Magyar Jövő, 1945. december (44. évfolyam, 237-256. szám)

1945-12-01 / 237. szám

21 {Tmagyab Paklauiou uatlj except Sunday, Monday and certain Holiday« by the HUNGARIAN DAILY JOURNAL PUBLISHINS CO. Published at 413 East 14th Street New York 3, N. Y. Telephone: ALgonquin 4-6875, ORchard 4-1284 Editor: Dr. JOHN GYETVAI szerkesztő Manager: S. RÁKOSI ügyvezető Subscription Rates: USA, Canada 6 dollars one year, $3.50 hali year, $2.00 three months. So. America, Mexico, Cuba 8 dollars one year, $4.50 half year, $2.50 three months. Europe, Australia, Africa, Palestlna, etc., $10.00 one year, $6.00 half year, $3.50 three months. New York City $7.00 one year, $4.00 half year, $2.50 ahree months. **X»sfiiör*d aa Second Class Matter May 10, 1943, at the Post Of'ire of New York, N. Y., under the Act of March S, 1879" Koordináció Miközben Hurley, Byrnes jóváhagyásával — amit még Hurley lemondása után is megerősít — szorgalmasan dol­gozott a kínai beavatkozáson, úgy látszik a War Department sem maradt tétlen. Drew Pearson kolumnista közli most nov. 28-iki egyik cikkében, hogy a War Department Stratégiai Hivatala, “Wild Bill” Donovan tábornok irányítása alatt régóta dol­gozik egy terven és kampányon. A terv és kampány neve és célja: “Plan for an Order of Battle for a War with Russia,” egyszerűen és magyarul a Szovjetunió elleni há­ború terve. A kampány fővezetője Raymond Cromwell, a Wall Street Journal tokiói tudósítója. Úgy látszik, jól koordináltak tehát a dolgok. Hurley régen dolgozott a kínai beavatkozáson “imperialista blokk” kialakításával a háttérben. Ki ellen? Micsoda naiv kérdés. S ha valaki még­sem tudná elképzelni, megmondja világo­san Donovan terve. S amíg Hurley a távolkeleten szorgal­­maskodott, Cromwell, a Wall Street monopolisták tokiói tudósítója ugyancsak buzgón dolgozott a koordináció­­kiegé­szítő részén: “Plan for an Order of Battle for a war with Russia.” A koordináció perfektnek látszik. Hess nem bolond Rudolf Hess, a Nürnbergi Szövetséges Bíróság előtt álló 20 főnáci vezér egyike, a tárgyalások kezdete, sőt egé­szen azóta, amióta Angliából Nürnbergbe szállították, a bolond szerepét játsza. Hol álomkórságot, hol hisztériát, hol letargiát szimulál. Gondolta magában, bolond volna na­gyon okosnak és logikusnak mutatkozni s ilyen józan álla­potban felelni az ellene is emelt vádakra. Bolondot csak nem fognak büntetni azok a barbár Szövetségesek. És trükkje majdnem sikerült. Bizonyára akadt némi pártolóra is, ha mások részéről nem, hát az angolok részéről, akiknek nem lehet kellemes hallani majd, mint repült Hess Angliába Hitler parancsával, mint iparkodott nem egészen bolondul meggyőzni Hitler mellett az angol torykat elsősorban a Szovjet elleni háborúra. Most orvosi vizsgálatot vezettek le, amely megállapí­totta, hogy Hess távolról sem bolond. Felelnie kell minden­képpen neki is bűneiért, amelyek nem voltak kisebbek Hit­ler bűneinél. Hiszen mint Náci Németország helyettes Führerje repült Angliába Hitler machiavelli terveivel. Hess nem bolond,. Csak gaztettes. Az acélmunkások válasza a provokációra 600.000 acélmunkás szavazott szerdán az egész ország­ban a Smith törvény által előírt formában, a kormány ren­delkezése alapján. Mint szavaztak előzőleg az autómunkások. Az acélmunkások túlnyomó nagy többsége is, 5 az 1 arány­ban a sztrájk mellett szavazott. Ami még nem jelent azon­nali sztrájkot, miután az acélmunkások is mindent megpró­bálnak a békés megegyezésre, mielőtt sztrájkba lépnének. Az acélmunkásokat is provokálták az acélbárók, mint tették az autóbárók. Hallani sem akarnak ma sem semmi­féle béremelésről. 