Magyar Jövő, 1946. április (45. évfolyam, 66-86. szám)

1946-04-02 / 66. szám

[ /'/'MAGYAR Published Daily, except Sunday, Monday and certain Holidays by the HUNGARIAN DAILY JOURNAL PUBLISHING CO. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: ALgonquin 4-0397 Editor:: Dr. JOHN GYETVAI, szerkesztő Manager: SÁNDOR RÁKOSI, ügyvezető Subscription Rates: USA, Canada 6 dollars one year, $3.50 half year, $2.00 three months. So. America, Mexico, Cuba 8 dollars on year, $4.50 half year, $2.50 three months. Europe, Australia, Africa, Palestina, etc., $10.00 one year, $6.00 half year, $3.50 three months. New York City $7.00 one year,. $4.00 half year, $2.50 three months. Entered as Second Class Matter May 10, 1943, at th ePost Office of New York, N. Y. under the Act of March 1879. «€£«»209 ‘Testvéreid vére kiált fel hozzád!” (Folytatás az 1. oldalról) Mert hazudik és hamisít a Nadányi. Elhallgatja, hogy Horthy volt az intézményes antiszemitizmus középeurópai megteremtője. Elhallgatja, hogy a darutollas Horthy­­legények már 1919-ben vígan gyilkolták Siófokon a zsidót és hogy a véres, herélő Horthy-bicska veste törvénybe az első középeurópai zsidótörvényt, a magyar numerus clau­­sust, amely kiüldözte a zsidó vallású ifjúságot a magyar egyetemekről. Elhallgtja és meghamisítja a németeket messze megelőző intézkedéseket, hogy az állampolgárság “felülvizsgálásának” leple alatt a huszas évek óta mind szé­­lesebb körben — előbb a “beszivárgott”, majd a benszülött zsidókat üldözték, egy részüket gyűjtő táborokba zárták, s legtöbbjük kenyerét elrabolták. Hazudik Nalányi-Kaufman Pál, amikor azt mondja, hogy “a zsidók tragédiája akkor kezdődött, amikor a néme­tek átvették az országot”. Az igazság az, hogy a zsidók tra­gédiája akkor kezdődött, amikor Horthy Miklós különítmé­nyei vették át az országot és Prónay, Héjjas és Osztenburg legényeinek terrorja alatt Horthy Miklóst, a “fürdőmes­tert”, kormányzóvá választották. Horthy Miklós és rend­szere hozta be a kamara rendszert, — nem a német meg­szállás után és a nácik kényszernyomása alatt, hanem a har­mincas években, — hogy Kolozsváry Borcsa Mihály “szel­lemi” vezérlete alatt alakított sajtó, film- és színház kama­rákból, majd az orvosi, mérnöki és ügyvédi kamarákból ki­zárják a zsidót, ami egyben lassú éhenhalást jelentett szá­mukra. A zsidó Munkásról nem kellett külön törvényt vagy rendeletet hozni, mert azok együtt nyomorogtak a minden jogtól és emberi méltóságtól megfosztott munkássággal. De Gömbös alatt súlyos csapás érte a kereskedelemmel fog­lalkozó zsidóságot, amikor például rendelettel eltiltották, hogy a “nemes” magyar lovakkal “zsidók” kereskedjenek. Felizgatták a keresztény lakosságot, hogy a zsidók “kiszi­polyozzák” a népet, s megtiltották a zsidóknak, hogy gabo­nát, bort, vagy szarvasmarhát exportáljanak. A külkeres­kedelmet néhány protekciós vállalat számára monopolizál­ták, amelyek fillérekért vásárolták össze a termést, hogy súlyos vagyonokat keressenek rajta. Minden náci nyomás nélkül és régen a német megszállás előtt rendelték el Horthy kormányai, hogy a vállalatok milyen arányban alkalmazhatnak zsidót és hogy hány “úri társat” kell be­venni minden jólmenő zsidó üzletbe. A siófoki-orgoványi gyilkos légkörben megmérgezett magyar ifjúságból kerültek ki a nyilas tömeggyilkosok. Szálasi édes gyermeke Horthynak; a két évtizeden át lassú erkölcsi és anyagi pusztulásba sodró Horthy rendszer egye­nes következménye és utóda volt az Endre Lászlók és Baki Lászlók vérgőzös uralma. Magyarország