Magyar Jövő, 1944. augusztus (43. évfolyam, 5771-5793. szám)

1944-08-01 / 5771. szám

2 MAGYAR JÖVŐ HUNGARIAN DAILY JOURNAL Published daily except Sunday, Monday and certain Holidays by the HUNGARIAN DAILY JOURNAL PUBLISHING CO. Published at 41S East 14th Street New tYork 3, N. Y. Telephone: ALgonquin 4-6875 Editor: J, ROMÁN szerkesztő Manager: S. RÁKOSI ügyvezető 'iMatmd u Second Clam* Matte* May 10, 1948, at the Post Office of Ne* York N. Y.nnder the Act of March 8. 1379’'. Dél-Amerika fenyeget végre az Egyesült Államok erélyes lépést tett Argen­tína pro-fasiszta kormánya ellen. Hull külügyi államtitkár memorandumot tett közzé, melyben nyíltan azzal vádolja meg Argentínát, hogy a Tengely­hatalmakat segítette. Saj­nos, még mindig nincs határozott szakítás, vagy legalább is olyan intézkedések kilátásba helyezése, amely véget vetne annak, hogy Hitlerék argentiniai fasiszta ügynöksége ká­ros aknamunkájának véget vessenek. Argentina jelenlegi kormányklikkje volt Hitleréknek az amerikai szárazföldre tolt előőrse és fenelegénye. Ez a náci poszt legelsősorban az Egyesült Államok ellen irányult. Mint a múlt háborúban, Mexikóból akarták robbantani a U. S.-t, most Argentínát készítették elő erre a szerepre. Dél- Amerrika országai közt akartak egyre nagyobb fasiszta bázist kiépíteni. Az Egyesült Nemzetek egységét akarták aláaknázni. Ezt a náci fészket és fasiszta pestist végre ki kell operálni onnan. Hisszük, hogy Cordell Hull tovább fog menni a mos­tani lépésnél ebben az irányban. Hisszük, hogy Dél-Ame­rika minden állama egységesen mögéje sorakozik s leg­alább úgy körülblokálják ezt a pestist, hogy ne mérgezhesse többé a levegőt az amerikai szárazföldön. Az a javíthatatlan G. B. S. Georg Bernard Shaw már megint rosszalkodott. A vi­lághírű stb. , stb. K­ish­iró 88 éves s ahelyett, hogy azt mondanánk róla, hogy második gyermekkorát éli, inkább azt mondjuk, hogy nem tudott felnőni. Mindig szellemes, mindig meglepő, mindig van mondanivalója, sokszor hasz­nos módon is viselkedik, de olykor-olykor kisiklik s minden jóakarat mellett is káros kijelentésekkel traktálja a vilá­got.­­ Tisztelet-becsület a 88 évének, de amiket most leg­utóbbi melegében bökött ki, telve van ellentmondásokkal. Néha az az embernek a benyomása, hogy egy szellemes mondás érdekében képes feláldozni az édesanyját s ez lesz szégyenfolt nagyságán. Legutolsó kijelentései ezek: Úgy kell bánni a legyőzött Németországgal, mint egy megsebesült katonával, mindent meg kell­ tenni érdekében, hogy felgyógyuljon. “Nem lehet megbüntetni a vezetőket azért, mert háborús vezérek vol­tak. A nácizmust nem lehet kiközösíteni már azért sem, mert mi angolok és amerikaiak is meg vagyunk mártva a názizmusban.” Milyen szánalomraméltóan tudománytalan itt a nagy­­tudományú nagy ízó. Azért mert sorainkban is vannak nácik, ezért nem kell kipusztítani a nácizmust? Ez csak azt jelenti, hogy vagy egymásután vagy egyszerre, ha lehet, ki kell irtani úgy a külföldi, mint a belföldi nácizmust is. Úgy látszik elfelejtette az összes történelmi leckéket. Azt is mondja, hogy a nácizmus ideológiáját nem sza­bad betiltani, mert ezáltal csak jobban el fog terjedni. Shaw most egyszerre nem hisz a nevelés nagy erejében. De már szinte nevetségesnek tűnik az ember, hogy szóba áll ily­­fajta kijelentésekkel. Látszik, hogy életét nem messzire tervezi a javíthatatlan és könnyelmű géniusz. De az se látszik, hogy az ember