Magyar Jövő, 1946. február (45. évfolyam, 24-43. szám)

1946-02-01 / 24. szám

2 r mmm » ; e*bli«bed dally «xecyt Sunday. Monday and eertala Holiday« by the HUNGARIAN DAILY JOURNAL PUBLISHING CO. Published at 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: ALgonquin 4-0397 Editor: Dr. JOHN GYETVAI szerkesztő Manager: S. RÁKOSI ügyvezető Subscription Rates: USA, Canada 6 dollars one year, 13.50 half year, $2.00 three months. So. America, Mexico, Cuba 8 dollars one year, $4.50 halt year, $2.50 three months. Europe, Australia, Africa, Palestina, etc., $10.00 one year, $6.00 half year, $3.50 three months. New York City $7.00 one year, $4.00 half year, $2.50 ahree months. UiMntarod •* 8*eond Clwa Matter Mar 10, 194$, at tha Post Offios of New York, II Y., ander the Act of March S, 1819" 209 Német választási “minta?” . Most zajlottak le az oly sietve megtartott községi vá­lasztások az amerikai seregek által megszállott német te­rületeken, elsősorban Bajorországban. Nem tudjuk, miért kellett ennyire sietni ezekkel a választásokkal pont abban a Bajorországban, amely bölcsője, fekélyközpontja volt kezdettől fogva a nácizmusnak s itt ette be magát leg­­mélységesebben a­ náciméreg. Viszont itt pucolhatták ki a­ legkevésbbé gyökeresen a náci maradványokat. Maga az amerikai sajtó számtalanszor megállapította, hogy szinte egy nemzedék korszakát veszi igénybe, amig a német népet meg lehet tisztítani a szörnyű méregtől- S amikor a keleteurópai államokban annyira próbálták halasz­tgatni a választásokat s annyira “óvták”­­a sietéstől, ime most express tempóban tartották meg azokat pont Bajorország­ban. S mi lett az eredmény? Pontosan még nem tudjuk, de az eddigi eredmények szerint a “konzervatív” keresztény­szociális párt került ki nagy többségben a választásokból. Ez a párt volt már a múltban is, ma­­adt ma ■ is Bajor­országban a reakció gyülekező helye. S jóval több volt s több maradt az, mint csak konzervatív”. Ha fasiszta maradványok bújhatnak valahol, akkor a bajor“ konzervativizmus” táborában vannak azok. S ezt dülvözli a.JJ..,.. .sajtó.egyér része azzal az örömmel, hogy ,vie­szont “lemaradtak” a kommunisták és szocialisták. Hogy mennyire maradtak le, a jövő mutatja meg. Ez hát az a“nyugati” minta, amit a keleteurópai álla­mokban is szerettek volna? S ez tán a “nyugati blokk” zászlóbontása? Nem fog kérni belőle Európa népe, d­e nem fog kérni majd a demokrácia útját kereső német nép sem. Egy szégyenbélyeg U. S. homlokán Még a déli feudális múltból maradt ott egy súlyos Szégyenbélyeg a nagy amerikai demokrácia homlokán: a­ bourbon reakció megkülönböztetési és lincselési “sza­badsága” a négerek ellen. Ehhez járult később a beván­doroltak elleni gyűlölet, uszítás és munkahelyeken való megkülönböztetés. Az európai fasiszta hullám tetején csempészték be német és hazai reakciós ügynökök az antiszemitizmust, amely úgy látszik, itt üt most tanyát Európa helyett. Hasonló megkülönbözetések vannak más vallások ellen. Az amerikai demokrácia felelős nemzeti vezetőinek, kormánynak és kongresszusnak régen hiva­tása lett volna, hogy letörülje ezt az égető szégyenfol­tot Amerika homlokáról. Milyen jogon hirdettünk és hirdetünk mi más népeknek demokráciát, sürgetjük a fasizmus, antiszemitizmus, megkülönböztetés elleni har­cot, a teljes társadalmi és politikai egyenlőséget, amikor itthon fizikai és­­ szellemi l­cselések