Magyar Jövő, 1943. november (42. évfolyam, 5582-5601. szám)

1943-11-02 / 5582. szám

sz MAGYAR JÖVÖ HUNGARIAN DAILY JOURNAL Published dally except Sunday, Monday and certain Holidays by th* Hungarian Dally Journal Publishing Co. Published at 413 East 14th Street New York 3, N. Y Telephone: ALgonquin 4-6875 Editor: J. ROMÁN szerkesztő Manager: S. RÁKOSI ügyvezető Subscription Rates: USA, Canada, So. America, Mexico, Cuba 6 dollars one year, 3 dollars six months, $1.75 three months. Single copies 3 cents. (In New York 7 dollars one year, $3.50 six months, 2 dollars three months) Előfizetési árak: As Egyesült Államokban, Canadában, Mexicoban, Cubában, Délameriká­­ban egy évre 6 U. S. dollár, félérre 3 dollár, három hónapra $1.76 'BgJOS szám ára 3 cent. — (New York városában egy évre 7 dollár É5§ félévre $3.50, negyedévre 2 dollár. ’’Bsuitered u Second Class Matter May 10, 1943, at the Post Office of New York ; N. Y.under the Act of March 3, 1879". A bécsi döntés A Habsburgok egykori székhelyén ma öt esztendeje Ciano és Ribbentropp foldozgatta Európa térképét. A cseh­szlovák, lengyel, magyar és román nemzet ekkor már csak vásári portéka volt a Chvalkovszky, Beck, Kánya és Anto­­nescuk kezében. Ezért kínálgatta Bécsben 1938 november hó 2-án Chvalkovszky-Tiso a Hitler-Mussolini cég üzlet­vezetőinek a csehszlovák munkások verejtékét, Kánya pedig a magyar hadfiak vérét. Az ellenérték, amit követeltek, nem volt nagy. Mind­egyik azon területből akart nagyobb darabot bitorolt hatal­muk részére, melyre Hitleréknek már semmi szüksége nem volt. Ciano és Ribbentroppnak volt ebből a maradék áruból annyi, amely bőségesen elegendő a kis országok egymás el­leni uszításához. Ferenc József tengerészének így adatott öt évvel ezelőtt, fehér lováról megtekinteni Ipolyság, Rima­szombat, Kassa, Munkács és Beregszász városok főutcáit. Alig múlt el azonban a parádé, megérkezett Hitler újabb számlája. Előbb csak a magyar gyermekek szájából a falatot kívánta a nácik telhetetlen bendői számára, majd hamar eljött annak az ideje, mikor Horthy a magyar kato­nák életeinek tízezerivel fizetett. Hitler hatalmi hóbortja érdekében még ma is drága magyar vér öntözi az orosz mezőket. Ma, Horthy a bukott Mussolini részére küldött hódoló táviratot, s csak Berlin útján tudta elküldeni, mert a világ a Duce hollétét sem tudja.­­• Európában azonban már reng a föld. Az elnyomott nemzetek legtöbbje felkészült arra, hogy őseik verejtékével áztatott drága földje ne legyen többé kufárok vásári por­tékája. A sokat szenvedett népek a Szövetségesek győzedel­mes hadainak segítségével lerázzák magukról a Hacha-Tiso-Antonescu-Horthykat és akkor -­­ mint mindenben — or­­­száguk határairól is megértéssel fognak igazságosan hatá­rozni. A hegedű és a puska MOSZKVA. — Az Izvestia külön tudósítója 30 napot töl­tött Fehér-Ooroszországban a náci vonalak mögött. B. Yampolsky egyik cikke a zsidók borzalmas szenvedé­seiről szól. A nagyobb váro­sokban — írja — nem ma­radt egy zsidó sem. A nácik összeterelték őket Brestben, Minskben, Grodno és más he­lyiségekben. A legtöbb helyen elevenen égették meg mind­nyájukat. Bobriesk és Mozer­­ben gázkamrákat használtak a gyilkosok, Starije Dorogi­ban villanyos árammal gyil­koltak a nácik. Az erdők sűrűjében még sok zsidó bujkál. Yampolsky egyik másik helyen Budapest­ről, Hamburgból, Bécsből, menekültekkel találkozott itt. A szerencsétlenek szenvedései minden képzeletet meghalad­nak. Ma mindnyájan boldo­gok, akik a partizánokkal harcolhatnak. A cikk egyik legmeghatóbb r­észe, mely­ben Yampolsky leírja talál­kozását egy zsidó hegedűmű­vésszel. A