Magyar Jövő, 1945. március (44. évfolyam, 41-63. szám
1945-03-01 / 41. szám
6__ A győzelem ára Megdöbbentő adatok a németek oroszországi pusztításairól. — — 500 ezer ember halt éhen Leningrád ostroma alatt. — 15 millióra becsülik a németek által elpusztított orosz lakosság számát Tizenöt millió emberélet csak egy része annak az árnak, amelyet a Szovjetunió fizetett jelenlegi győzelmeiért. Ez a számadat nem hivatalos. Nincsen új hivatalos veszteséglista, se a harcterekről, se a németek által leigázott területekről, amelyeket a Vörös Hadsereg felszabadított. A félhivatalos információk azonban kétségbeejtően meggyőzők. Az orosz cenzúra nem engedélyezte a múltban, hogy a külföldi laptudósítók sejtessék is jelentéseikben, hogy hány ember pusztult éhen a borzalmas 1942-es téli leningrádi harcok idején. Az oroszok azonban szabadon beszélnek, hogy a blokád milyen rettenetes katasztrófát okozott Leningrádban. Az egykori cári fővárosból származó orvosok elmondották, hogy egy félmillió emberéletet követelt áldozatul a tél. És nincs, aki azt mondta volna, hogy ez a szám túl magas lenne. Leningrád környékéről a polgári lakosság tömegesen a városba menekült, abban a reményben, hogy onnan tovább mehet az ország belsejébe. Az ellenséges blokád azonban megakadályozta a menekülést és az emberek tömegesen pusztultak el. Voltak házak, ahol lakásból lakásra minden ember elpusztult. Nem volt fűtés, világítás és ennivaló és kegyetlen hideg volt? Az emberek az ágyakba húzódtak, egyedül, vagy a család többi tagjaival, magukra borítottak mindent, amit csak találtak és egy maroknyi nyers lencsét, babot vagy nehéz, vizes kenyeret ettek és fajtalanul lehelték ki lelküket. A leningrádi éhínség a háború legkevésbbé ismert, de talán legborzasztóbb epizódja. Finnország szerencséje, hogy a békefeltételeket Moszkva írta alá és nem a leningrádi megbízottak. Mert ha Leningrádra lett volna bízva a békefeltételek megszabása, Finnország szomorú jövő elé nézhetett volna. Irtózatos Leningrád népének haragja Finnország ellen, mert a finneket tartják felelősnek a rettentő emberpusztulásért. Bármilyen nagy szám is a Leningrádban elpusztultaké, ez csak egy csekély hányada annak, akik éhenhaltak, vagy akiket a németek legyilkoltak az elfoglalt területeken. Egy amerikai újságíró Fehéroroszországban megismerkedett egy hivatalnokkal, aki a vasutakon utazók hivatalos papírjait ellenőrzi. “Nincs senkim ezen a világon,” mondotta ez neki. “Családom 63 tagját mészárolták le a németek.”A fehérorosz szovjetköztársaság elnöke, Panteleimon Pomonorenko, az eddig összegyűjtött adatok alapján kijelentette, hogy Fehéroroszország 10 millió lakosának egytizede elpusztult a német megszállás idején. További 2 millió ember pedig eltűnt, akik közül sokat Németországba hurcoltak és nem tudni, mi történt velük. A fehérorosz szovjet háborús bűnöket vizsgáló bizottságának vezetője pedig azt mondotta, hogy újabb és újabb bizonyítékokat talál és újabb és újabb tömegsírokat fedez fel a bizottság. Ukrajnához képest a fehérorosz szovjetköztársaság szerencsésnek mondható. 1943 végén a partizánok olyan erősek voltak, hogy sikerült megakadályozniuk a lakosság tömeges elhurcolását, mert a fehérorosz szovjetköztársaság kétharmadát kezükben tartották. Az ukrán alföld azonban, nem volt alkalmas egy nagyszabású guerilla háborúra. Még senki sem tudja, hogy hány ember veszett el Ukrajnában a német terror folyamán. Becslések 4 és 8 millió között váltakoznak. A balti államokban, a leningrádi kerületben, Szmolenszk, Rzsev és Kalinin vidékén, amelyet a németek 6 hónaptól két évig tartottak, állandóan folytak a tömeges elszállítások és tömeges