felszabadítása óta­­olyan konzervatív n­berek, mint Szegfű Gyula egyetemi tanár, a Nobel-díjas entgyörgyi professzor, herceg Odescalchi, a Ganz-Dam­­­us gyár kereskedelmi igazgatója és mások megállapították, így Horthy és rendszerének propagálása bűnösen ártalmas magy­ar érdekekre és fejleményekre. Ezek és más felelős agyar személyiségek számtalanszor kijelentették, hogy Horthyval együtt mindenki részes a törvényes és etikai apon álló Magyarország és a magyar állapotok lezülleszté­­ben, ki 1918 óta bármily­en formában részt vett Mgyaror­­ág kormányzásában, vagy annak támogatásában.” Min­­i tirtakezü és agyú magyar nyíltan bevallja s hirdeti oda­­, volt helyes a “least resistance” teóriája; har­colna a Gömbösök és Bethlenek bomlasztó kor­mert ha el is bukott volna, ma TISZTÁN ORSZÁG AZ EMBERISÉG ÉS A— rpT­g és a magy­ar nép tisztán fog eriség és a — nagyhatalmak MINDEN KÖZÖSSÉGET AZ EL ÉS NEM PRÓBÁLJA HY TENGERNAGYOT, *pagálása csak democs­­iságát és joggal vonná őszinteségét,­­ a Népbiróság előtt, YI AZON AZ ALA­­DÉREI GYILKOSA a magyar demok­­s meghalhat és a visszajöheti k. A magyar úri a szabadság t­­­ermő talaj lesz egyedüli fontos véreinek hozzá­k­át. _ _ _­­ _____4. MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal) Békeelőkészítés írta: ORTUTAY GYULA nemzetgyűlési képviselő, a Magyar Rádió elnöke Illúziók és érzelmek népe maradtunk, úgy tetszik, nem volt elég két világháború elvesztése, ismét kezdü­nk illúziók után fut­kosni, szívesen figyeljük az öndicséret szó­lamait, sértődékenyen, sőt felháborodottan halljuk, ha a honi és külföldi közvélemény egy része éles, elítélő hangon emlékezik meg a magyar háborús bűnökről, az elmúlt évti­zedek magy­ar politikájáról. Ma ismét egyre inkább elharapódzik közfel­fogásunkban az a balhiedelem, hogy a nem­zeti lelkiismeret vizsgálat unott lemez, a háborús bűneink kiteregetése fölösleges, ne szidjuk magunkat, mert ezzel esélyeinket rontjuk a békekötésnél. Valósággal szeret­nék egyesek már a hazaárulás bélyegét rá­sütni mindazokra, akik józanul, elkendőző illúziók kábulata nélkül vizsgálják nemze­tünk helyzetét és keresik a helyes magyar­­politika útját. Ismét odajutottunk, hogy egy szó, egy jelző,­­ amely a magyar ön­tömjénezést szolgálja, erősebb a valóságnál, aki teljesíthetetlen vágyainknak udvarol ”jó magyar ember“ s aki rámutat létünket fenyegető szakadékokra, rámutat a mostani farkasverembe vezető bűnökre, az a haza­áruló. Hazaáruló pedig az, bátran mondhat­ja velünk a nemzet lelkiismerete, aki ismét a kábítószercsempészek módszerével akarja elringatni, mámorossá tenni nemzetünket, aki a magyar önáltatást nemzeti öntudat­nak becézi, aki a magyar demokrácia erő­feszítéseire egy jó szót nem talál, de annál több mentséget az elmúlt esztendők bűneire, aki most áll elő hazafias szólamokkal, de az elmúlt években a hazaáruló labancok lelep­lezésére nem volt serény. Éppen a békekötés előtt kötelességünk ráébreszteni nemzetünket a való helyzetre, amit mintha elfeledtünk volna. Hitler utol­só csatlósaként elveszítettük a németség ol­dalán ezt a háborút is. Európa népeinek élénk emlékezetében van s ez­ emlékezet éb­rentartásáról gondoskodnak éppen elegen, hogy egy nemzedéken belül immár a máso­dik háborúban harcoltunk a germán impe­rializmusért s eszmékért, melyeket a sza­badságszerető, a humánum értékeihez ra­gaszkodó Európa megvet, gyűlöl. Hogy a háborúkba földrajzi helyzetünk sodort vol­na és kicsiny voltunk, erre jobb, ha nem hivatkozunk oly sűrűn, hiszen Belgium ugyanilyen helyzetben