Magyar Jogász, 1880 (5. évfolyam, 1-147. szám)
1880-06-11 / 132. szám
V. évfolyam 1880. ...... ^*^3 „MAGYAR JOGÁSZ ‘ 1 ! minden nap, hétfőt kivéve. Előfizetési ár: Egész évre........20 frt. — Fél évre...........10 „ — Negyed évre.... 5 „ Egy hónapra. ... 7 „ 80 Hirdetések : Egy hatodbasábos petitsor egyszeri hirdetéséért 19 kr., kétsze ! 16 kr., és többszöri hirdetéséért 18 kr., minden beigtatásnál A *b bélyegdij külön minden beigtatási után 30 kr. osztr. ért. megjelent Budapest, péntek junius II ------ ------MAGYAR JOGÁSZ JOGI ES KÖZIGAZGATÁSI NAPILAP A MAGYARORSZÁGI ÜGYVÉDI KAR EGYETEMES KÖZLÖNYE. gas*____..._____ % Szerkesztőség '' | és T kiadóhivatal: Budapest, F. József tér 9. az. I hová a lap szellemi részét illető közleményeken kívül, az előfize- t tési s hirdetési dijak, nemkil- I lönben a beigtatandó hirdetmények is küldendők. Kéziratok I csak ismert kezektől fogadtatni nők el. J • ---- Igazságügyérünk és a szóbeliség. Már Horváth Boldizsár arról ábrándozott, magas röptű szelleménél fogva, hogy a magánjogi törvénykezés rendszere a közvetlen szóbeliségre állapíttassák. Erre már akkor úgy ahogy, tétettek is némi munkálatok. Néhány év múlva, Pauler úr első igazságügyminisztersége alatt, nagy önqyöte tüzetesen foglalkozott a polgárjogi szóbeliség kérdésével is. Számos tekintély annak sürgőssége és hasznossága mellett nyilatkozott. Néhány hét előtt képviselőházunk is hangosan demonstrált ezen rendszer szükségessége mellett. A közbeeső időközöket pedig számos hírlapi czikk, felszólalás és nyilatkozat töltők be, melyek a sajtó terén s az országgyűlés termeiben létettek, olykor elsőrangú államférfiaink részéről is, mind például Tisza Kálmán, mind sürgetőleg s követelőleg. Tehát hála istennek, csak a legújabb alkotmányos időszakunkat tekintve is, már 13 év óta foglalkozunk a közvetlenség kérdésével. És mindamellett még eddig a munka kezdetének elején sem vagyunk. A képviselőház azon akaratát fejezte ki, hogy a szóbeliségre fektetett perrendet kell kidolgozni; tudós igazságügyérünk ünnepélyes ígéretet tett az ország színe előtt, hogy azt munkába veendi. És mi történik ? Prodit ridiculusmus! A miniszter kiküld külföldre két nagy férfiút, kiket ő híres jogászoknak tart, hogy azok ott kutassák fel, hogy váljon micsoda fán terem azon gyümölcs, ilyet a nyugat-európaiak közvetlenség rendszerének neveznek. Ez természetesen az új szellemű perrendnek sem munkábavétele, sem szoros értelemben való előmunkálata s így nem egyéb, mint szemlélés, vizsgálódás aziránt, hogy a franczia vagy német ügyvédek mikép jelennek meg a törvényteremben, hogyan szónokolnak, mikép készítik s adják be irataikat, illetőleg azokat, kik által kézbesittetik, vannak-e rendes periratok, vagy csak előiratozások sat. És azért kellett a közvetlenség barátainak tizenhárom álló évig várni, hogy elvégre megtudhassák azon külsőségeket, azon formaságokat, melyek a szóbeliséghez kapcsolvák s a melyeket vagy rég ismernek már vagy jelesbnél jelesb munkákból s czikkekből sokkal alaposabban és kimerítőbben megismerhetnének. Mi nem tartozunk azok közé, kik az egyedüli üdvösséget a szóbeliségben reményük elérhetni ; mi ahhoz, jelenlegi jogviszonyainkban, demoralizált jogállapotainkban, vérmes reményeket nem köthetünk. De ha már elhatároztatott ezen rendszer foganatosítása és munkábavétele, akkor ne engedtessék, hogy a miniszter nevetséges játékot űzzön mind saját hivatalos enuncziácziójával, mind a képviselőház kötelező