kivégzések. Orosz vélemény szerint többen haltak meg a polgári lakosság közül az éhínség és a tömeggyilkosság következtében, mint a katonák a fronton. Bár sem a szovjet sajtó, sem a vezetők nem tesznek említést erről, az elhalálozottak számát általában 15 millióra becsülik és vannak olyanok, akik ezt a számot is keveslik. A milliók élete, akiket legyilkoltak, vagy akik az éhínség következtében elpusztultak, csak egy része annak az árnak, amelyet a Szovjetunió fizetett jelenlegi győzelmeiért. A felszabadított területeken, különösen az ipari városokban, történt pusztítások túlhaladják a toll leíróképességét. Minszktől Moszkváig való utam alatt a vasút mindkét oldalán egyebet se látni, mint a földből előtörő füstöt. Minden ilyen füstkoszorú földalatti árkokból származik, ahol a szalmával kibélelt odúban egy földönfutóvá tett család lakott. Moszkvában úgy vélekednek, hogy majd két millió orosz család lakik ilyen földbevájt odúban. Újabb milliók az el nem pusztított házakban húzódnak meg. A lakáskérdés a felszabadított orosz területek egyik legsúlyosabb problémája. Az élelmiszerkérdés a háború kitörése óta talán ezen a télen a legkedvezőbb. A felszabadított ukrán, kubán és doni termővidékek és a magánosok által kertekben termelt burgonya révén nincs olyan nagy ínség ennivalóban, mint volt a múltban. Bár a kenyéradagokat nem emelték fel, de ma már könynyebb az élelmiszer beszerzése és a mai árak a háború kezdetén levő áraknak csak az egyharmada. A németek lemészárolták az állatállomány nagy részét, elpusztították a cukorgyárakat és a méhészeteket, úgy hogy a zsiradék- és cukorellátás körül még mindig nehézségek vannak. A lakosság ruházata is súlyos probléma, mert a háború előtti ruhák teljesen elkoptak és ami ruhaanyag készül, azt a hadsereg kapja. A lakosság önmegtagadását szinte le se lehet írni, hogy mi mindent tesznek meg azért, hogy a hadsereg számára a szükséges holmit előteremtsék. A romok eltakarítását a legprimitívebb eszközökkel hajtják végre, nehogy a hadseregtől elvonják a hadiszerekhez szükséges ércet. A felszabadított területeken a nagy pusztulásban csupán egy a vigasztaló. A lakosság bámulatos lelkesedése, hogy a németek által történt pusztításokat mielőbb rendbehozzák. Mindenfelé azt lehet hallani, hogy a lakosság arra fogadkozik, hogy elpuszított területeket felépítik és szebb lesz a jövő, mint volt a múlt. U. S. katona ígérete az oroszoknak LONDON. — Két amerikai Mustang vadászgép Berlin bombázása után elrepült a szovjet hadállások felé s egy üzenetet dobott le, amelyet orosz nyelven irt egy kisene- Vi származású new yorki amerikai katona. Az üzenet így szólt: “Egy szovjet katonához! Közeledünk Berlin felé, bajtársak. Az amerikai 8-ik légerő alaposan összebombázta Berlint, de az átkozott nácik még mindig ott vannak. És ahogymegközelítitek a német fővárost, ne felejtsétek el, hogy az amerikai repülőgépek veletek vannak a Berlinbe vezető út minden talpalattnyi földjén mindaddig, amíg a végső győzelem el nem érkezik. Egy amerikai katona”. FIGYELEM! CHICAGO! FIGYELEM! A Testvériség Bs. Ady Endre osztálya és az Amerikai Magyar Kultur Kör Március hó 4-én, vasárnap délután 4 órai kezdettel NAGY KULTUR DÉLUTÁNT rendez 1632 MILWAUKEE AVE. ALATT. MŰSOR: 1. Amerikai Himnusz, Huszár cigányzenekara. 2. Elnöki üdvözlet, Benkő Aladár, a Kulturkör elnöke. 3. Szavalat, Varga József verse, Tomanicka Katica. 4. Szólótánc, Miss Waracsek, Miss Ágoston zongorakiséretével. 5. Népdalok, Miss Hatyina. 6. Magyar nóták, Giuca János. 