Magyar Jövő, 1945. október (44. évfolyam, 193-214. szám)
1945-10-13 / 202. szám
6 HOZZÁSZÓLÁS írja: Rev. GROSS A. LÁSZLÓ, B. D., Th. M. Rev. A. L. Gross Father Galambos József a Katolikus Magyarok Vasárnapja október 2-iki számában két teljes hasábot (kb. 250 sort) pazarol e sorok szerény írójára. (Kezd az ázsióm emelkedni: legutóbb csak 180 soros cikkbenvégeztek ki!) A nagyon ízléstelenül megválasztott és teljesen indokolatlanul alkalmazott címtől (“Lifetter és a kaptafa”) eltekintve, ez a cikk úgy tartalmában, mint stílusában meszsze felülmúlja a K. M. V. többi tisztelendő és nem-nagyon-tisztelendő tollforgatóinak az írásbeli gyakorlatait. (Vagy lehet, hogy ehhez is “suszter” vagyok s nem tudom megítélni, ki a külömb stiliszta a K. M. V. írógárdájában----) Igaza van Galambos atyának: “a katolikus Egyház nagyon is a hegyemben van”, csak abban téved, hogy ez csupán az “utóbbi időben” van így. Mert ha a múltban is oly megtisztelő figyelemben részesítette volna szerény “Hozzászólásaimat”, mint amilyennel mostanában kiséri azokat, akkor tudhatná, hogy én Róma politikáját már nagyon régen a legnagyobb gyanakvással szemlélem és erre vonatkozó nézeteimet a múltban sem rejtettem a véka alá. Ez a korábbi gyanú határozott váddá akkor érlelődött, amikor Róma a spanyol népnek félvad mórokkal, német náci hordákkal és olasz fasiszta zsoldosokkal való leigázását és részbeni lemészárlást atyai áldásával szankcionálta és bőkezűen finanszírozta...... Azóta Father Galambos, bevallom: némi elfogultsággal viseltetem a katolikus egyházpolitikával szemben....... Azóta, Father Galambos, a történelem ékesszólóan — és tragikusan — beigazolta, hogy a katolikus Egyház politikai irányvonalával szemben táplált gyanúim alaposak és indokoltak voltak. Azóta, Father Galambos, nem láttam az egyház részéről egyetlen olyan lépést, amely a spanyol nép ellen elkövetett bűnét csak valamelyest is elhomályosította volna, ellenben láttam töméntelen olyan megmozdulást, amelynek a céljai feltűnően hasonlítanak azokhoz a célokhoz, amelyeket Spanyolországban az Egyháznak sikerült — hiszem, hogy csak ideig-óráig — elérnie...... Ma is állítom, hogy a pápa és a klérus túlnyomó többsége a fasizmus és a demokráciák közötti konfliktusban néma maradt. XII. Pius soha határozottan és félreérthetetlenül nem foglalt állást Hitler és Mussolini ellen; soha őket el nem ítélte, soha róluk egy rossz szót nem szólt. Ezt nem most, vagy az “utóbbi időben” vetem a szemére; már 1943 június 18-án afelett lamentáltam ebben a rovatban, hogy “miért ne lehetne véleménye a pápának egy ilyen világraszóló hatalmas konfliktusban? Utóvégre is: kétszázmillió híve tekint Róma felé, onnan várva az irányítást. Egy-egy szava súlyosan esik latba más vallásúak milliói között is. Én inkább így tenném fel a kérdést: SZABAD-E A PÁPÁNAK SEMLEGESNEK MARADNIA A GAZSÁG ÉS AZ IGAZSÁG KÖZÖTTI ÖSSZEÜTKÖZÉSBEN? Szerintem nem szabad !Mint Krisztus földi helytartója, a pápa nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy közömbösen szemlélje a gonoszságnak ezt a példátlan orgiáját. A két tábor közül az egyiknek semmilysetre sem lehet igaza. Melyik az a tábor? Rómától a világ sohasem kapott választ ere a kérdésre........ Róma kenetes, semmitmondással kibocsátott egy-két nyilatkozatot a faj elmélet veszedelme ellen, de ennél tovább soha sem ment. Az elmélet ellen felszólalt, az absztrakció ellen langymeleg szavakkal állást foglalt, de a konkrét tényeket, a fizikai brutalitásokat és azok értelmi szerzőit egy szóval meg nem bélyegezte. Róma sohasem szögezte le magát a demokráciák mellett, míg a harc folyt; csak akkor mert ilyenfajta, de nagyon is vérszegény nyilatkozatokat tenni, mikor már a demokráciák győzelme befejezett tény volt. S akkor sem erőltette meg magát túlságosan. 1943 karácsonyán a pápa teljes órán át beszélt a rádión. Ezzel kapcsolatban legyen szabad néhány sort idéznem 1943 december 31-én megjelent “Hozzászólásomból”. Olyan üzenetet vártunk tehát, amely krisztusi egyenességgel és szókimondással, minden kétséget és bizonytalanságot kiküszöbölve, világosan értésére adja a híveknek, hogy a két tábor közül melyiknek a győzelme kívánatos és félre nem érthető módon kinyilvánítja, hogy a Krisztus igaz követőinek melyik oldalon a helyük.” (Nem gondolja Father Galambos, hogy ez a várakozás jogos volt?) “Gondosan végigolvastam a hosszú szózatot, hátha talán a sorok között felfedezhetném (ha már nyíltan kimondani nem merte), vájjon melyik oldalon is van őszentsége szíve. Szinte megfoghatatlan, hogyan tud valaki egy órán át beszélni a mai világkonfliktusról, anélkül, hogy egy szóval vagy hangárnyalattal elárulná, melyik irány áll közelebb a szivéhez. . . Minden sora a hoszszú üzenetnek azt mutatja, hogy szerzője heteken át fésülte, simítgatta, korigálta, míg sikerült azt olyan semmitmondóvá tenni, hogy az olvasó, vagy a hallgató az üzenet végén még annyit sem tud a pápa álláspontjáról, mint amennyit azelőtt legalább sejtett.... vagy talán remélt.” Ha Galambos atya akkor — csaknem két évvel ezelőtt — sietett volna engem kioktatni a K. M. V.-nak szinte korlátlan terjedelemben rendelkezésére álló hasábjain, hogy én tévedek, vagy ferdítek, vagy hamisítok, vagy hazudom, s kimutatta volna, hogy a pápa igenis leszögezte magát a demokráciák mellett és a fasizmus ellen, akkor valóban jó szolgálatot tett volna egyházának és én magam is hálásan megköszöntem volna neki a helyreigazítást. Ám Galambos atya akkor hallgatott , mert nem tudott volna megcáfolni. Fent idézett konklúzióm a pápa magatartásáról olyan kézenfekvő volt, hogy azzal vitába szállni nem lehetett. Ma, abban reménykedve, hogy a világ közben elfelejtette a pápának a konfliktus folyamán gyakorolt némaságát, felháborodással utasítja vissza a vádat...... Csakhogy minket az emlékezőtehetségünk még nem hagyott cserben, Father Galambos...... Sajnos, nekem nem állnak korlátlan számú hasábok rendelkezésemre a Magyar Jövőben s igy nem irhatok olyan terjengősen, mint a K. M. V. cikkírói. Nekünk sok más innivalónk van a római egyházpolitikán kívül. Csak még egy kis megjegyzést engedjenek meg a K. M. V. bevallott irányáról. Mint papi irányítás alatt álló katolikus lap, természetesen a K. M. V. Róma szószólója az amerikai magyarság körében. Hát tessék jól szemügyre venni a lapnak az alant idézett hirdetését, amely pontosan Galambos