történhetnek nége­rek, zsidók, katholikusok, vagy idegen származásu jó és hű­ polgárok ellen. Régi, égő sebe volt ez­ az amerikai magyarságnak is s ha válság jönne, annak minden átkát megint az “idegenekre” háríthatnák, nem beszélve arról, hogy a munkából őket szórhatják ki elsősorban. Van Truman elnöknek egy javaslata a Kongresszus előtt, a Fair Employment javaslat, mely a jövőben kizárna minden faji megkülönböztetést munkaadásban. De ebben általában a monopolisták és különösen a déli reakció “felsőbbrendű” uralmát látják veszélyeztetve a bourbonok és északi cimboráik. Most tárgyalják ezt a javaslatot a Szenátus előtt. A déli bourbon demokraták és északi republikánusok több, mint egy hete vezetik a “filibus­ter,” a távbeszédszabotázst a javaslat ellen. És most még a “liberális” szenátorok is úgy akarják áthidalni a holtpontot, hogy engedve a reakció nyomásának, megint polcra akarják tenni a javaslatot, szabad kezet adva a további lincselésekre, antiszemita és egyéb uszításra. S ha ebbe Truman elnök is szó nélkül belemegy,­ akkor a szégyenfolt megmaradásáért ő is kell, hogy ossza­­a felelősséget.A nép, a szavazó p­olgárok, azok intézményei, a munkásság tegyen meg haladéktalanul mindent, táviratok, levelek útján a Szenátushoz, tiltakozva a FEPC újból való elsikkasztása ellen. KOSSUTH RADIO — n­vvvvm linviv DÉLI 12-TŐL 1 óráig. 130 East 16th Street, New York, N. Y. , _ _ _ _ MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal) Jaross és Sztójay Imrédy Béláról Hazaáruló gaztettesek vallomása egymásról BUDAPEST. — A buda­pesti “Szabad Szó” közölte az alábbi szenzációs riportot két hazaáruló gaztettes, Jaross és Sztójay vallomásáról Im­rédy Béla volt Horthy­ mi­­niszterelnökre vonatkozóan: „Nagy Károly tanácselnök az Imrédy-per tárgyalására beidézte Jaross Andort, Rátz Jenőt, Kunder Antalt, Sztó­jay Dömét és Bárczi Istvánt. Fogházőr kíséretében jelenik meg Jaross Andor, a “felvi­déki szellem” szélhámosa. Szürke felöltőt visel, igen jó színben van és feltűnően ma­gabiztosan viselkedik. Megáll a tanács előtt, bemondja sze­mélyi adatait. A pártalakítás “szimpátiát” váltott ki Németországban — Elvi kérdésekben egyet­értettem a vádlottal, — kez­di vallomását. —Mik voltak azok az elvi kérdések? —Szociális problémák — válaszolja nagyképűen. — Nemzeti szocialista prob­lémák ? — Nem egészen. A továbbiakban Jaross ta­gadja Imrédy diktatórikus törekvéseit. A Magyar Meg­újulás Pártja megalakulásá­nak körülményeire terelődik a szó. — Nem helyeztünk súlyt a német helyeslésre, bár való­színű, hogy a pártalakulás szimpátiát váltott ki, Német­országban. A tanácselnök a bécsi döntésről faggatja Jarosst Az ártatlan arccal felel: — Kérem, úgy tudtuk, hogy Ribbentrop és Ciano a négy nagyhatalom nevében döntöttek Bécsben. Az elnök tudomására hoz­za, hogy Imrédynek egészen másfajta és a valóságnál sokkal inkább megfelelő ér­tesülései voltak. A német megszállás reg­gelén Imrédy először őt ke­reste fel. Igen “megütközve” közölte vele az eseményeket. Később Rajnisshoz mentek. Ott találták Veesenmayert, Rátz Jenőt, Ruszkai Jenőt, Jurcsek Bélát és Baky Lász­lót. Veesenmayer ‘exkuzálta­ magát előttük. — Önöket nem­­érintették kellemesen az események? — kérdi az elnök. — Nem ... — Mi máskép tudjuk, — mondja az elnök. — Azok az adatok relatí­vak ! (Jaross beszéd közben zseb­re vágja mindkét kezét, jobb­­ra-balra nézelődik.) — Súlyt helyeztünk