Magyar Jövő, 1944. szeptember (43. évfolyam, 5794-5814. szám)

1944-09-01 / 5794. szám

«Maidanek Vernichtungs Lager» W. H. Lawrence, a New York Times tudósítójának táviratilag dildött szemtanú jelentése a ublini náci kivégző táborról. LUBLIN, Lengyelország, 1944 augusztus 27. — Most tekintettem meg a legszörnyűbb helyet a világon: a Maidanek-i német kon­­centrációs tábort. Valóságos River Rouge ez­ a halál gyár­tására. Szovjet és lengyel hatóságok becslése szerint az utóbbi három év folyamán a né­metek itt körülbelül MÁSFÉL MILLIÓ em­bert gyilkoltak le. Bejártam az egész tábort. Megtekintet­tem a légmentesen elzárt gázkamrákat, me­lyekben az áldozatokat gázzal megfojtották; láttam az öt kemencét, melyekben a hullá­kat elégették. Beszéltem a tábor német tiszt­jeivel, akik meglehetősen őszintén beismer­ték, hogy ez a tábor valóban egy jól meg­szervezett tömegkivégző hely volt. Azt ter­mészetesen tagadták, hogy ők személyesen részt vettek volna a gyilkolásokban. Láttam azoknak a holttesteknek csontvá­zait, melyeket már nem volt a németeknek idejük elégetni, midőn a Vörös Hadsereg jú­lius 23-án behatolt Lublinba. Láttam a cson­tok elégetéséből fenmaradt hamut, úgy a ke­mencében mint a kemencék mellett felhal­mozva, készen arra, hogy kivigyék a közeli mezőkre. TÍZ TÖMEGSÍR FELBONTVA Kint voltam Krempitskiben, mely innen 10 mérföldre keletre van, ahol megtekintet­tem hármat a tíz felbontott tömegsír közül. Saját szemeimmel láttam 368 hullát, férfi­nek, asszonynak, gyermekeknek részben már oszlásnak indult hulláit, akiket egyen­ként végeztek ki a nácik különfajta ke­gyetlen módszerrel. Az itteni erdőben a hatóságok becslése szerint több, mint 300 ezer legyilkolt ember holtteste van elföl­delve. Én lehetetlennek tartom megállapítani, hogy a németek hány embert öltek itt meg. A németek kétségkívül sok holttestet el­égettek és azonkívül mostanig még nem nyitottak ki minden tömegsírt. Voltam ellenben egy raktárban — hossza körülbelül 150 láb — és itt láttam több tíz­ezernyi cipőt. A raktár fele magasságáig meg volt velük rakva. Láttam köztük egy­éves csecsemők számára készült cipőket. Legtöbbjük rossz korban volt, de láttam igen drágákat is. Az egyik Amerikából jö­hetett, mert a talpán láttam a “Goodyear well” jelzést. Megtekintettem egy raktárt Lublin üzleti negyedében, ahol több száz bőrönd és több ezer különböző ruhadarab volt felhalmozva. Beszéltem egy 42 éves német tiszttel, Her­man Vogellel, — mühlheimi származású — aki eismerte, hogy mint a ruharaktár pa­rancsnoka, az utóbbi két hónap folyamán 18 vasúti vagonnal küldött ruhát küldött Né­metországba, melyekről tudta, hogy azok Maidanekben kivégzett emberek tulajdonai voltak. “MINDENT HISZEK . . .” Ez egy oly hely, melyet az embernek sa­ját szemével kell látnia, hogy elhigyje. Én már részt vettem számos vizsgálaton a Szov­jet Unióban, ahol a németek szörnytetteit vizsgálták, de mondhatom, soha nem talál­tam magam szembe ily teljes bizonyítékok­kal, amelyek kétségkívül igazolnak minden vádat a németek bűneit illetőleg. Maidanek megtekintése után én kész vagyok elhinni mindent jelentést a né­metek szörnytetteiről, bármennyire em­bertelennek, kegyetlennek, aljasnak hangzanak is azok. A lengyel Felszabadítási Bizottság felhí­vására harmincan vagyunk itt külföldi tu­dósítók. Részt vettünk a szovjet-lengyel vizsgálóbizottság ülésein, melyen Witos, a lengyel bizottság tagja elnökölt. Lehetetlen leírnom az összes részleteket arról, amit láttam és hallottam. De azok kedvéért, akiknek nincsen alkalmuk saját szemeikkel meggyőződni e rémségekről, el­mondok itt egy esetet, melyet egy fogoly német, Hans Staub, mondott el a bizottság előtt. Ez a Staub német civilember, akit zug­piaci üzelmek miatt vezettek a németek az itteni koncentrációs táborba. A tilalom ellenére, ez a Staub egy napon beszökött a krematórium területére, és ak­kor, midőn egy tucat személlyel megrakott teherautó érkezett meg oda. Az utasok kö­zött volt egy 28—29 éves lengyel asszony. Automatikus puskás nácik őrizték őket.