Magyar Jövő, 1945. október (44. évfolyam, 193-214. szám)

1945-10-13 / 202. szám

6 HOZZÁSZÓLÁS írja: Rev. GROSS A. LÁSZLÓ, B. D., Th. M. Rev. A. L. Gross Father Galambos József a Katolikus Ma­gyarok Vasárnapja október 2-iki számában két teljes hasábot (kb. 250 sort) pazarol e sorok szerény írójára. (Kezd az ázsióm emelkedni: legutóbb csak 180 soros cikk­ben­­végeztek ki!­­) A nagyon ízlés­telenül megválasztott és tel­jesen indokolatlanul alkalmazott c­í­m­től (“Lifetter és a kapta­fa”) eltekintve, ez a cikk úgy tartalmában, mint stílusában mesz­­sze felülmúlja a K. M. V. többi tisztelendő és nem-nagyon-tisz­­telendő tollforgatóinak az írásbeli gyakor­latait. (Vagy lehet, hogy ehhez is “suszter” vagyok s nem tudom megítélni, ki a külömb stiliszta a K. M. V. írógárdájában----) Igaza van Galambos atyának: “a katoli­kus Egyház nagyon is a hegyemben van”, csak abban téved, hogy ez csupán az “utób­bi időben” van így. Mert ha a múltban is oly megtisztelő figyelemben részesítette volna szerény “Hozzászólásaimat”, mint amilyen­nel mostanában kiséri azokat, akkor tud­hatná, hogy én Róma politikáját már na­gyon régen a legnagyobb gyanakvással szemlélem és erre vonatkozó nézeteimet a múltban sem rejtettem a véka alá. Ez a ko­rábbi gyanú határozott váddá akkor érlelő­dött, amikor Róma a spanyol népnek félvad mórokkal, német náci­ hordákkal és olasz fa­siszta zsoldosokkal való leigázását és rész­beni lemészárlást atyai áldásával szankcio­nálta és bőkezűen finanszírozta...... Azóta Father Galambos, bevallom: némi elfogult­sággal viseltetem a katolikus egyházpoliti­kával szemben....... Azóta, Father Galambos, a történelem ékesszólóan — és tragikusan — beigazolta, hogy a katolikus Egyház po­litikai irányvonalával szemben táplált gya­núim alaposak és indokoltak voltak. Azóta, Father Galambos, nem láttam az egyház ré­széről egyetlen olyan lépést, amely a spa­nyol nép ellen elkövetett bűnét csak vala­melyest is elhomályosította volna, ellenben láttam töméntelen olyan megmozdulást,­­ amelynek a céljai feltűnően hasonlítanak azokhoz a célokhoz, amelyeket Spanyolor­szágban az Egyháznak sikerült — hiszem, hogy csak ideig-óráig — elérnie...... Ma is állítom, hogy a pápa és a klérus túl­nyomó többsége a fasizmus és a demokrá­ciák közötti konfliktusban néma maradt. XII. Pius soha határozottan és félreérthe­tetlenül nem foglalt állást Hitler és Musso­lini ellen; soha őket el nem ítélte, soha róluk egy rossz szót nem szólt. Ezt nem most, vagy az “utóbbi időben” vetem a szemére; már 1943 június 18-án afelett lamentáltam ebben a rovatban, hogy “miért ne lehetne véleménye a pápának egy ilyen világraszóló hatalmas konfliktusban? Utóvégre is: kétszázmillió híve tekint Róma felé, onnan várva az irányítást. Egy-egy szava súlyosan esik latba más vallásúak milliói között is. Én inkább így tenném fel a kérdést: SZA­BAD-E A PÁPÁNAK SEMLEGESNEK MARADNIA A GAZSÁG ÉS AZ IGAZSÁG KÖZÖTTI ÖSSZEÜTKÖZÉSBEN? Szerin­tem nem szabad !Mint Krisztus földi hely­tartója, a pápa nem engedheti meg magá­nak azt a luxust,­ hogy közömbösen szem­lélje a gonoszságnak ezt a példátlan orgiá­ját. A két tábor közül az egyiknek semmi­­lysetre sem lehet igaza. Melyik az a tábor? Rómától a világ sohasem kapott választ ere a kérdésre........ Róma kenetes, semmit­mondással kibocsátott egy-két nyilatkoza­tot a faj elmélet veszedelme ellen, de ennél tovább soha sem ment. Az elmélet ellen fel­szólalt, az absztrakció ellen langymeleg sza­vakkal állást foglalt, de a konkrét tényeket, a fizikai brutalitásokat és azok értelmi szer­zőit egy szóval meg nem bélyegezte. Róma sohasem szögezte le magát a demokráciák mellett, míg­ a harc folyt; csak akkor mert ilyenfajta, de nagyon is vérszegény nyilat­kozatokat tenni, mikor már a demokráciák győzelme befejezett tény volt. S akkor sem erőltette meg magát túlságosan. 1943 karácsonyán a pápa teljes órán át beszélt a rádión. Ezzel kapcsolatban legyen szabad néhány sort idéznem 1943 december 31-én megjelent “Hozzászólásomból”. Olyan üzenetet vártunk tehát, amely krisztusi egyenességgel és szókimondással, minden kétséget és bizonytalanságot kiküszöbölve, világosan értésére adja a híveknek, hogy a két tábor közül melyiknek a győzelme kívá­natos és félre nem érthető módon kinyilvá­nítja, hogy a Krisztus igaz követőinek me­lyik oldalon a helyük.” (Nem gondolja Father Galambos, hogy ez a várakozás jogos volt?) “Gondosan végigolvastam a hosszú szózatot, hátha talán a sorok között felfe­dezhetném (ha már nyíltan kimondani nem merte), vájjon melyik oldalon is van őszent­sége szíve. Szinte megfoghatatlan, hogyan tud valaki egy órán át beszélni a mai világ­konfliktusról, anélkül, hogy egy szóval vagy hangárnyalattal elárulná, melyik irány áll közelebb a szivéhez. . . Minden sora a hosz­­szú üzenetnek azt mutatja, hogy szerzője heteken át fésülte, simítgatta, korigálta, míg sikerült azt olyan semmitmondóvá ten­ni, hogy az olvasó, vagy­ a hallgató az üze­net végén még annyit sem tud a pápa állás­pontjáról, mint amennyit azelőtt legalább sejtett.... vagy talán remélt.” Ha Galambos atya akkor — csaknem két évvel ezelőtt — sietett volna engem kioktat­ni a K. M. V.-nak szinte korlátlan terjede­lemben rendelkezésére álló hasábjain, hogy én tévedek, vagy ferdítek, vagy hamisítok, vagy hazudom, s kimutatta volna, hogy a pápa igenis leszögezte magát a demokráciák mellett és a fasizmus ellen, akkor valóban jó szolgálatot tett volna egyházának és én ma­gam is hálásan megköszöntem volna neki a helyreigazítást. Ám Galambos atya akkor hallgatott , mert nem tudott volna megcá­folni. Fent idézett konklúzióm a pápa maga­tartásáról olyan kézenfekvő volt, hogy azzal vitába szállni nem lehetett. Ma, abban re­ménykedve, hogy a világ közben elfelejtette a pápának a konfliktus folyamán gyakorolt némaságát, felháborodással utasítja vissza a vádat...... Csakhogy minket az emlékező­tehetségünk még nem hagyott cserben, Fa­ther Galambos...... Sajnos, nekem nem állnak korlátlan szá­mú hasábok rendelkezésemre a Magyar Jö­vőben s igy nem irhatok olyan terjengősen, mint a K. M. V. cikkírói. Nekünk sok más innivalónk van a római egyházpolitikán kí­vül. Csak még egy kis megjegyzést enged­jenek meg a K. M. V. bevallott irányáról. Mint papi irányítás alatt álló katolikus lap, természetesen a K. M. V. Róma szószólója az amerikai magyarság körében. Hát tessék jól szemügyre venni a lapnak az alant idé­zett hirdetését, amely pontosan Galambos