közösségével sokat törődne. És ezt egy kis szomorúsággal áll­apítjuk meg. Magyar üzletemberek nyilatkozatához Tegnap volt a demokratikus érzelmű amerikai polgár­ság tömegtüntetése a Magyarországon dúló Horthy-Sztójay tömegmészárlások ellen. De ezt az antifasiszta egységről tanúskodó állásfoglalást megzavarja néhány disszonáns hang. Ez ellen a szégyenletes dissonancia ellen áll ki az a nyilatkozat, amely a Magyar Jövő minapi számában jelent meg. A kocka elvettetett! A hólapda megindult, hogy a hegy lábánál már fenyegető lavinaként söpörjön végig magyar Amerika fasiszta tendenciájú lovagjainak sötét gyülekeze­tén. A magyar zsidóság kebeléből egy csoport, amely főleg gyárosok és üzletemberekből áll, felemelte tiltakozó szavát a ligonieri konvenció antiszemitizmustól habzó náci szel­leme, az Amerikai Magyar Szövetség néhány fasizmusban utazó vesztőjének áldatlan tevékenysége és egy elvetelmült zidó pap megdöbbentő quislingeskedése ellen. Ez a gyárosok, üzletemberek csoportja tiltakozik az ellen, hogy egy magát zsidó rabbinak nevező egyén, Dr. Lányi György (és utazó­társa, Dr. Márk Béla), pucér ön­érdekből megnyalja a kancsukázó kezet s feltolja magát a magyar amerikai zsidóság szószólójának a zsidóság létér­dekeit érintő tragikus ügyekben. Ez az egyén úgy kíván szószólója lenni az itteni zsidóságnak, hogy a zsidóság leg­nyíltabb ellenségeit igyekszik fehérre mosni azzal az alá­zatossággal és szolgálatkészséggel, amely normális ember előtt a hihetetlenséggel határos. A Magyar Jövő csak a legőszintébb helyesléssel s igaz örömmel emeli meg a kalapját a magyar üzletemberek cso­portjának bátor s logikus kiállása alkalmából s az a véle­ménye, hogy egy ilyen megmozdulásra nemcsak hogy szük­ség volt, de mozgalmukat, amely a magyar amerikai életet megtisztítani kívánja a salaktól, folytatniuk kell, ameddig céljukat el nem érik. A Magyar Jövő üdvözli ezt a zászló­­bontást is; támogatásával nem fog fukarkodni a demokrá­cia közös ellenségeivel szemben. MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal) Új, szörnyű éhínség réme fenyegeti India népét KOLERA FENYEGET MILLIÓKAT Az egész világot megrázta­ az az éhínség, amely a múlt évben pusztított India 370 millió főnyi lakosa között. Ebben az évben is hasonló éhínség fenyeget. Valószínű­leg már az ősszel jelentkezni fog ennek a legborzalmasabb pusztításnak a réme, ha gyors segítség nem érkezik. Élelem alig van. Ami van, annak árai megfizethetetle­nek. Milliók között pusztít már a kolera, himlő és ma­lária. Ez a helyzet Indiában, L. A. Dange, az Indiai össz-szak­­szervezeti Tanács elnökének nyilatkozata szerint. Jelenleg Londonban van, ahol segítsé­get keres a roppant veszély elhárítására. Dange szerint az éhínség rosszabb, mint a múlt évben volt. 20,000 bányász hagyta el a bányát, mert sem élelmük, sem ruhájuk nem volt többé. Átlagos havi keresetük $4.50. Kolera és halál Bihar tartományban, Ben­­gáltól nyugatra, június első hetében már 9,481 ember be­tegedett meg kolerában, akik közül kevésnek a megmenté­sére van remény. 