­­ Rájuk parancsoltak, hogy szálljanak le és vetkőzzenek le. Az asszony vonakodott ezt megtenni, ami felbőszítette Mussfeldet (a krematórium vezénylő tisztjét). Mussfeld dühösen ráordított: “Elevenen megégetlek, te. . Mussfeld meghagyta két alkalmazottnak, hogy kötözzék meg az asszonyt. Rádobták egy vashordágyra és a kemencéhez tolták. “Egy hangos kiáltást hallottam, — mond­ta Staub — láttam, amint a haja meggyul­ladt és aztán eltűnt a lángokban”. A TÁBOR LEÍRÁSA Maidanek másfél mérföldnyire van Lub­­lintől a Chelm-Krakoi országút mentén. — Messziről pont úgy néz ki ez a tábor, ahogy amerikai filmeken mutatják néha. Az első dolog, amit észrevesz az ember, az a 12 láb magas dupla drótsövény.. Villanyossággal van telítve. Belül egy csoport zöld barakkot lehet lát­ni, melyek hasonlítanak kissé azokhoz a barakkokhoz, melyekben az amerikai tábo­rokban a katonák laknak. 200 ily barakk van a táborban. 14 gépfegyver-torony veszi körül a helyet. Ahogy beértünk a táborba, az első hely, ahol megálltunk, a “Fogadó Épület” volt. Itt “fogadták” a tábor új lakóit, zsidókat, lengyeleket, oroszokat, s másokat. Itt kel­lett levetkőzniök és megfürdeniük a közeli fürdőkben, melyekben 72 zuhany volt. Gyak­ran mindjárt fürdés után bevezették őket a légmentesen elzárható termekbe, melyek­nek felső nyílásain át a németek “Zyklon B” nevű mérges gázt terjesztő kristállyal telt kannákat dobtak. A világoskék színű kris­tály gyorsan ölő gáz hamar végzett az ál­dozatokkal. Más foglyokat hetekig tartot­tak, mielőtt kivégeztek, átlag hat hétig. Megtudtuk, hogy a németek a foglyokat mindig megfürdették a kivég­zés előtt, mi­vel a meleg víz megnyitja az ember pórusait és gyorsítja a gáz hatását. A halálkamrák oldalán üveggel fedett nyílások voltak, me­lyeken keresztül a nácik figyelték a halál­tusát és tudhatták, mikor lehet már jönni a holttestek eltávolításáért. A gázkamráktól vagy egy mérföldre van az égetőkemence. Téglaépület, mely kissé hasonlít aélgyáraink olvasztó kemencéi­hez. Szénnel sűtötték, villanyerővel haj­tott fúttatóval. Minden oldalán öt nyílás volt, az egyik oldalon tették be a holttes­teket, a másikon szedték ki a hamut és élesztgették a tüzet. Minden kemence öt holttestet volt képes egyszerre befogadni. Amint értesültünk, 15 percbe került egy kemencét megrakni és 10—12 percig tartott egy holttest elégetése. A kemencék na­ponként 1,900 holttestet tudtak “feldol­gozni”. Az egyik kemence mellett cementtábla volt. Erre fektették a holttesteket égetés előtt és kiütötték az aranyfogaikat, ha vol­tak. Az égető alkalmazottjai nem fogadtak el holttesteket égetésre, ha a melle nem volt lebélyegezve arra vonatkozólag, hogy száját megvizsgálták aranyfogak végett. A Lengyel Nemzeti Bizottságnak eltökélt szándéka, hogy fentartsa Maidaneket, úgy, ahogy az most van, emlékeztetőnek a jövő nemzedék számára. Hadd tudják meg, mit műveltek a németek a hitlerizmus idején. Mr. Witos mindnyájunk értelmét fejezte ki, midőn kijelentette, hogy kár, hogy az amerikai nép nem láthatja e tábort saját