Magyar Jövő, 1943. december (42. évfolyam, 5602-5623. szám)

1943-12-01 / 5602. szám

2 MAGYAR JÖVŐ HUNGARIAN DAILY JOURNAL Published dally except Sunday, Monday and certain Holidays by the Hungarian Dally Journal Publishing Co. Published at 113 East 14th Street New York 3, N. Y. Telephone: ALgonquln 4-6875 Editor: J. ROMÁN szerkesztő Manager: S. RÁKOSI ügyvezető Subscription Rates: USA, Canada, So. America, Mexico, Cuba 6 dollars one year, 3 dollars Six months, $1.75 three months. Single copies 3 cents. (In New York City 7 dollars one year, $3.50 six months, 2 dollars three months). Előfizetési árak: ka Egyesült Államokban, Canadában, Mexicoban, Cubában, Délameriká­­ban egy évre 6 U, S. dollár, félévre 3 dollár, bárom hónapra $1.75. Egyes szám ára 3 cent. — (New York városában egy évre 7 dollár, félévre $3.50, negyedévre 2 dollár. TOtcntered aa Second Claas Matter May 10, 1943, at the Post Office of New York N. Y.under the Act of March 8, 1879”. CSELEKEDJEN, ELNÖK ÚR! (Folytatás az 1-ső oldalról) Tudomásunk van például arról, hogy magukat ameri­kaiaknak valló egyének azt mondták, hogy ők megölnének minden foglyul ejtett amerikai pilótát, aki részt vett Berlin bombázásában. Tudomásunk van nagymérvű vallási elítéletekről a had­sereg magasabbrangú tisztjei körében is. Tudomásunk van az antiszemitizmus terjedéséről kulcs hadiiparokban, mint az optikai, repülőgépgyár és acéliparokban. A nácik hatalomrajutásának példája kell, hogy intésül szolgáljon nekünk. Fasiszta jelenségek szórványos meg­nyilvánulását nem szabad alábecsülnünk, mert amikorra ezek a jelenségek nagyobbra nőttek, akkor már a társada­lom szervezetét súlyosan aláásták. Ezért kérjük Önt, Elnök Úr, hogy cselekedjen, és csele­kedjen MOST! Ugyanakkor engedtessék meg nekünk annak megemlí­tése, hogy a kormány végrehajtó szerveinek némelyike, még­ha szándéktalanul is, néha közvetett vagy közvetlen bátorí­tást nyújt az Amerika-ellenes mozgalmak szervezőinek. Az a tény, például, hogy Habsburg Ottó visszaélhet a szólásszabadsággal és szabadon hirdetheti, hogy a Horthy­­kormány, mely hadat üzent Amerikának, az egyedüli helyes politikát követte, felbátorítja Horthy és Hitler itteni ba­rátait. Az a tény, hogy oly csoportok, mint a Magyar Szövet­ség körül összeverődött elemek szabadon folytathatják an­tidemokratikus és antiszemita összeesküvésüket, szintén bá­torítás nemzetünk halálos ellenségei számára. Erőteljes és azonnali intézkedés kormányunk végrehaj­tó szervei részéről szétverné a nácizmus e kezdő megmoz­dulásait. Erőteljes és azonnali intézkedés a végrehajtó kormány­közegek részéről jeladás volna népünk leglojálisabb rétegei számára, a nagy munkásszervezetek számára saját nagy offenzívájuk megindítására a fasizmus mindenféle és fajta ügynöke ellen, a széthúzás és gyűlölet terjesztői ellen. Ezért kérjük önt, Elnök Úr, hogy kezdje meg az álta­lános támadást a fasizmussal rokonszenvezők ellen, miköz­ben hadaink győzelmesen folytatják a támadást a külső fasizmus ellen. PILLANATFELVÉTEL: Most kezdődik csak igazában! Most dől a nácivilág romba! Már készülnek az elnyomottak A végső nagy forradalomra! (BUJDOSÓ MAGYAR). MŰSOROS EST A BRONXBAN A Magyar Jövő barátai rendezésében December hó 11-én, szombaton este 8 órái kezdettel TÁNCCAL EGYBEKÖTÖTT NAGY noi EST a Hungária IWO Club helyiségében 809 Westchester Ave., Bronx, N. Y. Kitűnő program. Union zenekar. Vacsora. Hűsítők. Jegy ára elővételben 75 cent. A pénztárnál 85 cent Fizessen elő a kanadai magyarság harcos antifasiszta lapjára. A KANADAI MAGYAR MUNKÁSRA Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési ár egy évre Kanadában $2.00. U. S.