Magyar Jövő, 1946. július (45. évfolyam, 131-150. szám)

1946-07-02 / 131. szám

­2 —---- ...-■ ......s /TMAGYAR Published Daily, except Sunday, Monday and certain Holidays by the HUNGARIAN DAILY JOURNAL PUBLISHING CO. 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Telephone: ALgonquin 4-0397 Editor: Dr. JOHN GYETVAI, szerkesztő Manager: SÁNDOR RÁKOSI, ügyvezető. Subscription Rates: USA, Canada 6 Dollars one year, $3.50 half year, $2.00 three months. Bo. America, Mexico, Cuba 8 Dollars one year, $4.50 half year, $2.50 three months. Europe, Australia, Africa, Palestina, etc., $10.00 one fear, $6.00 half year, $3.50 three months. New York City $7.00 one year, $4.00 half year, $2.50 three months. Entered aa Second Class Matter May 10, 1943, at the Post Office of New York, Ji. Y., under the Act of March 3, 1879. 209 Mentsük meg az árelenőrzést! Az amerikai monopolisták az infláció előidézésével el le akarják vágni életszínvonalukat, össze akarják törni , be­le akarják vágni élőszínvonalukat, össze akarják törni a de­mokráciát, a munkásmozgalmat. Ezért törték szét az ár­ellenőrzést. Sürgönyözzön azonnal minden egyén és minden szerve­zet Washingtonba a kongresszus tagjaihoz, követelve az OPA visszaállítását, hatásos árellenőrzést. Máskülönben az infláció katasztrófája fenyeget! Az igazságügyminiszter úr figyelmét fel kell hívnunk arra a tényre, hogy azok között, akik leglelkesebben tapsoltak múltkori beszédének — melyben “egy kaptafára’’ fogta a kommunistákat és fasisztákat — ott volt az Amerikai Magyar Népszava­ is. Ha más nem, a Népszava üdvrivalgása kellene, hogy gondolkozásra késztesse az igazságügyminiszter urat. Tud­niillik ez az újság épp oly üdvrivalgással fogadta egy má­sik államférfiú ténykedéseit, aki szintén­­ egy kaptafára fogta a kommunistákat és a nácikat. Az illetőnek Imrédy Béla volt a neve és nemrég mint hazaárulót végezték ki Budapesten. Ami pedig az igazságügyminiszter úr kijelentését illeti, melyben egy kalap alá veszi a kommunistákat a fasiszták­kal, legyen szabad figyelmét az alanti néhány tényre felhívni. 1. Fasiszta Németország halálos ellensége volt Ameri­kának, míg a kommunista Szovjetunió a szövetségesünk élt. Valami különbségnek kellett hogy legyen a kettő ezött. 2. Több kommunista halt meg hazánk ellenségei ellen ott harcban, mint bármely más politikai felfogású em-A Szovjetunió egymaga több, mint hét millió katonát etett a háborúban, akiknek legtöbbje a kommunista it. Ezek a kommunisták egyedül Sztálingrádnál egy mil­­ó amerikai katona életét mentették meg —­ mondta egy amerikai újságíró. Ha pedig a kínai kommunisták nem tartottak volna lekötve egy milliós japán hadsereget Kínában, a Csendes Óceáni hadszíntereken is sok ezerrel több fiunkat vesztet­tük volna el. 3. Bátorkodunk végül felhívni figyelmét hadügyminisz­tériumunk kiadásában megjelent “Army Talk 64’’-ra, mely a következőket mondja a szóbanforgó kérdésről: “Indokolatlanul ‘vörösnek’ bélyegezni embereket és ja­vaslatokat, melyekkel nem egyezünk meg, közismert poli­tikai módszer. Kedvenc cselfogása a hazai és külföldi fa­sisztáknak.” Tisztelettel kérjük az igazságügyminiszter urat nézete revideálására. Reméljük az ország minden városában meglesz a vissz­hangja a new yorki vevőközönség tervbevett sztrájkjának. «# Sztrájkoljon a vevőközönség A dolgozók megtakarított pénzére éhes nagytőkések, üzérek, spekulánsok, zugpiacosok szemérmetlen üzelmeire — a politikai akcióktól eltekintve — úgy tud legméltóbb választ adni Amerika népe, ha mindenütt megszervezik, a new yorki mozgalom mintájára, a vásárlóközönség sztrájk­ját.