atya ellenem szóló hatalmas cikke alatt, fej­lécbe illő nagy betűkkel jelent meg: “EGY ESZT­ENDEJE FOLYTATUNK HARCOT A SÁRBATIPORT MAGYAR­IGAZSÁGÉRT MAGYAR-AMERIKÁBAN, SEGÍTSE ezt a szent küzdelmet ÉS TERJESSZE EZT AZ ÚJSÁGOT BARÁ­TAI ÉS ISMERŐSEI KÖRÉBEN.” Egy esztendeje...... Tehát a “magyar igazság” csak AZÓTA van sárbatiporva, — amióta az oroszok kiverték Zittleréket és a velük szövetkezett , Horthy-Sztójay-Szálasi banditákat...... AZELŐTT a magyar igaz­ság nem szenvedett csorbát, nem szorult a K. M. V. védelmére....... Mielőtt az oroszok bevonultak az óhazába, a magyar igazság lángja szabadon lobogott, hála Horthy Mik­lósnak és pribékjeinek....... Csak azóta kell harcolni a magyar igazságért, amióta demo­kratikus kormány van Magyarországon. . . . Hát ez Róma! Üzenetek Magyarországból Fischer Minnie, San Fran­cisco. . Auschwitzi deportá­lásból Józsi és én megérkez­tünk, többiekről nem tudunk. Benneteket csókol Hermin. Louis Polgár, 246 Upsal St., Mind jól vagyunk. Hirt kér anyád.­­ Sidney Preray, 165 Broad­way, New York. J. H. Ja­­cobs, 1376 Springfield Ave., Lrwington, N. Y. A család­ból egyelőre egyedül vagyok, a töréletek deportálva. írjatok. Csak Preray János, Kisvárda, Desider Rajkel, 10 Down­ing St., N. Y. C. Arnold, Laura, Tildi, Kertész papa­mama, egész család jól van. Armandot, Palit, Lacit de­portálásból várjuk. Merkle­­rék, Irénék, Edáék jól van­nak. George A. Curtis Kovács, (Kovács Ödönné fiainak) 35 Boutelle St., Leominster, Mass. Megvagyok, eddig hit nélkül tőletek. Anyuka Bé­lát várja. Sanyitól egy éve semmi. Ölel Muttitok, III. Pusztaszeri u. 12. Mrs. Ilona Jacobs, 2309 Eutan Place, Baltimore, 17, Md. Értesítést megkaptuk. Öten megvagyunk. Olga, Ga­bi, Ibi, Péter, Jutka. Keresd meg Dier Ábrist. Utolsó címe 193 Hobson St., Newark, N.. J. Üzenjen ezúton Dr. Szin­­nai Tivadarnak, Benczúr u. 29-b. Klein Margiték meg­vannak. Értesítsd Szidkát. Üzenj. Dr. George Gedő szerkesz­tő, Ramsay, N. J. Komlós ér­tesített hogylétetekről. Az it­teni családból rajtunk kivü­l csak Mariska, Feri és Lévai Pista vannak meg. Értesítse­tek: Antal Gábor, a Magyar Nemzet belső munkatársa. MAGYAR THVÖ CHunfrarian Daily Journal) Kisházi István, a Magyar Vörös Kereszt országos ügyvezető igazgatója, július 27-én átveszi az Amerikai Magyar Segélyakció első gyógyszerküldeményét. Közel 300 dollárt gyűjtött Miami szeptemberben a segélyre A Miamiban működő Se­gélyakció 87-ik osztálya a következő levelet küldte be: A Magyar Jövő Szerkesztő­ségének, New York, N. Y. Igen tisztelt Szerkesztő úr! A Magyar Segélyalap mia­mii csoportja nevében hálá­san köszönjük az augusztus havi pénztári kimutatásnak teljes egészbeni leközlését és idecsatoljuk a szeptemberi ki­mutatásunkat azzal a kérés­sel, hogy lapjában azt is el­helyezni szíveskedjen. Teljes tisztelettel, Mrs. Stephen Szigeti, pénztáros. Mark Kopper, pénztári titkár. Adományok 1945 szeptem­ber hónapban: S. S. Neuman $25, Mrs. és Mrs. Steve Kovács $20. Far­­roy’s Inc. $10. $5-ös adományok: Mr. és Mrs. Dániel Németh, Ilonka L. Mihály, Rasnusson, E. B. Lyons, Eric Dietsch, Victory Food Market, Mrs. Bertha Nagy, Louis Kaslebach. Alex Geregur, Mr. Kilpetrick, C. W. Gaylord, H. H. Milander. $3-as