Magyar Jövő, 1946. február (45. évfolyam, 24-43. szám)
1946-02-01 / 24. szám
2 r mmm » ; e*bli«bed dally «xecyt Sunday. Monday and eertala Holiday« by the HUNGARIAN DAILY JOURNAL PUBLISHING CO. Published at 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: ALgonquin 4-0397 Editor: Dr. JOHN GYETVAI szerkesztő Manager: S. RÁKOSI ügyvezető Subscription Rates: USA, Canada 6 dollars one year, 13.50 half year, $2.00 three months. So. America, Mexico, Cuba 8 dollars one year, $4.50 halt year, $2.50 three months. Europe, Australia, Africa, Palestina, etc., $10.00 one year, $6.00 half year, $3.50 three months. New York City $7.00 one year, $4.00 half year, $2.50 ahree months. UiMntarod •* 8*eond Clwa Matter Mar 10, 194$, at tha Post Offios of New York, II Y., ander the Act of March S, 1819" 209 Német választási “minta?” . Most zajlottak le az oly sietve megtartott községi választások az amerikai seregek által megszállott német területeken, elsősorban Bajorországban. Nem tudjuk, miért kellett ennyire sietni ezekkel a választásokkal pont abban a Bajorországban, amely bölcsője, fekélyközpontja volt kezdettől fogva a nácizmusnak s itt ette be magát legmélységesebben a náciméreg. Viszont itt pucolhatták ki a legkevésbbé gyökeresen a náci maradványokat. Maga az amerikai sajtó számtalanszor megállapította, hogy szinte egy nemzedék korszakát veszi igénybe, amig a német népet meg lehet tisztítani a szörnyű méregtől- S amikor a keleteurópai államokban annyira próbálták halasztgatni a választásokat s annyira “óvták”a sietéstől, ime most express tempóban tartották meg azokat pont Bajorországban. S mi lett az eredmény? Pontosan még nem tudjuk, de az eddigi eredmények szerint a “konzervatív” keresztényszociális párt került ki nagy többségben a választásokból. Ez a párt volt már a múltban is, maadt ma ■ is Bajorországban a reakció gyülekező helye. S jóval több volt s több maradt az, mint csak konzervatív”. Ha fasiszta maradványok bújhatnak valahol, akkor a bajor“ konzervativizmus” táborában vannak azok. S ezt dülvözli a.JJ..,.. .sajtó.egyér része azzal az örömmel, hogy ,vieszont “lemaradtak” a kommunisták és szocialisták. Hogy mennyire maradtak le, a jövő mutatja meg. Ez hát az a“nyugati” minta, amit a keleteurópai államokban is szerettek volna? S ez tán a “nyugati blokk” zászlóbontása? Nem fog kérni belőle Európa népe, de nem fog kérni majd a demokrácia útját kereső német nép sem. Egy szégyenbélyeg U. S. homlokán Még a déli feudális múltból maradt ott egy súlyos Szégyenbélyeg a nagy amerikai demokrácia homlokán: a bourbon reakció megkülönböztetési és lincselési “szabadsága” a négerek ellen. Ehhez járult később a bevándoroltak elleni gyűlölet, uszítás és munkahelyeken való megkülönböztetés. Az európai fasiszta hullám tetején csempészték be német és hazai reakciós ügynökök az antiszemitizmust, amely úgy látszik, itt üt most tanyát Európa helyett. Hasonló megkülönbözetések vannak más vallások ellen. Az amerikai demokrácia felelős nemzeti vezetőinek, kormánynak és kongresszusnak régen hivatása lett volna, hogy letörülje ezt az égető szégyenfoltot Amerika homlokáról. Milyen jogon hirdettünk és hirdetünk mi más népeknek demokráciát, sürgetjük a fasizmus, antiszemitizmus, megkülönböztetés elleni harcot, a teljes társadalmi és politikai egyenlőséget, amikor itthon fizikai és