atya ellenem szóló hatalmas cikke alatt, fejlécbe illő nagy betűkkel jelent meg: “EGY ESZTENDEJE FOLYTATUNK HARCOT A SÁRBATIPORT MAGYARIGAZSÁGÉRT MAGYAR-AMERIKÁBAN, SEGÍTSE ezt a szent küzdelmet ÉS TERJESSZE EZT AZ ÚJSÁGOT BARÁTAI ÉS ISMERŐSEI KÖRÉBEN.” Egy esztendeje...... Tehát a “magyar igazság” csak AZÓTA van sárbatiporva, — amióta az oroszok kiverték Zittleréket és a velük szövetkezett , Horthy-Sztójay-Szálasi banditákat...... AZELŐTT a magyar igazság nem szenvedett csorbát, nem szorult a K. M. V. védelmére....... Mielőtt az oroszok bevonultak az óhazába, a magyar igazság lángja szabadon lobogott, hála Horthy Miklósnak és pribékjeinek....... Csak azóta kell harcolni a magyar igazságért, amióta demokratikus kormány van Magyarországon. . . . Hát ez Róma! Üzenetek Magyarországból Fischer Minnie, San Francisco. . Auschwitzi deportálásból Józsi és én megérkeztünk, többiekről nem tudunk. Benneteket csókol Hermin. Louis Polgár, 246 Upsal St., Mind jól vagyunk. Hirt kér anyád. Sidney Preray, 165 Broadway, New York. J. H. Jacobs, 1376 Springfield Ave., Lrwington, N. Y. A családból egyelőre egyedül vagyok, a töréletek deportálva. írjatok. Csak Preray János, Kisvárda, Desider Rajkel, 10 Downing St., N. Y. C. Arnold, Laura, Tildi, Kertész papamama, egész család jól van. Armandot, Palit, Lacit deportálásból várjuk. Merklerék, Irénék, Edáék jól vannak. George A. Curtis Kovács, (Kovács Ödönné fiainak) 35 Boutelle St., Leominster, Mass. Megvagyok, eddig hit nélkül tőletek. Anyuka Bélát várja. Sanyitól egy éve semmi. Ölel Muttitok, III. Pusztaszeri u. 12. Mrs. Ilona Jacobs, 2309 Eutan Place, Baltimore, 17, Md. Értesítést megkaptuk. Öten megvagyunk. Olga, Gabi, Ibi, Péter, Jutka. Keresd meg Dier Ábrist. Utolsó címe 193 Hobson St., Newark, N.. J. Üzenjen ezúton Dr. Szinnai Tivadarnak, Benczúr u. 29-b. Klein Margiték megvannak. Értesítsd Szidkát. Üzenj. Dr. George Gedő szerkesztő, Ramsay, N. J. Komlós értesített hogylétetekről. Az itteni családból rajtunk kivül csak Mariska, Feri és Lévai Pista vannak meg. Értesítsetek: Antal Gábor, a Magyar Nemzet belső munkatársa. MAGYAR THVÖ CHunfrarian Daily Journal) Kisházi István, a Magyar Vörös Kereszt országos ügyvezető igazgatója, július 27-én átveszi az Amerikai Magyar Segélyakció első gyógyszerküldeményét. Közel 300 dollárt gyűjtött Miami szeptemberben a segélyre A Miamiban működő Segélyakció 87-ik osztálya a következő levelet küldte be: A Magyar Jövő Szerkesztőségének, New York, N. Y. Igen tisztelt Szerkesztő úr! A Magyar Segélyalap miamii csoportja nevében hálásan köszönjük az augusztus havi pénztári kimutatásnak teljes egészbeni leközlését és idecsatoljuk a szeptemberi kimutatásunkat azzal a kéréssel, hogy lapjában azt is elhelyezni szíveskedjen. Teljes tisztelettel, Mrs. Stephen Szigeti, pénztáros. Mark Kopper, pénztári titkár. Adományok 1945 szeptember hónapban: S. S. Neuman $25, Mrs. és Mrs. Steve Kovács $20. Farroy’s Inc. $10. $5-ös adományok: Mr. és Mrs. Dániel Németh, Ilonka L. Mihály, Rasnusson, E. B. Lyons, Eric Dietsch, Victory Food Market, Mrs. Bertha Nagy, Louis Kaslebach. Alex Geregur, Mr. Kilpetrick, C. W. Gaylord, H. H. Milander. $3-as adományok: H. W. Coffin, Fred Tandlich, Mrs. Margaret Tandlich. $2-es adományok: Leonard Mann, Arnold Klein. $1-es adományok: Frank M. Kahn, Louis Hundza, Jasko Béla, Joseph M. Fazekas, Frank Sullivan, Emil Salzer, A. Cline, Elizabeth Founda, Teréz Tóth, Helen Jonap, Mrs. H. Tandlich, Mr. és Mrs. Brezneg, Mr. és Mrs. Perricone, Mrs. J. K. Wilson, R. E. Anton, René Briois, E. 0. Wilson, Vincenetta Petralia, 50 centes adományok: J. W. Bowan, F. Weinenburg.. Szeptember havi összbevétel New Yorkba küldve (kiadás nincs) $281.98. LAUTNER JÁNOS KÖRÚTON Lautner János, aki most tért vissza az európai hadszíntérről, felkeresi a magyarlakta városok haladó szellemű magyarjait. A gyűlések sorrendje: hség youngstowni oszt. havi gyűlésén, október 19-én, péntek este. Október 21: Canton, Ohio. Október 13: Akron, O.. Október 14-15: Cleveland, Ohio. Youngstown, O. A Testvé Szenzációs lesz a Magyar Jövő Évkönyv Naptára az 1946-ik évre Egész Magyar-Amerika lapunk szenzációs naptáráról fog beszélni. Soha ennél gazdagabb évkönyv naptárt lapunk még nem adott ki. A felvilágosító és ismeretterjesztő cikkek garmadájában ott fogjuk találni az új demokratikus Magyarországról szóló nagyszerű beszámolókat, a világtörténelem legdrámaibb esztendeje, 1945, jelentőségének méltatását. Azonkívül egész sereg egészségügyi tanácsadó cikk neves orvosszakértők tollából, gyönyörű magyaros illusztrációk, pompás elbeszélések és mindezeken felül egy teljes, 1946-iki kiadású ANGOL WAR SZÓTÁR mely egymaga legalább két dollár értéket képvisel. Siessen hát, rendelje meg azonnal a Magyar Jövő Évkönyv Naptárát, mert csak annyit nyomunk belőle, amennyire megrendelés jön be. Az ára mindössze 75 cent. Szervezetek, lapkezelők küldjék be rendeléseiket postafordultával. Használ,iiszt a szelvényt rendelésre MAGYAR JöVő, 413 East 14th St., New York, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Mellékelek ...................$-t, melyért küldjenek számomra .............................példányt a Magyar Jövő 1946-iki Évkönyv Naptárából. Tisztelettel: Név: ............................................................................. Cím:........................................................ Város:.......................................... Állam:.................. October 13, 1945 Könyvszemle “Károlyi Mihály és Magyaroszág a vereségtől a győzelemig”, Lincolns-Prager kiadása, London. A Horthy-rendszer, amely sötét és hazug jelszavak bódító mérgét árasztva, több, mint huszonöt évig gyötörte és fosztogatta Magyarországot, románnál, jugoszlávnál, csehszlováknál és zsidónál ezerszerte jobban gyűlölte Károlyi Mihályt. A történelem folyamán begyakorolt ügyességgel, a náci furfangon is túltevő “úri huncutsággal” a rágalmak, szitkok, átkok olyan tömegét árasztotta a Horthy-rezsim Károlyira, amilyenre még a magyar történelemben sem volt példa. Minden hiábavaló volt. Károlyi, neve egyre ragyogóbb fénnyel tündökölt amagyar nép szívében és gondolatvilágában. Mert Károlyi, mint Dózsa György, Rákóczi Ferenc, Petőfi Sándor és Kossuth Lajos, nemcsak a magyarság szabadságszeretetének lett szimbóluma, hanem a történelmi idők távlatában egyre nőtt Károlyi Mihály nagy gesztusának, a