Magyar Jövő, 1945. augusztus (44. évfolyam, 149-171. szám)

1945-08-01 / 149. szám

60 japán repülőteret bombáztak 1 800 kimentett magyar névsora U. S. és angol légi haderők Két tucat japán hadihajót megrongáltak a Maizuru flottabázison. — A tokiói ipari körzetben megszűnt a légi ellenállás. GUAM. — Az amerikai Harmadik Flotta 1,500 repü­lőgépe sorozatos bombatáma­dásokat intézett Japán legna­gyobb ipari városai és repülő­terei ellen. Legalább 60 re­pülőteret oly súlyosan meg­rongáltak, hogy azok hosz­­szabb időre hasznavehetetle­nekké váltak. A támadásban angol haditengerészeti repü­lők is résztvettek. A repülőterek megrongálá­sa folytán a japánok ellenál­lást úgyszólván meg sem kí­sérelhettek. Tokio, Yokoha­ma, Kobe, Osaka, Nagoya ipari centrumok tájékán ja­pán repülők nem mutatkoz­tak; az angol és amerikai pi­lóták Tokio külvárosai felett oly alacson­yan repülhettek, hogy olykor a fák koronáit súrolták. Visszatérve azt je­lentették, hogy ott életnek, embereknek semmi nyomát sem észlelték. A legfontosabb eredmény volt Simizu alumínium-gyár­tási központ bombázása és megrongálása. A Maizuru öbölben levő flottabázis és a Tokió öböl körzetének bombázásánál U­S. és angol repülők összelőt­tek, részben elsülyesztettek több, mint húsz japán hadi­hajót, 36 szállítóhajót és 138 repülőgépet, az utóbbiakat csaknem kivétel nélkül nem a levegőben, hanem a repülőte­reken. Az anyaországtól távolabb működő szövetséges haderők is sikereket jelentenek: a ko­reai, kínai és indo­kínai par­tokon tucatjával pusztították a kis hajókat, csapatszállító hajókat is, kikötőket és vas­úti állomásokat és vonatokat Fából repülőgép A tokiói rádió idézi az Asahi című tekintélyes lapot, amely kifogásolja, hogy a kormány nem gyorsítja meg kellőképpen a fából készült repülőgépek gyártását. Ilyen gépeket kell most gyártani, mert Amerika tengeri és lég­­fölénye miatt Japán el van zárva bauxit-forrásaitól. A Guam csatacirkáló WASHINGTON.­­ A ten­gerészeti minisztérium nyil­vánosságra hozott egy eddig féltve őrzött katonai titkot. Amerikának van két csata­cirkálója s ezek egyike, a Guam, már félév óta részt is vett a Csendes tengeri had­műveletekben. A csatacirkáló nagyobb, mint egyik-másik csatahajó (dreadnought) és a különb­ség csupán annyi, hogy nem 16 incses, hanem 12 incses ágyukkal van felszerelve. — Ilyen típusú hadihajó volt az angol Hood és a német Graf Spee. A SZENÁTUS BIZOTTSÁGA MEGKEZDTE A “60 MILLÓ MUNKAALKALOM” VITÁJÁT WASHINGTON.­­ A sze­nátus bank- és pénzügyi bi­zottsága előtt, melynek Wag­ner new yorki szenátor az el­nöke, megkezdődtek az infor­matív kihallgatások a Murray Full Employment törvényja­vaslatról, amelyet inkább a 60 millió munkaalkalmat biz­tosító javaslat néven isme­rünk. A bizottság előtt nyi­latkoztak azok a szenátorok, kik a törvényjavaslatot beter­jesztették, illetőleg azt támo­gatják. Ezek felszólalásai után a vitát egyelőre bezár­ják és majd csak a nyári szü­net után folytatják. Akkor a bizottság meghallgatja az ipar s a munkásság, úgyszin­tén a fogyasztók érdekképvi­seleteit is. Wagner szenátor megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a munkanélküliség kér­dése a békegazdaságra való átmenet első és legfontosabb problémája. Nem­ lehet min­denki részére munkát bizto­sítani abban a pillanatban, a­mikor a háború és a haditer­melés véget ér; a terveket már most ki kell dolgozni. — összhangba