határozatával. Mi ugyanis nem egyébnek, mint nevetséges játéknak tekintjük a miniszternek ezen commis voyageur színezetű utaztatási eljárását. Mert mit akar tulajdonképen az említett külsőségeken kívül küldönczei által vizsgálat tárgyává tétetni? A szóbeliség rendszerét? Hiszen még maga sem tudja a szóbeliségre nézve, mily rendszert tart helyesebbnek s melyiket fogja elfogadni alapul. Vagy azt hiszi miniszterünk, hogy a szóbeliség mind és mindenütt egy kaptafára készült? Nem tudná, hogy különböző, egymástól lényegileg eltérő rendszerek vannak érvényben. Vagy ő valamennyi szóbeliség- rendszert, mint az olaszok a szenteket, egy kalapba akarja dobni, hogy azután azokból keveréket, valóságos galimallast gyúrjon össze? Nevetséges játéknak nevezzük igazságügyérünk eljárását azért is, mert valóban gyermekességig terjedő bénaság azt föltételezni, hogy a közvetlenségnek nem kevéssé bonyolult gépezetét kitanulni lehessen három hónapi utazgatás alatt és hozzá, még ily utazás észleleteit el is fogadni s munka tárgyává venni akkor, midőn kitűnő külföldi szakférfiaknak évtizedekre terjedő tapasztalatait és kritikai tanulmányait fordíthatjuk hasznunkra. A főrendiház tegnap déli 12 órakor tartott ülésében Beöthy Algernon, a képviselőház jegyzője áthozta az erdélyi birtokrendezésről és Bpest főváros által felveendő kölcsön bélyeg- és adómentességéről szóló s az alsóház által már elfogadott törvjavaslatokat alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett. A főrendiház e két törvjavaslatot az állandó hármas bizottsághoz utasította. Cziráky János úr, mint a horvát regnikoláris bizottság elnöke jelenti, hogy Magyarország és Horvát-Szlavonországok között sikerült új pénzügyi egyezményt létrehozni. Ez egyezményt törvjavaslat alakjában az alsóháznak máris benyújtották. A jelentés tudomásul vétetik. Majd tárgyalás alá vette a főrendiház az 1880. évfolyamán a Dunán létesítendő szabályozási munkálatokról szóló törvjavaslatot s azt úgy átalánosságban, mint részleteiben, a képviselőház által megállapított szövegezés szerint elfogadta s igy e törvényt ő Felségéhez fogják felterjeszteni szentesítés végett. Ezzel az ülés, néhány elnöki jelentés után,a 1 órakor véget ért. A képviselőház mai ülésén a budapest-zimonyi vasút építéséről szóló törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta a ház. Ezután a zágráb-károlyvárosi vasútról szóló törvényjavaslat helyett a ház előbb az 1477. XXVI. tczikkben megállapított vasúthálózat kiegészítéséről s az abban foglalt némely határozat módosításáról szóló törvényjavaslatot vette átalános tárgyalás alá. A ház a törvényjavaslatot átalánosságban s utána nyomban részleteiben is vita nélkül elfogadta. A Zágráb károlyvárosi vasútról szóló törvényjavaslat átalános tárgyalásában 2 óráig Hegedűs L. előadó, Vidliczkay J. és a miniszterelnök vettek részt. Holnapra kitüzetett a czukoradóról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Helly ezt az őszre akarta halasztani. A legfőbb stőlőszéken üresedésben levő bírói állomások betöltése fölött még mindig gondolkozik derék igazságügy érünk azért, hogy minél több legyen a kinevezés huzavonásával megtakarított összeg. Paulerben jó pénzügyőr veszett el. Ebben a szakmában sokkal nagyobb képességet tanúsított volna, mint az igazságügy kormányzásában. A kir. táblák decentralizácziójára nézve az előmunkálatok már folynak az igazságügyminisztériumban. Pauler Tivadar igazságügyminiszter már leiratot intézett mind