Magyar Jövő, 1946. július (45. évfolyam, 131-150. szám)
1946-07-02 / 131. szám
2 —---- ...-■ ......s /TMAGYAR Published Daily, except Sunday, Monday and certain Holidays by the HUNGARIAN DAILY JOURNAL PUBLISHING CO. 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Telephone: ALgonquin 4-0397 Editor: Dr. JOHN GYETVAI, szerkesztő Manager: SÁNDOR RÁKOSI, ügyvezető. Subscription Rates: USA, Canada 6 Dollars one year, $3.50 half year, $2.00 three months. Bo. America, Mexico, Cuba 8 Dollars one year, $4.50 half year, $2.50 three months. Europe, Australia, Africa, Palestina, etc., $10.00 one fear, $6.00 half year, $3.50 three months. New York City $7.00 one year, $4.00 half year, $2.50 three months. Entered aa Second Class Matter May 10, 1943, at the Post Office of New York, Ji. Y., under the Act of March 3, 1879. 209 Mentsük meg az árelenőrzést! Az amerikai monopolisták az infláció előidézésével el le akarják vágni életszínvonalukat, össze akarják törni , bele akarják vágni élőszínvonalukat, össze akarják törni a demokráciát, a munkásmozgalmat. Ezért törték szét az árellenőrzést. Sürgönyözzön azonnal minden egyén és minden szervezet Washingtonba a kongresszus tagjaihoz, követelve az OPA visszaállítását, hatásos árellenőrzést. Máskülönben az infláció katasztrófája fenyeget! Az igazságügyminiszter úr figyelmét fel kell hívnunk arra a tényre, hogy azok között, akik leglelkesebben tapsoltak múltkori beszédének — melyben “egy kaptafára’’ fogta a kommunistákat és fasisztákat — ott volt az Amerikai Magyar Népszava is. Ha más nem, a Népszava üdvrivalgása kellene, hogy gondolkozásra késztesse az igazságügyminiszter urat. Tudniillik ez az újság épp oly üdvrivalgással fogadta egy másik államférfiú ténykedéseit, aki szintén egy kaptafára fogta a kommunistákat és a nácikat. Az illetőnek Imrédy Béla volt a neve és nemrég mint hazaárulót végezték ki Budapesten. Ami pedig az igazságügyminiszter úr kijelentését illeti, melyben egy kalap alá veszi a kommunistákat a fasisztákkal, legyen szabad figyelmét az alanti néhány tényre felhívni. 1. Fasiszta Németország halálos ellensége volt Amerikának, míg a kommunista Szovjetunió a szövetségesünk élt. Valami különbségnek kellett hogy legyen a kettő ezött. 2. Több kommunista halt meg hazánk ellenségei ellen ott harcban, mint bármely más politikai felfogású em-A Szovjetunió egymaga több, mint hét millió katonát etett a háborúban, akiknek legtöbbje a kommunista it. Ezek a kommunisták egyedül Sztálingrádnál egy miló amerikai katona életét mentették meg — mondta egy amerikai újságíró. Ha pedig a kínai kommunisták nem tartottak volna lekötve egy milliós japán hadsereget Kínában, a Csendes Óceáni hadszíntereken is sok ezerrel több fiunkat vesztettük volna el. 3. Bátorkodunk végül felhívni figyelmét hadügyminisztériumunk kiadásában megjelent “Army Talk 64’’-ra, mely a következőket mondja a szóbanforgó kérdésről: “Indokolatlanul ‘vörösnek’ bélyegezni embereket és javaslatokat, melyekkel nem egyezünk meg, közismert politikai módszer. Kedvenc cselfogása a hazai és külföldi fasisztáknak.” Tisztelettel kérjük az igazságügyminiszter urat nézete revideálására. Reméljük az ország minden városában meglesz a visszhangja a new yorki vevőközönség tervbevett sztrájkjának. «# Sztrájkoljon a vevőközönség A dolgozók