két izben is inkább választotta a mártíriumot s a nyugati kis nemzetek, majd Jugoszlávia is sorra bebizo­nyították, hogy a kedvezőtlen földrajzi helyzet s a nemzet számszerű kicsisége nem ok a kibúvóra, ha az emberiség, a nemzeti lét legnagyobb értékei forognak kockán. Vagy elfeledtük volna Berzsenyi Dániel zugó szavait: ’’Nem sokaság, hanem —Lélek s szabad nép tesz csoda dolgokat.” Bajcsy- Zsilinszky Endrében e lélek szólalt meg, — amikor március 17-én, a német megszállás előtt akár a meztelen testünkkel való ellen­állást sürgette, aki október 15-iki szabadu­lása után nyomban bekapcsolódott az Ellen­állási Mozgalomba s megszervezte katonai­lag is. Mindig hirdette, hogy ez a reális po­­litka s nem romantkus lelkesedés: ez menti meg a jövendőnket, ez az ellenállás, ez a mártirium igazol. Végzetes félreértése lenne azonban hely­zetünknek, ha azt hinnők, hogy a magyar ellenállási mozgalom véres és hősi tényei Bajcsy-Zsilinszkynek s társainak, az elmúlt évek munkás­hőseinek áldozatai önmaguk­ban megmenthetnek bennünket s elegendő bizonyságot adnak a jó békére. Kötelességünk sajtóban, rádióban, külföl­di kapcsolataink révén tudatosítani a világ közvéleménye előtt, hogy a német elnyoma­tás éveiben mit tettünk. Rámutathatunk itt igen jelentős tettekre, bár jobb lenne, ha megszervezhetnék, hogy erre az érdekelt lengyelek, franciák, hollandok, a bujdosó ka­tonaszökevények, a bújtatással megmenekült zsidóság tagjai mutatnának rá. Félő azon­ban, hogy még a legjobban megszervezett propaganda ellenére sem sikerül csupán ezek­kel a tényekkel helyreállítani elvesztett hí­rünket, becsületünket s aki csupán ezekért a tényekért reméli a j­ó magyar békét, keser­vesen ébred. A nemzetek nagy társasága előtt mi csak a magunk munkájára, nemzeti életünk gyö­keres átszervezésére hivatkozhatunk. Ben­nünket csak az igazol, ha be tudjuk bizonyí­tani: hibáink, bűneink, a jóakaratu nemzet erőtlensége mind a rossz vezetők, a rossz urak bűne volt s mi most leszámoltunk ez­zel a feudálkapitalista társadalommal, amely egy korcs parancsuralmat ültetett tragé­diánk utolsó pillanatában a félrevezetett, szabadságától megfosztott nemzet nyakába. Bennünket csak az igazol, ha be tudjuk bi­zonyítani, hogy végre a magyar társadalom átalakul a demokrácia szellemében,h­a dolgo­zó nép uralkodik s veszi kezébe a maga sor­sának irányítását. Természetesen ez nem le­het frázisok dolga, nem lehet puszta dekla­ráció. A magyarság az elmúlt két évszázad­ban azzal tudta magához vonzani Közép- Európa népeit, nemzetiségeinket, hogy itt, a Duna-medencében a haladás zászlóvivői voltunk. A világ a béke éveiben hatalmas forradal­mi változáson megy át: itt alakul ki a sze­münk előtt a szabad népek, a szabad dolgo­zók roppant forradalma. A demokrácia és a szocializmus erői most építik az új világot s a magyar jövő gyilkosa az, aki e haladó erők ellen akarja állítani a magyarságot. A szabad demokráciák, a szocializmus most vívják e háború után a legkülönbözőbb for­mákban a harcukat a reakció, a múlttá váló politikai és gazdasági erőkkel. Itt körülöt­tünk Közép-Európában, másutt, is folyik ez a harc. Csak a magyarság nyer, ha a re­akció elleni küzdelmét erélyesebben folytat­ja szomszédainknál. Azé a nemzeté a jövő, amely e nagy forradalmi küzdelemben a ha­ladás erői mellé áll és nem a reakció mellé, aki a dolgozó nép mellé áll s nem az elnyomó urak mellé. Ez a magyar demokrácia felada­ta, igy készüljünk a békére. Ha körülöttünk a reakció ügyeskedésére felcsap a gyűlöl­ködő sovinizmus, mi annál