­­A profitéhes nagytőkések haszonhajhászásának úgy látszik nincs határa. Egy valamirevaló inget ma már alig lehet kapni 4—5 dolláron alul. A tej, kenyér, vaj, fehér­nemű, villanyáru cikkek ára napról-napra emelkedik.­­ És fog is emelkedni mindaddig, amíg ezeknek a törvé­nyes zsebmetszőknek akadnak ve­vőik. Addig, amíg némely háziasszony, hogy megkímélje magát a “sorba való állás­tól,” hajlandó a pult mögött odacsúsztatni a kereskedőnek 90 centet meg egy dollárt egy font vajért; addig, amíg akadnak vevők 5 dolláros ingre (mely nem ér többet, mint másfél dollárt); addig, míg egyszerű munkások hajlandók 200 dollárt fizetni egy rádióért, addig fog tartani az árak emelkedése. A New York City Consumers Council sztrájkot hirdet New Yorkban a telhetetlen pénzeszsákok ellen. Július 8-án lesz szervező gyűlésük. Minden dolgozónak támogatni kell ezt a­ megmozdulást. De ne is várjunk július 8-ikáig. A sztrájkot mindenki megkezdheti azonnal. Tartózkodjunk természetesen első­sorban mindenféle lukszuscikkek vásárlásától. Ne vásárol­junk, csak ha feltétlenül szükségünk van rá, ruhaneműt, cipőt, fehérneműt, rádiókat. • “Viseljünk inkább foltozott ruhát, mintsem engedjük magunkat megrabolni a mai árak által” — mondja Peter Cacchione a new yorki városi tanács harcos tagja. MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal) ■' 1 ' ■ ■■■■■■■................. .......... Akik hőssé akarják avatni Mih­ajlovicsot A Mih­ajlovics hazaárulási per tanulságai Téved, aki azt hiszi, hogy a Drazsa Mi­h­ajlovics, csetnik tábornok hazaárulási pere egy hurokra került hazaáruló gaztet­teinek leleplezése és tanukkal való igazo­lása. Már a tárgyalás elején beismerte a tábornok, hogy összejátszott a németekkel, hogy ténylegesen mint a német Wehrmacht egysége harcolt, a német főparancsnokság szerelte fel és rendőrsége a Gestapoval együtt dolgozott. Most már az a fontos, hogy Mih­ajlovics beismerte, hogy az angol kormánytól ezt az utasítást kapta: semmi mással ne törődjék, csak azzal, hogy a ju­goszláv partizánokat vagy kommunistákat irtsa ki. A nácik, az olaszok nem játszanak szerepet. Ezek szerint tehát Mih­ajlovics merő puszta eszköz volt az angol politika kezében. Anglia világgá kürtölteep£y Mih­ajlo­­vicsot a közvélemény és a külföldi sajtó ki­zárásával akarja Jugoszlávia kivégezni. An­glia ezzel a fogással azt a látszatot akarta kelteni, hogy az “igazság bajnoka.” Nem, Anglia alibit akart teremteni magának. Hogy azt mondhassa, (ha majd kiderül a turpisság), hogy “ha nekem rejtegetniva­­lóm lett volna, nem követeltem volna a nyil­vánosságot.” Most azonban, hogy kiderültek az angol diplomácia üzelmei, azt híreszteli minden­felé, hogy a tárgyalást propaganda, politi­kai meghurcolás és beszennyezés céljaira használják fel. Hetvenöt angol, amerikai és más szövetséges újságíró szeme-láttára és füle hallatára jut napvilágra mind­az a tény, amely a maga egészében valóban vád­irat az angolok kétszínű politikája ellen, a­mely számára nem a nácik megverése, ha­nem inkább az volt a fontos, hogy olyan kö­rülmények között verjék meg őket, amelyek legjobban megfelelnek az angol politikai