földosztásnak jelentősége. Károlyi az 1918-as fáradalom idején szétosztotta földjét a magyar nép között. Károlyi Mihály neve azonban nemcsak ezért tündökölt tovább. Károlyival együtt a századeleji radikális polgárság egész nemzedéke ment száműzetésbe, csakhogy a száműzetésben az egyetlen Károlyi Mihály volt az, aki tovább fejlődött. A teljesen megváltozott, helyesebben leromlott világban, a teljesen átalakult termelő módszerek és eszközök világában, a távol hazájuktól élő politikusok és újságírók meglepő módon megrögződött ideológiában folytatták életüket, mialatt Károlyi együtt haladt korával, egyre tisztultabb és világosabb ítélettel hatolt bele a két világháború közötti korszak gazdasági, politikai és társadalmi kérdéseibe, egyre radikálisabbá vált és egyre átfogóbb megértéssel mérte fel e nyugtalan és viszontagságos korszak politikán túlélő, történelmi szükségleteit és a munkásosztály sorsdöntő szerepét. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy míg a világon az emigrációban széjjeldobált régi hívei még mindig a régi lelkesedéssel harcoltak Károlyi eszméiért, maguk sem vették észre, mennyire lemaradtak imádott vezérük mögött, annyira lemaradtak, hogy már régen öntudatlan reakcióba estek, már régen olyasmikért lelkesedtek, amelyek ellen Károlyi gyik proklamációját a másik után küldözgette szét a világban. De, nyilván, meg sem értették, mert csak tovább hangoskodtak nagy áldozatokkal és küzdelmekkel fenntartott lapocskákban s egyebekben és mégis — ideológiailag — már a Károlyi által vallott eszmék és meggyőződések ellentáborába sodródtak, tudatosan, vagy öntudatlanul. Károlyi nem törődve azzal, hogy közte és hívei között egyre nagyobb elválasztó szakadék tátong, a “sors embere”-ként ihletetten ment előre, tovább, mindig csak előre. Ebből a távlatból olybá tűnik, mintha ez a legismertebb magyar ember volna a legmegnem értettebb magyar. E tekintetben Károlyi hasonlít Kossuth Lajoshoz, aki ugyancsak száműzetésének hosszú esztendei alatt értette meg — kissé ugyan elkésve — saját korát, saját életét. Károlyinak megadta a sors kegye, hogy visszatérjen régi küzdelmeinek színterére és kiérett tapasztalatait az új magyar demokrácia javára fordítsa. A Horthy-rezsim előszeretettel rémízgette a magyar közvéleményt, hogy Károlyi áruló volt. Miért volt áruló? Mert amikor helyzete tarthatatlanná vált, a NÉPNEK adta át a hatalmat. Ezért volt a hazaáruló, önkénytelenül is felmerül hát az a kérdés, hogy mi hát akkor Horthy, aki, amikor “tarthatatlanná” vált számára a helyzet, amelyet maga készített elő és ásott alá, a nyilasoknak és náziknak adta át az uralmat. Nem a népnek, hanem csalvadéknak, az ország szemetének, csatornatöltelékeknek, zsebmetszőknek, gonosztevőknek és közönséges gyilkosoknak. A Lincoln-Prager kiadásában angol nyelven megjelent Károlyi könyvben az olvasó rendkívül érdekes és tanulságos olvasmányt talál. Benne van Károlyi Mihály életrajza, politikai pályafutása, küzdelmeinek és száműzetésének története. Nem csekély értéke és érdekessége még a könyvnek Károlyi Mihály emlékezéseinek az 1918 októberéről szóló drámaian izgalmas részlete. Az értékes könyvet 75 centért mindenki megszerezheti