határozottabban küzdj­ünk a sovinizmus ellen — elsősorban a magunk sovinizmusa ellen, mert ez a mi közvetlenebb és veszélyesebb ellenségünk. A cseh sovinizmus, ellen küzdjenek a cseh demokraták és ők veszítenek, ha nem vívnak becsületes harcot, nem a szenvedő csallóközi magyarok. A mi feladatunk nem a cseh, vagy a román demokrácia tisztaságáért való harc: harcoljunk mi csak a magunk demo­kráciájáért, védjük csak a mi demokrácián­kat a múlt bűneitől s a jelen hibáitól: ez, vá­lik a magyarság javára határainkon belül is, túl is. A jó magyar békelőkészítés, az erős ma­gyar demokrácia megteremtése, a jó ma­gyar békeelőkészítés, a haladó magyarság diadala lappangó ellenségei fölött., Minden más illúzió és önáltatás. Igyekezzünk hát megteremteni a haladó magyar demokráciát — hiszen még csak a kezdet, az alkotás első idejénél tartunk! —különben a háború után végképp elveszíthetjük a békét is. (A Demokrácia c. budapesti napilapból.) U. S. és a Szovjet egymásra vannak utalva, mondja Tobey NEW YORK. — Charles Jet egymásra van utalva. W. Tobey szenátor arra fi­gyelmeztette Amerika népét és a világot, hogy új háború van készülődőben, ha az Egyesült Államok megenge­dik a nemzetközi atom­ver­seny kifejlődését. Nyilatko­zatát egy new yorki down­town­ iskola gyűlésén mon­dotta. Mint mondotta, ő régen szorosabb együttműködésre intette Amerikát, Angliát, a Szovjetunót az atombomba által teremtett veszélyek kö­zepette. Nyilatkozatában arra in­tette az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, hogy épít­senek ki sokkal szorosabb és barátibb viszonyt egymással, miután a két hatalmas nek­t­ó Oroszország fontos a mi számunkra s mi fontosak va­gyunk az ő számára, mondot­ta a szenátor. Soha nem volt még a történelemben két ilyen hatalmas ország, ame­lyeknek gazdasági érdekei oly koordináltak és olyan ke­véssé ellentétesek volnának.” CLEVELAND. — Connal­­ly szenátor itt tett nyilatko­zatában arra intett, hogy en­gedményeket kell tenni a Szovjetuniónak, viszont a Szovjetunió ne hagyja el a UNO-t, hanem működjék együtt. (Connally maga volt az, aki a UNO londoni gyű­lésén ezt nehezítette, amikor kihívóan “a keménykéz” po­litikája alapján támadta a Szovjetuniót. ( Szerk.) PERON HIVATALBA LÉPETT BUENOS AIRES.­­ Ör­vendhetnek a reakciósok, a­míg meg nem adják az árát: Peron, Argentína megválasz­tott elnöke hivatalba lépett. A fasiszta rendőrség és kato­naság segítségével megtar­tott választáson 1,282,378 szavazatot kapott Peron és 1,023,938-at Dr. Tamborini. A kormányzóságok, Ház és szenátus Peron kezébe került. Adj egy napi bért a Magyar Segély javára ! LEVELEK E rovatunkban kifejezett véle­mények nem szükségszerűleg Azo­nosak lapunkéval. Kérjük olva­sóinkat, hogy leveleiket röviden, tömören írják. Kéziratok megőrzé­sét nem vállaljuk. Visszaküldendő kéziratokhoz kérünk megfelelő bélyeggel ellátott, címzett válasz­borítékot mellékelni. Adománnyal válaszol a Népszava provokációj­ára Tisztelt Szerkesztőség! Fuchs Kálmán munkástárs­nak a Magyar Jövőben meg­jelent leveléből értesültem arról, hogy a Horthy újság, az Amerikai Magyar Népsza­va azt hiszi, hogy itt még mindig Imrédy a miniszter­­elnök és Göbels a propagan­daminiszter és vörösfaló cik­kekkel lehet megbontani a nép egységét és munkást munkás ellen uszítani. Hát az én válaszom is az erre a provokációra mint Fuchs munkástársé és itt küldök tíz dollárt szeretett lapun­kra, amelyre a mostani mélyülő világválságban még nagyobb szükségünk van mint valaha. Azt is szeretném tudni, hogy most, miután Imrédyt