adományok: H. W. Coffin, Fred Tandlich, Mrs. Margaret Tandlich. $2-es adományok: Leonard Mann, Arnold Klein. $1-es adományok: Frank M. Kahn, Louis Hundza, Jas­­ko Béla, Joseph M. Fazekas, Frank Sullivan, Emil Salzer, A. Cline, Elizabeth Founda, Teréz Tóth, Helen Jonap, Mrs. H. Tandlich, Mr. és Mrs. Brezneg, Mr. és Mrs. Perri­­cone, Mrs. J. K. Wilson, R. E. Anton, René Briois, E. 0. Wilson, Vincenetta Petralia, 50 centes adományok: J. W. Bowan, F. Weinenburg.. Szeptember havi összbevé­tel New Yorkba küldve (ki­adás nincs) $281.98. LAUTNER JÁNOS KÖRÚTON Lautner János, aki most tért vissza az európai had­színtérről, felkeresi a magyarlakta városok haladó szellemű magyarjait. A gyűlések sorrendje: h­ség youngstowni oszt. havi gyűlésén, október 19-én, pén­tek este. Október 21: Canton, Ohio. Október 13: Akron, O.. Október 14-15: Cleveland, Ohio. Youngstown, O. A Testvé­ Szenzációs lesz a Magyar Jövő Évkönyv Naptára az 1946-ik évre Egész Magyar-Amerika lapunk szenzációs naptáráról fog beszélni. Soha ennél gazdagabb évkönyv naptárt lapunk még nem adott ki. A felvilágosító és ismeret­­terjesztő cikkek garmadájában ott fogjuk találni az új demokratikus Magyarországról szóló nagyszerű be­számolókat, a világtörténelem legdrámaibb esztendeje, 1945, jelentőségének méltatását. Azonkívül egész sereg egészségügyi tanácsadó cikk neves orvosszakértők tol­lából, gyönyörű magyaros illusztrációk, pompás elbe­szélések és mindezeken felül egy teljes, 1946-iki kiadású ANGOL WAR SZÓTÁR mely egymaga legalább két dollár értéket képvisel. Siessen hát, rendelje meg azonnal a Magyar Jövő Évkönyv Naptárát, mert csak annyit nyomunk belőle, amennyire megrendelés jön be. Az ára mindössze 75 cent. Szervezetek, lapkezelők küldjék be rendeléseiket postafordultával. Használ,ii­szt a szelvényt rendelésre MAGYAR JöVő, 413 East 14th St., New York, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Mellékelek ...................$-t, melyért küldjenek számomra .............................példányt a Magyar Jövő 1946-iki Évkönyv Naptárából. Tisztelettel: Név: ............................................................................. Cím:­­­­........................................................ Város:.......................................... Állam:.................. October 13, 1945 Könyvszemle “Károlyi Mihály és Magyaroszág a vereségtől a győzelemig”, Lincolns-Prager kiadása, London. A Horthy-rendszer, amely sötét és hazug jelszavak bódító mérgét árasztva, több, mint huszonöt évig gyötörte és fosztogatta Ma­gyarországot, románnál, jugoszlávnál, cseh­szlováknál és zsidónál ezerszerte jobban gyűlölte Károlyi Mihályt. A történelem fo­lyamán begyakorolt ügyességgel, a náci fur­­fangon­ is túltevő “úri huncutsággal” a rá­galmak, szitkok, átkok olyan tömegét árasz­totta a Horthy-rezsim Károlyira, amilyenre még a magyar történelemben sem volt példa. Minden hiábavaló volt. Károlyi, ne­ve egy­re ragyogóbb fénnyel tündökölt a­­magyar nép szívében és gondolatvilágában. Mert Ká­rolyi, mint Dózsa György, Rákóczi Ferenc, Petőfi Sándor és Kossuth Lajos, nemcsak a magyarság szabadságszeretetének lett szim­bóluma, hanem­­ a történelmi idők távla­tában egyre nőtt Károlyi Mihály nagy