szellemi lcselések történhetnek négerek, zsidók, katholikusok, vagy idegen származásu jó és hű polgárok ellen. Régi, égő sebe volt ez az amerikai magyarságnak is s ha válság jönne, annak minden átkát megint az “idegenekre” háríthatnák, nem beszélve arról, hogy a munkából őket szórhatják ki elsősorban. Van Truman elnöknek egy javaslata a Kongresszus előtt, a Fair Employment javaslat, mely a jövőben kizárna minden faji megkülönböztetést munkaadásban. De ebben általában a monopolisták és különösen a déli reakció “felsőbbrendű” uralmát látják veszélyeztetve a bourbonok és északi cimboráik. Most tárgyalják ezt a javaslatot a Szenátus előtt. A déli bourbon demokraták és északi republikánusok több, mint egy hete vezetik a “filibuster,” a távbeszédszabotázst a javaslat ellen. És most még a “liberális” szenátorok is úgy akarják áthidalni a holtpontot, hogy engedve a reakció nyomásának, megint polcra akarják tenni a javaslatot, szabad kezet adva a további lincselésekre, antiszemita és egyéb uszításra. S ha ebbe Truman elnök is szó nélkül belemegy, akkor a szégyenfolt megmaradásáért ő is kell, hogy osszaa felelősséget.A nép, a szavazó polgárok, azok intézményei, a munkásság tegyen meg haladéktalanul mindent, táviratok, levelek útján a Szenátushoz, tiltakozva a FEPC újból való elsikkasztása ellen. KOSSUTH RADIO — nvvvvm linviv DÉLI 12-TŐL 1 óráig. 130 East 16th Street, New York, N. Y. , _ _ _ _ MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal) Jaross és Sztójay Imrédy Béláról Hazaáruló gaztettesek vallomása egymásról BUDAPEST. — A budapesti “Szabad Szó” közölte az alábbi szenzációs riportot két hazaáruló gaztettes, Jaross és Sztójay vallomásáról Imrédy Béla volt Horthy miniszterelnökre vonatkozóan: „Nagy Károly tanácselnök az Imrédy-per tárgyalására beidézte Jaross Andort, Rátz Jenőt, Kunder Antalt, Sztójay Dömét és Bárczi Istvánt. Fogházőr kíséretében jelenik meg Jaross Andor, a “felvidéki szellem” szélhámosa. Szürke felöltőt visel, igen jó színben van és feltűnően magabiztosan viselkedik. Megáll a tanács előtt, bemondja személyi adatait. A pártalakítás “szimpátiát” váltott ki Németországban — Elvi kérdésekben egyetértettem a vádlottal, — kezdi vallomását. —Mik voltak azok az elvi kérdések? —Szociális problémák — válaszolja nagyképűen. — Nemzeti szocialista problémák ? — Nem egészen. A továbbiakban Jaross tagadja Imrédy diktatórikus törekvéseit. A Magyar Megújulás Pártja megalakulásának körülményeire terelődik a szó. — Nem helyeztünk súlyt a német helyeslésre, bár valószínű, hogy a pártalakulás szimpátiát váltott ki, Németországban. A tanácselnök a bécsi döntésről faggatja Jarosst Az ártatlan arccal felel: — Kérem, úgy tudtuk, hogy Ribbentrop és Ciano a négy nagyhatalom nevében döntöttek Bécsben. Az elnök tudomására hozza, hogy Imrédynek egészen másfajta és a valóságnál sokkal inkább megfelelő értesülései voltak. A német megszállás reggelén Imrédy először őt kereste fel. Igen “megütközve” közölte vele az eseményeket. Később Rajnisshoz mentek. Ott találták Veesenmayert, Rátz Jenőt, Ruszkai Jenőt, Jurcsek Bélát és Baky Lászlót. Veesenmayer ‘exkuzálta magát előttük. — Önöket nemérintették kellemesen az események? — kérdi az elnök. — Nem ... — Mi máskép tudjuk, — mondja az elnök. — Azok az adatok relatívak ! (Jaross beszéd közben zsebre vágja mindkét