szemeivel. Különösen azok, akik enyhe bé­­kefeltételeket sürgetnek a németek számá­ra. Az itteni lengyelek közt sokan azt kí­vánják, hogy azokat a nácikat, akik felelős állást töltöttek be Maidanekben, ide hozzák és itt végezték ki őket saját halálkam­ráikban. réti mulatságra készül tevelandi Munkás Dalárda relandban elismert tény egy a Munkás Dalárda­­i Mulatsága egyike a zajló eseményeknek. S évek óta a Bohemian termeiben és kerthelyi­­ben tartják ezt az igazi, magyaros, szüreti hangulattól zamatos mulatságot, melyet minden földi halandó könnyen megtalál a 4314 Clark Ave. cím alatt. Hisz’ ha már a hely közelébe ér, a finom sült kacsa illata, mely aprólékkal és rizsával a legügyesebb menyecskék által készül, könnyen elvezeti a helyszínre. A Munkás Dalárda fellépte, a csőszleányok sokasága, a Nyerges Kornélia által beta­nított gyönyörű szüreti tán­cok, Göre Gábor, Durbints sógor, cigányasszonyok és egyének­­magánjelenetei is­mét felejthetetlenné fogják tenni szeptember 10-ét a Cle­veland és környéki magyar­ság részére. Ezért már dél­után 2 órakor a kezdetén mindenki igyekezzen megje­leni. A belépőjegy csak 500. CLEVELAND ÉS KÖRNYÉKE ÉPÜLETANYAGOK PREISLER LUMBER CO. Í1 WOODHILL ROAD Cleveland, O. GA. 2400 ígjobb épületanyagok a legolcsóbban RÁDIÓJAVÍTÁS: MORELAND RADIO CO. Magyar lemezek 12525 Buckeye Road­en, amire a házban szüksége van!D­íja vitás jótállás melletti HÁZAK JAVÍTÁSA bevonatni, ház tetejét újra fedezni­­e, bádogos, plumbing­ vagy carpen­­inkára van szüksége, teljes biza­lommal fordulhat. Vincár Gyulához eral Home Improving Co. Telefon: GArfield 2400 Figyelem, clevelandi olvasók! Vásároljatok clevelandi hir­­letőinknél és hivatkozzatok a Magyar Jövőre! Ház, bútor és automobil bizto­sítás. ----- Mindenféle bonda* BÁNYAI JÁNOS 1 8*2 JEFFERSON AVE.­ECORSE, MICH. Phone: Atlantic 2021 Lakás: Atlantic 1707 GARAGE: GUARANTEE AUTO SERVICE 8701 Buckeye Road Tel.: CB. 1862 Body munkák és általános autójavítások Órajavításokat garancia mellett elvállalnak a WOLOVITS ékszerüzletében Úgyszintén órák, gyű­rük és több más ékszerek nagy választékban 11818 Buckeye Road A­ gyász szomorú perceiben megértő barátra talál IKRB ISTVÁN ÉS TESTVÉREI TEMETÉSRENDEZŐKNÉL öt ingyenes kápolna használata a gyászoló család kényelmére: 5 BUCKEYE ROAD 11713 BUCKEYE ROAD CEdar 0384 WAshington 4421 1UCKEYE SHOPPING CENTER 9007 BUCKEYE ROAD “Ahol egész családját kiöltöztetheti jutányos áron”. Áldozás és bérmáláshoz szükséges fehér ruhák, fátyolok, stb., teljes választékban fős áruk, függönyök, női tavaszi divatújdonságok, kalapok, alsónemüek. Barátságos kiszolgálás. Mérsékelt árak! MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal) Donald McKay (uniformisban), az amerikai autó­szervezetének (AFL) elnöke, aki Roosevelt elnök táma­­munkások szervezetének (CIO) jelenleg Angliában járó elnöke, elbeszélget egy angol dokkmunkással. JÓKAI MÓR ÉLETE ÉS KORA Írta: MIKSZÁTH KÁLMÁN ,­­ (164) Jókai kedvesen tudott adni. Az öreg elzüllött Dőry Já­nosnak, aki a 80-as években a folyosón lődörgött volt kép­viselőtársai közt, mikor elment mellette, egy-két tízforin­tost csúsztatott észrevétlenül a zsebébe. A szegénységre ju­tott Pap Lajosnak “Kati” név alatt küldözgetett pénzt pos­tautalványokon, a beteg Táncsicsnak azzal a kijelentéssel küldött 99 forintot, hogy a századik forintot azért tartja vissza, hogy őt mindig adósának tekinthesse. Vas Gereben, vagy a vén kópé Lauka, még mielőtt Becskerekre költözött volna, annyi összeget húztak ki belőle egy-egy tréfás