-ben $2.50. KANADAI MAGYAR MUNKÁS F. O. Box 154, General P. O. Toronto, Canada. MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal)_____ A borzalmak völgye A nácik kievi tömeggyilkosságának részletei KIEV.­­ Minden eddigi náci gazságot felülmúló bor­zalmakról adnak hírt a hely­színen megjelent külföldi ha­ditudósítók. Kievben most állítják ösz­­sze azon német gonosztevők névsorát, akiknek lelkét másfélszázezer ártatlan em­ber borzalmas kiirtása ter­hel. A United Press tudósí­tójának jelentése szerint Kiev kétszázezer zsidó lakos­ságából ma hat van életben. Kiev zsidóságán kívül majd­nem haso­nló mértékben gyil­kolták ki a város többi lako­sainak nagy részét. Amint a mostani vizsgá­lat során megállapították, hosszú időn keresztül a náci tisztek büszkélkedtek galád gyilkosságaikkal, mikor azon­ban a Vörös Hadsereg köze­ledett a városhoz és értesül­tek arról, hogy a Szövetséges kormányok megtorolni ké­szülnek a gonosztetteket, igyekeztek a bűncselekmé­nyek minden nyomát eltün­tetni. A nyomok eltakarítása a vizsgálat adatai szerint nem volt könnyű feladat. Nem ke­vesebbről volt szó, mint ki­­ásatni a tömegsírokból a le­gyilkoltak tízezreit és azok holttesteit nyomtalanul fel­égetni. Megbízható szemtanuk megállapítása szerint még 1941 szeptember havának utolsó napjaiban a várost megszálló német katonai pa­rancsnokság ■ az utcára ren­delte a zsidókat, kommunis­tákat és orosz hivatalnoko­kat. Meghagyták mindnyá­juknak, hogy élelmet és ru­házatot hozzanak magukkal, mert a városból el lesznek szállítva. Több mint hat­vanezer zsidó gyülekezett így össze a város utcáin. Német katonák első­sorban mindent elraboltak tőlük és azután a város végén sírgödröket ásat­­tak velük és azok szélén gép­fegyverekkel felszakad­ták őket. A borzalmas gyikosságtól nem kímélték meg a nőket, öregeket, gyermekeket sem. Akit a golyó ért, behányták a gödörbe, csak a ruhájuktól fosztották még meg őket. Egyébként nem törődtek semmivel, így bizony sok ele­ven ember került a közös sír­­gödrökbe. Hasonló sors érte a város tereire parancsolt oroszok tízezreit. Az egész város ezután egy siralomházzá vál­tozott. Sokan, akik nem tud­tak előmenekülni, a házak romjai alatt a pincékben rej­tőztek el. Amikor a Vörös Hadsereg bevonult, sokakat csak segítséggel lehetett ki­hozni. Legnagyobb részük ritkán jutott eledelhez, ezért csak csonttá aszott testük maradt meg. Sok ezerre megy azonban azoknak a szá­ma, akiknek csak holttestére akadtak rá. A németeket a kipusztí­­tott város gyásza nem za­varta. Dőzsölés közben sok­szor kérkedtek a gyilkossá­gokkal. Ez év augusztus hó 14-én azonban megjelent Oberbanfuehrer R­ad­omsky egy párt náci katona és több száz orosz hadifogoly kísére­tében. A város határában levő sírgödrök felásása azon­nal megkezdődött. Csak vé­letlenül maradtak életben hárman azok közül, akik eb­ben a szörnyű munkában