kezét, jobbra-balra nézelődik.) — Súlyt helyeztünk arra, hogy a kormányzó szabadon cselekedhessék — magyarázza. A páncélosok és a földreform Jaross egyre hányavetibb módon felel. Látja, hogy az újságírók szorgalmasan jegyzik szavait, erre még jobban kihúzza magát. Folytatódnak a kérdések: — Önök, joboldaliak, mind egyetértettek a földreformmal? — Azt hiszem, igen. — Akkor miért kötötték páncélosok kilövéséhez ? Jaross igyekszik kikerülni a kérdést, de a végén belezavarodik. Az ügyész felemeli a hangját: — Ismeri ön a különbséget, mely a mauthauseni fogolytáborban a német vendégszeretetet élvező magyar baloldali politikusok és az ön jelenlegi helyzete között van? Ön itt állhat és védekezhet, azokat hónapokig ki sem hallgatták. De azért ne gondolja, hogy programmbeszédet mondhat. Jaross még mindig zsebredugott kézzel áll, de már valamivel komolyabb hangon válaszol: — Nem ismerem azok sorsát. — Hallotta már ezt a nevet: Quisling? — Hogyne. — Nem gondolta, hogy önök is azok? Jaross tiltakozik: — A kormányzó nevezte ki a Sztójay-kormányt ... A “Mein Kampf” — Gondoltak arra, hogy a deportálásokért politikai és büntetőjogi felelősséggel tartoznak majd? — Azt gondoltam, a németek katonai szükségszerűségből deportálták a zsidókat. Jaross fellélegzik, azt hiszi, már megszabadult a ‘kellemetlen” kérdésektől, de most Horváth Zoltán vallatja. — Ön nemzeti szocialista volt? — Igen. — Olvasta-e a Mein Kampfot? — Igen! Meglehetősen régen. — Tudott arról, hogy a Felvidék visszacsatolása után onnan igen nagyszámú zsidót kiutasítottak, akik szintén a történelmi Magyarország területén születtek? Az ügyész a párt és a kormányzó viszonya felől érdeklődik. Jaross bizonytalan válaszait végül is így összegezi: korábban harcoltak a kormányzó ellen, mert az a mérsékelt beavatkozás híve volt. Mihelyt a kormányzó engedett a német követeléseknek,i +s nemzet vezérének tekintették. A bécsi döntés Bárcziházi Bárczy István volt miniszterelnökségi álamtitkár rövidesen ismertette Imrédy pályáját, majd rátért Imrédynek a bécsi döntés létrehozásában játszott szerepére. Szerinte mind Teleki Pálnak, mind Kánya Kálmánnak az volt a szándéka, hogy békés revíziót hozzanak létre. — Imrédyben a németek a bécsi döntés után — mondja Bárczi István — kedves emberünket látták, a német politika exponensének, a ‘Mann der Zukunft‘-nak tekintették. Imrédy az ő szemükben mártír volt, egy ember, aki alapvető reformokat akar alkotni, s akit hazájában nem engednek érvényesülni. A szünet után Sztójay Döme volt miniszterelnököt vezették elő. — 63 éves leszek januárban, nyugalmazott miniszterelnök vagyok, — válaszolta az elnök kérdésére, miközben ijedten és zavartan nézd égést szét a tárgyaló teremben. Tekintettel egészségi állapotára ülve tette meg tanúvallomását: — Gömbös Gyula kormánya küldött Berlinbe követnek, 1935-ben. “Budapesten nem lehet titkot tartani” Az elnök azonnal lecsap rá az első kérdéssel: — Milyen beállítottságú embernek ismerték Berlinben Imrédy Bélát, a vádlottat? Sztójay egy pillanatra Imrédyre pillant, majd a közönség hangos derültsége közben így felel: — Izzó magyar hazafinak. — A magyar politikusok működését állandóan figyelemmel kisérték Berlinben — folytatja vallomását, — mindenről tudtak, Budapesten nem lehet titkokat tartani... Az 1944 március 19-ét megelőző eseményekre terelődik a