75 százalé­kuk már meghalt. Az egész Bengálban 20 mil­lió embert fenyeget a kolera az éhínség következtében. Chittagong és Mimenshing kerületekben a lakosság 70 százaléka pusztult el maláriá­ban. Kerala tartományban, Cey­lon fölött, 12 millió ember szenved akut éhínségben 18 hónap óta. A lakosság egyet­len és legközönségesebb élel­me, a rizs, is hiányzik. A fe­kete piaci árak fantasztiku­sak. .Valahol, híres indiai nem­zeti költő, aki Keralában Mangalam szigeten él, ezt írja: “Nem volt egy kanálnyi rizs, amivel egy falat húst le­hetett volna elkészíteni és a betegeknek adni. Nincs petró­leum a házakban. Nincs ruha a teljesen lerogyott emberek testének takarására. Még csak egy darab fa sincs, ami­vel tüze lehetne gyújtani.” A gyermekek közt pusztít a rém Cachin faluban, Keralában, az iskolákat lezárták. Vagy 500 gyermek betegedett meg fekete himlőben és azok kö­zül 300 meghalt. Az összes elemi és magasabb iskolákat­­ le kellett zárni. Kunyhókban teljesen kipusztult családok utolsó tagjai fekszenek teme­­tetlenül. Munkásoknak és halászok­nak három hónapig kell nehe­zen dolgozniok, ha kunyhóik tetejét meg akarják foltozni. Harc a hulladékért Kannaprehis faluban 600 férfi és nő, hindu és mohame­dán, apró gyermekek mász­kálnak elhagyott földeken, hogy hajlékot találjanak. A szörnyű állapotban lévő emberek a kutyákkal és mar­ha csordákkal harcolnak egy darab rothadó élelemért. A különböző hazafias szer­vezetek megteszik a tőlük tel­hetőt, hogy némi élelmet és orvosszert teremtsenek elő a szenvedő embereknek. Újságokat betiltanak, külö­nösen progresszív újságokat, mert megírják a tényeket és segítséget sürgetnek az éhe­zőknek. Parnamboodiripal új­ságírót letartóztatták, mert cikkében arról írt, hogy a kormány mit sem tesz ebben a rettentő helyzetben. Bengálban létesítettek 70 segélybizottságot, de mit használhat ez, amikor csak ebben a tartományban 20 mil­lió betegnek kellene segély és orvosság ? Aki a spanyol guerillák vendége volt Spanyol bujdosók hegyekben, erdőségekben számlálják a szabadsághoz vezető napokat Egy amerikai kereskedel­mi tengerész beszélt, akinek hajója egy dél-spanyolországi kikötőben vesztegelt néhány napig. A tengerészek örül­tek, hogy szárazföldön tar­tózkodhatnak, és aki tehette, a város egyetlen szállodájá­ban szobát bérelt és dolga nem lévén, a város utcáin kó­borolt. A spanyol csendőrök nem vették szívesen a tétlen ame­rikai matrózokat és gyanús szemmel figyelték minden mozdulatukat. Nem is tar­tott soká, míg a tengerészek megtudták, hogy miért oly bizalmatlan velük szemben a spanyol hatóság. A várostól nyugatra egy hegylánc vo­nult végig és a hegyeket pe­dig guerilla csapatok szállták meg. A guerillákat még 1936 ban, a polgárháború idején, szervezték meg, közvetlen a lojalista csapatok leverése után. Kezdetben csak keve­sen voltak, ellenben minden egyes guerilla megesküdött, hogy míg él, nem hagy fel a Franco­ elleni harccal. Az amerikai tengerész las­sanként sok mindent megtu­dott a guerillákról. A város lakosságának nagy része gyű­lölte Francot és amikor Hit­ler megkezdte a háborút az egész világ ellen, a város fia­talsága, férfiak és nők ve­gyesen, kiszöktek a hegyek közé és beálltak a szabadcsa­patokba. És mivel a gueril­lák­ több ízben támadást in­téztek a város ellen, a csend­őrség előtt minden idegen gyanús volt. Az amerikai tengerész alig töltött el egy napot a város­ban, mikor egy átutazó ame­rikai csoporttal ismerkedett meg, akik Gibraltárnál dol­goztak és elbeszélgettek a spanyol viszonyokról. Időköz­ben megtudták, hogy a vá­ros közelében van egy játék­­kaszinó, a társaság tehát egy autót bérelt és elindultak sze­rencsét próbálni. Alig értek ki a városból, a hegyek közé, fegyveresek feltartóztatták a kocsit. Az amerikaiak sejtették, hogy guerillákkal van