résztvettek. Ezek beszélték el, hogy a rothadt hullákat csákánnyal kellett kivenni és halomra rakni. A holttestekből összera­kott máglyákat petróleum­mal öntötték le és felgyújtot­ták. Mikor a borzalmas lán­gok magasra emelkedtek, na­gyobb tömegben érkeztek né­met katonák. Amint egy máglya elhamvadt, az ott dolgozó orosz hadifoglyot le­mészárolták és a tűzbe dob­ták őket.. Az éj leple alatt három hadifogolynak sikerült csak a borzalmas haláltól megme­nekülni. Ezek rémes jelene­teket beszéltek el arról, mily módon kényszerítették őket az őrjítő munkára. Azok a haditudósítók, akik ma Kievben ezen borzalmak adatait a hivatalos vizsgáló bizottsággal együtt gyűjtik, azt állítják, hogy a nácik kievi gazságai felülmúlták a háború minden eddigi borzal­mát. A városban különben német megszállás alatt a ná­ci gazságok folytán közel nyolcszázezer ember pusztult ra az angol birodalom egész et, ami számbelileg felülmúl­­háborús veszteségét. Ehhez hasonló borzalmaknak volt a színhelye Kiev környéke. Tito támad a partvidéken LONDON." A Tito csapa­tainak sikerült az Adria északi partjain visszaszorí­tani a nácikat. Különösen erős harcok voltak Fiume vi­dékén, melyben a németek nagy veszteségeket szenved­tek. Dalmáciában a néme­tek újabb megerősítéseket kaptak és erős ellenállás után nagy veszteségek árán kisebb tért nyertek. ANKARA, Törökország.­­ A múlt heti nagy földrengés, amely Ankara környékén volt, az eddigi jelentések sze­rint 1,800 embert ölt meg és 2,000 embert megsebesített. Nagy az anyagi kár is. Mi lesz a háború után? A második világháború vé­ge még messzi van. De ahogy közeledik, mind égetőbbé vá­lik az a kérdés, hogy mi is lesz a háború után? A tartós békét fogja-e élvezni az embe­riség, vagy csak pihenés lesz egy kis ideig, éppen úgy, mint volt az első világháború után. Amerikának fontos sze­rep jut a háború utáni idők kialakításában. Nem arról lesz szó, hogy a világ vezető szerepét akarjuk magunkhoz ragadni és arról sem, hogy hatalmunkat és intézménye­inket más nemzetekre akar­juk kényszeríteni. Az igazi feladat abban áll, hogy ki tudjuk-e részünket venni a tartós béke megteremtésé­ben. Amerika népe meg kell értse a követendő ösvény ne­hézségeit. Szem előtt kell tartsa, hogy mik voltak a második világháború okai. Tudnia kell, kormányerőinek milyen lehetőségei vannak a béke felépítésében és milyen változtatásokra van szüksége, ennek elérésére. A Szövetséges Nemzetek nemzetközi őrködő bizottsá­got létesítettek, hogy az ag­­gressziót legyőzzék. Minden formalitás nélkül, a teher na­gyobb részét és a vezető sze­repet azok vállalták maguk­ra, akiknek legnagyobb kato­nai s termelési hatalom állott rendelkezésükre — Anglia, Oroszország, Kína és az Egyesült Államok. Ez a négy hatalom megegyezett Moszk­vában és elhatározta, hogy az őrködő nemzetközi bizott­ságot egy állandó nemzetközi kormányzat legkevesebb két pontban különbözni fog. Az egyik pont lesz az, hogy szük­ség esetén erővel fogják meg­akadályozni az újabb ag­­gressziót. A másik pont az lesz, hogy azok, akiknek a birtokukban lesz ez az erő, ténylegesen használni fogják azonnal, hogy megakadályoz­zák a romboló világháborút. A Népszövetség tagjai azt képzelték, hogy ha papíron megfenyegetik az aggresszív népeket, akkor azok