kérés­sel, amennyi csak telt. Soha se haragudott, még a hálátlan­ság is mulattatta. “Ezektől az én bohémjeimtől kapom a legjobb témákat”. Sokan utaztak erszényére. Kivált most, a százezer forintos csekk óta. A szegények legjobban érzik meg a pénzszagot. Özvegyek, árvák, szélhámosok és kalan­dorok egymásnak adták a kilincset a Bajza­ utcai házban. Ott senki sem kergette őket el s Jókai legfeljebb azért pa­naszkodott, hogy nem hagyják nyugodtan dolgozni. Pedig sok dolga volt. A nemzeti kiadás zöld borítékos tömör kötetei gyors egymásutánban jelentek meg, ezeket át­nézni, némelyeket előszóval, magyarázó jegyzetekkel ellát­ni. Amellett színdarabokon törte a fejét. Mindenáron ezen a téren akart volna valami nagy alkotással visszafelelni a nemzetnek. Boldogsága táján ilyen tervek rügyeztek. Min­dig is jobban vágyott színpadi sikerekre. Zajos diadalokat szeretett. Az elbeszélő művek nyomán elvetett tetszés észre­vétlenül, lassan nő, mint az aloe és csak az élet végén vi­rágzik. A dráma egy óra múlva lombos pálmáival izmosodik és már ott a lámpáknál mindjárt meghozza datolyáit. Nem volt ez csoda. Az ember mindig azt szereti, ami­ből nem volt része. Hiszen színdarabjai is számot tesznek, de korántsem volt elsőrendű színpadi író, Szigligety, Csiky jóval felülmúlták. Sőt ami kellemetlenség érte az irodalom­ban, azt mind a színművei okozták. Néhány sikert is ara­tott, “Könyves Kálmán,“ “Az arany ember” elég sokáig ma­radtak a műsoron, de sem a szerkezetük, sem a jellemfestés, sem a kerekdedség nem erős oldaluk. Eredeti darabjai közül a “Szigetvári vértanuk” tetszett leginkább és jövedelmezett legtöbbet. Felesége alakítása hozta a sikert, amiért hálás volt iránta s ahhoz az értékes menteékszerhez, melyet a közönségtől kapott Anna szere­pében, mindjárt az első honoráriumokból egy cobolyprémes mentét csináltatott neki hatszáz forinton, ami akkor igen csinos polgári összeg volt egy ruhadarabért. A “Szigetvári vértanuk”-nál­ nagyobb hatása csak a “Czigánybáró”-nak volt, mint Strausz-operettnek mely egész Európán át megtette a maga körútját s többet jöve­delmezett volna Jókainak, mint tiz esztendeig összeirt regé­nyei, ha nem annyira gyámoltalan az anyagiakban. Egy élelmes, emberismerő bécsi ügynökség, látván a darab óriás sikereit, fölkereste Jókait és kétezer forintot ajánlott fel egyszer s mindenkorra a Jókai negyedrész ju­talékáért, mire ő aggódva kérdezte, hogy “nem-e lesz az sok?” — s átadta a jogot, — kétezer forintért vagy harminc­ezeret — abban a tudatban, hogy most az egyszer lefőzte a németet, mert pénzt kapott tőle, anélkül, hogy csak egy sort írt volna neki. (A szöveget se Jókai írta, hanem Schnitzer.) Most a “Levente” megírásába fogott, de valamely ne­hézségbe ütközvén, az első felvonásnál abbanhagyta és a tavasz elején a “Koronás gyermekek” című hosszabb regé­nyét kezdte meg folytatásokban a “Pesti Hírlap”-ban. A Braganzákról, Észtekről szólt a krónikás regény, a Habsburg-Lotharingiai házzal összefonódó királyi szemé­lyekről, nyelte a közönség, mint a mannát s gyakori levelek jöttek a szerkesztőségbe, hogy nagyobb folytatásokat kér­nek az olvasók.­­ Nyilván meg is lettek volna a nagyobb folytatások, ha a király nem neheztel Wekerlére (az egyházpolitikai kér­désekben) s ha Wekerle közvetlen egy ilyen bécsi út után fel nem jön a klubba. FDR mellett a republikánus vezér WASHINGTON. — Gifford Pinchot, Pennsylvania állam egykori kormányzója és köz­ismert republikánus vezér, meglátogatta Roosevelt elnö­köt. A látogatás után a kö­vetkező nyilatkozatot adta Pinchot az újságíróknak: “A jelenlegi nagy krízis­ben a Roosevelt és a Deweys közötti választás olyan, mint­ha választani kellene egy csa­tában kipróbált hadvezér és egy olyan újonc között, aki­nek még nem volt puska a vállán és még nem sütött el egy ágyút. Én elsősorban amerikai vagyok és csak az­után republikánus”. Halálra égette magát a forró kávéval egy 8 hónapos gyerek CLEVLAND.