7. Hegedűszámok, Miss Ida Divinoff, hegedűművésznő. — Dr. Galambos Zoltán előadása: “A világhelyzetről”. Programvezető Mrs. Zita Schwarcz. Főrendező: Benkő Aladár. Belépődíj 500 adóval együtt. • Műsor után tánc. Mire jó a tűzjelző (?) Kanadában, a Saskachwan tartomány Regine nevű városa egy elhagyatott részén Ethel Sheffield női taxisoffőr a befagyott úttesten hirtelen lefékezett. Az autó elcsúszott, nekifutott egy oszlopnak és a nő olyan súlyosan megsérült, hogy menten elájult. A 16 fokos hidegben halálra fagyott volna, ha véletlenül nem üti meg az oszlopra szerelt tűzjelzőkészüléket, amely az életmentő tűzoltókat percek alatt a helyszínre hozta. MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal) NAPTÁR március 1"1 Vas. Hé. Ke. Sze. Csü. Pé. Sze. I 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 MA 1945 március 1, csütörtök Napkelte 7 óra 33 perc. — Napnyugta 6 óra 45 perc. A “Fáraó álma” egy magyar művész meglátásában Fábry Rezső egyik rajza a kiállításon. A “Közeleg a Zivatar” detroit előadásáról “Jobb későn, mint soha” jelszóval számoltak be a clevelandi műkedvelők meglepően szép és értékes színelőadásukról. A darabról írva, elgondolása, szerkezete, magyaros stílusa kitűnő. Igen jól meglátott helyzet képet mutat, a náci uralom alatt szenvedő magyar testvérek földalatti mozgalmának szervezett ellenállásáról ! így csak egy öntudatos munkás kó irhat, aki nemcsak látni, de érezni is tudja azt, hogy mit jelent a meggyőződésért küzdeni a jobb jövő reményében! Az én meglátásom szerint, egy-két drámai jelenetét, még fokozhatta volna a felvonások végén! Úgy mint szerzőnek is, úgy mint rendezőnek is, gratulálok Cincár Gyulának! Folytassa lelkesedéssel további munkáját! Őszintén mondom, régen nem láttam műkedvelőktől ily simán gördülő darabot. A szereptudás minden szereplőn meglátszott! (Ez volna a fő kelléke minden más műkedvelő előadásnak is.) Gisztl Béláné gyönyörű magyar beszédében, kellemes külsejében és játékában a legnagyobb élvezettel gyönyörködtünk! Vérbeli műkedvelő. Remélem, még többször eljön Detroitba! Cincár Gyuláné rövid szerepében nagyon intelligens játékáért sok tapsot kapott. A kis Klein Donald igazi meglepetés volt. Természetes játéka, szép, tiszta magyar kiejtése, mindnyájunk igazi öröme volt. Kapott is tapsot bőven. A férfiakról egyenként és együttesen csak a legjobbat mondhatom! Tökéletesek voltak! A szerepekre igen jól kiválasztva, a legtökéletesebbet adták: Mezey Árpád, Klein József, Sallay Ferenc, Gisztl Béla, Varga József, Vlad Rudolf, Simsák Mihály, Martina István. . A súgónak (kinek nevét nem tudom) külön gratulálok, mivel csak az előadás végén tudtam meg, hogy súgó is volt! Bizony sok műkedvelő előadáson a súgó játsza a színdarabot! Röviden összefoglalva: jó az író, jó a rendező, jók a szereplők, jó volt az előadás, a közönség nemcsak könnyezett, de sokat tapsolt is a kifogástalan előadásért! Ajánlom a színdarab megnézését a más városok magyarságának is. Oláh Gyula, Detroit, Midi. Stillwell irigyli a céllövőket WASHINGTON. — Joseph W. Stillwell generális szerény ember. A legritkább eset, hogy kitüntetéseit a mellére rakja. Pedig birtokosa már úgyszólván minden lehetséges kitüntetésnek. A napokban még egy fontos kitüntetést kapott s ezzel kapcsolatban egyik barátja jókívánságait fejezte ki neki. A generális szomorkodva ezt mondotta barátjának: “Egy érem van, amelyet megszeretnék kapni s azt szívesen ki is tűzném a mellemre, ezt azonban sosem tudtam megszerezni.” “S az pedig melyik?” — firtatta a barát. “A céllövészeti” — jött a válasz. ‘Hogy irigylem azokat, akiknek az megvan.” Miért nem szerzel magadnak egy hadimunkát, te nagy hólyag?. Fábry Rezső beérkezése A kiváló magyar festőművész brilliáns rézkarcainak tömkelegével elkápráztatja a new yorki