meg fog­nak ijedni. A legyőzött nemzetek egye­düli reménye egy újabb ag­­gresszivitásra csakis a négy nagyhatalom közötti egyet­értés megbontásában lehetsé­ges. Ha Anglia és Oroszor­szág nem fog együtt marad­ni, ha az Egyesült Államok és a Szovjet Unió közötti barát­ság lazulni fog, akkor min­den győzelmünk ellenére, az ellenség győzött. Éppen így áll a dolog Kínával is. Ellen­ben, ha a négy nagyhatalom együttműködése szilárd lesz. Az Egyesült Nemzetek összetartása a béke garanciája ha a Tengely katonai erői állandóan abban a tudatban lesznek, hogy ugyanazzal a négy nagyhatalommal talál­ják magukat szemközt, mint akiktől vereséget szenvedtek, akkor még arra sem lesz le­hetőségük, hogy a hazájuk­ban hatalomra jussanak. Ami pedig az összes szö­vetséges nemzeteket illeti, őket sem lehet számításon kí­vül hagyni.. Nem építhetünk fel egy olyan világot, amiben nem­­vesszük számításba Franciaországot, Törökorszá­got, Brazíliát, Hollandiát, Svédországot és a többit. — Ezeknek az országoknak az erőforrásaira éppen olyan szükségünk van a békében, mint a háborúban. A moszkvai deklaráció meg is határozza, “az általános nemzetközi szervezet, melyik a béke­szerető államok egyen­lő fenhatóságának az elvén alapszik és nyitva van min­den ilyen állam tagságának a részére”. Lapunk hasábjain cikkso­rozat keretében fogunk fog­lalkozni az idevonatkozó töb­bi nagyfontosságú tárggyal. Elemezni fogjuk az Egyesült Államok szerepét a háború utáni világban, megtárgyal­juk, hogy mi történjen Né­metországgal és csatlós álla­maival, miképpen illeszked­hettek be azok a békeszerető népek közösségébe, mi lesz a teendő itt Amerikában, hogy ne legyen több depresszió és állandó munkaalkalom legyen mindenki számára. December ,,1, 1943 Hozzászólás Sokan megütköztek afelett, hogy a moszkvai konferen­cia­­befejezte után kiadott hivatalos deklaráció, — Ausz­triát és Olaszországot kivéve — említést sem tesz a többi európai országok további sorsáról. Legalább is: a konferencia résztvevői nem találták helyesnek, hogy publi­kálják a döntést, ha ugyan történt er­re nézve bármilyen megállapodás a moszkvai tárgyalások során. A nyi­latkozat sem a Hitler által leigázott országok, sem a mellette harcoló nem­zetek sorsáról nem tesz, említést. So­kan ezt furcsának találják, mások viszont rossz jelnek tekintik. Van­nak, akik ezt olyképpen magyarázzák, hogy a három külügyminiszter nem tudott megállapodásra jutni, mások viszont úgy értelmezik ezt a hallgatást, hogy történt ugyan végleges döntés ezeknek az országoknak a további sorsáról, de a moszkvai tanács vonakodik azt nyil­vánosságra hozni, mivel az hideg zuhanyként hatna egyes országok aspirációira, már­pedig ezeknek az országoknak a támogatására az Egyesült Nemzeteknek egyelőre szüksé­gük van. Én nem találok semmi furcsálni valót a moszkvai nyi­latkozatban. Szerintem a deklaráció MINDENT tartalmaz, amit várni lehetett tőle. PRECÍZEBBEN MEGHATÁ­ROZNI egyes országok jövő sorsát, mint ahogy a nyilat­kozat általános jellegű kijelentései sejteni engedik, NEM IS LEHETNE a háborúnak a jelenlegi stádiumában. Föl­döntúli erőkkel rendelkező prófétáknak kellene lenniök ezek­nek az államférfiaknak, ha már most előre pontosan le akarnák rögzíteni a jövő Európa országhatárait. A