szó. Sztójay előadja, hogy a németek hangulata 1943- tól kezdve fokozottan roszszabb lett Magyarországgal szemben. Kállay Miklós beszédei, Szentgyörgyi Albert ankarai útja, Barcza követ tárgyalásai és több kisebb jel arra mutatott, hogy Magyarország a másik oldal felé is keres kapcsolatokat. Ami Sztójaynak tilos volt — Mit tud a német nemzeti szocialisták és a magyar nyilasok kapcsolatairól ? — Nem tudok semmit, — feleli Sztójay — számomra tilos volt titkos felderítő szolgálatot végezni. Előadja, hogy a német csapatmozdulatokról sem tudott, Imrédyvel csak március 21- én éjszaka folytatott először tárgyalásokat. Veesenmayerrel egyáltalán nem tárgyalt. — Mik voltak Veesenmayer konkrét kívánságai az ön kormányától ? ■ Hosszú hallgatás következik, gondolkozik, nehogy rosszat mondjon, majd így felel: — Voltak bizonyos gazdasági kívánságai... Mit “ígért” Hitler Sztójay kijelenti, hogy Hitler megígérte a megszállás megszüntetését, ha végleg “elintézik” a magyarországi zsidókérdést. — A deportálások mennyiben függtek a magyar kormánytól? — Nem tőlünk függtek. A németek a saját hatáskörükben intézték el. A FORD CHRYSLER EGYEZMÉNY UTÁN Semmi kétség, a nagyvállalatok munkásellenes frontján az első repedéseket jelenti a Chrysler, Ford és a Radio Corporation of America vezetőségével kötött egyezmény, amely szerint ugyanebben a sorrendben az órabéreket 18 és fél, illetve 17 és fél centtel felemelik. “ Ezek a mammutvállalatok kénytelenek voltak a CIO-bérkövetelések lényeges részét megadni- Van remény rá, hogy a többi nagyvállalat is követni fogja a példát. Már ezek a részleges eredmények is a CIO számára biztosítják a bajnokságot a kézhez kapott bérek színvonala fenntartásáért vívott országos küzdelemben. Az AFL, a maga szolgái, kunyeráló magatartásával, e tekintetben lemaradt, óvnunk kell azonban a munkásságot, meg ne szédüljön a kezdeti sikerektől. A nagy hadjáratnak még csak egy-két ütközetét nyertük meg. A nagytőkének csak egy-két erődítménye adta meg magát. Az acél- és villanyiparban a nagyvállalatok főbástyái még dacolnak. A jobboldali lapok, így többek közt a New York Times is, azt szeretnék, ha a munkásság magán kívül lenne örömében. El akarnák hitetni a munkásokkal, hogy győztek, a győzelem azonban még messze van. A trösztök külső páncélburkolata ugyan berepedt. LEVELEK E rovatunkban kifejezett vélemények nem szükségszerűleg azonosak lapunkéval. Kérjük olvasóinkat, hogy, leveleiket röviden, tömören írják. Kéziratok megőrzését nem vállaljuk. Visszaküldendő kéziratokhoz kérünk megfelelő bélyeggel ellátott, címzett válaszborítékot mellékelni. Nyílt levél egy rádió énekesnőhöz Kedves Orosz Juliska! Én rendszeres hallgatója vagyok a Washington, Pa.-i rádióállomáson leadott magyar programjának. A múlt vasárnap, azaz január 27-én, egy verset szavalt el, amelyet Szécskay György úr költött. Kérem, kedves Juliska, küldje be ezt a verset, valamint a magyar imádságot, amit előző programján énekelt el és a címét is a Magyar Jövőhöz. Hadd lássák a világ minden táján szétszórt magyarok, hogyan “segítik” az itteni “költők” az ezer sebből vérző magyar nemzetet alattomos támadásaikkal. A címét Juliska, azért szeretném, ha beküldené lapunkhoz, mert egész biztos vagyok benne, hogy kapna levelet, amelyben megmagyaráznák magának, amit maga talán nem ért meg, mert ha megértené, mint