kell hozni a szö­vetségi, állami és községi át­meneti gazdasági programo­kat. Csak ezáltal lehet elke­rülni egyrészt az inflációt, másrészt a depressziót. Az amerikai nemzeti jólét a világ jólétének előfeltétele és ezzel a világbékéé is, mon­dotta Wagner. Teljes mun­kaalkalom nélkül a san fran­ciscoi charter olyan, mint egy gyár dinamó nélkül: nem mű­ködik. Az angol választások eredménye ara vall, hogy ezt az alapvető tényt a népek világosan felismerték. Szocializmus felé. Murray montanai képvise­lő, a javaslat szerzője, rámu­tatott arra, hogy Anglia né­pe, úgy látszik, a szocializ­mus felé hajlik, hogy az újjá­építés poblémáit megoldhas­sa. Itt, Amerikában is csak panaszt és szemrehányást fo­gunk hallani, ha nem tudunk mindenki számára tisztessé­ges megélhetést biztosítani. Murray emlékeztetett Tru­man elnök szavaira, hogy ha nem gondoskodunk a háborús rendelések pótlásáról, az 1929. évi depressziónál sokszorta súlyosabb válság fenyeget. A veteránok milliói, ha nem találnának munkát, bizony nem nagyon lelkesednének a rendszerért, amely e helyzet­ért felelős. Morse republikánus szená­tor (a maga és Tobey és Ai­ken szenátorok nevében , is) helyeselte a 60 millió munka­­alkalom programját és csak azt kívánta, hogy a szabad vállalkozás elvét erősebben hangsúlyozzuk. O’Mahoney szenátor felhív­ta a figyelmet arra, hogy a nemzet jövedelmének nagy részét a milliók kis jövedel­mei teszik. A múlt évben az évi 2.000 dollárnál keveseb­bet keresők összjövedelme 45 ezer millió dollár volt. Esze­rint a tömegek keresete és fogyasztóképessége a bizto­síték gazdasági válság ellen. MÉG NÉHÁNY NAPIG TÁRGYAL A HAM NAGY PUIMBAN BERLIN.­­ Az eredeti tervet, hogy a potsdami há­romhatalmi konferenciát jú­lius 30-­án befejezik, meg kel­lett változtatni. Az értekez­let eredményéről szóló hiva­talos közlemény, amelyre lé­­lekzetvisszafojtva vár az egész világ, elmaradt. A cen­zúra folytán Potsdamban nem tudják a halasztás okát és csak annyi szivárgott ki, hogy a Szövetségesek közt lé­nyeges nézeteltérések nem merültek fel. Nyilván azért váltak további megbeszélések szükségessé, mert Churchill bukása miatt személyi válto­zás állt be. Olyan hírek is elterjedtek, hogy Stalin marsal átmeneti gyöngélkedése okozta a ha­lasztást. De valószínűbb, hogy az ok az, hogy Attles angol miniszterelnöknek szer­dán rövid időre Londonba kell repülnie a parlament alakuló ülésére. A tanácskozások Attlee visszaérkezése után hamaro­san befejeződnek. Berlin. — A Szövetségesek katonai ellenőrző tanácsa, a­mely ideiglenesen Németor­szágot kormányozni van hi­vatva, megtartotta első, for­mális, alakuló ülését. A ta­nácsban a négy megszálló nemzet egy-egy taggal van képviselve. Ezek: Eisenhow­er tábornok, Zsukov marsal, Montgomery tábornagy és Koenig francia tábornok. Aki WAR BONDOT vm, győzelmet arat. NEMZETKÖZI NEVELÉSÜGYI SZERVEZETET LÉTESÍTENEK November 1-re világkonferenciát hívnak egybe Londonba. LONDON. — Az Egyesült Nemzetek 1945 november 1- re nevelésügyi világkonfe­renciát hívnak egybe London­ba, hogy megteremtsék a ne­velésügy új világszervezetét. Az Egyesült Nemzetek ezen új szerve, amely a San Francis­cóban megalkotott világh­át­­ter Társadalmi és Gazdasági Tanácsának egyik alosztálya volna, a nevelésügyeket koor­dinálná nemzetközi arányok­ban és a népek egymás közti kölcsönös megértését segíte­né elő. A konferenciát az Egyesült Nemzetek kormányainak köz­oktatási miniszterei hívják össze. Jelenleg ez a testület a 20 szövetséges ország neve­lésügyi minisztereiből áll.