dolguk, mert a támadók rendkívül erősen fel voltak fegyverkezve. Az autó soffőrje is megerősítet­te a feltevésüket. Meglehetősen durván bán­tak velük a támadóik, ellen­ben mikor a soffőr kijelentet­te, hogy a társaság amerikai és a kijelentést útlevelekkel is bizonyították, a guerillák barátságosan kezelték őket, de mivel a guerillák nem tud­tak angolul és az amerikaiak nem tudtak spanyolul, tár­salgás tehát nem kezdődött meg közöttük. Később a soffőr elmondta, hogy a guerillák nagyon is sokra tartják az amerikaia­kat, mert Hitler és a fasiz­mus ellen hadat viselnek, a­mely az ő szemükben egyen­rangú azzal, hogy Franco el­len harcolnak. Az amerikaiak nem vehet­ték útjukat vissza a városba azonnal, mert a soffört enni­valók és orvosszerek vásárlá­sával bízták meg a guerillák. Míg a sofför a városban járt, addig az amerikaiak a gueril­lák vendégei voltak. Akadt egy, aki tudott valamit ango­lul, és ettől tudták meg az ameriaiak, hogy a guerillák fegyverben nem szenvednek hiányt, élelem és orvosszer azonban nagy gondot okoz nekik. Mielőtt eltávoztak volna, az amerikaika összadtak 100 dollárt. A guerillák megkö­szönték azzal, hogy a spanyol népköztársaság feje fogja ne­kik a kölcsönt visszaadni. A Spanyolországot járt ten­gerész így fejezte be a törté­netet : — Nincs kizárva, hogy egy­szer vissza is kapom a pénzt. Az Egyesült Nemzetek küzdelmeiről elsőkézből származó információkat szerez be két szovjetorosz haditengerész­től Vern Pard­ow, a Los Angeles CIO tanács tagja, aki az interjúról rádióbeszédet mondott el. A tikos fegyver, amire Adolf nem számított L­EVELEK Az olvasóktól Tisztelt Szerkesztőség! “Egy percig sem hallgat­hatunk tovább” nyilatkozat aláírói előtt tisztelettteljesen megemelem kalapom. Ma dél­előtt, amikor a Magyar Jövőt kezembe vettem és elolvas­tam a nyilatkozatot, higgyék el, büszke voltam. Büszke voltam arra, hogy magyar zsidó vagyok, de még jobban arra, hogy EMBER vagyok, közösséget vállalhatok azok­kal, akik kiállottak a porond­ra EMBERSÉGÜK ÖNÉRZE­TES megvédésére. Nagyon jól mondták: a Quislingeske­­dés ideje lejárt! Aranyigaz­ság. Igen, közeledik az idő, amikor az Igazság győzedel­meskedik és az árulók, a konc­esők elnyerik méltó büntetésüket. Joseph Roth, Bronx, N. Y. Van egy kávéházi asztal, ahol... .11 '? Szerkesztő úr! Van egy kávéházi asztal, ahol egynehányan Hitler me­nekültjei, gyakran megvitat­juk a világ gondját. Legked­vesebb témánk: “Mi legyen Németország büntetése ” . Egyikünk minden ötödik né­metet ki akar végeztetni. A másik ezt kevesli. Egy wieni asztaltársunk ijedten kérdi, vájjon Ausztria ebből a szempontból német-e. Egy Goethe imádó és Wagner ra­jongó félve jegyzi meg: van jó német is. Mi lehurrogjuk kórusban, a jó német, a ha­lott német. Egy másik nagy­német gúnyosan kérdi, Hor­thy jobb, mint Hitler? Mi le­gyen magyar bűnösök bünte­tése? Ez a kérdés gondolkozóba ejt. Megbüntetni a bűnösö­ket, németet, magyart ke­gyetlenül. Kiirtani a bűnös szellemet, kioperálni a nem­zet testéből a fekélyt, még ha egy darab egészséges hús is vele vágódik. Ez mind rendben volna. De hogyan lehet egy nemzetet megbün­tetni? Vizen és kenyéren tar­tani, hogy a közös szenvedés eggyé kovácsolja őket? Meg­szállni, mint a cári Oroszor­szág a lengyeleket, a Bach­­korszak a magyarokat, hogy gyűlölni tanulják börtönük őrét? Mi lesz, ha éjszaka rálőnek az amerikai katoná­ra és letépik a csillagos lobo­gót? Viszonozzuk