12 béremelést kértek az acélmunkások. Keresetük az emelkedett drágasághoz képest szintén nyo­morúságosan alacsony. Ellenük hozták elsősorban annak­idején a hírhedt “Little Steel” formulát, amelynek útján azután nemcsak az ő, hanem minden amerikai munkás bé­reit befagyasztották. Nagyon is szerény követelésük éppen olyan jogosult, mint az autó és minden egyéb munkásé. Az acélbárók teljes egységfronton az autómogulokkal és a Gyárosok Országos Szövetségével U. S. egész munkás­sága életszínvonalának letörésére esküdtek össze s hal­moznak ebben az irányban provokációt provokációra. Az autóbárók offenzívája már folyamatban van, az acélbárók most akarják kezdeni. Az acélmunkásoknak is elemi joguk, hogy a merénylet ellen harcba szánjanak. Ha a sztrájkszavazat alapján harcba fognak szállni, mögöttük lesz U. S. egész munkássága, népe, mint ott van az autómunkások mögött. Földrengés a tenger alatt BOMBAY. — Az Indiai­­óceán alatt megrengett a föld és az erős földmozgás hatal­mas hullámokat hajtott Bom­bay kikötője felé. Két külvá­rost elöntött az áradat. A japán főrendiház eltörlését követeli a Japán Kommunista Párt, valamint azt is, hogy vonják meg a szavazati jogot a háborús bű­nösöktől. Ugyanily követe­léssel áll elő a Szociáldemok­rata Párt is. MAGYAR JOVŐ (Hungarian Daily Journal) A nürnbergi per írta: DONALD BELL. Sok minden arra mutat, hogy a világ leg­nagyobb gonosztevői bizalommal néznek a nürnbergi per kimenetele elé. Legtöbben közülük azt hiszik, hogy nem fog sikerülni, hogy a gyilkosokat, összeesküvőket és a béke felbontóit egy nemzetközi bíróság bű­nösnek mondja ki. A vádlottak meg vannak győződve arról, hogy többet közülük fel fog­nak menteni, még másokat börtönbüntetés­sel fognak sújtani, vagy számkivetésbe kül­denek. A vádiratot egy hónappal ezelőtt nyúj­tották át a vádlottaknak. •­ Valamennyiük megnevezte védőügyvédjét. Ez­ más esetek­ben rendes eljárás volna, de a nürnbergi vádlottak esetében meglepő, mert azt lehet­ne hinni, hogy ezek minden reményt felad­tak. Egyedül Robert Ley találta a helyzetet reménytelennek a maga számára. Mikor ha­lálát a többieknek hírül hozták, egyikük se mutatott megrendülést, még kevésbbé szo­morúságot. Kacagva mondták, hogy Ley mindig bolond volt s láthatólag örültek, hogy most egy személlyel többre kenhetik mindazt a bűnt, mellyel ők maguk vannak vádolva. Mi az oka ennek a makacs reménynek, mely a nürnbergi vádlottakat eltölti? Eleinte Göring állítólag szomorú és mo­gorva volt és rabtársainak kijelentette, hogy minden napot, melyet meghagynak neki,­­ ajándéknak tekint. Néhány héttel később azonban már csak a védelmére gondolt s éjjel-nappal azon dolgozott. Jó tolmácsokat kért a maga számára s tudni akarta, hogy német védőügyvédeket jelölhet-e ki, vagy pedig nemzetközi ügyvédekhez is fordulhat? Hangulata megjavult, tele van életerővel s legutolsó képei azt mutatják, hogy amióta lefogyott, egészsége megjavult. Hogy meg­értsük a nürnbergi per vádlottainak remény­kedését, össze kell hasonlítanunk a mai helyzetet azzal a helyzettel, mely egy fél évvel ezelőtt Németország legyőzetése után fennállott. Teherán után a világ azt várta, hogy tízezer sőt hogy százezerszámra fogják a nácikat kivégezni, különösen az SS tagjait és a Gestapo pribékeket, nem is szólva a vezérekről. A vádlottak bíróság elé állítását egyszerű formalitásnak tekintették s sokan azt hitték, hogy a német összeomlás idején nagyon sok volt német tisztet és náci vezért fognak agyonütni. Nem igy