arra, hogy a kormányzó szabadon cselekedhessék — magyaráz­za. A páncélosok és a földreform Jaross egyre hányavetibb módon felel. Látja, hogy az újságírók szorgalmasan jegy­zik szavait, erre még jobban kihúzza magát. Folytatód­nak a kérdések: — Önök, joboldaliak, mind egyetértettek a földreform­mal? — Azt hiszem, igen. — Akkor miért kötötték páncélosok kilövéséhez ? Jaross igyekszik kikerülni a kérdést, de a végén beleza­varodik. Az ügyész felemeli a hangját: — Ismeri ön a különbsé­get, mely a mauthauseni fo­golytáborban a német ven­dégszeretetet élvező magyar baloldali politikusok és az ön jelenlegi helyzete között van? Ön itt állhat és véde­kezhet, azokat hónapokig ki sem hallgatták. De azért ne gondolja, hogy programmbe­­szédet mondhat. Jaross még mindig zsebre­­dugott kézzel áll, de már va­lamivel komolyabb hangon válaszol: — Nem ismerem azok sor­sát. — Hallotta már ezt a ne­vet: Quisling? — Hogyne. — Nem gondolta, hogy önök is azok? Jaross tiltakozik: — A kormányzó nevezte ki a Sztójay-kormányt ... A “Mein Kampf” — Gondoltak arra, hogy a deportálásokért politikai és büntetőjogi felelősséggel tar­toznak majd? — Azt gondoltam, a néme­tek katonai szükségszerűség­ből deportálták a zsidókat. Jaross fellélegzik, azt hi­szi, már megszabadult a ‘kel­lemetlen” kérdésektől, de most Horváth Zoltán vallat­ja. — Ön nemzeti szocialista volt? — Igen. — Olvasta-e a Mein Kampf­­ot? — Igen! Meglehetősen ré­gen. — Tudott arról, hogy a Felvidék visszacsatolása után onnan igen nagyszámú zsidót kiutasítottak, akik szintén a történelmi Magyarország te­rületén születtek? Az ügyész a párt és a kor­mányzó viszonya felől érdek­­lődik. Jaross bizonytalan vá­­laszait végül is így összegezi: korábban harcoltak a kor­mányzó ellen, mert az a mér­­­sékelt beavatkozás híve volt. Mihelyt a kormányzó enge­dett a német követeléseknek,i +­s nemzet vezérének tekintet­ték. A bécsi döntés Bárcziházi Bárczy István volt miniszterelnökségi ál­amtitkár rövidesen ismertet­te Imrédy pályáját, majd rá­tért Imrédynek a bécsi dön­tés létrehozásában játszott szerepére. Szerinte mind Te­leki Pálnak, mind Kánya Kálmánnak az volt a szándé­ka, hogy békés revíziót hoz­zanak létre. — Imrédyben a németek a bécsi döntés után — mondja Bárczi István — kedves em­berünket látták, a német po­litika exponensének, a ‘Mann der Zukunft‘-nak tekintették. Imrédy az ő szemükben már­tír volt, egy ember, aki alap­vető reformokat akar alkot­ni, s akit hazájában nem en­gednek érvényesülni. A szünet után Sztójay Dö­me volt miniszterelnököt ve­zették elő. — 63 éves leszek januárban, nyugalmazott miniszterelnök vagyok, — válaszolta az el­nök kérdésére, miközben ijedten és zavartan nézd égést szét a tárgyaló teremben. Te­kintettel egészségi állapotára ülve tette meg tanúvallomá­sát: — Gömbös Gyula kormá­nya küldött Berlinbe követ­nek, 1935-ben. “Budapesten nem lehet titkot tartani” Az elnök azonnal lecsap rá az első kérdéssel: — Milyen beállítottságú embernek ismerték Berlinben Imrédy Bélát, a vádlottat? Sztójay egy pillanatra Im­­rédyre pillant, majd a közön­ség hangos derültsége köz­ben így felel: — Izzó magyar hazafinak. — A magyar politikusok működését állandóan figye­lemmel kisérték Berlinben — folytatja vallomását, — min­denről tudtak, Budapesten nem lehet titkokat tartani... Az 1944 március 19-ét meg­előző eseményekre terelődik a szó. Sztójay előadja, hogy a