kivégezték, mint hazaárulót, milyen dicsőítő vezércikket fog róla írni Nadányi úr? Tisztelettel: Német János, Astoria, aki a jó gulyást főzi Magyar Jövő piknikjein. • Miért nem dolgoznak jobban a kulturbizottsgok? Tisztelt Szerkesztőség! Nem bírom szó nélkül meg­állni, hogy ne szóljak arról a nagyszerű kulturelőadásról, amit múlt vasárnap végig­hallgattam a Newarki Kultur Otthonban. Az előadás sok­kal nagyobbszámú hallgató­ságot érdemelt volna meg, hát miért nem jöttek el a demokratikus m­a­g­y­arok ? Nem tudom, kit terhel ezért a felelősség. Bizonyára az Otthon vezetőségét, mert csakis ő rendez kulturelő­­adásokat. A sajtóban nem publikálták kellőképpen, így áll elő aztán az a helyzet, hogy a legjobb előadó is csaknem négy üres falnak be­szél. Milyen más azonban min­den, amikor reakciós ügynö­kök jelennek meg az előadói asztalnál! Ezt nem szabad megtűrni ? A közönségnek a legnagyobb számmal akkor kell megjelen­nie, amikor olyan előadók jelennek meg, akik nemes­ ak­ciókért szólalnak meg és szig­­vérig a nemes magyar ügyet szolgálják. Hogy szabad hát ezeket, háttérbe szorítani a reakciós ügynökök s barát­ja­­ik javára? Azt javaslom, hogy jól fon­tolják meg, mikor engednek a Kultur Otthonban helyet reakciós felszólalóknak. Az Istenért, munkástársak, ébredjenek fel, rázzák le a nemkívánatos elemeket, ha még olyan szépen is szónokol­nak. Ezek csak konkolyt hin­tenek a tiszta búza közé! Tá­mogassák ezzel szemben a de­mokrácia eszméiért küzdő előadókat! Tisztelettel : S. J.-né. A biblia és a Magyar Jövő Tisztelt Szerkesztőség! Itt küldök 3 dollárt félévi előfizetésem megújítására és 1 dollárt a lap javára. Úgy hiszem, megérdemli. Minket itt ebben az ohioi községben nagyon gyűlölnek a többi vi­lágtalan magyarok, mert sze­mük van ugyan, de nem lát­nak, fülük is­ van, de nem hallanak. Tejért járok a szomszédasszonyhoz és sokat vitatkozom vele. Azt mondja, hogy Oroszországban az ilyen April 2. : j U. S. A. segítséget igér DEPARTMENT OF STATE WASHINGTON In reply refer to PL March 20. 1946 Aocwrca orneixL commumcatiom» to THE SECRETARY OF STATE WASHINGTON U, O. C. My dear Mr. Torok» X have received, by reference from the White House, your letter of Februery 7, 1946 fernerdin* on behalf of the American Hungarian Relief, Inc, a copy of a telegraffl addressed to the President which was unanimously accepted by your group at its January 29* 194-6 meeting* I regret that this reply has been so long delayed. You are assured that the courtesy of your croup in writing to express gratitude for the aid which is being extended to the suffering people of Hungary is very much appreciated. The United States will continue to do everything possible through international and domestic channels to provide for the essential requirements of the suffering peoples abroad. Sincerely yours, For the Secretary of State: I . Francis H. Russell p Chief Division of Public Liaison ■<*’ • .»Ä • Mr. Mathew Torok, Associate Secretary, The American Hungarian Relief, Inc., 165 West Forty-sixth Street, New York 19, New York.. A State Department írja: “Az Egyesült Államok tovább is minden lehetőt meg fognak tenni, hogy a szenvedő népet ellássa a legfontosabb szükségletekkel.” EGY KATOLIKUS MAGYAR PAP MINSZENTY TÜNTETŐI ELIEK ’ BUDAPEST. — A buda­pesti Népszava írta február 20-iki számában ‘Egy jó pap* címmel az alábbiakat: Vasárnap az egyik VIII. kerületi katolikus templom­ban egy pap azt prédikálta, hogy a katolicizmus semmi­képpen sem azonosítható az utcán “Éljen Mindszenty! Él­jen