történt. Több, mint hat hónap­pal Németország kapitulációja után (a szö­vetséges zónában — szerk.) a katonai bí­róságok még alig néhány németet ítéltek halálra, többnyire olyanokat, akik kényszer­­leszállást végző amerikai repülőket kivégez­tek. Lüneburgban 14 vádlottat felmentettek, annak dacára, hogy katonáink saját sze­mükkel látták azokat a borzalmas dolgokat, amelyeket a németek Buchenwaldban, Bel­­senben, Dachauban s más haláltáborokban elkövettek. A vádlottak legnagyobb része azzal fog védekezni, hogy tetteik politikai tettek vol­tak s hogy nem lehet nemzetközi bűnről beszélni, miután annak idején ilyen nemzet­közi törvény nem állott fenn. Arra is fog­nak hivatkozni, hogy vakon kellett a kapott parancsot teljesíteniök. Igyekeznek majd kihasználni azokat az ellentéteket, melyek a Szövetségesek között fennállnak. Sajnos, sok öntudatot nélkülöző szövetségesre fog­nak találni azok között az újságírók között, akiknek ítélőképességét elvakította az Orosz­ország iránti gyűlölet. Mindazonáltal, nem szabad, hogy megtör­ténjék, hogy a világ legnagyobb gonosztevői elkerüljék büntetésüket, mert akkor a világ hite megrendülne az igazságszolgáltatásban. ÜZEN A MAGYAR IFJÚSÁG USA MAGYARSÁGÁNAK “Szeretnénk közvetlen kapcsolatot létesíteni az amerikai magyar ifjúsággal.­­ Az idei kritikus télen nehéz lesz átvergődnünk.” A Magyar Jövő londoni tudósítójától Az Ifjúsági Világkongresz­­szuson részt vett a magyar szakszervezeti ifjúság megbí­zottja is. Gyarmati Katalin, fiatalsága ellenére már több mint öt éve vesz részt a szak­­szervezeti mozgalomban és jelenleg a Szakszervezeti Ta­nács ifjúsági titkárja. A munkás ifjúság és első­sorban a szervezett munkás­­ifjúság helyzetéről érdeklőd­tem nála. “A szervezett ifjú­munkások — mondotta Gyar­mati Katalin — komoly részt vállaltak az ország újjáépíté­sében. A szervezett ifjúság többnyire szakmunkás, vagy jövendő szakmunkás, tanonc. Legtöbbj­ük hetente egyszer — ha az időjárás megengedi — rohammunkán vesz részt a többi ifjúsági szervezet tag­jaival együtt. Akik bármi ok­ból nem képesek a roham­munkán résztvenni, azok a gyárakban és üzemekben túl­óráznak az újjáépítés érdeké­ben.” Megkérdeztem, sikerült-e kapcsolatokat létesíteni a töb­bi szakszervezeti delegáltak­kal? “Londoni tartózkodásom alatt több ország szakszerve­zeti delegációjával sikerült kapcsolatot létesítenem — fe­leli Gyarmati Katalin, például az angol, francia, újzélandi és más országok szakszervezeti ifjúságával. Külön szakszer­vezeti tárgyalásaink is vol­tak. Egyik ülésünkön megje­lent és hosszabb beszédet is tartott a Szakszervezeti Vi­lágszövetség főtitkára, Louis Saillant. Nagyhatású beszé­dében részletesen foglalkozott a szakszervezeti ifjúság fel­adataival és rámutatott arra a rendkívüli felelősségre,­­ amely elsősorban ránk hárul.” Mit üzen a külföldi ma­gyar ifjúságnak, tettem fel az utolsó kérdést.“Kérem tol­mácsolja a magyar szakszer­vezeti ifjúság üdvözletét a külföldön élő magyar fiata­lokhoz, akik szakszervezeteik­ben és más demokratikus szervezetekben támogatták a magyar demokratikus újjá­születést — válaszolja Gyar­mati Katalin, örülök, hogy kapcsolatba kerültünk a lon­doni fiatal magyarokkal, de szeretnénk többet és közvetle­nebbül hallani más országok­ban élő ifjú honfitársainkról. Különösen szeretnénk közvet­len kapcsolatot létesíteni az amerikai magyar ifjúsággal. Nagy örömmel értesültem az amerikai segélyakcióról és csak annyit mondhatok, hogy erre a segítségre tényleg ko­moly szükségünk van. Ezen a kritikus télen nehéz lesz