Algernon, a képviselőház jegy­zője áthozta az erdélyi birtokrendezésről és Bpest főváros által felveen­dő kölcsön bélyeg- és adómen­tességéről szóló s az alsóház által már elfogadott törvjavaslatokat alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett. A főrendiház e két törvjavas­­latot az állandó hármas bizottsághoz utasította. Cziráky János úr, mint a horvát regnikoláris bizottság elnöke jelenti, hogy Magyarország és Horvát-Szlavonországok között sikerült új pénzügyi egyezményt létrehozni. Ez egyezményt törvjavaslat alakjában az alsóháznak már­is benyújtották. A je­lentés tudomásul vétetik. Majd tárgyalás alá vette a főrendiház az 1880. évfolyamán a Dunán létesítendő szabályozási munkálatokról szóló törvjavaslatot s azt úgy átalánosságban, mint részleteiben, a képviselő­ház által megállapított szövegezés szerint elfogadta s igy e törvényt ő Felségéhez fogják felterjeszteni szentesítés végett. Ezzel az ülés, néhány elnöki je­lentés után,­­­a 1 órakor véget ért. A képviselőház mai ülésén a budapest-zi­­monyi vasút építéséről szóló törvényjavaslatot rész­leteiben is letárgyalta a ház. Ezután a zágráb-ká­­rolyvárosi vasútról szóló törvényjavaslat helyett a ház előbb az 1477. XXVI. tczikkben megállapított vasúthálózat kiegészítéséről s az abban foglalt né­mely határozat módosításáról szóló törvényjavasla­tot vette átalános tárgyalás alá. A ház a törvény­­javaslatot átalánosságban s utána nyomban részle­teiben is vita nélkül elfogadta. A Zágráb károlyvá­­rosi vasútról szóló törvényjavaslat átalános tárgya­lásában 2 óráig Hegedűs L. előadó, Vidlicz­­k­a­y J. és a miniszterelnök vettek részt. Holnapra kitüzetett a czukoradóról szóló törvényjavaslat tár­gyalása. Helly ezt az őszre akarta halasztani. A legfőbb stőlőszéken üresedésben levő bírói állomások betöltése fölött még mindig gondolkozik derék igazságügy érünk azért, hogy minél több legyen a kinevezés huzavo­­násával megtakarított összeg. Paulerben jó pénz­ügyőr veszett el. Ebben a szakmában sokkal na­gyobb képességet tanúsított volna, mint az igaz­ságügy kormányzásában. A kir. táblák dec­entralizácziójára nézve az előmunkálatok már folynak az igazságügyminiszté­riumban. Paul­er Tivadar igazságügyminiszter már leiratot intézett mind a budapesti, mind a marosvásárhel­i kir. táblák elnökéhez, mely­ben e kérdésről s ennek egyes részleteiről, különö­sen az alakítandó királyi táblák számára, elhelye­zésére, székhelyére, területi beosztására stb. vonat­kozólag véleményes jelentést kér. E kérdést — hír szerint — kapcsolatosan akarják most már megol­dani a törvényszékek és járásbíróságok végleges elhelyezésének s területi rendezésének kérdésével, melyet mi a nem­rég minapában különösen hang­súlyoztunk, mint oly dolgot, melylyel az igazság­ügyét a törvény értelmében tartozik. Az ügyvédi rendtartás módosítása tárgyá­ban, miként ma illetékes helyről értesülünk, szin­tén megtörténtek az igazságügyminisztérium kebe­lében az első lépések. Jelesül kivonatolják az ügy­védi kamarák felterjesztéseit. Ez képezi aztán az anyagot a reformok tekintetében. Hogy a készülő­ben levő novella, mikor válhatik törvénynyé, arról nekünk fogalmunk sincs. De nem is lehet, mert a munka rendkívül erőszakolt s ha csak nem köve­teli azt maga a ház, alig hiszszük, hogy történni fog valami. Már­pedig tudjuk, mikép maga a kép­viselőház is, menyire nincs hangolva az ügyvédi érdekek megfelelő rendezése iránt s igy több, mint valószínű, hogy bennünket a jövő sem kecsegtet megnyugtató reményekkel. 133. Hz Lapszemle. A Magy. Themis mai számában ,Ma­gyar ügyvédgyülés“ czim alatt ir czikket D­e­­ l’A­d­a­m­i Rezső. Ebben a czikkben elmondja nézetét, mely szerint rendkívül szükséges a kamarai szervezet szűk körét megtörni s abba egységes, szerves, testületi életet önteni. Ez lesz megoldandó az ügyvédeknek már a folyó év őszén Budapestre összehívandó országos gyülekezete által, melynek megtartását H­o­d­o­s­s­y Imre elnöklete alatt mű­ködő értekezlet mellőzhetlennek declarálta. Már há­rom év óta folytonosan harczolunk ez eszméért s elég élesen sikerült kimutatnunk, mikép egyedül a tömeges föllépéstől remélhetünk sikert. Túl a Lajtán ily föllépésre ugyan szükség nem mutat­kozik, mert ott nem oly értéktelen a kormány az igazságügy legfontosabb tényezői, az ügyvédek irá­nyában. Miután az értekezlet a magyarországi ügy­védek gyűlését „Magyar ügy­v­édgyűlésinek keresztelte, figyelmeztetjük, hogy ügyvédgyűlés kitétel az ügyvéd valamely sajátságos sebére alkal­mazható s nem fejezi ki az ügyvédek gyűlésének fogalmát. A váltójog nemzetközi egységesí­tése czím alatt dr. Nagy Ferencz fejtegeti, hogy a váltó s a váltóból eredő jogviszonyok mindenütt azonosak, minek természetes következménye, hogy a váltójog is mindenütt nemcsak egészben véve azonos alapelveken nyugszik, hanem a részletekben is sokkal több közös érintkezési pontot tartalmaz, mint az a jognak más ágainál tapasztalható. Ki­mutatja ezután czikkező, hogy mennyire kívánatos volna­­ a váltónak, mint nemzetközi fizetési eszköznek — a váltóforgalom azon kevés sajátszerűségét is, mely a különböző váltó­­törvényekben még jelenleg is létezik, meg­szüntetni. Dr. Weinmann Fülöp budapesti kir. köz­jegyző azon felmerült esetből, hogy az ingatlanok­nak közjegyző előtt történt átruházása­kor, dac­ára annak, hogy a szerződő felek közt a vételár elszámolása oly módon tör­ténik, hogy a vételár lefizetése, az eladó részéről magában a szerződésben nyugtatványoztatik és kü­lön letéti jegyzőkönyvben csupán azon intézkedés történik, hogy a vételár egészben vagy részben a közjegyzőnél a végből letéteményeztetik, hogy az­ ingatlanon fekvő terhek levonása után fenmaradó összeg az eladónak kiszolgáltassák; az ily kiszolgál­tatásról adott bizonyítványra vonatkozólag az ille­

Next