­­ Első gyűlésük már 1942-ben volt ugyancsak Londonban. A novemberi világkonfe­renciát jóváhagyta az Egye­sült Államok State Depart­­mentje is, ahova a konferen­cia terveit előzőleg megküld­ték. A konferencia program­ját, a nevelésügy világszerve­zetének tervezetét a szövetsé­ges országok nevelésügyi mi­niszterei dolgozták ki gondo­san. A tudomány, iskolák, művészet, társadalmi problé­mákra vonatkozó elveket, eredményeket cserélnék ki kölcsönösen s mozdítanák elő együttesen a kulturális hala­dást az egész világon. 207 hajó, 430 repülőgép GUAM. — Nimitz tenger­nagy jelenti: Az utolsó két napon amerikai és angol re­pülők elpusztítottak vagy megrongáltak 207 japán ha­jót és 430 repülőgépet. Churchill nem fogadja el a kitüntetést LONDON. — Churchill volt miniszterelnök nem fogadta el a király által fölajánlott “Garter” rendet. A rendet 600 évvel ezelőtt alapították az angol királyok. Göring és társai hadbíróság előtt fognak állni szeptember közepén. Nürnbergben lesz a tárgyalás, Hitler hatalmas náci demonstrációinak szín­helyén. Demokratikus, antifasiszta napilap. — A Democratic, Anti-Fascist Daily. "Reentered as Second Class Matter May 10, 1943, at the Poet Office at New York, N. Y„ under the Act of March S, 1879" VOL. XLIV. ÉVFOLYAM NO. 149 SZÁM NEW YORK, N. Y. AUGUST 1, 1945 WEDNESDAY Agyonlőtte egy katonatiszt a szocialista pártelnököt A “tiszti kardböjt becsületének megvédésére” gyilkolt Perőcsényben egy főhadnagy. —­­Volt csendőrök titokzatos becsempészése a magyar hadseregbe. — A reakciónak még sok maradványa van. BUDAPEST. —­­A Ma­gyar Jövőhöz érkezett buda­pesti “Népszava”, a Szociál­demokrata Párt lapja jelen­ti.) A tényállás rövid s nem vitatható. Perőcsény község­ben egy főhadnagy lelőtte Vig Ferenc pártelnököt. Az eset így történt: Vig Ferenc, a Szociálde­mokrata Párt perőcsényi szer­vezetének elnöke a község jegyző és bíró előzetes bele­egyezésével meg­állapodot Fiedel Lajos fuvarossal, hogy 300 pengőért Vig szüleit Szobra költözteti. Amikor Vig a megbeszélt időben a fuva­roshoz ment, a befogott kocsi előtt találta Fenyővári Mi­hály határvadász főhadna­gyot. A főhadnagy is igénybe akarta venni a kocsit. Szó­váltás kerekedett. Vig a köz­ségi jegyzőért ment, hogy az tegyen igazságot. A főhad­nagy utána sietett és az ut­cán tovább vitatkozott. Sértő szavak is hangzottak el és mikor Vig Ferenc botot emelt, a főhadnagy revolverét elő­rántotta és főbelőtte a sze­rencsétlen pártelnököt. Mikor a helybeli Kommu­nista Párt titkára, Pribelszky felelősségre vonta, Fenyővári főhadnagy ütlegelni kezdte a párttitkárt. Mivel a főhad­nagy körül ott voltak “hű ka­tonái” is­, Pribelszky kényte­len volt menekülni. A főhad­nagy utánalövetett Pribel­­szkynek, de a golyók nem ta­láltak. A Szociáldemokrata Párt bizottságot küldött ki az eset kivizsgálására. Vámosmiko­­lán, a főhadnagy állomáshe­lyén, Fenyővárit szabadlábon találták, éppen lakásán pálin­­kázott két emberrel, az egyik még nemrég csendőrszakasz­­vezető, a másik csendőrtiszt­helyettes volt. Egyik sem került még iga­zoló bizottság elé, de már mind a kettő a határvadász zászlóaljnál teljesít szolgála­tot, ahova rejtélyes kezek raj­tuk kívül is több volt csend­őrt csempésztek be. Az eset kivizsgálására a ha­tárvadász zászlóalj