egyszerű munkás lány, nem szavalta volna el a Szécskay úr “versét” olyan hévvel, olyan szívrehatóan, hanem megkérdezte volna, miért nem volt és most sincs egy szava sem a magyar és német rablók ellen. Sabóné, Hiller, Pa. Leon Blum megbízatása PÁRIZS. Jól informált pénzügyi körök nézete szerint Leon Blum rendkívüli követ megbízatása merőben informatív jellegű s nincs szó arról, hogy azonnali eredményeket kell elérnie a Franciaország számára szükségelt hitelek megszerzésében. Még mindig harcolnak a japánok MANILA. — 150 mérföldnyire délre a Fülöp szigetek fővárosától még mindig folynak a harcok a hegyek közé menekült japán csapatok és az amerikaiak között. Camarine Norte tartományban nemrég 72 japánt öltek meg harc közben, mert hiszen az említett vállalatok nagyon ugráltak addig, amíg egyikük-másikuk ellen indult csak meg a sztrájk, de amikor az egész munkásság megmozdult, másként kezdtek beszélni. Ez azonban még nem minden, mert másfél millió munkás még mindig sztrájkban áll, a General Motors 10 hét után még tartja magát, a húsipari munkások még csak fegyverszünetszerű alapon tértek vissza a gyárakba. Még azok a vállalatok sem, amelyek engedtek, nem tűzik ki a fehér lobogót. Ford még köti magát, hogy a szerződésbe belevegyék a vállalat biztonságát leszögező büntető záradékot, ami nyitva hagyná a kaput a későbbi kirohanások számára. Továbbra is tömör egységben kell állnunk a CIO mögött. A sztrájkfronton lankadatlan hévvel kell továbbharcolni, mert amint Murray figyelmeztetett, a vállalatok távolról sem hagytak fel összeesküvésük célkitűzésével, hogy a munkásmozgalmat eltapossák. Szakadatlan erővel kell az összes munkások és haladó szellemű elemek egységfrontján dolgozni. Máskülönben a trösztök felett nem lehet teljes győzelmet aratni- February 1, 1946 - 21 TÖRVÉNYHOZÓ TÁMOGATJA A G. E. MUNKÁSAIT A amerikai képviselőház és a szenátus 21 tagja, köztük Kilgore és Mead szenátorok, Helen Douglas, Eberhart és Sabath képviselők," egyesültek, hogy támogassák a 200,000 CIO munkás sztrájkjuk a General Eelectric, Westinghouse és General Motors Corp. ellen. A munkások, a törvényhozók kijelentették, “kényszerítve lettek a sztrájkra, hogy megvédjék életnívójukat. Megérdemlik a teljes támogatást ezen harcukban egy jelentős béremelésért, amely lehetővé tenné a tisztességes megélhetést amerikai nívóhoz képest.” Kijelentették továbbá, hogy a fizetésemelés az egész országnak hasznára válna. A nagytőke elegendő nyereséggel rendelkezik, hogy megadja a fizetésemelést. Ez az emelés kiterjesztené a keresletet ,a szükséges magasabb nívóra. Fizetésemelés haszon az üzletnek, mert bebiztosítja a nagyobb piacot a termékeknek — ugyancsak segíti a munkásságot, mert emeli az életnívót, — és segíti az egész országot, mert teljes termelés egy aktív, egészséges és barátságos polgárságot jelent. Amit minden munkásnak tudnia kell AZ ANTISZEMITIZMUSRÓL Semmi rejtélyesség nincs a zsidó népben. Mint mindazok, akik Amerika népességének szövedékét képezik, ők is azért jöttek ide,hogy megélhetést találjanak békében és nyugalomban. Senki sem szolgálhatná Amerikát odaadóbb érzésekkel, mint ők, mivelhogy semmiféle más népcsoport nem szenvedett annyi üldöztetést és elnyomatást odaát az óvilágban. Európában a zsidókat társadalmilag kirekesztették, politikailag kiközösítették, gazdaságilag éles faji