előítéleteknek. Legyen a győzelem “kom­munistaellenes.” Ezzel a fogással jutott uralomra Hitler is. Ez a beállítás juttatta hatalomra az egyes országok kvizlingjeit. Most hát azzal vádolják Jugoszláviát, hogy angol- és amerika-ellenes propagandá­ra használja fel a hazaárulási pert. Most már az a baj, hogy nagyon sok a propa­ganda, sok a nyilvánosság, sok a reflektor­­fény. Akárhogy is akarná, Jugoszlávia nem te­hetett volna olyasmit, ami bizonyos angol­amerikai köröknek a tetszését megnyerte volna, így se jó, úgy se jó. Kieszelt most is a némely tekintetben kompromittált angol­amerikai reakció egyebet is. Nem látszik merő véletlenségnek, hogy ugyanabban az időben folyik az angol politikát leleplező Mih­ajlovics-per, amikor Párisban a Négy Nagyhatalom külügyminiszteri konferen­ciája szinte egyetlen kérdés körül zajlik: odaadják-e Triesztet és a Venezia Giulia területét a jugoszlávoknak vagy sem. Csak a vak nem látja, hogy ameddig a hazaáru­lási per tart, addig fog tartani a trieszti incselkedés: minél kevésbé leplezte volna le a jugoszláv hazaárulási per az angol-ame­rikai partizánellenes törekvést, annál több esélye lett volna Titónak, hogy Triesztet megkapja. A politika magas iskolájában ilyen véletlen egybeesések nem fordulnak elő. Az amerikai tekintélynek nagyon fog ár­tani Európában, hogy az amerikai sajtó és a State Department bizonyos körei Mih­aj­­lovicsot még mindig “hős”-nek tartják. Ez annyi, mintha Amerikában sokan egy fa­siszta áruló ügyével azonosítanák magukat. A “Nagy Négy”-nek Parisba A kanadai magyarság segély­konferenciájának üzenete a Paris­ban ülésező négy nagyhatalomhoz A “Nagy Négy” Külügyminiszteri Békekonferenciának, Páris, Franciaország. Az Egyesült Kanadai Ma­gyar Segélymozgalom, mely Kanada ötvenezer főnyi ma­gyarságának minden rétegét képviseli Magyarország nél­külöző népének törvényesen engedélyezett és a Vörös Ke­reszten át történő segélyezé­sére, most Hamiltonban 1946 június 16-án 246 delegátus részvételével folyó évi kon­ferenciájáról a legbuzgóbb reménnyel tekint Páris felé. A kanadai magyarság mély sajnálattal vette tudo­másul, hogy az európai bé­kekötéseket, köztük a ma­gyar békekötést is előkészítő Nagy Négy külügyminiszteri konferenciája nem jutott egy­öntetű megegyezésre. Saj­náljuk ezt egyrészt azért, mert a mielőbbi európai bé­kekötések nagy lépést jelent­hetnek az egyetemes világbé­ke megteremtéséhez és a n­e­m­z­e­t­k­özi demokratikus együttműködés kifejlesztésé­hez Kanada javára is, más­részt azért, mert ezek a bé­kekötések, köztük a magyar béke, a nagy szövetségesek és a többi érdekelt államok megegyezése alapján bizto­síthatnák az érintett orszá­gok, köztük Magyarország gyorsabb talpraállását a há­borús romokból és sebekből, szabadabb demokratikus fej­lődését a béke és haladás útján. Most, mikor a békekonfe­rencia már megnyílt, a leg­buzgóbban reméljük, hogy semmi komolyabb akadálya nem lesz a magyar és a töb­bi európai békeszerződések mielőbbi egyöntetű megköté­sének. Köztudomású, hogy a fel­szabadult ország derekasan vállalta a jóvátételt és igye­kezett a vállalt kötelezettsé­geinek minden tekintetben eleget tenni. Az általános de­mokratikus átalakulás egyik fontos lépéseként, az ország területén élő nemzeti kisebb­ségeknek demokratikus, kul­turális, gazdasági és politi­kai jogokat biztostott. Ez az irányzat azt bizo­nyítja, hogy