németek­­ hangulata 1943- tól kezdve fokozottan rosz­­szabb lett Magyarországgal szemben. Kállay Miklós be­szédei, Szentgyörgyi Albert ankarai útja, Barcza követ tárgyalásai és több kisebb jel arra mutatott, hogy Magyar­­ország a másik oldal felé is keres kapcsolatokat. Ami Sztójaynak tilos volt — Mit tud a német nem­zeti szocialisták és a magyar nyilasok kapcsolatairól ? —­ Nem tudok semmit, — feleli Sztójay — számomra tilos volt titkos felderítő szolgálatot végezni. Előadja, hogy a német csa­patmozdulatokról sem tudott, Imrédyvel csak március 21- én éjszaka folytatott először tárgyalásokat. Veesenmayer­­rel egyáltalán nem tárgyalt. — Mik voltak Veesenma­yer konkrét kívánságai az ön kormányától ? ■ Hosszú hallgatás követke­zik, gondolkozik, nehogy rosszat mondjon, majd így felel: — Voltak bizonyos gazda­sági kívánságai... Mit “ígért” Hitler Sztójay kijelenti, hogy Hit­ler megígérte a megszállás megszüntetését, ha végleg “elintézik” a magyarországi zsidókérdést. — A deportálások mennyi­ben függtek a magyar kor­mánytól? — Nem tőlünk függtek. A németek a saját hatáskörük­ben intézték el. A FORD CHRYSLER EGYEZMÉNY UTÁN Semmi kétség, a nagyvál­lalatok munkásellenes front­ján az első repedéseket je­lenti a Chrysler, Ford és a Radio Corporation of Ameri­ca vezetőségével kötött egyez­mény, amely szerint ugyan­ebben a sorrendben az órabé­reket 18 és fél, illetve 17 és fél centtel felemelik. “­­ Ezek a mammutvállalatok kénytelenek voltak a CIO-bér­­követelések lényeges részét megadni- Van remény rá, hogy a többi nagyvállalat is követni fogja a példát. Már ezek a részleges eredmények is a CIO számá­ra biztosítják a bajnokságot a kézhez kapott bérek szín­vonala fenntartásáért vívott országos küzdelemben. Az AFL, a maga szolgái, ku­nyeráló magatartásával, e te­kintetben lemaradt, óvnunk kell azonban a munkásságot, meg ne szé­düljön a kezdeti sikerektől. A nagy hadjáratnak még csak egy-két ütközetét nyer­tük meg. A nagytőkének csak egy-két erődítménye adta meg magát. Az acél- és villanyiparban a nagy­­vállalatok főbástyái még da­colnak. A jobboldali lapok, így többek közt a New York Times is, azt szeretnék, ha a munkásság magán kívül lenne örömében. El akarnák hitetni a munkásokkal, hogy győztek, a győzelem azonban még messze van. A trösztök külső páncél­burkolata ugyan berepedt. LEVELEK E rovatunkban kifejezett véle­mények nem szükségszerűleg azo­nosak lapunkéval. Kérjük olva­sóinkat, hogy, leveleiket röviden, tömören írják. Kéziratok megőrzé­sét nem vállaljuk. Visszaküldendő kéziratokhoz kérünk megfelelő bélyeggel ellátott, címzett válasz­­borítékot mellékelni. Nyílt levél egy rádió énekesnőhöz Kedves Orosz Juliska! Én rendszeres hallgatója vagyok a Washington, Pa.-i rádióállomáson leadott ma­gyar programjának. A múlt vasárnap, azaz január 27-én, egy verset szavalt el, amelyet Szécskay György úr­­ költött. Kérem, kedves Juliska, küld­je be ezt a verset, valamint a magyar imádságot, amit előző programján énekelt el és a címét is a Magyar Jövő­höz. Hadd lássák a világ min­den táján szétszórt magya­rok, hogyan “segítik” az it­teni “költők” az ezer sebből vérző magyar nemzetet alat­tomos támadásaikkal. A címét Juliska, azért sze­retném, ha beküldené lapunk­hoz, mert egész biztos vagyok benne, hogy kapna levelet, a­m­e­l­yben megmagyaráznák magának, amit maga talán nem ért meg, mert ha­ meg­értené, mint egyszerű mun­kás lány, nem szavalta volna el a Szécskay úr “versét” olyan hévvel, olyan szívreha­­tóan, hanem megkérdezte volna, miért nem volt és most sincs egy szava sem a ma­gyar és német rablók ellen. Sabóné, Hiller, Pa. Leon Blum megbízatása PÁRIZS.