magának. Pogány Béla. AMERIKAI ÜZENETEK Amerikai magyarok üzenetei hazai magyar hozzátartozóiknak Az alábbiak üzenetét továbbítottuk Magyarországba: F. Hirsch, Bronx. J. Papp, Astoria, L. I. J. Ruby, Los Angeles L. Sigmond, Milwaukee S. Sigmond, Milwoukee S. Gross, Chicago, 111. E. Roth, Bronx P. Büchler, Svájc Roth Lilly, New York E. Martin, Bronx Dr. Jorge Lenárt, Argentina J. Fischer, Los Angeles E. Gross, N. Y. C. E. Bandler, Brooklyn M. Braver, Brooklyn • Dr. O. Kárpáti, Brokoline B. Grünstein, Bronx D. Kramer, Chicago Hermin Rosenberger, Astoria S. Molnár, Montreal P. Borbély, Montreal R. T. Benedek, —.— L. Sz. Grosz, Bronx B. L. Rosenbaum, St. Louis A. Sipos, Phillipsburgh E. Hauptman, N. Y. Y. M. Lőrincz, N. Y. C. E. I. Stiglitz, Bronx A. Perczel, Buenos Aires M. Ribányi, Philadelphia B. Klein, N. Y. C. L. Kohn, Bronx J. Kaletay, Flemington A. Weiss, Bronx A. Streisinger, N. Y. C. Z. G. Gross, N. Y. C. L. Gold, N. Y. C. E. Kovács, N. Y, C. M. Klein, N. Y. C. Sz. Klein, Bronx M. Lefkovitz, Bronx I. Nagy, Gyarmatyné, New York City Lebersfeld E., Newark E. Groll, Bronx B. Krémer, Brooklyn A. Benkovics, Bronx E. H. Wojticky, N. Y. C. Kiss Péterné, Dearborn S. Lustig, N. Y. C. A. Grosz, Chicago J. Erős, Trenton 0. Rosenberg, Bronx 1. Rosenbaum, Bronx J. Senders, Brooklyn A. Kohn, N. Y. C. F. Grosz, Havana D. Grosz, Paterson A. Roth, Bridgeport M. Duchange, Milwaukee Rabbi Perl, Brooklyn Árpád Bander, Brooklyn E. Grosz, N. Y. C. Dr. G. Lenárt, N. Y. C. Edgemont, St., Los Angeles E. Martin, Bronx 0. Langer, N. Y. C. F. Horváth, Fairfield A. Stern, Bronx K, Glück Friedman-, Los Angeles Dr. A. Földes, N. Y. C. J. Roth, N. Y. C. A. Kozma, Long Island C. J. Klein, N. Y. C. E. Stern, Bronx Fodor Árpád, —.— S. Kemény, New York K. Vass, New Brunswick L. Mattersdorf, New York 1. Kornstein, Bronx A. Rusztin, Brooklyn B. Berla, Brooklyn M. Schlesinger, Detroit L. Erdős, New York E. Wertheim, New York M. F. Keszler, New York H. Dunajecz, New York I. Illowszky, New York M. Chajet, New York G. and J. Goldstein, N. Y. Iván Grosz, Bogota Mrs. Mayer, Roxbury H. Pollák, Chile . Mrs. Virág, Astoria P. F. C. Gellert, Tacoma I. Schlinger, Detroit S. Bernstein, New York E. & S. Weber, Forst Hills E. Nagy, Palisades Park Jutka Hutter né, Toronto E. Grosz, New York J. Havas, Long Island P & M Sárosi, N. Hamilton Mrs. M. Dominik, New Brunswick J. Kovács, St. Katharina Gy. Bernát, Montreal H. Juszkovits, Bronx Zapiola, Buenos Aires F. Stipkovics, McKeesport L. Háry, New York M. Grosz, —.— M. Schwartz, Miami A. Fazekas, Woodbridge G. Pelcz, N. Hamilton Ignacio Izsák, Chicago A. Müller, Irvington R. Frankel, Miami A. Krepel, Sao Paulo M. J. Perl, Brooklyn EUROPA a magyar tűznek állandó otthona First Ave. és 78th St, N. Y. C. Telefon: REgrent 7047* Október 11-től okt. 14-ig, csütörtöktől — vasárnapig déli 1.30-tól, vasáánap 1 órától bemutatásra kerül: a magyar filmgyártás két hatalmas alkotása “Budai cukrászda” Kabos, Perczel, Gőzön, Somlay, Berky, Perényi, Pethes játszák a jobbnál-jobb főszerepeket. Valamint: ‘Garconlakás kiadó’ Simor Erzsébet, Rajny Gábor, Pataky Jenő, Juhász József, Makláry Zoltán a főszerepekben.