Magyarország a demokratizálódás útján nagy lépésekkel haladva, igyeke­zett és igyekszik a nagy szö­vetségesek és a szomszédok részéről kiérdemelni azt a megértést és elismerést, mely a demokratikus magyar béke alapját képezheti. Reméljük, hogy ilyen meg­értés és elismerés lehetővé tesz egy méltányos határki­­igazítást a baráti Romániá­val Magyarország javára. Ugyanakkor ez a megértés kizárja annak az alaptalan propagandának az érvényesü­lését, mely Sopron magyar városnak Ausztriához való csatolását célozza. Reméljük, hogy a békekon­ferencia a dunai népek és a világ békéje érdekében is, a határon túl, a szomszédos országokban élő magyar ki­sebbségek kulturális, vallási, gazdasági és politikai jogait a demokrácia szellemében ép­­oly eréllyel fogja bztosítani, mint azt a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek már­is élvezik. Ennek a biztosí­tásnak a szükségét különö­sen kirívóan szemlélteti a Szlovákiában élő , magyar százezrek még ma is rende­zetlen és a demokráciával összeegyeztethetetlen helyze­te. A dunai népek jószom­szédi viszonya és a tartós béke egyaránt megköveteli, hogy a határon túli magya­rok jogegyenlősége biztosít­va legyen. Reméljük, hogy tekintettel Magyarország súlyos gazda­sági helyzetére, valamint a magyar kormány kérelmére és a szövetségesek ígéretére, Magyarország mielőbb visz­­szakapja az országból elhur­colt és a gazdasági talpra­­álláshoz nélkülözhetetlen ja­vakat. A fentiekben vázolt sze­rény véleményeinket a nagy szövetségesek és a békekon­ferencián résztvevő többi ál­lamok delegátusainak szíves figyelmébe és jóindulatába ajánlva, maradunk, a konfe­rencia nevében, teljes tiszte­lettel Török Bertalan, elnök. A hazaárulással vádolt Drazsa Mih­ajlovics, cset­nik tábornok, beismerte, hogy fegyvereket kapott a náciktól és Tito partizánjai ellen intézett támadásokat, ahelyett, hogy a nácik ellen fordult volna. July 2, 1946 - NYILAS SZERVEZKEDÉS MÁTYASFÖLDÖN, KARCAGON ÉS ZEMPLÉN MEGYÉBEN A budapesti főkapitányság politikai rendészeti osztálya őrzetbe vette Zsuthy József rendőirodai alhadnagyot, Fü­lei Szánthó Zoltán rendőr­irodai hadnagyot, Semmi- Kiss Lajos egyetemi hallga­tót és Harangozó Imre 39 éves elektromos műszerészt. A nyomozás során megállapí­tották, hogy titkos mozgal­mat készítettek elő abból a célból, hogy “alkalomadtán” lefegyverezzék a mátyásföldi orosz helyőrséget és a ma­guk számára biztosítsák a mátyásföldi repülőteret. Sejtszerűen igyekeztek minél több mátyásföldi la­kost földalatti mozgalmukba beszervezni, így csatlakozott hozzájuk Csákó László ta­nuló, Hunfalvi Tibor tanuló és Hajdú Tibor gyári alkal­mazott, akik valamennyien híven követték Harangozó utasításait. Kiderült továbbá, hogy az árpádföldi község­házán ,ahol Hajdú dolgozott, gyűjtötték össze a visszama­radt német fegyvereket.­­ Ügyüket most internálási ja­vaslattal átadták a tolonc­­háznak. Újabb botrány a karcagi népbiróságon Alig ültek el a kunmada­­rasi szégyenteljes események hullámai, melyek Nagy Já­nos tanító karcagi népbiró­­sági tárgyalását követték. Karcag város volt újabb fa­siszta botránynak a színhe­lye. Most tárgyalta a karca­gi népbiróság Orosz Pál há­borús bűnperét s ugyanaz­napra várták az ítélet kihir­detését. Ez alkalomból a kar­cagi Való Balázs segédlel­kész vezetésével többszáz fő­nyi katolikus tömeget vonul­tatott fel, hogy enyhe nép­­birósági ítélet mellett tün­­tessen.