megtakarított pénzére éhes nagytőkések, üzérek, spekulánsok, zugpiacosok szemérmetlen üzelmeire — a politikai akcióktól eltekintve — úgy tud legméltóbb választ adni Amerika népe, ha mindenütt megszervezik, a new yorki mozgalom mintájára, a vásárlóközönség sztrájkját.A profitéhes nagytőkések haszonhajhászásának úgy látszik nincs határa. Egy valamirevaló inget ma már alig lehet kapni 4—5 dolláron alul. A tej, kenyér, vaj, fehérnemű, villanyáru cikkek ára napról-napra emelkedik. És fog is emelkedni mindaddig, amíg ezeknek a törvényes zsebmetszőknek akadnak vevőik. Addig, amíg némely háziasszony, hogy megkímélje magát a “sorba való állástól,” hajlandó a pult mögött odacsúsztatni a kereskedőnek 90 centet meg egy dollárt egy font vajért; addig, amíg akadnak vevők 5 dolláros ingre (mely nem ér többet, mint másfél dollárt); addig, míg egyszerű munkások hajlandók 200 dollárt fizetni egy rádióért, addig fog tartani az árak emelkedése. A New York City Consumers Council sztrájkot hirdet New Yorkban a telhetetlen pénzeszsákok ellen. Július 8-án lesz szervező gyűlésük. Minden dolgozónak támogatni kell ezt a megmozdulást. De ne is várjunk július 8-ikáig. A sztrájkot mindenki megkezdheti azonnal. Tartózkodjunk természetesen elsősorban mindenféle lukszuscikkek vásárlásától. Ne vásároljunk, csak ha feltétlenül szükségünk van rá, ruhaneműt, cipőt, fehérneműt, rádiókat. • “Viseljünk inkább foltozott ruhát, mintsem engedjük magunkat megrabolni a mai árak által” — mondja Peter Cacchione a new yorki városi tanács harcos tagja. MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal) ■' 1 ' ■ ■■■■■■■................. .......... Akik hőssé akarják avatni Mihajlovicsot A Mihajlovics hazaárulási per tanulságai Téved, aki azt hiszi, hogy a Drazsa Mihajlovics, csetnik tábornok hazaárulási pere egy hurokra került hazaáruló gaztetteinek leleplezése és tanukkal való igazolása. Már a tárgyalás elején beismerte a tábornok, hogy összejátszott a németekkel, hogy ténylegesen mint a német Wehrmacht egysége harcolt, a német főparancsnokság szerelte fel és rendőrsége a Gestapoval együtt dolgozott. Most már az a fontos, hogy Mihajlovics beismerte, hogy az angol kormánytól ezt az utasítást kapta: semmi mással ne törődjék, csak azzal, hogy a jugoszláv partizánokat vagy kommunistákat irtsa ki. A nácik, az olaszok nem játszanak szerepet. Ezek szerint tehát Mihajlovics merő puszta eszköz volt az angol politika kezében. Anglia világgá kürtölteep£y Mihajlovicsot a közvélemény és a külföldi sajtó kizárásával akarja Jugoszlávia kivégezni. Anglia ezzel a fogással azt a látszatot akarta kelteni, hogy az “igazság bajnoka.” Nem, Anglia alibit akart teremteni magának. Hogy azt mondhassa, (ha majd kiderül a turpisság), hogy “ha nekem rejtegetnivalóm lett volna, nem követeltem volna a nyilvánosságot.” Most azonban, hogy kiderültek az angol diplomácia üzelmei, azt híreszteli mindenfelé, hogy a tárgyalást propaganda, politikai meghurcolás és beszennyezés céljaira használják fel. Hetvenöt angol, amerikai és más szövetséges újságíró szeme-láttára és füle hallatára jut napvilágra mindaz a tény, amely a maga egészében valóban vádirat az angolok kétszínű politikája ellen, amely számára nem a nácik megverése, hanem inkább az volt a fontos, hogy olyan körülmények között verjék meg őket, amelyek