gesz­tusának, a földosztásnak jelentősége. Ká­rolyi az 1918-as fáradalom idején szétosz­totta földjét a magyar nép között. Károlyi Mihály neve azonban nemcsak ez­ért tündökölt tovább. Károlyival együtt a századeleji radikális polgárság egész nemze­déke ment száműzetésbe, csakhogy a szám­űzetésben az egyetlen Károlyi Mihály volt az, aki tovább fejlődött. A­ teljesen megvál­tozott, helyesebben leromlott világban, a tel­jesen átalakult termelő módszerek és eszkö­zök világában, a távol hazájuktól élő politi­kusok és újságírók meglepő módon megrög­ződött ideológiában folytatták életüket, mi­alatt Károlyi együtt haladt korával, egyre tisztultabb és világosabb ítélettel hatolt bele a két világháború közötti korszak gazdasági, politikai és társadalmi kérdéseibe, egyre ra­dikálisabbá vált és egyre átfogóbb megér­téssel mérte fel e nyugtalan és viszontagsá­gos korszak politikán túlélő, történelmi szükségleteit és a munkásosztály sorsdöntő szerepét. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy míg a világon az emigrációban széjjeldobált régi hívei még mindi­g a régi lelkesedéssel har­coltak Károlyi eszméiért, maguk sem vették észre, mennyire lemaradtak imádott vezé­rük mögött, annyira lemaradtak, hogy már régen öntudatlan reakcióba estek, már ré­gen olyasmikért lelkesedtek, amelyek ellen Károlyi gyik proklamációját a másik után küldözgette szét a világban. De, nyilván, meg sem értették, mert csak tovább hangos­kodtak nagy áldozatokkal és küzdelmekkel fenntartott lapocskákban s egyebekben és mégis — ideológiailag — már a Károlyi ál­tal vallott eszmék és meggyőződések ellen­táborába sodródtak, tudatosan, vagy öntu­datlanul.­­ Károlyi nem törődve azzal, hogy közte és hívei között egyre nagyobb elválasztó sza­kadék tátong, a “sors embere”-ként ihletet­­ten ment előre, tovább, mindig csak előre. Ebből a távlatból olybá tűnik, mintha ez a legismertebb magyar ember volna a legmeg­­nem­ értettebb magyar. E tekintetben Károlyi hasonlít Kossuth Lajoshoz, aki ugyancsak száműzetésének hosszú esztendei alatt értette meg — kissé ugyan elkésve — saját korát, saját életét. Károlyinak megadta a sors kegye, hogy visszatérjen régi küzdelmeinek színterére és kiérett tapasztalatait az új magyar de­mokrácia javára fordítsa. A Horthy-rezsim előszeretettel rémízgette a magyar közvéleményt, hogy Károlyi áruló volt. Miért volt áruló? Mert amikor helyze­te tarthatatlanná vált, a NÉPNEK adta át a hatalmat. Ezért volt a hazaáruló, önkény­telenül is felmerül hát az a kérdés, hogy mi hát akkor Horthy, aki, amikor “tarthatat­lanná” vált számára a helyzet, amelyet ma­ga készített elő és ásott alá, a nyilasoknak és náziknak adta át az uralmat. Nem a nép­nek, hanem csalvadéknak, az ország szeme­tének, csatornatöltelékeknek, zsebmetszők­nek, gonosztevőknek és közönséges gyilko­soknak. A Lincoln-Prager kiadásában angol nyel­ven megjelent Károlyi könyvben az olvasó rendkívül érdekes és tanulságos olvasmányt talál. Benne van Károlyi Mihály életrajza, politikai pályafutása, küzdelmeinek és szám­űzetésének története. Nem csekély értéke és érdekessége még a könyvnek Károlyi Mi­hály emlékezéseinek az 1918 októberéről szóló drámaian izgalmas részlete. Az értékes könyvet 75 centért