át­vergődnünk. Remélem, hogy amerikai honfitársaink és el­sősorban a szakszervezeti munkások mindent el fognak követni, hogy az otthoni fia­talság gyógyszerrel, élelmi­szerrel és ruhával való ellátá­sához nagy mértékben hozzá­járuljanak.” Sz. M. Klerikális többség Ausztriában BÉCS. — A vasárnapi vá­lasztások csaknem teljes eredménye ismeretes már. A 165 mandátumból a klerikális néppárt (a régi keresztény­­szociális, Heimwehr-párt) 85 mandátumot kapott, a szoci­áldemokrata párt 76-ot, a kommunista párt hármat. — “Ez az első eset 1919 óta, hogy egy párt abszolút több­séget kapott Ausztriában”, mondotta Leopold Figl, a kle­rikálisok vezére. Hozzá kel­lett volna tennie, hogy a kle­rikális néppárt azért nyert többséget, mert reá szavaz­tak a titkos nácik, egykori ellenfeleik. Körülbelül 200,000-re be­csülik az ausztriai nácik (párttagok, katonai formáci­ók tagjai, stb.) számát és ezek közül csak körülbelül 70 ezer regisztrált, mind náci; a maradék, 130,000, kétségte­lenül legnagyobb részben a jobboldal pártjára, a kleriká­lis pártra szavazott. Bécsben úgy hiszik, hogy a választás eredményeképpen Dr. Karl Renner kancellár le­mond s átadja helyét Leopold Figlnek. Renner lesz való­színűen a köztársaság elnöke. A nemzetgyűlés december 12- én ül össze, a törvényhozás másik háza, a tartományi ta­nács, tíz nappal utóbb. A kommunisták Karintiá­­ban, az angol megszállás alatt levő, szlovének lakta tartományban kapták a leg­több szavazatot. A “Volksstime”, a kom­munisták lapja, írja: “Mi mint demokraták, nem fogla­lunk állást a választási ered­mény ellen. Egy csatát el­vesztettünk, de még csak most kezdjük meg a harcot Ausztriáért és győzni fo­gunk”. Botrányosan bánnak a zsidókkal a belseni koncentrációs táborban PÁRIS. — A bergen-bel­­seni egykori náci haláltábor­ban, amely az angol megszál­lási zónában van, Bevin angol külügyminiszter palesztinai “áruló” nyilatkozata nyomá­ban megdöbbentő események játszódtak le. A tábor zsidó bizottsága tiltakozásra ké­szült a nyilatkozat ellen, a­mely továbbra is korlátozza a zsidó bevándorlást Paleszti­nába. A tiltakozó iratot a bizott­ság a tábor angol parancs­nokságának szándékozott át­adni. De a tábor német igaz­gatója megelőzte a bizottsá­got s sietve értesítette az angol katonai rendőrséget, hogy valami készülőben van. Azután a német igazgató an­gol katonai rendőrökkel is­mét megjelent a táborban és elrendelte a zsidó bizottság elnökének letartóztatását. Az angol katonai rendőr­ség állomásán kihallgatták a bizottság elnökét s több tag­ját és ezek egyikét a kihall­gatás közben, angol tiszt je­lenlétében, egy német rendőr ütlegelte. Az angol katonai rendőrök a zionisták kék-fehér zászló­ját lehúzták a rúdról és a szemétdombra vetették. Hírek a világ minden részéből Amerika a Fülöp-szigeti partizánok ellen MANILA.­­ Az amerikai hadsereg kémszolgálati hiva­tala a Yamasita tábornok há­borús bűnperében nyilvános­ságra hozta Manilában azokat a terveket, amelyeknek alap­ján a Fülöp-szigeti japánelle­nes szabadságharcosok hősi seregét, a hukbalahapot, el akarják nyomni. Azzal vádol­ják, hogy kommunista és hogy valószínűleg kapcsolato­kat tart fenn a kínai kommu­­n­i­s­t­ákkal. A hukbalahap azonban csak a Roxas-féle ja­pánbarátok és hazaárulók megbüntetését kívánja és nemzeti függetlenséget, de­mokratikus kormányt, vető­­magvakat és gazdaságokat, valamint béremeléseket akar. Az amerikai hadsereg hivata­los dokumentuma, amelyet nyomtatásban hoztak napvi­lágra, magán hordja a kína- és szovjet-ellenességnek nyil­vánvaló jellegét s a benne foglalt