legjobban megfelelnek az angol politikai előítéleteknek. Legyen a győzelem “kommunistaellenes.” Ezzel a fogással jutott uralomra Hitler is. Ez a beállítás juttatta hatalomra az egyes országok kvizlingjeit. Most hát azzal vádolják Jugoszláviát, hogy angol- és amerika-ellenes propagandára használja fel a hazaárulási pert. Most már az a baj, hogy nagyon sok a propaganda, sok a nyilvánosság, sok a reflektorfény. Akárhogy is akarná, Jugoszlávia nem tehetett volna olyasmit, ami bizonyos angolamerikai köröknek a tetszését megnyerte volna, így se jó, úgy se jó. Kieszelt most is a némely tekintetben kompromittált angolamerikai reakció egyebet is. Nem látszik merő véletlenségnek, hogy ugyanabban az időben folyik az angol politikát leleplező Mihajlovics-per, amikor Párisban a Négy Nagyhatalom külügyminiszteri konferenciája szinte egyetlen kérdés körül zajlik: odaadják-e Triesztet és a Venezia Giulia területét a jugoszlávoknak vagy sem. Csak a vak nem látja, hogy ameddig a hazaárulási per tart, addig fog tartani a trieszti incselkedés: minél kevésbé leplezte volna le a jugoszláv hazaárulási per az angol-amerikai partizánellenes törekvést, annál több esélye lett volna Titónak, hogy Triesztet megkapja. A politika magas iskolájában ilyen véletlen egybeesések nem fordulnak elő. Az amerikai tekintélynek nagyon fog ártani Európában, hogy az amerikai sajtó és a State Department bizonyos körei Mihajlovicsot még mindig “hős”-nek tartják. Ez annyi, mintha Amerikában sokan egy fasiszta áruló ügyével azonosítanák magukat. A “Nagy Négy”-nek Parisba A kanadai magyarság segélykonferenciájának üzenete a Parisban ülésező négy nagyhatalomhoz A “Nagy Négy” Külügyminiszteri Békekonferenciának, Páris, Franciaország. Az Egyesült Kanadai Magyar Segélymozgalom, mely Kanada ötvenezer főnyi magyarságának minden rétegét képviseli Magyarország nélkülöző népének törvényesen engedélyezett és a Vörös Kereszten át történő segélyezésére, most Hamiltonban 1946 június 16-án 246 delegátus részvételével folyó évi konferenciájáról a legbuzgóbb reménnyel tekint Páris felé. A kanadai magyarság mély sajnálattal vette tudomásul, hogy az európai békekötéseket, köztük a magyar békekötést is előkészítő Nagy Négy külügyminiszteri konferenciája nem jutott egyöntetű megegyezésre. Sajnáljuk ezt egyrészt azért, mert a mielőbbi európai békekötések nagy lépést jelenthetnek az egyetemes világbéke megteremtéséhez és a nemzetközi demokratikus együttműködés kifejlesztéséhez Kanada javára is, másrészt azért, mert ezek a békekötések, köztük a magyar béke, a nagy szövetségesek és a többi érdekelt államok megegyezése alapján biztosíthatnák az érintett országok, köztük Magyarország gyorsabb talpraállását a háborús romokból és sebekből, szabadabb demokratikus fejlődését a béke és haladás útján. Most, mikor a békekonferencia már megnyílt, a legbuzgóbban reméljük, hogy semmi komolyabb akadálya nem lesz a magyar és a többi európai békeszerződések mielőbbi egyöntetű megkötésének. Köztudomású, hogy a felszabadult ország derekasan vállalta a jóvátételt és igyekezett a vállalt kötelezettségeinek minden tekintetben eleget tenni. Az általános demokratikus átalakulás egyik fontos lépéseként, az ország területén élő nemzeti kisebbségeknek demokratikus, kulturális, gazdasági és politikai jogokat biztostott. Ez