közönséget — Moór Péter riportja. — Persze, ez a kifejezés, hogy “beérkezett”, egy ilyen nagy fejlődésképességet mutató művésszel kapcsolatban nem helyes, mert az a pozíció, amit a ma nappal elért, erőforrásait véve számításba, csak újabb ugródeszkát jelent nála további fejlődésre. Itt csak annyit mondhatunk, hogy a mintegy ötven rézkarc, amelyek a Modern Art Studio, 637 Madison Renue alatt lévő termében vannak kiállítva, egy teljesen megérett és tehetségében kivirágzott művész munkái. Amint a művésztől megtudtuk, tíz szorgalmas év munkájának gyümölcse néz le (néz, támad és rakétázik) a falakról. Vagy két óra hosszat nézegettem a képeket, de lehetetlen ennyi gazdagságot ily rövid időn belül megemészteni. E sorok írója annál is inkább meg volt lepve (pontosabban meg volt döbbenve), mert az utóbbi tíz év alatt nem kísérte figyelemmel e művész fejlődését. Körülbelül tíz éve nem is látta őt. A művész személyében nem sokat változott, az arca lett teltebb kissé, de ugyanazok a távolságba néző szemek. Halkszavú, nesztelen járású, mintha folytonosan megfigyeléseket tenne, a szorgalmas, folytonosan működő agy mintha kis feszültséget kölcsönözne az arcnak. Szorgalmas, lelkiismeretes, tudatos ember arca az övé. Miután kifejeztem neki csodálkozásomat és meglepetésemet, beszélgetésünket mindjárt elvágom azzal, hogy előbb végig kívánom legelni az értékes falakat. Szerényen mosolyog és persze helyesli az indítványt. Az önök riportere távolról sem tartja magát képzőművészeti szakértőnek s csak a laikus benyomásait teszi itt le papírra. S joga van ehhez, hiszen a művészek nem a kritikusok számára alkotnak, hanem a nagyközönségnek, a népnek. Amint Mr. Binet, a kiállítás magyar igazgatója megjegyezte, “a kritikusokat sokszor megrontja a tudás fája” (az amerikai ezt úgy fejezi ki, hogy túl sokat tudnak a saját kárukra). Tehát mindezeket előrebocsájtva mentségemre, eszembe jut, hogy Anatole France egyik életrajzírója azt mondotta, hogy A. France gyerekkorában azon fogadkozott, hogy meg fogja írni Franciaország történetét.” Többet tett — mondotta az életrajzíró — “minden egyes munkájában megírta az egész emberiség történetét.” Valahogy Fábry rézkarcaival is így van. Erősen szociális művész, aki a világ jelenségeit a világtörténelem totalitásában látja. Tudja, hogy minden egyes jelenség, ami van, vagy volt, az egyetemes Történelemnek csak egyik láncszemes történelmi lelkiismerete ezt mindig erősen feltünteti. Ez a fajta látás, ez a szimultán (egyidőben) megmutatott történelmi képek feltüntetése okozza egy részt, hogy kompozícióiban sok a dekoratív (díszítő) elem. Amikor a világháborúról rajzol, a háttérben (de lehet, hogy az előtérben) meg fogsz pillantani egy egyiptomi piramist, egy bibliai alakot, egy görög szobrot, vagy egy kínai pagodát. Szimbólumokkal, irodalmi tartalommal dolgozik sokszor, de mindig világosan drámaian beszél ezeken az élvezetes, nagyszerű kompozíciókon keresztül. Néha egy egy kis karcán az alakok százai hömpölyögnek, rossz rá gondolni, hogy milyen vasszorgalom szükségesilyen rézkarcok elkészítésére. Meg is kérdem a művészt, mennyi időbe telik egy-egy ilyen karcolat elkészítésében? “Mintegy 3—4 hónap” — válaszolja készséggel. “Persze ezt úgy kell érteni, hogy előbb rengeteg rajzot készítek s miután a papíron és ceruzával kivitattam magammal a dolgot, akkor fogok hozzá a rézlap kidolgozásához.” Elszörnyüködésemnek adok kifejezést. Ő mosolyog. Megkérdem: “Ugye egy ilyen karcnak a művészi tartalma körülbelül megfelel egy lírai költemény tartalmával?” Kevés gondolkodás után igennel válaszol. Mire én alázatosan dicsérni kényszerülök a rézkarcolók óriási