vádak nem fedik a fi­­lipin szabadságharcosok köz­vetlen programpontjait. Nők a békéért PÁRIZS. — A 100 millió nőt képviselő Nemzetközi Nő­kongresszus, amelyre 40 or­szág küldött 800 delegátust, november 27-én megkezdte tanácskozásait Párizsban. A megnyitó ülésen a nők ünne­­p­é­l­yes fogadalmat tettek, hogy a békéért és szabadság­ért fognak küzdeni. Választási harc Brazíliában RIO DE JANEIRO. — Nagy lelkesedés fogadja Bra­zíliában mindenütt Yeddo­­ Fiuzát, a nemzeti egység el­nökjelöltjét és Luis Carlos­­ Prestes kommunista vezért, a 1­­­2,500 mérföldes propaganda­kör­útjukon. Sao Paolóban ■ például 300,000 főnyi tömeg gyűlt egybe Prestes beszédé­nek meghallgatására. Ilyen tömeges érdeklődésre még eddig nem volt példa Délame­­rikában. A szociáldemokrata párt, a­melyet a náci-integralisták támogatnak, és a nemzeti de­mokratikus párt­i rettegés­ben élnek Prestesék előretö­rése miatt. E két párt hívei megfogyatkoztak. A nemzeti demokraták azért vesztették el népszerűségüket a töme­gek előtt, mert egyik szóno­kuk csufnévvel illette a mun­kásokat: ‘marmiteiros’-oknak nevezte őket, ami olyasmit jelent, hogy csajkából falnak. A csufnevet a brazíliai mun­kásság vállalta, amint a fran­cia forradalom harcosai tet­ték annak idején a sans-cu­­lotte (nadrágtalan) csúfnév­vel. Csakhogy Brazíliában a munkások fogják eldönteni a választást és a demokraták elkéstek azzal, hogy vissza­­szívják a szót, amely a vesz­tük lesz. Nowak szenátor Lengyelországban DETROIT. — A lengyel­amerikaiak négy vezető sze­mélyisége a lengyel-amerikai barátság fejlesztése céljából Lengyelországba utazott. Kö­zöttük van Stanley Nowak, Michigan állam szenátora is. Lengyelországi tapasztalataik eredményeivel akarják visz­­tézésük után folytatni az amerikai reakció és lengyel lakályai ellen vívott harcu­kat. December 1, 1945 A jövő margójára A kis hamisok, a Second Avenues volt Horthy fiuk, “Wegrzynek-szava” szerkesztői, akik úgy “támogatják” a nácik által okozott romokból feltápászkodó, új hazát építő, új életet kezdő magyar népet, hogy ökölnyi betűkkel hoz­nak első oldalon minden jelentést, mely a Szovjetuniónak tulajdonítja Magyarország jelenlegi súlyos helyzetét, most új szemfényvesztéshez nyúltak. New Yorknak, a békés, gazdag, szerencsés Amerika legnagyobb városának, közrendészeti helyzetével hasonlít­ják össze Budapest közbiztonsági állapotait. És a súlyos helyzetért, természetesen Rákosi Mátyást, meg az “orosz külpolitikát” teszi felelőssé Horthy volt szócsöve, a haza­áruló, halálra ítélt Imrédy minapi magasztalója. Hazug embert (mert hazudnak, amikor azt a benyomást keltik, hogy csak Magyarországon van bűnhullám) könnyebb utolérni, mint* egy sánta kutyát. Ugyanaz nap, amikor ez­t a *kis méregkeverést intézték az egykori nyílt Horthy legé­­­nyek, a következő hírt táviratozta George B. Chandler, a United Press tudósítója Londonból: “Féltucat európai fővárosban katonai és polgári ható­ságok szoros együttműködésben küzdenek a bűnhullám ellen, mely a háború nyomán vonul végig egész Európán. “Szövetséges és volt ellenséges területről egyaránt jönnek a gyilkosságok, rablások, ifjúkori bűnözések hírei melyek száma egyre növekszik, amint a tél előszele végig süvít egész Európa lebombázott városain, fűtetlen házain. “Az amerikai és orosz közbiztonsági osztagok egyetlen éjszakán 70 fiatal terroristát tartóztattak le Berlinben. “Az orosz hatóságok erélyes intézkedésekhez folya­modnak, hogy leküzdjék a háború következményeként el­terjedt bűnhullámot Moszkvában. “Belgiumban széleskörű nyomozás van