megkülönböztetést gyakoroltak velük szemben és vallásuk szabad gyakorlásában meggátolták, száműzték, pogromokkal üldözték, szellemileg megkínozták, fizikailag lemészárolták őket. Minden újabb gazság,, amit elkövettek ellenük, újabb ürügy és ok lett újabb gazságok tételére. Gettókban kellett élniök, hogy aztán azzal vádolják őket, hogy törzsi érzésük és összetartozásuk miatt válnak el a közösségtől. A termőföldekről elzavarták őket, hogy aztán azzal vádolják, hogy nem szeretnek dolgozni és a városokba húzódnak, oda tömörülnek. *A kézi mesterségekből és a szellemi foglalkozásiágakból kizárták őket, hogy aztán azzal ócsárolják őket, hogy a kereskedelemben üzérkednek. Távoltartották őket a nem-zsidó szervezetekből, hogy aztán sötét indokokkal vádolják őket, amikor maguk alakítottak zsidó szervezeteket. Mindezekből a zsidók igen nagy tanulságot vontak le: a reakciótól ők csak sanyargatást és megaláztatást remélhetnek, s semmi mást; a tisztes élethez fűződő reményük elválaszthatatlanul össze van kötve a szabadság és haladás elveivel. AmikorAmerikába jöttek, ezekhez az elvekhez való hűségüket hozták magukkal. Mégis folyton csak rágalmazzák és pocskondiázzák őket. Ha egy hazugság elég nagy és elég gyakran ismételik, mondotta Hitler, akkor előbb-utóbb hitelre talál. Nem árt tehát, ha egy kissé közelebbről szemügyre veszszük a zsidókra szórt legnagyobb és legtöbbször ismételt rágalmakat. Túl nagy gazdasági hatalmuk vált. — A zsidók pénzügyi hatalmáról szóló regét már nem egyszer leleplezték. Felelős szakbizottságok számtalan tárgyilagos tanulmánya kimutatta ennek a vádnak alaptalanságát Még ha akarták volna, sem, tudták volna természetesen kezükbe kaparintani az ország pénzügyi vezetését. Amikor meglehetősen nagy,számmal kezdtek bevándorolni ide, az amerikai nemzetgazdaság trösztösítése teljes lendületben volt. Jávábanfolyt a tőkekoncentrálás ipari és kereskedelmi mágnásokegy maroknyi csoportjának a kezében. Ezek között bizony alig akad egy-egy zsidó név. A zsidó üzletemberek,, többnyire kis és középtőkés vállalatokban, semmivel sem jártak jobban, mint mások, akiknek a nagytőkés vállalatokkal kellett konkurrálniok. TV Mi sem bizonyítja jobban e “vád” teljes, alaptalanságát, mint azaz elvitathatatlan tény, hogy az amerikai bankok legtöbbje egyáltalán nem is vesz felzsidó alkalmazottat. Amilyen szomorú kommentár :ez az amerikai demokráciára és a Függetlenségi Nyilatkozat nagy elveire, ép oly nyomatékos,bizonyíték a zsidók elleni propaganda egyik leggyakoribbjára. (Folytatjuk.) :" "........ "--------- ■ , s LEGYEN TAGJA A TESTVÉRISÉG Biztosító és Betegsegélyző Egyesületnek Am InternatlcTnal Workers Order »ffiliált intézet« Kötvények $100-tól $5000-ig. TERM — WHOLE LIFE — PAID-UP AT 65 — # 20 YEAR ENDOWMENT ORVOSI VIZSGÁLAT NÉLKÜL $1000-ig 45 éves korig. KÉSZPÉNZ ÉRTÉKŰ GYERMEK BIZTOSÍTÁS ORVOSI VIZSGÁLAT NÉLKÜL B *£? Betegsegély, tüdőbeteg és csonkulási segély Jövője biztosabbá válik, ha tagja lesz a Testvériségnek Kérjen ismertető füzetet, kötelezettség nélkül, a Testvériség biztosításairól. NÉV: ------------------------------—------------------------••----—--------TÁROS__________________________________ÁLLAM...----------— Vágja ki és küldje be ezt a szelvényt a következő filmre: TESTVÉRISÉG Biztosító és Betegsegélyző Egyesület, 80 Fifth Avenue New York, 11, N. Y.