az irányzat azt bizonyítja, hogy Magyarország a demokratizálódás útján nagy lépésekkel haladva, igyekezett és igyekszik a nagy szövetségesek és a szomszédok részéről kiérdemelni azt a megértést és elismerést, mely a demokratikus magyar béke alapját képezheti. Reméljük, hogy ilyen megértés és elismerés lehetővé tesz egy méltányos határkiigazítást a baráti Romániával Magyarország javára. Ugyanakkor ez a megértés kizárja annak az alaptalan propagandának az érvényesülését, mely Sopron magyar városnak Ausztriához való csatolását célozza. Reméljük, hogy a békekonferencia a dunai népek és a világ békéje érdekében is, a határon túl, a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek kulturális, vallási, gazdasági és politikai jogait a demokrácia szellemében époly eréllyel fogja bztosítani, mint azt a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek máris élvezik. Ennek a biztosításnak a szükségét különösen kirívóan szemlélteti a Szlovákiában élő , magyar százezrek még ma is rendezetlen és a demokráciával összeegyeztethetetlen helyzete. A dunai népek jószomszédi viszonya és a tartós béke egyaránt megköveteli, hogy a határon túli magyarok jogegyenlősége biztosítva legyen. Reméljük, hogy tekintettel Magyarország súlyos gazdasági helyzetére, valamint a magyar kormány kérelmére és a szövetségesek ígéretére, Magyarország mielőbb viszszakapja az országból elhurcolt és a gazdasági talpraálláshoz nélkülözhetetlen javakat. A fentiekben vázolt szerény véleményeinket a nagy szövetségesek és a békekonferencián résztvevő többi államok delegátusainak szíves figyelmébe és jóindulatába ajánlva, maradunk, a konferencia nevében, teljes tisztelettel Török Bertalan, elnök. A hazaárulással vádolt Drazsa Mihajlovics, csetnik tábornok, beismerte, hogy fegyvereket kapott a náciktól és Tito partizánjai ellen intézett támadásokat, ahelyett, hogy a nácik ellen fordult volna. July 2, 1946 - NYILAS SZERVEZKEDÉS MÁTYASFÖLDÖN, KARCAGON ÉS ZEMPLÉN MEGYÉBEN A budapesti főkapitányság politikai rendészeti osztálya őrzetbe vette Zsuthy József rendőirodai alhadnagyot, Fülei Szánthó Zoltán rendőrirodai hadnagyot, Semmi- Kiss Lajos egyetemi hallgatót és Harangozó Imre 39 éves elektromos műszerészt. A nyomozás során megállapították, hogy titkos mozgalmat készítettek elő abból a célból, hogy “alkalomadtán” lefegyverezzék a mátyásföldi orosz helyőrséget és a maguk számára biztosítsák a mátyásföldi repülőteret. Sejtszerűen igyekeztek minél több mátyásföldi lakost földalatti mozgalmukba beszervezni, így csatlakozott hozzájuk Csákó László tanuló, Hunfalvi Tibor tanuló és Hajdú Tibor gyári alkalmazott, akik valamennyien híven követték Harangozó utasításait. Kiderült továbbá, hogy az árpádföldi községházán ,ahol Hajdú dolgozott, gyűjtötték össze a visszamaradt német fegyvereket. Ügyüket most internálási javaslattal átadták a toloncháznak. Újabb botrány a karcagi népbiróságon Alig ültek el a kunmadarasi szégyenteljes események hullámai, melyek Nagy János tanító karcagi népbirósági tárgyalását követték. Karcag város volt újabb fasiszta botránynak a színhelye. Most tárgyalta a karcagi népbiróság Orosz Pál háborús bűnperét s ugyanaznapra várták az ítélet kihirdetését. Ez alkalomból a karcagi Való Balázs segédlelkész vezetésével többszáz főnyi katolikus tömeget