mindenki megszerezheti magának. Pogány Béla. AMERIKAI ÜZENETEK Amerikai magyarok üzenetei hazai magyar hozzátartozóiknak Az alábbiak üzenetét továbbítottuk Magyarországba: F. Hirsch, Bronx. J. Papp, Astoria, L. I. J. Ruby, Los Angeles L. Sigmond, Milwaukee S. Sigmond, Milwoukee S. Gross, Chicago, 111. E. Roth, Bronx P. Büchler, Svájc Roth Lilly, New York E. Martin, Bronx Dr. Jorge Lenárt, Argen­tina J. Fischer, Los Angeles E. Gross, N. Y. C. E. Bandler, Brooklyn M. Braver, Brooklyn • Dr. O. Kárpáti, Brokoline B. Grünstein, Bronx D. Kramer, Chicago Hermin Rosenberger, As­toria S. Molnár, Montreal P. Borbély, Montreal R. T. Benedek, —.— L. Sz. Grosz, Bronx B. L. Rosenbaum, St. Louis A. Sipos, Phillipsburgh E. Hauptman, N. Y. Y. M. Lőrincz, N. Y. C. E. I. Stiglitz, Bronx A. Perczel, Buenos Aires M. Ribányi, Philadelphia B. Klein, N. Y. C. L. Kohn, Bronx J. Kaletay, Flemington A. Weiss, Bronx A. Streisinger, N. Y. C. Z. G. Gross, N. Y. C. L. Gold, N. Y. C. E. Kovács, N. Y, C. M. Klein, N. Y. C. Sz. Klein, Bronx M. Lefkovitz, Bronx I. Nagy, Gyarmatyné, New York City Lebersfeld E., Newark E. Groll, Bronx B. Krémer, Brooklyn A. Benkovics, Bronx E. H. Wojticky, N. Y. C. Kiss Péterné, Dearborn S. Lustig, N. Y. C. A. Grosz, Chicago J. Erős, Trenton 0. Rosenberg, Bronx 1. Rosenbaum, Bronx J. Senders, Brooklyn A. Kohn, N. Y. C. F. Grosz, Havana D. Grosz, Paterson A. Roth, Bridgeport M. Duchange, Milwaukee Rabbi Perl, Brooklyn Árpád Bander, Brooklyn E. Grosz, N. Y. C. Dr. G. Lenárt, N. Y. C. Edgemont, St., Los Angeles E. Martin, Bronx 0. Langer, N. Y. C. F. Horváth, Fairfield A. Stern, Bronx K, Glück Friedman-, Los Angeles Dr. A. Földes, N. Y. C. J. Roth, N. Y. C. A. Kozma, Long Island C. J. Klein, N. Y. C. E. Stern, Bronx Fodor Árpád, —.— S. Kemény, New York K. Vass, New Brunswick L. Mattersdorf, New York 1. Kornstein, Bronx A. Rusztin, Brooklyn B. Berla, Brooklyn M. Schlesinger, Detroit L. Erdős, New York E. Wertheim, New York M. F. Keszler, New York H. Dunajecz, New York I. Illowszky, New York M. Chajet, New York G. and J. Goldstein, N. Y. Iván Grosz, Bogota Mrs. Mayer, Roxbury H. Pollák, Chile . Mrs. Virág, Astoria P. F. C. Gellert, Tacoma I. Schlinger, Detroit S. Bernstein, New York E. & S. Weber, Forst Hills E. Nagy, Palisades Park Jutka Hutter né, Toronto E. Grosz, New York J. Havas, Long Island P & M Sárosi, N. Hamilton Mrs. M. Dominik, New Brunswick J. Kovács, St. Katharina Gy. Bernát, Montreal H. Juszkovits, Bronx Zapiola, Buenos Aires F. Stipkovics, McKeesport L. Háry, New York M. Grosz, —.— M. Schwartz, Miami A. Fazekas, Woodbridge G. Pelcz, N. Hamilton Ignacio Izsák, Chicago A. Müller, Irvington R. Frankel, Miami A. Krepel, Sao Paulo M. J. Perl, Brooklyn EUROPA a magyar tűznek állandó otthona First Ave. és 78th St­, N. Y. C. Telefon: REgrent 7­047* Október 11-től okt. 14-ig, csütörtöktől — vasárnapig déli 1.30-tól, vasáánap 1 órától bemutatásra kerül: a magyar filmgyártás két hatalmas alkotása “Budai cukrászda” Kabos, Perczel, Gőzön, Somlay, Berky, Perényi, Pethes játszák a jobbnál-jobb főszerepeket. Valamint: ‘Garconlakás kiadó’ Simor Erzsébet, Rajn­y Gábor, Pata­­ky Jenő, Juhász József, Makláry Zol­tán a főszerepekben.

Next