parancs­noka, Allanyi Miksa alezredes is megindította a vizsgálatot, kiadott egy bizalmas utasí­­tást, hogy az egész ügyet le­hetőleg simítsák el. Az enge­delmes tiszti küldöttség a pa­rancsnak eleget téve, olyan jegyzőkönyvet vett föl, mely­ből majdhogy­nem az tűnik ki, hogy a halott Vig lőtte agyon az élő Fenyővári főhad­nagyot. A Vizsgálat során Fenyővá­ri kijelentette, hogy “a tiszti kardbojt becsületének meg­védése” tette szükségessé Vig lelövését. Amint az esetről a honvé­delmi miniszter tudomást szerzett, azonnal intézkedett, hogy az addig szabadlábon lé­vő Fenyővári Mihály főhad­nagyot tartóztassák le és in­dítsák meg a vizsgálatot. Arról, hogy az ügyet eltus­solni akaró Allanyi alezredes letartóztatásban van-e, vagy sem, eddig nem kaptunk ér­tesítést, valamint arról sem, hogy a le nem igazolt csend­őrökkel mi történt. RÁDIÓN A BELGRÁDI TÁRGYALÁS BELGRÁD, Jugoszlávia. — A népbíróság megkezdte Dra­­ja Mikhailovitch, a hírhedt jugoszláv hazaáruló elfogott cimboráinak tárgyalását. Az egész tárgyalás menetét rá­dión fogják közvetíteni. Amikor a Mikhailovitch banda vezetőit bekísérték a tárgyaló­terembe, a közönség “halált rájuk”, “akasztófára velük” kiáltásokkal fogadta őket. Amikor az ügyész el­mondotta a vádbeszédet, a­mely szerint a Mikhailovitch banda fegyveresen együtt­működött a nácikkal a jugo­szláv szabadságharcosok el­len, a tüntetés az árulók el­len megismétlődött. Most a tanukat hallgatják is. HERRI­OT IS VÁDOLJA PÉTAINT PÁRIS. — Herriot volt mi­niszterelnök tanúvallomásban megvádolta Pétaint, hogy ál­lamcsíny útján szüntette meg F­r­a­nciaország köztársasági kormányzatát. A parlament nem Pétain személyének, ha­nem a Pétain által képviselt kormányának adta át a hatal­mat és már másnap Pétain­­­us “alkotmányt” hirdetett ki­ önhatalmúan. A védelem 40 tanút sora­koztatott fel, akiknek kihall­gatása több mint egy hetet fog igénybe venni. Az első védő tanú, Weygand tábor­nok, szenzációs kijelentést tett: “Én vállalom a teljes fe­lelősséget a fegyverszüneti szerződés aláírásáért”. HATALMAS TÖMEGGYŰLÉS LOS ANGELESBEN. — MEGINDÍTJA A HARCOT GERALD SMITH ELLEN. 17,000 főnyi antifasiszta demonstrációja Robert W. Kenny államügyész elnöklete alatt. — Egyházak, veteránok, tör­vényhozók, szakszervezetek állást foglaltak Smith ellen. Irta: LEITNER AURÉL LOS ANGELES. — “Gerald K. Smith, Amerika elsőszámú füzerje nem fogja sem Los Angeles, sem California népe között szervezni a fasizmus erőit.” — jelentette ki Robert W. Kenny állam­ügyész az Olympic Auditóriumban meg­jelent 17,000 főnyi hallgató­ság dörgedelmes tapsa kísére­tében. Már jóval a gyűlés kez­dete előtt több mint 5000 em­ber kint rekedt az utcán. Ezek csak a sebtében felsze­relt hangszórókon keresztül hallgathatták a gyűlés me­netét. A hatalmas antifasiszta tö­­meggyűlés, melyet úgyszól­ván napok alatt hívott egybe a rendező bizottság, tiltakozó tüntetés volt Smithnek a Shrine Auditóriumba össze­hívott gyűlése ellen. A rende­ző bizottság több mint 300 szakszervezetet, egyház, vete­ránok és más szervezetek kép­viselőiből állott. Kétségkívül a demonstrá­ció nemcsak egyike volt a vá­ros legnagyobb ilyen termé­szetű gyűléseinek, hanem po­litikailag is kimagasló és nagyjelentőségű esemény volt egyben. Minden bizonnyal új fázist nyitott California poli­tikai életében. Ez a demon­stráció nemcsak ellenakció volt Gerald E. Smith fasiszta szervezkedésével