vonultatott fel, hogy enyhe népbirósági ítélet mellett tüntessen.A karcagi rendőrség kordont vont a népbiróság épülete köré s megakadályozta a tömeg benyomulását, ekkor azonban Andrássi János, a száguldó lovaskocsijával áttörte a szoros rendőrkordont s az igy keletkezett résen utat mutatott a tömegnek. A vidéki főkapitányságpolitikai rendészet osztálya helyreálltotta a rendet, a nyomozás azonban tovább tart, újabb letartóztatások várhatók. Fasiszta rendőrök összeesküvése Másfélhónapi nyomozás után sikerült a zemplén megyei rendőrséget a beszivárgott szélsőjobboldali nyilas egyénektől megtisztítani, így letartóztatták Bácskai Károly rendőrhadnagyot, Abonczi Árpád, Glosz István és Nagy Sándor rendőrtiszteket, valah aags 11 sassss —safeáasscs&ags ■ ,■ sai ■ mint Vincze János és Horváth József rendőralkalmazottakat is. Ezek összeesküvést készítettek elő öt baloldali tiszttársuk lemészárlására és erre a célra fegyvereket, kézigránátokat és géppisztolyt gyűjtöttek és rejtettek el. Bűnösségük kétségkívül bebizonyosodott, a robbanóanyagot a nyomozás során megtalálták és valamennyi fasiszta bűnöst rövidesen a debreceni ötöstanács előtt felel országfelforgató terveiért. Ugyancsak a debreceni népügyészség elé került néhány múltból átmentett nyilas rendőrtiszt, így Damjanovits Sándor rendőrszázados, Sáfrányos Ignác rendőralhadnagy, Horváth Pál rendőrfőhadnagy, ifj. Tóth Ferenc rendőralhadnagy és Narkó István rendőralhadnagy, akik a nyilas éra alatt gaztettek sorozatát követték el védtelen baloldali és zsidó származású egyének ellen és akik Zemplén megye rendőrségében mindeddig menedékre találtak. Elfogták az üzérkedőt BUDAPEST. _ A Keleti pályaudvaron feltűnt a rendőrségnek egy ideges viselkedésű férfi, akit igazoltattak és előállítottak. Kiderült, hogy az illető Szolnoki Tibor katolikus lelkész, aki Szlovákiából jött Budapestre, hogy itt cigarettát és egyéb dolgokat vásároljon. Nyolcszáz dollárt is hozott magával, a pénzt feketén akarta értékesíteni. A 800 dollárt lefoglalták, a lelkész úr ügyét áttették a valutaügyészségre. Atomtudós kitüntetése a Szovjetben LONDON. A moszkvai rádió jelentette, hogy Alexander Pavlovich Zhdanov, az USSR Tudományos Akadémia rádium intézeti laboratóriumának igazgatója, megkapta a 200,000 dolláros Sztálin díjat, az atommag felbontása új formáinak felfedezéséért, kozmikus sugarak által. Adj egy napi bért a Magyar Segély javára LEVELEK E rovatunkban kifejezett vélemények nem szűk-tok megőrzését nem vállaljuk Vissiakillden eleetségszerüleg azonosak lapunkéval. Kérjük olvasóin- iratokhoz kérünk megfelelő bélyeggel ellátott kát, hogy leveleiket röviden, tömören írják. Kézira- címzett válaszborítékot mellékelni. “Legyen Roosevelt tér a demokratikus Magyarország fővárosában” (Levél Nagy Ferenc miniszterelnökhöz) Mélyen tisztelt Miniszterelnök Úr! Az Ön által vezetett kormánydelegáció már bizonyára Magyarországon lesz mire e sorok napvilágot látnak. Tudom, örömmel veszi tudomásul a magyar nép az amerikai tárgyalások eredményét s meg vagyok győződve, hogy úgy ön, mint a delegáció valamennyi tagja nem egyhamar fogja elfelejteni az amerikai látogatás élményeit és tapasztalatait. Nekünk, az amerikai demokratikus magyarságnak, bensőséges ünnep volt az önökkel való találkozás. Amikor önök ott álltak a Roosevelt Hotel