­­ Jól informált pénzügyi körök nézete sze­rint Leon Blum rendkívüli követ megbízatása merőben informatív jellegű s nincs szó arról, hogy azonnali eredmé­nyeket kell elérnie a Francia­­ország számára szükségelt hitelek megszerzésében. Még mindig har­col­nak a japánok MANILA. — 150 mérföld­­nyire délre a Fü­löp szigetek fővárosától még mindig foly­nak a harcok a hegyek közé menekült japán csapatok és az amerikaiak között. Cama­­rine Norte tartományban nemrég 72 japánt öltek meg harc közben, mert hiszen az említett vál­lalatok nagyon ugráltak ad­dig, amíg egyikük-másikuk ellen indult csak meg a sztrájk, de amikor az egész munkás­ság megmozdult, másként kezdtek beszélni. Ez azonban még nem minden, mert másfél millió munkás még mindig sztrájkban áll, a General Motors 10 hét után még tartja magát, a húsipa­ri munkások még csak fegy­­verszünetszerű alapon tértek vissza a gyárakba. Még azok a vállalatok sem, amelyek engedtek, nem tűzik ki a fe­hér lobogót. Ford még köti magát, hogy a szerződésbe belevegyék a vállalat bizton­ságát leszögező büntető zára­­­­dékot, ami nyitva hagyná a kaput a későbbi kirohaná­sok számára. Továbbra is tömör egység­ben kell állnunk a CIO mö­gött. A sztrájkfronton lan­kadatlan hévvel kell tovább­harcolni, mert amint Mur­ray figyelmeztetett, a válla­latok távolról sem hagytak fel összeesküvésük célkitű­zésével, hogy a munkásmoz­galmat eltapossák. Szaka­datlan erővel kell az összes munkások és haladó szelle­mű elemek egységfrontján dolgozni. Máskülönben a trösztök felett nem lehet teljes győzelmet aratni- February 1, 1946 - 21 TÖRVÉNYHOZÓ TÁMOGATJA A G. E. MUNKÁSAIT A amerikai képviselőház és a szenátus 21 tagja, köz­­­tük Kilgore és Mead szenáto­rok, Helen Douglas, Eberhart és Sabath képviselők," egye­sültek, hogy támogassák a 200,000 CIO munkás sztrájk­juk a General Eelectric, Westinghouse és General Mo­tors Corp. ellen. A munkások, a törvényho­zók kijelentették, “kénysze­rítve lettek a sztrájkra, hogy megvédjék életnívójukat. Megérdemlik a teljes támoga­tást ezen harcukban egy je­lentős béremelésért, amely le­hetővé tenné a tisztességes megélhetést amerikai nívóhoz­ képest.” Kijelentették továbbá, hogy a fizetésemelés az egész or­szágnak hasznára válna. A nagytőke elegendő nyereség­gel rendelkezik, hogy megad­ja a fizetésemelést. Ez az­ emelés kiterjesztené a keres­letet ,a szükséges magasabb nívóra. Fizetésemelés haszon az üzletnek, mert bebiztosítja a nagyobb piacot a termé­keknek — ugyancsak segíti a munkásságot, mert emeli az életnívót, — és segíti az egész országot, mert teljes termelés egy aktív, egészséges és ba­rátságos polgárságot jelent. Amit minden munkásnak tudnia kell AZ ANTISZEMITIZMUSRÓL Semmi rejtélyesség nincs a zsidó népben. Mint mind­azok, akik Amerika népességének szö­vedékét képezik, ők is azért jöttek ide,­hogy megélhetést találjanak béké­ben és nyugalomban. Senki sem szolgálhatná Amer­ikát odaadóbb érzésekkel, mint ők, mivelhogy semmiféle más népcsoport nem szenvedett annyi üldöztetést és elnyoma­tást odaát az óvilágban. Európában a zsidókat társadalmilag kirekesztették, politikailag kiközösítették, gazdaságilag éles faji