Imrédy! Éljen Bárd­os­­sy”-t üvöltő tüntetőkkel. A katolicizmus, az erényes élet gyakorlása — folytatta a vi­lágos fejű és föltehetőleg tiszta életű pap. Mi tapsolunk ennek a fő­­tisztelendőnek, akinek nevét és templomát elhallgatjuk, nehogy tisztasága, világos és becsületes gondolkozásmódja miatt valahová isten háta mö­­gé eldugják. Tapsolunk neki és biztatjuk, hogy jó úton jár, Assisi Ferenc utján és igy bizonyára előbbre fog jut­ni papi céljai elérésében, mintha politizálna és nyilaso­kat pártfogolna. Ennek a papnak jó emlékezete van és tudja, hogy az “Éljen Mind­­szenty”-t kiabáló sötét ala­kok egy évvel ezelőtt — ösz­töneiknek megfelelően — ra­boltak, gyilkoltak és az or­szág népét rettenetes bajba juttatták. Üzenjük ezeknek a jó papoknak, hogy velük dol­gozni a demokrácia érdeké­ben igazi öröm. TISZTOGATÓ BIZOTTSÁGOK A budapesti Rádió március 15-én “A belügyminiszter utasításai alapján ország­öregasszonyt, mint én, kivi­szik az árokba és agyonlövik, mert aki már nem bír dolgoz­ni, arra nincs szükség. Azt is mondta, hogy Sztálin 250 ezer kémet küldött Ameriká­ba, ezeket most szedik itt össze és küldik vissza. Orosz­ország — mondta a szomszéd­­asszony — háborút akar, de úgyis legyőzik. Azt mondtam neki, hogy soha Oroszországot nem győzték még le, Napóleon sem és nem is fogja senki. Ilyesmikkel tömik meg a fejét azoknak, akik másféle lapokat olvasnak. Én azonban az igazságon haladok és sen­ki sem téríthet le róla. Én olvasom a Bibliát is, a Ma­gyar Jövőt is. Ne szerkesszék ki a neve­met, mert magunk vagyunk itt a farkasok között, ránk rohannának és szétszednének. Mégis arra kér a szomszéd­­aszonyom, hogy csak vigyem át neki a Magyar Jövő kiol­vasott számait. Talán csak meggyün egyszer az esze. Tisztelettel: N. N. • Kedves Munkástársak! Itt küldöm előfizetésem megnyitását. Úgy a lapot, mint a Nők Világát nagyon jónak tartom. Sok hasznos és tudományos dolog van ben­nük. Szeretem a lapnak egye­nes, bátor, szókinmondó irá­nyát. Kérem továbbra is eb­ben az irányban írni, hadd trüszköljenek azok a magya­rok, akik balkézzel szokták megfogni a jobb fülüket. Maradtam munkástársi tisztelettel: Dradarits József, szerte megindult a tisztoga­tási akció a reakciós közal­kalmazottak ellen. A minisz­teri repülőbizottságok fela­data lesz, hogy a munkásság soraiból érkező panaszok alap­jára megvizsgálják azoknak a tisztviselőknek az ügyét, akik szabotálják a kormány ren­­deleteinek végrehajtását. Az első ilyen bizottság Hajdú Szabolcs, J­á­s­zkun-Szolno megyékben, valamint Debe­cenben már meg is kezdi működését. A második repü­lő bizottság néhány nap mú­va kezdi meg tevékenysége Baranya, Somogy megyék­ben, valamint Pécs és Kapos­vár városokban. “A belügyminiszter nag jelentőséget tulajdonít a re­pülőbizottságok tevékenysé­génél annak a körülménynél hogy a nép széles körei beje­lentéseikkel segítik a bizot­ságok munkáját. A budapesti Rádió márciu 14-én: “A vörös hadsereg lap­ja az Új Szó, a Magyar Nép­bíróságok múlt évi tevékeny­ségéről szóló összefoglaló cik­kéhez azt a megjegyzést fűz hogy a Népbíróságok tev­kenysége semmiképpen se mondható kielégítőnek: “ fasizmus maradványainak­­, irtása nemcsak belpolitik kérdés, mert Magyarország e tekintetben a fegyverszür­ői egyezmény is köti, m­ir a lap.” ---------------— Hatvanegy náci tömeggyilkos DACHAU. — Szombato kezdték meg 61 náci tömeg­gyilkos perének tárgyalás. Azzal vádolják őket, hogy mauthhauseni koncentráci táborban tömegesen mész­koltá­k le az amerikai és s­z­­vi­nges hadifoglyo­kat.

Next