­­ Súlyos családi tragédia érte a Cle­veland East Sides Munkás Otthon táján közismert és köztiszteletben álló Kozma családot a múlt szombaton, augusztus 26-án, amikor Gol­die lányuknak, Mrs. Varab (Varabkanics) 8 hónapos kis­fiuk, Roger A. Varah egy óvatlan pillanatban a kály­háról magára rántotta a forró kávét és olyan súlyosan meg­égett, hogy pár órai szenve­dés után belehalt a sebeibe. A helyzetet súlyosbítja az is, hogy nagymamája, Mrs. Kozma, aki a gyermekre vi­gyázott, míg az édesanyja a gyárban dolgozott, a tragé­dia következtében olyan sú­lyos megrázkódtatáson ment keresztül, hogy a kórházba kellett szállítani. Ugyanakkor a kis­gyermek édes­apja, Andrew Varab, aki a U. S. hadseregben szol­gál, éppen most van útban Európa felé és táviratilag a Vörös Kereszten keresztül próbálják értesíteni a sze­rencsétlenségről. A szomorú eset súlyosan érintette a gyermek szüleit, nagyszüleit és az egész ro­konságot, valamint a Munkás Otthon tagjait, ahol számos jóbarátja és ismerőse van a Kozma családnak. A kis holttestet kedden reggel temették el nagy rész­vét mellett a Lukács-féle te­metkezési kápolnából. Tudósító. RÁCZ SÁMUEL ÜGYVÉD 409 Society for Savings Building, Cleveland, O. Telefon: CHerry 6621 LORAIN HEIGHTS HARDWARE Festékek, villanyfelszerelési cikkek és építkezési vasáruk raktára FLOOR SANDER BÉRBE ADÓ!­S. Krauthammer 11410 Lorain Avenue Vásárolja Dry Goods szükség­leteit nálunk, jutányos árban!­­. Krauthammer 9707 LORAIN AVENUE CLEVELAND, OHIÓ­­ BODNÁR LAJOS­­ ELISMERT TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÓ A West Sidei magyarság és Legjutányosab­brak! 13929 LORAIN AVE. CLEVELAND, O. munkásság: elismert te- H metkezési intézete.­­ A Nemzetközi Munkás Beteg­ig segélyző West Sidei 1016-ik ősz­ig­­álya által hivatalosan is meg­választott intézet.­­ Telefon: MElrose *075-8078 gx Autók és székek minden alka- Igy lomra. Gyász esetén hívjon fel Égy telefonon. Azonnal kimegyünk. September 1, 1944 -------------------­Közeledik az akroni Nagyvásár Labor Day és az előtte való va­sárnap hosszú évek óta az Akroni Ma­gyar Ház Nagy­vásárjának a napjai, amely két nap minden év­ben hazavisz bennünket emlékei­vel a régi időkbeni lacipecsenyés, mézeskalácsos vásárokba. Hetekkel megelőzőleg az Akroni Magyar Ház minden épkézláb tagja szor­­galmatoskodik, hogy ezt az ese­ményt igazán a környék magyar­ságának legkellemesebb napjává tegye. Nem hiányzik a vásári levegőből sémi, van ott cigány, bíró, kisbíró, csendőr, lókötő, kurtakocsma, ja­vasasszony és a vásári bódék so­kasága. A vásár nívójából még a háborús évek megszorításai sem al­kudhatnak le semmit, amiért is joggal kéri és reméli az Akroni Magyar Ház Vásárbizottsága, hogy az egész nagy körzetnek a ma­gyarsága, régi szokásához híven, ez idén is a nagytalálkozónak fog­ja megtenni a Tokaji Nagyvásárt, amely szeptember 3. és 4-én lesz megtartva gyönyörű, modern Orchard Parkban, ahol az utóbbi években szokott lenni. Az Akronból Clevelandba veze­tő 8-as Roadon mind a két város­ból könnyen elérhető. Akronból vagy 8 mérföldre jelzőtábláik fog­ják az utat mutatni. Legyünk ott az egész környékről mindnyájan!

Next