szorgalmát s kénytelen vagyok nagyrabecsülni azokat a technikai nehézségeket, amelyek a rajzoló elé tornyosulnak a költemények faragóival szemben. Ezt szerényen és mosolyogva ismeri el. Megtudom, hogy éveken keresztül, itt Amerikában iparművészeti munkával tartotta fenn magát s megértem a harcos, munkás művész integritását, amely lehetővé tette, hogy nyugodtan haladjon és fejlődjön a maga művészi vonalán. A babér nem volt sürgős neki. Művészetét nem adta el. Türelmesen várt és dolgozott, amíg elérte jelenlegi magasságát. Fábry műveiben a modern technika párosul az expresszionizmussal és realitással. Azonban expresszionizmusa nem feszül a végletekig, leszűrt értelmes és tiszta ez a művészet, könnyen megközelíthető és érthető akárki számára. .. A kiállítás 10-ikéig lesz nyitva s a képélvezőknek melegen ajánlom, hogy nézzék meg, jelentékeny élményekkel fognak gazdagodni általa. Vásárolni is lehet ezeket a képeket, mert becsükhöz mérten, de egyébként is, alacsony árak vannak szabva érték. ($5.00—$30.00 darabja.) MAGYAR KATONAHŐSÖK Megsebesült Kmetz István közvitéz, No. Braddock, Pa. Hősi halált haltak , Kovács A. Mihály őrvezető, Nanti Colo, Pa. Krysik Lajos őrvezető, Greighton, Pa. Ifj. Kuhna M. György törzsőrmester, Bridgeport, Pa. Pavlick S. János őrvezető, Etna, Pa. Kuri Vince 5-ik oszt. műszaki katona, Milkaukee, Wis. Hanusovsky J. Bertalan hadnagy, Trumbull, Conn. Miklush J. János közvitéz, Hartford, Conn. Balogh A. Pál hadnagy, Aurora, 111. Ifj. Csutoros János közvitéz, Mishawaka, Ind. Kalember Mihály közvitéz, Gary, Ind. Román István közvitéz, Detroit, Mich. Koncsol András közvitéz, Perth Amboy, N. J. Nagy József őrvezető, Fords, N. J. Kármán M. Albert hadnagy, Brooklyn, N. Y. Kuna F. Richárd műszaki őrmester, Detroit, Mich. Kanyó S. János közvitéz, Struthers, O. Vadász A. András őrvezető, Hartville, O. Túrós András őrvezető, Connorsville, O. Koontz R. Elemér hadnagy, Huntington, W. Va. Ifj. Kovács István köz vitéz, Croton, N. J. Diszkrimináció a szakszervezetben WASHINGTON. — A National Labor Relation Board elítélte a négerek különválasztását az egyik szakszervezet kollektív egyezkedésében s azzal az ajánlattal jött elő, hogy a szakszervezettől meg kell vonni az elismerési okmányt, ha 15 napon belül nem vet véget ezeknek az állapotoknak. A Larus and Brother Co. alkalmazottai ügyét vizsgálva felül, Frank Bloom úgy találta, hogy az AFL Tobacco Workers Union 219-ik lokálja csak a fehér munkások érdekében egyezkedett, teljesen figyelmen kívül hagyva az elkülönített 219-B lokált, melybe a néger munkásokat szervezték be. March 1, 1945 Adóbevallási íveket szakszerűen, pontosan kiállít Alex Schafer Magyar Közjegyző 309 East 85th Street New York, N. Y. (Közel 2-ik Ave.-hoz) NYITVA ESTE ÉS VASÁRNAP! TESTVÉRISÉG Biztosító és Betegsegélyző Egyesület BIZTOSÍTÁS 45 éves korig orvosi vizsgálat nélkül $1000.00-ig. KÉSZPÉNZ ÉRTÉKŰ kötvények $5000.00-ig. GYERMEKBIZTOSÍTÁS 16 éves korban való lejárattal. BETEGSEGÉLY, tüdőbeteg és csonkulási segély. Ha részletes felvilágosítást kiván, vágja ki és küldje be az alábbi szelvényt: ~ TESTVÉRISÉG BIZTOSÍTÓ és BETEGSEGÉLYZŐ EGYESÜLET az IWO affiliált szervezete 80 Fifth Avenue New York 11, N. Y. Telefon: ALgonquin 4-7733 Kérek kötelezettség nélkül felvilágosító füzetet a TESTVÉRISÉG biztosításairól NÉV: ................................................................................................................ CÍM: .................................................................................................................. VÁROS.......................................................................... ÁLLAM__________