meg­különböztetést gyakoroltak velük szemben és vallásuk szabad gyakorlásában meggátolták, száműzték, pogromok­kal üldözték, szellemileg megkínozták, fizikailag lemészá­rolták őket. Minden újabb gazság,, amit elkövettek elle­nük, újabb ürügy és ok lett újabb gazságok tételére. Gettókban kellett élniök, hogy aztán azzal vádolják őket, hogy törzsi érzésük és összetartozásuk miatt vál­nak el a közösségtől. A termőföldekről elzavarták őket, hogy aztán azzal vádolják, hogy nem szeretnek dolgozni és a v­árosokba húzódnak, oda tömörülnek. *A kézi mes­terségekből és a szellemi foglalkozási­­ágakból kizárták őket, hogy aztán azzal ócsárolják őket, hogy a keres­kedelemben üzérkednek. Távoltartották őket a nem-zsidó szervezetekből, hogy aztán sötét indokokkal vádolják őket, amikor maguk alakítottak zsidó szervezeteket. Mindezekből a zsidók igen nagy tanulságot vontak le: a reakciótól ők csak sanyargatást és megaláztatást remélhetnek, s semmi mást; a tisztes élethez fűződő re­ményük elválaszthatatlanul össze van kötve a szabadság és haladás elveivel. Amikor­­Amerikába jöttek, ezekhez az elvekhez való hűségüket hozták magukkal. Mégis folyton csak rágalmazzák és pocskondiázzák őket. Ha egy hazugság elég nagy és elég gyakran ismé­telik, mondotta Hitler, akkor előbb-utóbb hitelre talál. Nem á­rt tehát, ha egy kissé közelebbről szemügyre vesz­­szü­k a zsidókra szórt legnagyobb és legtöbbször ismételt rágalmakat.­­­­ Túl nagy gazdasági hatalmuk vált. — A zsidók pénzügyi hatalmáról szóló regét már nem egyszer leleplezték. Felelős szakbizottságok számtalan tárgyilagos tanulmánya kimutatta ennek a vádnak alap­talanságát Még ha akarták volna, sem, tudták volna ter­mészetesen kezükbe kaparintani az ország pénzügyi ve­zetését. Amikor meglehetősen nagy­­,számmal kezdtek bevándorolni ide, az amerikai nemzetgazdaság trösztö­­sítése teljes lendületben volt. Jávában­­folyt a tőkekon­­centrálás ipari és kereskedelmi mágnások­­egy marok­nyi csoportjának a kezében. Ezek között bizony alig akad egy-egy zsidó név. A zsidó üzletemberek,, többnyire kis és középtőkés vállalatokban, semmivel sem jártak jobban, mint mások, akiknek a nagytőkés vállalatokkal kellett konkurrálniok. TV Mi sem bizonyítja jobban e “vád” teljes, alaptalan­ságát, mint az­­az elvitathatatlan tény, hogy az amerikai bankok legtöbbje egyáltalán nem is vesz fel­­zsidó al­kalmazottat. Amilyen szomorú kommentár :ez az ame­rikai demokráciára és a Függetlenségi­ Nyilatkozat nagy elveire, ép oly nyomatékos,bizonyíték a zsidók elleni pro­paganda egyik leggyakoribbjára. (Folytatjuk.) :" "........ "--------- ■ , s LEGYEN TAGJA A TESTV­ÉRISÉG Biztosító és Betegsegélyző Egyesületnek Am InternatlcTnal Workers Order »ffiliált intézet« Kötvények $100-tól $5000-ig. TERM — WHOLE LIFE — PAID-UP AT 65 — # 20 YEAR ENDOWMENT ORVOSI VIZSGÁLAT NÉLKÜL $1000-ig 45 éves korig. KÉSZPÉNZ ÉRTÉKŰ GYERMEK BIZTOSÍTÁS ORVOSI VIZSGÁLAT NÉLKÜL B *£?­­ Betegsegély, tüdőbeteg és csonkulási segély Jövője biztosabbá válik, ha tagja lesz a Testvériségnek Kérjen ismertető füzetet, kötelezettség nélkül, a Testvériség biztosításairól. NÉV: ------------------------------—------------------------••----—--------­TÁROS__________________________________ÁLLAM...----------— Vágja ki és küldje be ezt a szelvényt a következő filmre: TESTVÉRISÉG Biztosító és Betegsegélyző Egyesület, 80 Fifth Avenue New York, 11, N. Y.

Next