a budapesti, mind a marosvásárheli kir. táblák elnökéhez, melyben e kérdésről s ennek egyes részleteiről, különösen az alakítandó királyi táblák számára, elhelyezésére, székhelyére, területi beosztására stb. vonatkozólag véleményes jelentést kér. E kérdést — hír szerint — kapcsolatosan akarják most már megoldani a törvényszékek és járásbíróságok végleges elhelyezésének s területi rendezésének kérdésével, melyet mi a nemrég minapában különösen hangsúlyoztunk, mint oly dolgot, melylyel az igazságügyét a törvény értelmében tartozik. Az ügyvédi rendtartás módosítása tárgyában, miként ma illetékes helyről értesülünk, szintén megtörténtek az igazságügyminisztérium kebelében az első lépések. Jelesül kivonatolják az ügyvédi kamarák felterjesztéseit. Ez képezi aztán az anyagot a reformok tekintetében. Hogy a készülőben levő novella, mikor válhatik törvénynyé, arról nekünk fogalmunk sincs. De nem is lehet, mert a munka rendkívül erőszakolt s ha csak nem követeli azt maga a ház, alig hiszszük, hogy történni fog valami. Márpedig tudjuk, mikép maga a képviselőház is, menyire nincs hangolva az ügyvédi érdekek megfelelő rendezése iránt s igy több, mint valószínű, hogy bennünket a jövő sem kecsegtet megnyugtató reményekkel. 133. Hz Lapszemle. A Magy. Themis mai számában ,Magyar ügyvédgyülés“ czim alatt ir czikket De l’Adami Rezső. Ebben a czikkben elmondja nézetét, mely szerint rendkívül szükséges a kamarai szervezet szűk körét megtörni s abba egységes, szerves, testületi életet önteni. Ez lesz megoldandó az ügyvédeknek már a folyó év őszén Budapestre összehívandó országos gyülekezete által, melynek megtartását Hodossy Imre elnöklete alatt működő értekezlet mellőzhetlennek declarálta. Már három év óta folytonosan harczolunk ez eszméért s elég élesen sikerült kimutatnunk, mikép egyedül a tömeges föllépéstől remélhetünk sikert. Túl a Lajtán ily föllépésre ugyan szükség nem mutatkozik, mert ott nem oly értéktelen a kormány az igazságügy legfontosabb tényezői, az ügyvédek irányában. Miután az értekezlet a magyarországi ügyvédek gyűlését „Magyar ügyvédgyűlésinek keresztelte, figyelmeztetjük, hogy ügyvédgyűlés kitétel az ügyvéd valamely sajátságos sebére alkalmazható s nem fejezi ki az ügyvédek gyűlésének fogalmát. A váltójog nemzetközi egységesítése czím alatt dr. Nagy Ferencz fejtegeti, hogy a váltó s a váltóból eredő jogviszonyok mindenütt azonosak, minek természetes következménye, hogy a váltójog is mindenütt nemcsak egészben véve azonos alapelveken nyugszik, hanem a részletekben is sokkal több közös érintkezési pontot tartalmaz, mint az a jognak más ágainál tapasztalható. Kimutatja ezután czikkező, hogy mennyire kívánatos volna a váltónak, mint nemzetközi fizetési eszköznek — a váltóforgalom azon kevés sajátszerűségét is, mely a különböző váltótörvényekben még jelenleg is létezik, megszüntetni. Dr. Weinmann Fülöp budapesti kir. közjegyző azon felmerült esetből, hogy az ingatlanoknak közjegyző előtt történt átruházásakor, dacára annak, hogy a szerződő felek közt a vételár elszámolása oly módon történik, hogy a vételár lefizetése, az eladó részéről magában a szerződésben nyugtatványoztatik és külön letéti jegyzőkönyvben csupán azon intézkedés történik, hogy a vételár egészben vagy részben a közjegyzőnél a végből letéteményeztetik, hogy az ingatlanon fekvő terhek levonása után fenmaradó összeg az eladónak kiszolgáltassák; az ily kiszolgáltatásról adott bizonyítványra vonatkozólag az ille