­A karcagi rendőrség kordont vont a népbiróság épülete köré s megakadályoz­ta a tömeg benyomulását, ekkor azonban Andrássi Já­nos, a száguldó lovaskocsijá­val áttörte a szoros rendőr­­kordont s az igy keletkezett résen utat mutatott a tömeg­nek. A vidéki főkapitányság­­politikai rendészet osztálya helyreálltotta a rendet, a nyomozás azonban tovább tart, újabb letartóztatások várhatók. Fasiszta rendőrök összeesküvése Másfélhónapi nyom­ozás után sikerült a zemplén me­­gyei rendőrséget a beszivár­gott szélsőjobboldali nyilas egyénektől megtisztítani, így letartóztatták Bácskai Károly rendőrhadnagyot, A­b­­­onczi Árpád, Glosz István és Nagy Sándor rendőrtiszteket, vala­h aags 11 sassss —safeáasscs&ags ■ ,■ sai ■ mint Vincze János és Horváth József rendőralkalmazottakat­­ is. Ezek összeesküvést készí­­­­tettek elő öt baloldali tiszt­társuk lemészárlására és erre a célra fegyvereket, kézigrá­nátokat és géppisztolyt gyűj­töttek és rejtettek el. Bűnös­ségük kétségkívül bebizonyo­sodott, a robbanóanyagot a nyomozás során megtalálták és valamennyi fasiszta bűnöst rövidesen a debreceni ötösta­nács előtt felel országfelfor­gató terveiért. Ugyancsak a debreceni nép­ügyészség elé került néhány múltból átmentett nyilas ren­dőrtiszt, így Damjanovits Sándor rendőrszázados, Sáf­­rányos Ignác rendőralhad­nagy, Horváth Pál rendőrfő­hadnagy, ifj. Tóth Ferenc rendőralhadnagy és Narkó István rendőralhadnagy, akik a nyilas éra alatt gaztettek sorozatát követték el védtelen baloldali és zsidó származású egyének ellen és akik Zem­plén megye rendőrségében mindeddig menedékre talál­tak. Elfogták az üzérkedőt BUDAPEST. _ A Keleti pályaudvaron feltűnt a rend­őrségnek egy ideges viselke­désű férfi, akit igazoltattak és előállítottak. Kiderült, hogy az illető Szolnoki Tibor katolikus lelkész, aki Szlová­kiából jött Budapestre, hogy itt cigarettát és egyéb dolgo­kat vásároljon. Nyolcszáz dol­lárt is hozott magával, a pénzt feketén akarta értéke­síteni. A 800 dollárt lefoglal­ták, a lelkész úr ügyét áttet­ték a valutaügyészségre. Atomtudós kitüntet­­ése a Szovjetben LONDON.­­ A moszkvai rádió jelentette, hogy Alexan­der Pavlovich Zhdanov, az USSR Tudományos Akadé­mia rádium intézeti labora­tóriumának igazgatója, meg­kapta a 200,000 dolláros Sztá­lin díjat, az atommag felbon­tása új formáinak felfedezé­séért, kozmikus sugarak ál­tal. Adj egy napi bért a Magyar Segély javára LEVELEK E rovatunkban kifejezett vélemények nem szűk-­tok megőrzését nem vállaljuk Vissiakillden ele­et­­ségszerüleg azonosak lapunkéval. Kérjük olvasóin- iratokhoz kérünk megfelelő bélyeggel ellátott kát, hogy leveleiket röviden, tömören írják. Kézira- címzett válaszborítékot mellékelni. “Legyen Roosevelt tér a demokratikus Magyarország fővárosában” (Levél Nagy Ferenc miniszterelnökhöz) Mélyen tisztelt Miniszterelnök Úr! Az­­ Ön által vezetett kor­mánydelegáció már bizonyá­ra Magyarországon lesz mire e sorok napvilágot látnak. Tudom, örömmel veszi tudo­másul a magyar nép az ame­rikai tárgyalások eredményét s meg vagyok győződve, hogy úgy ön, mint a delegáció va­lamennyi tagja nem egyha­mar fogja elfelejteni az ame­rikai látogatás élményeit és tapasztalatait. Nekünk, az amerikai de­mokratikus m­a­g­y­arságnak, bensőséges ünnep volt az önökkel való találkozás. Ami­kor önök ott álltak a Roose­velt