szemben, ha­nem egyszersmint jeladás volt egy általános és széles tömeg­küzdelem kezdetére Ide jön cmwfyp . shdrul­wy a háború utáni problémák­nak reakciós program alap­ján való megoldása ellen. A négy óra hosszat tartó tüntető, harcos gyűlésen el­hangzott szavak mindegyike kifejezte a megalkuvás nél­küli elhatározottságot arra, hogy Los Angelesben a fa­sizmus nem fog megszerve­ződni. És hogy ebben a küzdelem­ben a munkásság fogja a ve­zető szerepet játszani, annak a legkifejezőbb jele a gyűlé­sen Phillip Connelly, CIO ál­lami vezető beszéde volt. Connelly nyílt és bátor éles­séggel leplezte le azt a tényt, hogy a fasiszta szervezkedés fő veszélye a reakciós kapita­listák munkásellenes prog­ramjából fakad és hogy a ve­szély elleni küzdelemnek hát­­gerincét a szervezett munkás­ság képviseli. Viharos helyeslés követte a szavait, amikor rámutatott, hogy az úgynevezett “szabad szólási jog” nem egyéb, mint hamis illúzió, ha azt fasisz­tákra vonatkoztatják. Ezzel kapcsolatban azt proponálta, hogy McClanahan állami kép­viselő ellen induljon meg a visszahívási kampány. McLanahan járta ki Smith gyűlési engedélyét és maga elnökölt a fasiszta gyűlésen. William J. Bassett, AP’L titkár és Orson Welles szin­tén a reakciós iparmágnások k­r­e­atúrájaként jellemezték Gerald Smithet. Rabbi Magnin elítélte a zsi­dóság egy részének azt a ma­gatartását, amely “keztyűs kézzel” próbálja ellensúlyozni I Smith antiszemita propagan­dáját. Ugyanakkor párhuza­mot vont a Hitlert annak ide­jén támogató Fritz Thy­­­sen és a Smithet támogató amerikai iparbárók között. Bowron polgármester üze­nete, a városi tanács hét tag­j­­ának és tizennégy állami­ képviselőnek a jelenléte fe­­­­jezte ki erőteljesen a gyűlés­­ valóban politikai jellegét. John B. Hughes és Sam Bak­er népszerű kommentáto­rok felváltva vezették a mind­végig lelkes antifasiszta gyű­­­lést. Albert Dekker, híres filmsztár és jelenleg állami képviselő, tartotta meg a gyűjtést, amely 10 ezer dol­­­lárt eredményezett további hasonló összejövetelek rende­zésére és az antifasiszta front szervezeti előkészítésére. Utóiratként m­e­gjegyzem, hogy Smithnek a követői­ csak háromnegyed részt töl­tötték meg a Shrine Audito­rium 5000 embert befogadó termét. CHIANGÉK A JAPÁNOK HELYETT A KOMMUNISTÁKAT ÁGYÚZZÁK YENAN, Kína.­­ A kínai kommunisták ezen fővárosá­ból angol nyelvű rádió leadás­ban jelentette a kínai kom­munista hadsereg vezetősége, hogy a 8-ik Hadsereg, amely Yetishan környékén a japá­nokkal szemben harcolt, kény­telen volt visszavonulni, mi­után Chiang Kai-shek 39-ik hadseregének 59-ik hadosz­tálya a japánok helyett a kí­nai kommunista seregeket kezdte hevesen ágyúzni.­­ A használt fegyverek közt ame­rikai bazookák is működés­ben voltak. Mint a rádió jelentés mond­ja, a kínai kommunista se­reg, látva, hogy nem a japá­nok, hanem kínai seregek bombázzák, rövid ellenállás után újabb pozíciókba vonult vissza. Az elhagyott pozíció­kat Chiang Koumintang had­serege szállta meg. SZENZÁCIÓS MAGYARORSZÁGI RIPORTOKAT FOG KÖZÖLNI a Magyar Jövő legközelebbi számaiban a földosztásról, az ÚJ MAGYAR HONFOGLALÁSRÓL. A riportok írója a nagy magyar író, ILLYÉS GYULA aki faluról falura járva, kisérte végig a legnagyobb magyar eseményt ezer év óta: a földosztást. “HONFOGLALÓK KÖZÖTT” a nagy érdekességű riport-sorozat címe. A riportok közlését holnapi számában kezdi meg a Magyar Jövő.

Next