Lidicet, túszokat lövessünk agyon? A chicagói újságok nem fog­ják-e követelni, hogy hozzák haza a fiainkat azonnal. Megbüntetni egy nemzetet, nem jól hangzik. Nevelni, átképezni sokkal jobb. És ez az, amit tenni kell. Az első leckét mi magyar szóval úgy mondjuk, meg kell őket taní­tani emberségre. Mint a fa­lu izgága, kötekedő legényét, akinek mindig a más szerető­je kellett. Addig ütötték a fejét a falhoz, míg azt nem mondta “elég”. Hogy emlékezzék és lehes­sen mire emlékeztetni. Ne­kem ez jut eszembe mindig, ha az unconditional surren­der, feltételnélküli megadás értelmét keresem. Hogy Né­metország emlékezzék és le­hessen mire emlékeztetni. Az átképezés többi részét én reá bíznám a jó németek­re. Amikor már a lengyelek, csehek, szerbek és a többiek belefáradtak a bosszúállásba, amikor már minden bűnös németet bíróság elé állítot­tak, még mindig maradni fog vagy hetven millió. Hány mil­liónak kellene elpusztulni, hogy eltűnjön a porosz szel­lem? Viszont hány százalék irányítja egy nép politikáját? Nem merek tíz százaléknál kevesebbet mondani. Nos ad­juk meg a lehetőségét an­nak, hogy ez a tíz százalék terelje helyes útra a német népet. Mi azonban legyünk résen, vigyázzunk. Watch out. Mint ahogy nagy égés után a tűzoltó még sokáig ort áll, hogy csirájában fojtson el minden kis lángot, minden hamu alatt lappangó tüzet. Watch out. Repülőgépei a fejünk felett. Vigyázzunk a jó németekre, a báránybőr nem-e farkast takar. Vigyázzunk a nemzetközi kartellekre. Van idő, mikor a felgyülemlett áru vevőt, a pénz elhelyezést keres s ilyen­kor 70 millió fogyasztónak hamar megbocsátanak. Watch out. Egy bizonyos. Van más ország is, ahol más az álla­m­forma, ahol nem demokra­tikusak az intézmények, még­sem üzentünk háborút... S nem lett volna háború Né­metországgal sem, ha nem törekedne világuralomra, ha a nacionalszocializmus csak cél maradna és nem eszköz. A világ népei békében akar­nak élni, a kicsik úgy, mint a nagyok. Németország egy emberöltő alatt négy háborút kezdeményezett. Vigyázzunk, hogy ne kezdehessen egy ötö­diket. Nem könnyű feladat. A világ változik és akik ma el­lenségek, holnap szövetsége­sek lehetnek. De ha nem bírunk száz, vagy legalább ötven háború mentes évet biztosítani a következő nem­zedéknek most sem, a mi lel­künkön szárad az elesett mil­liók hiába ömlött vére. Nekem az az érzésem, hogy Hitler és Horthy nem vélet­len, hanem a junkerek és gentryk produktuma. De er­ről, ha érdekli, talán majd máskor, mert ez a levél már úgyis hosszúra nyúlott, ami­ért illő tisztelettel bocsána­tot kérek. Szives László, New York. August 1, 1944 UMOJI SQUARE OPTICAL 147 FOURTH AVE. (A Union Sq.-nél) SZAKÉRTŐ SZEMVIZSGÁLAT Phone: GR. 7-7553 N. Schaffer, Wm. Vogel — igazgatók AZ I.W.C. HIVATALOS SZEMÉSZE Vásároljon bizalommal! GROSS BROS. Liquor Store (Italüzlet) 33 First Ave., New York Telefon: UK. 5-7713 License No. L. 1342 MRS. HERBST “A réteskészítés legnagyobb mestere** MINDIG HÁZILAG KÉSZÜLT RÉTESEI A LEGFINOMABB CUKRÁSZ SÜTEMÉNYEI ÉS POMPÁS TORTÁI állandóan frissen kaphatók reggel 8 órától este 12 óráig. Rendeléseket házhoz is szállítunk helyben vagy vidékre Partykra, barmu­znokra, eljegy­zésekre, esküvőkre és születés­napokra ugyancsak fölveszünk rendeléseket. 1443 - 3rd AVE., N. Y. C. 81—82 Street között Tel. BUtterfield 8­0660 Figyelj­e minden vasárnap d. u. 3-tól 3 óra 15 percig Mrs. HERBST rádió óráját a WWRL állomáson (1600 ke.)

Next