termében barátságos kézszorítással fogadva a new yorki magyarságot, nekünk az volt az érzésünk, hogy önökön keresztül az egész felszabadult magyar néppel szorítunk kezet. Történelmi pillanatok voltak ezek a percek, különösen azoknak, akik hosszú éveken keresztül dolgoztak, harcoltak a magyar demokráciáért s akik gondolatban mindég meleg testvéri érzéssel szorítottak kezet a magyar néppel. Ünnepnap volt ez a találkozás azoknak, akik mindig hirdettük, hogy Kosuth és Dózsa népe szabadságszerető nép és be fogja bizonyítani a világ közvéleményének, hogy leszámolva a bűnös múlttal, akar és tud szabadon és demokratikusan építeni és élni. Az önök delegációja a megtestesült valósága volt a háború alatt született Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak, amelynek a megszületését mi, mint a szabadság bizonyságtételét hirdettük szerte Amerikában, miközben az amerikai magyar reakciós csoportok és sajtóorgánumok a magyar nép e nagyszerű megnyilatkozását kétségbe vonták, lekicsinyelték, hangoztatva, “hogy ez túl jól hangzik ahhoz, hogy ez igaz legyen.” Az önök ittléte bennünket a magyar nép szabadságszer vetetében hívőket igazolt s súlyos ítéletet mondott azok felett, akik kétkedéssel s alaptalan hírek terjesztésével próbálták meggátolni a magyar nép szabadságra való törekvését. Az önök nyilatkozatai és a kérdésekre adott válaszai a napnál világosabban bizonyították, hogy ha sok nehézséggel küzdve is, a magyar demokrácia erősödik és épül, a sötétség méregkeverői persze tovább fogják fújni a gyűlölet és kétkedés tüzét. Mi a magyar nép fokozottabb segítésével, az amerikai körök jóindulatának a megnyerésével, az amerikai kormány cselekedetéből és az önök látogatásából vett újabb lelkesedéssel küldjük testvéri üdvözletünket a magyar népnek. Meg vagyunk győződve, hogy az ön vezetése alatt álló kormány keményen fog lesújtani azokra a bűnözőkre, akik veszélyeztetve a belső rendet, mérhetetlen károkat okoznak a magyar hírnévnek szerte a világon. Tudjuk, hogy huszonöt esztendő mételyét nem lehet kiégetni egy rövid idő alatt, de a rendzavarok szellemi istápolóinak meg kell tanulni és tisztelni a demokráca egyenjogúságának az eszméjét és törvényét, akármilyen magas pozíciót is töltenek be ezek a személyek. Mi, akik az amerikai demokráciában élünk, tudjuk, hogy a mi demokráciánk csak erősödik, ha az új demokráciák erősödnek és izmosodnak. A Hudson partjánál örök álmát alvó, volt nagy elnökünk, Roosevelt szavai, a négyes szabadság igéi csengenek a fülembe, amelyek egy új korszaknak a szellemi alappillére. Ez az, aminek megvalósításáért az önök vezetésével a magyar nép is dolgozik és harcol. Ezért bátorkodtam az ön nagybecsű figyelmét felhívni, hogy az amerikai barátság szimbólumául, valamint az emberi szabadság e nagy férfiának adandó tisztelet gyanánt Budapest valamelyik körútját vagy terét nevezzék el Roosevelt volt elnökünkről, akinek cselekedetei és ténykedései biztosították a győzelmet, amely révén Magyarország is felszabadult. Abban a hitben, hogy a jövő valóra fogja váltani azt a híres mondást, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz, maradtam tisztelettel Willinger Dezső New York. “A lap nagyon jó” Tisztelt Szerkesztőség! Az előfizetésem lejárt, mellékelek egy csekket a laprendezésre. A lap nagyon jó, Esther Klein.