szerencsétlen em­ber egyedül menekült meg a Lokhoi város azon poklából, amelyben a nácik az összes ott ért zsidókat elevenen megégették. A művész még pár év előtt Amerika és Eu­rópa fővárosaiban aratott nagy dicsőséget, ma egyik kezében fegyverrel harcol a nácik ellen és másik kezében azonban még most is magá­val viszi a hegedűjét, mely­ Rotterdamból és Varsóból é­ljel harcos társait lelkesíti. Drámai erejű csúcspontjához közeledik Petőfi élete és halála című közleményünk, melyet naponként lapunk negyedik oldalán hozunk. Még ha eddig­­nem is olvasta volna talán, kezdje meg most. Feledhe­tetlen élmény, amint az 1848—49-iki nagy napok újra leperegnek lelki szemeink előtt. Ugyanakkor kellemes bejelentéssel szolgálunk lapunk olvasóinak. “Petőfi” befejezése után megkezdjük Mikszáth Kálmán ragyogó tollal megírt művének közlését. Jókai Mór élete A legnagyobb magyar mesemondó élete magában véve is csodálatos regény. Mikszáth Kálmán pe­dig lebilincselő bájjal varázsolja elébünk azt az egész korszakot, melyben Jókai élt és működött. Hívja fel lapunk ez új “feature”-jére ismerősei és barátai figyelmét. MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal) Tito hadserege Amerika egyik legelterjed­tebb folyóirata, a liberális “Nation,” a Jugoszláv Fel­szabadító Hadsereg­ről egy rendkívül érdekes cikket kö­zöl legutóbbi számában. Hivatottabb ember nem ír­hat erről a nagyjelentőségű kérdésről, mint a Louis Ada­mic, Amerika neves írója. — Kevesen ismerik jobban a Bal­kánt, mint ő. Amint a cikk­ből megtudjuk, Adamic — aki a béke éveiben tanulmány után volt szülőföldjén — több, mint egy év óta gyűjti a legjobb helyről a jugoszlá­viai földalatti mozgalomra vonatkozó adatokat. Egy évvel ezelőtt kerülő utón levelet kapott egy Hor­vátországban élő barátjától, aki kötelességéve tette, hogy felhívja a Szövetségesek köz­véleményének figyelmét arra a nagy félreértésre, mely a Mi­hailovich személye körül ke­letkezett. Adamic szükségé­nek tartja hangsúlyozni, hogy­ a levélíró barátja, Ott­hon országosan jól ismert te­kintély és annak, semmilyen összeköttetése nincs a kom­munistákkal. A régi barát levele részle­tesen ír az otthoni dolgokról, melyből egy tényt lehet csak megállapítani, hogy az olasz fasiszták és német nácik el­len Mihailovich harcolt a leg­kevesebbet. Adamic már e le­vél megérkezése előtt — mint író — alaposan tanulmányoz­ta a jugoszláv guerillák har­cait. Kötetekre menő forrás­munkát gyűjtött össze. Alig van olyan a Balkánon megje­­­lent földalatti újság, melynek lappéldányai hiányoznának irattárából. Ebből az adathalmazból a legnagyobb tárgyilagosságai az állapítható meg, hogy a délszláv hazafiak a német megszállás első napjaitól kezd­ve, harcban állanak az elnyo­mókkal. Goebbels propaganda szervezete minderről — ter­mészetesen már a kezdettől fogva — mint “kommunista bandákról” beszélt. Az igazság ezzel szemben az, hogy a Felszabadító Had­sereg összetétele nagyon kü­lönböző. Szerbek, horvátok, szlovének, dalmátok, bosnyá­­kok, hercegovinaiak s monte­­negróiak harcolnak vállvetve a közös ellenség ellen. A had­sereg tagjainak elenyésző ré­sze kommunista csak. Ezek­nek azonban nagyobb gyakor­latuk volt már a spanyol sza­badságharc idejéből és így fő­leg kezdetben érezhető volt befolyásuk a vezetésben. A hadsereg megszervezése a kommunisták ügyességének köszönhető nagyrészben. A szervezésben nekik megvolt a tapasztalatuk a jugoszláv reakciós uralom idejéből. Bár­hogy volna azonban a kom­munistákkal, tudomást kell venni, hogy ők ma csak egyet akarnak: a nácizmus kiirtá­sát.