há­ború befejeztéig még oly sok előre nem látható fordulat jöhet közbe, ami SEMMISSÉ, sőt olykor KOMIKUSsÁ tehetne minden előzetes kijelentést — akár biztatásnak, akár fenyegetésnek volt is az szánva. Kossuth Lajos mond­ta egyszer valamelyik írásában, hogy: “A háború olyan, mint egy táncmulatság; azt tudjuk, hogy kivel KEZDJÜK MEG a táncot, de azt nem, hogy kivel fogjuk BEFE­JEZNI.” A moszkvai határozat ELEGET mond azok számára, akik a rövid, de világos szavakból többet tudnak kiolvasni, mint a mértföldhosszú, bombasztikus szóvirágokból, ame­lyek sokat beszélnek, de keveset mondanak. A nyilatkozat csak két országgal foglalkozik név szerint: Ausztriával és Olaszországgal. Mindkettőt MINT TÍPUST állítja elénk. Olaszországa vonatkozó szavaiból pontos képet alkothatunk arra nézve, hogy mi vár az olyan országra, amelyik ÖN­KÉNT leteszi a fegyvert. Az ilyen ország számíthat az Egyesült Nemzetek támogatására minden abbeli törekvé­sében, hogy demokratikus berendezésű államként talpraáll­­jon és elfoglalja helyét az európai nemzetek családjában. Természetesen a támogatás mértéke attól fog függni, hogy mennyire őszinte és becsületes az ilyen országnak az igye­kezete, hogy a háború befejezését siettesse. Az Ausztriára vonatkozó kijelentések pedig azt a célt szolgálják, hogy a Hitler mellett harcoló országok népeit figyelmeztessék, mire számíthatnak, ha nyílt vagy föld­alatti ellentállást fejtenek ki az őket eszközökként kihasz­náló Hitlerrel szemben. A nyilatkozatnak ez a része —­az én megítélésem szerint — igen hatékony üzenet Románia, Magyarország, Finnország és Bulgária népei felé. .Fel­szólítás arra, hogy egy erélyes megmozdulással forduljanak szembe azokkal a vezéreikkel, akik Hitler szolgaságába haj­tották őket és BELSŐ FORRADALOMMAL tegyék lehető­vé az Egyesült Nemzetek számára, hogy a Hitlerrel való leszámolás minél előbb bekövetkezhessék. Azért választot­ták Ausztriát példaképpen, mert erről az országról köztu­domású, hogy nem önként hajtotta fejét a Hitler-járomba. (Folytatás a 3-ik oldalról) HOL KAPHATÓ A MAGYAR JÖVŐ 1944-ES NAPTÁRA * New Yorkban: KEREKES BROS. könyvkereskedésében, 208 E. 86th St. PAPRIKÁS WEISS üzletében, 1504 Second Ave. SPITZER FERENC Atlantic Exchange irodájában, 1351 Third Ave. GARTNER LAJOS irodájában, 207 E. 84th St. A HUNGÁRIA IWO helyiségében, 809 Westchester Ave. AZ AMERIKAI MAGYAR KÖZPONTBAN, 350 E. 81st St. AZ IWO MAGYAR OTTHONBAN, 144 Second Ave. ASTORIÁBAN Petercsák Józsefnél valamint a Yorkvillei magyar sztendeken. Vidéken: A lapunk képviselőinél, Betegsegélyző titkároknál, Munkás Otthonokban, Dalárda helyiségekben, Kultur Körökben vagy rendelje meg közvetlenül a Magyar Jövő kiadóhivatalától. A Naptár ára: 60 cent. Töltse ki az alábbi szelvényt: T. Magyar Jövő Ezennel megrendelem a Magyar Jövő 1944-es Nagy Képes Évkönyv Naptárát, amelyért mellékelve küldök ........................................ összeget. Név ... ...................................................................................................... Cim ............................................................................................................... Város...................................................................... Állam.......................

Next