folyamatban egy fiatalkorú gang ellen, mely 18 hordó mustárgázt lopott el egy amerikai katonai raktárból. “Párisban az amerikai katonai vezetőség tagadja, hogy a növekvő bűnhullámot amerikai katonák idézik elő, miként azt a francia sajtó állítja. Tagadják azt is, hogy 12.000­ amerikai katonaszökevény volna a francia fővárosban. Enn­nek részben az lehet az oka, hogy sok francia és más nevee­zetiségű katona AMERIKAI EGYENRUHÁT VISEL. “Londonban is növekszik a bűnözési járvány. Scot­land Yard megerősítette az éjszakai őrjáratokat az egész városban.” Az Amerikai Magyar Népszava minden erőlködése dacára, a magyar nép le fogja küzdeni az előtte tornyosuló nehézségeket. És az amerikai magyar reakció minden rá­­galmazási hadárata dacára, az amerikai magyarság egyre nagyobb számban zárja szívébe az új magyar demokráciát és fog nyújtani számára minden lehetséges anyagi és er­kölcsi támogatást. A clevelandi magyar napilap sem tett jó szolgálatot az amerikai demokrácia, a faji és vallási előítéletek elleni küzdelem ügyének, amidőn november 28-iki számuk 3-ik oldalán e hírt hozták: “Kéjgyilkosságot követett el egy néger fegyenc.” Száz és száz gyilkosságot követnek el naponta Ame­rikában. A nagytőkés hírszolgálat azokból nagy előszere­tettel emeli ki az oly hírt, melynek terjesztésével fajt faj ellen uszíthatnak. Számtalan oly esetben,a­melyben négerek szerepelnek, a “beismerő” vallomást a legbrutálisabb kín­zással kényszerítik ki a gyanúsítottakból, akiket gyakran meg is lincselnek. Akik néger polgártársaink elleni előítéletet terjesztik, azok előkészítik a talajt más kisebbségek, a bevándoroltak elleni hajszának. Bevándoroltak lapjának nem szabad ily amerikaiatlan, demokrácia-ellenes összeesküvéshez segítő kezet nyújtani. Deák Zoltán. A MUNKÁSSÁG ÉS KÖZGAZDASÁG A SZTRÁJKHELYZETRŐL V. A munkásoknak, hogy a magasabb bérekért indított mozgalmukat megkönnyítsék, ragaszkodniok kell a háború alatt gyakorolt bérellenőrzések megszüntetéséhez. A sztrájkjog törvényes korlátozásait, úgy, amint azok a hír­hedt Smith-Connally-féle törvényben le vannak fektetve, el kell vetni. A háború elvégre véget ért és semmi szükség hogy továbbra is ilyen megszorító korlátozásokkal nyomo­rítsák meg a munkások alapvető jogait. A munkásmozgalomnak mindenképpen az árak ellen­őrzése mellett kell síkra szállni. Ez elengedhetetlen követel­mény. Mert ahhoz, hogy fenn lehessen tartani a tömegek vásárlóerejét, a rendkívül alapossággal megszervezett mun­kaadók számára nem szabad lehetővé tenni, hogy tetszésük szerint emeljék az árakat. Az elmúlt években, hogyha a nemzeti érdek úgy követelte, a kormány megvonta a vasúti társaságoktól a jogot, hogy a személy- és teheráruforgalom tarifáját emelje. Az ellenőrzés jogát pedig az Államközi Kereskedelmi Bizottság hatáskörébe helyezte. Ugyanennek az általános érvényű elvnek értelmében most meg azt köve­teli a nemzeti érdek, hogy az árakat oly alacsony színvona­lon tartsák, amennyire csak lehetséges, viszont a béreket oly magas színvonalon, amennyire a helyzet megengedi, ha valóban el akarjuk kerülni elkövetkezendő gazdasági válságok romboló hatását. Tehát az árak felett gyakorolt kormányellenőrzésnek még nagyobb teret kell biztosítani, mint bármikor békeidőkben. De természetesen ezt az ellen­őrzést annál is fokozottabb mértékben kell a köz érdekében gyakorolni, mint ahogy erre az Államközi Kereskedelmi Bizottságnak bármikor módja volt, hiszen a vasútkirályok mindenkor és mindenek ellenére valahogyan mégis csak érvényesíteni tudták befolyásukat. (Folytatjuk)

Next