­­ Semmiféle különleges előnyt ezért nem kérnek, mert elől járnak a harcban és még soha nem jutott eszükbe a mostani nehéz napokban a kí­méletlen náci ellenes harcot bármilyen más politikai ter­mészetű üggyel komplikálni. A Felszabadító Hadsereg tehát joggal nevezhető a Dél­szlávok egységes nemzeti had­seregének. A Felszabadó Had­sereg kitartó önfeláldozásá­nak és ügyes vezetőinek kö­szönhető, hogy az ország leg­alább egyharmad részéről mindig távol tudták tartani az ellenséget. A hadsereg lét­száma ma közel egy­negyed millió. A két éves harcokban meg­­edzett hadsereg sikereit már nem lehet továbbra Mihailo­vich javára elkönyvelni. Ma már komoly lapok nagy nevű tudósítói a helyszínen győződ­tek meg az igazságról. A hi­vatalos jugoszláv kormány is kénytelen volt megemlékezni a tényekről. * A Felszabadító Hadsereg­ről még sokat fog hallani bi­zonyára a világ — írja Ada­mic, aki meg van győződve arról, hogy Tito tábornokról nemsokára úgy fognak be­szélni, mint a második világ­háborúnak egyik legnagyobb hőséről. A hadsereg és vezetői nem­csak elismerést, de főleg a jugoszláv nemzetek nagy há­láját érdemlik ki. A legne­hezebb időben nemcsak harc­ba szálltak a nácikkal, de mindig gondoskodtak a lakos­ság szükségleteiről. Olyan idő­ben, mikor alig tudták ma­gukat élelmezni, ellátták az éhező lakosságot. Igaz, hogy ugyanakkor a lakosság min­den rétege, iparos, földművesi hivatalnok, orthodox, katholi­­kus, mohamedán, mind a had­sereg tagjainak érezte magát. Mindenki fegyvert ragadott, ha erre szükség volt. Férfiak, nők egyaránt. Ezért nem kell senkinek félteni a jugoszláv népek sza­badságát. (A szerk. megjegyzése: — Hite jár annak is, hogy ma­gyar partizán egységek is alakultak Tito zászlaja alatt. Reméljük, hogy ezek az egy­ségek rohamosan nőni fog­nak. Mindkét népnek, a szer­­beknek és magyaroknak, egy az ellensége: a nácik. S ha, mint hírlik, a Felszabadító Hadsereg egyes csoportjai már átlépték a magyar ha­tárt, azt valóban, mint fel­szabadító seregek lépték át S reméljük, hogy a magyar nép tömegestől fog csatlakoz­ni a Felszabadító­ Hadsereg kötelékében működő s Petőfi és Dózsa zászlaját lengető Magyar Felszabadító Hadak­hoz.) Szünetel a svédek külföldi forgalma a nácik miatt STOCKHOLM. — Svédor­szágban beszüntetek minden forgalmat Anglia felé. A ná­cik a legtuóbb is lelőttek egy személyszállító repülőgépet s további támadásokkal fenye­­getődznek. Amig Berlinnel valamilyen újabb megállapo­dást nem sikerül létesíteni, a hajóforgalom is szünetel. Német mérleg STOCKHOLM. — Német­ország beismerte, hogy Nor­végiában 178 embert végez­tek ki, 3500 norvég foglyot Németországba küdtek és a Grini norvégiai koncentrációs táborban 3000 ember sínylő­dik. 700 zsidót deportáltak Norvégiából. Angol gyermekek Lisbonban LONDON. — Amerikából 350 gyermek érkezett Lisza­­bonba. Az angol gyermeke­ket a háború kezdetén küld­ték el a bombázás veszélye elől. Hivatalos helyen azt hi­szik, hogy hosszabb ideig kell a gyermekeknek a portugál fővárosban maradniuk, mivel hazahaj­ózásukra egyelőre gondolni sem lehet. Öngyilkos Hitler-jelölt CHUNGKING.­­ A tokiói rádió jelentése hírül adta, hogy Sigo Nakano, a japán náci­ fasiszták vezetője hara­kirit követett el. Az öngyil­­kosság oka nyilván az, hogy nem sikerült neki régi terve szerint a japánok Hitlerje lenni. ----------------­Tífusz Kárpátalján LONDON.­­ Az Ungvá­­ron megjelenő Kárpáti Hír­adó írja, hogy a vármegyei főorvos jelentése szerint Mun­kácson két, Beregszászon egy személy halt meg tífusz kö­vetkeztében. A szobrászat remekművei alkotják a keretet az angol légelhárító ágyú körül, melyet Caserta, Olaszország környékén állítottak fel a nácik ellen. . Argentínában tetőfokát érte el a feszültség BUENOS AIRES.