Hotel termében barátsá­gos kézszorítással fogadva a new yorki magyarságot, ne­künk az volt az érzésünk, hogy önökön keresztül az egész felszabadult magyar néppel szorítunk kezet. Történelmi pillanatok vol­tak ezek a percek, különösen azoknak, akik hosszú éveken keresztül dolgoztak, harcol­tak a magyar demokráciáért s akik gondolatban mindég meleg testvéri érzéssel szorí­tottak kezet a magyar nép­pel. Ünnepnap volt ez a ta­lálkozás azoknak, akik min­dig hirdettük, hogy Kosuth és Dózsa népe szabadságszerető nép és be fogja bizonyítani a világ közvéleményének, hogy leszámolva a bűnös múlttal, akar és tud szabadon és de­mokratikusan építeni és élni. Az önök delegációja a meg­testesült valósága volt a há­ború alatt született Magyar Nemzeti Függetlenségi Front­nak, amelynek a megszületés­­ét mi, mint a szabadság bi­zonyságtételét hirdettük szer­te Amerikában, miközben az amerikai magyar reakciós csoportok és sajtóorgánumok a magyar nép e nagyszerű megnyilatkozását k­é­t­s­é­gbe vonták, lekicsinyelték, han­goztatva, “hogy ez túl jól hangzik ahhoz, hogy ez igaz legyen.” Az önök ittléte bennünket­­ a magyar nép szabadságszer­­ vetetében hívőket igazolt s súlyos ítéletet mondott azok felett, akik kétkedéssel s alaptalan hírek terjesztésé­vel próbálták meggátolni a magyar nép szabadságra va­ló törekvését. Az önök nyi­latkozatai és a kérdésekre adott válaszai a napnál vilá­gosabban bizonyították, hogy ha sok nehézséggel küzdve is, a magyar demokrácia erő­södik és épül, a sötétség mé­­regkeverői persze tovább fog­ják fújni a gyűlölet és két­kedés tüzét. Mi a magyar nép fokozot­tabb segítésével, az amerikai körök jóindulatának a meg­nyerésével, az amerikai kor­mány cselekedetéből és az önök látogatásából vett újabb lelkesedéssel küldjük test­véri üdvözletünket a magyar népnek. Meg vagyunk győ­ződve, hogy az ön vezetése alatt álló kormány kemé­nyen fog lesújtani azokra a bűnözőkre, akik veszélyeztet­ve a belső rendet, mérhetet­len károkat okoznak a ma­gyar hírnévnek szerte a vi­lágon. Tudjuk, hogy huszon­öt esztendő mételyét nem le­het kiégetni egy rövid idő alatt, de a rendzavarok szel­lemi istápolóinak meg kell tanulni és tisztelni a demok­­ráca egyenjogúságának az eszméjét és törvényét, akár­milyen magas pozíciót is töl­tenek be ezek a személyek. Mi, akik az amerikai de­mokráciában élünk, tudjuk, hogy a mi demokráciánk csak erősödik, ha az új de­mokráciák erősödnek és iz­mosodnak. A Hudson partjánál örök álmát alvó, volt nagy elnö­künk, Roosevelt szavai, a né­gyes szabadság igéi csenge­nek a fülembe, amelyek egy új korszaknak a szellemi alappillére. Ez az, amine­k megvalósításáért az önök vezetésével a magyar nép is dolgozik és harcol. Ezért bá­torkodtam az ön nagybecsű figyelmét felhívni, hogy az amerikai barátság szimbólu­mául, valamint az emberi szabadság e nagy férfiának adandó tisztelet gyanánt Bu­dapest valamelyik körútját vagy terét nevezzék el Roo­sevelt volt elnökünkről, aki­nek cselekedetei és tényke­dései biztosították a győzel­met, amely révén Magyar­­ország is felszabadult. Abban a hitben, hogy a jövő valóra fogja váltani azt a híres mondást, hogy Ma­gyarország nem volt, hanem lesz, maradtam tisztelettel Willinger Dezső New York. “A lap nagyon jó” Tisztelt Szerkesztőség! Az előfizetésem lejárt, mel­lékelek egy csekket a lapren­dezésre. A lap nagyon jó, Esther Klein.

Next