­­ Az­ ország minden részéből ér­kező hírek megerősítik a fő­városiak azon véleményét, hogy rövidesen nagy esemé­nyek várhatók. Tévesen ítélik meg a hely­zetet azok, akik a nagy csend­ből megnyugvásra következ­tetnek. Ellenkezőleg, a fe­szültség erősbödik és a kitö­rés elkerülhetetlen. Nem változtatott a hely­zeten semmit a­ múlt héten keresztülvitt személycserék a kormányban. Téves volna azt hinni, hogy a lemondott mi­niszterek valamelyes baloldali irányzatnak voltak a hívei. Az újak azonban határozott­sággal a legszélsőbb fasisz­ták soraiból kerültek ki. Pekninger új belügyminisz­ter például sohasem titkolta náci voltát. A hadseregben nem ismertek nála nagyobb fasisztát. Zuviria igazságügy­miniszternél sem más a hely­zet, ő különben a náci saj­tónak legszorgalmasabb toll­­forgatója.­­ Köztudomású, hogy Hugo West néven meg­jelenő förmedvényeknek az ú­j igazságügyminiszter a­­ szerzője. A minisztertanács­nak kilenc tagja közül egyéb­ként öt katonatiszt. A lakosság ezzel szemben mind nagyobb mértékben nyugtalankodik a vidéken. A munkáspártok és radikális mozgalmak vezetőinek százai vannak bebörtönözve. Ezek az intézkedések csak nagyobb elégedetlenséget váltottak ki az ország minden részében. A kirobbanást minden percben lehet várni. Óriási éhínség Indiában CALCUTTA. — Indiában óriási éhinség pusztít. Vis­count Wawell, India alkirá­­lya, az indiai hadsereghez fordult, hogy legyenek segít­ségére a bengáliai kormány­nak az éhinség következtében beállott szükséghelyzetben. Segélyprogramot állítottak össze az éhező lakosságnak. A bengál kormány pihenő táborokba fogja küldeni Cal­cutta éhező népét és ott élel­met és megfelelő orvosi keze­lést adnak a szenvedőknek, amíg felépülnek. November 2, 1943 Külföldi hírek Rommel­­ nagy támadása Tito ellen CAIRO.­­ A Free Yugo­slav rádió jelentése szerint a németek Szlovéniában és Montenegróban erős táma­dásba mentek át. A Felszabadító Hadsereg legutóbbi jelentése megemlé­kezik arról, hogy Djukano­­vitch tábornokot, Mikhailo­­vitch egyik alvezérét elfog­ták. Nem állapítható meg a jelentésből, hogy az elfogott tábornok kinek az oldalán harcolt. Az elfogatás helyéről arra kell következtetni, hogy a németek által megindított támadásban vett részt Dju­­kanovitch és így került Tito fogságába. ALGIER: — Szövetséges repülők eredményesen bom­bázták a Kos szigetére kiha­józott német csapatokat. Bepillantás a jövőbe Nem vagyunk jövendőmondók és nem óhajtunk jósolni. Tények, illetve kéziratok, cikkek, regé­nyek, elbeszélések, versek százai, hatalmaznak fel bennünket arra, hogy kijelentsük: A “Magyar Jövő” 1944-es nagy Képes Naptár­ Évkönyve szebb, nívósabb, élvezetesebb és tanul­ságosabb lesz, mint valaha. Ezt a kijelentésünket annak tudatában tesszük, hogy a múlt évi Naptárunk az utolsó példányig elfogyott és százszámra kaptuk a dicsérő, elismerő leveleket. Az 1944-es Naptárunk azonban még szebb, még díszesebb és tartalmasabb lesz. Mikszáth Kálmán: “FEKETE KAKAS” című teljes regényét is hozza a naptár. Továbbá: Csehov Antal, Farkas Antal, Gergely Sándor, Heltai Jenő, Illés Béla, Egon Erwin Kish, Körössi Sándor, Mihail Solokov és Mark Twain szebbnél-szebb cikkei, versei, novellái gazdagítják a Naptárt, valamint az elmúlt év eseményei, tíz cikk a nők számára, a világ minden táján a győ­zelemért dolgozó nőkről. Orvosi és tudományos cikkek, politika, az adózás problémája és száz más érdekes olvasnivaló. — Már készül, már nyomás előtt van, már jön A MAGYAR JÖVŐ­KÉPES NAPTÁR­ ÉVKÖNYVE AZ 1944. ÉVRE

Next