Magyar Jövő, 1946. október (45. évfolyam, 192-214. szám)

1946-10-01 / 192. szám

z f/MAGYAtf x TÓtM>­ Pubiisneu jjauy except Sunday, Mohday and certain Holidays by tie .on«^uui Uaily journal association. INC. 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Telephone: ALgonquin 4-0397 Editor: Dr. JOHN GYETVAI, szerkesztő Manager: SÁNDOR RÁKOSI, ügyvezető. Subscription Rates: USA Canada 7 Dollars one year, $4.00 half year, $2.50 three months. ééSo. America, Mexico, Cuba 8 Dollars one year, $4.50 half year, $2.50 three months. Europe Australia, Africa, Palestina, etc., $10.00 one year, $6.00 half year, $3.50 three months. New York City $8.00 one year, $4.50 half year, $2.75 three months. Entered >■ Second Class Matter May 10, 1943, at the Post Office of New York, N.' Y., under the Act of March 8, 1879. 20» Wallace és a magyar reakció < (Folytatás az 1-ső oldalról) dettől fogva figyelmeztette a népet e politika mivoltára és várható súlyos következményeire. De Kent Roosevelt párt­jában, a demokrata pártban egészen a múlt hetekig nem hangzott el hatékony tiltakozás Roosevelt eszméinek cser­­benhagyása ellen. Egészen addig, amíg Wallace, volt elnökünk 12 eszten­dőn keresztül munkatársa, a porondra nem lépett és Madi­son Square Gardens nagy beszédében fel nem rázta a nép millióit a fenyegető súlyos veszélyre, elsősorban arra, hogy jelenlegi külpolitikánk a háború felé sodorja a nemzetet. A magyarság és Wallace Az amerikai magyarság kezdettől fogva az egyik leg­hűségesebb, legragaszkodóbb, leglojálisabb csoportja volt Roosevelt nagy nemzeti táborának. És ezért az amerikai magyar reakciósok, fasiszták, Horthy-szemetek, bármily fogcsikorgatva is, de kénytele­nek voltak tudomásul venni e tényállást és tessék-lássék támogatni Rooseveltet és az általa képviselt politikát. Tud­ták, hogy nyílt kiállás esetén Roosevelt ellen, a magyar dolgozók azonnal fölismernék a tőkések és a magyarországi reakció ügynökeit bennük és minden befolyásuknak azonnal vége lenne. Wallace-al szemben, úgy érzik, nem kell ilyen fenn­tartással élniök. És így az Amerikai Magyar Népszava mintegy rajta tölti ki mindazt a mérget és ellenszenvet, mely felgyülemlett benne a roosevelti eszmék ellen. Így van az, hogy a Népszava lelkesen csatlakozott az amerikai nagy­tőkés sajtó kórusához, az amerikai háborús uszítók, a tötti­­bombás dzsungók, szovjetfalók táborához,akik ,ívséreai­ száljai­ követelték Wallace menesztését a híres Madison Square Gardens beszéde után. A Népszaváék átadták magukat ennek­ a mozgalomellak szőröstül-bőröstül. A bevándorolt munkások pénzén­­fenn­tartott lap kövérre hízott tulajdonosával az élén csatlako­zott ahhoz a mozgalomhoz, mely az utóbbi 25 esztendő meg­dönthetetlen történelmi tanulsága szerint mindig és min­denkor a fasizmus előjele és előszele: a kommunisták üldö­zéséhez és a népnek a vörösfalással való megfélemlítésé­hez. S ha tekintetbe vesszük a tényt, hogy a Hearst sajtó már “Amerika Sztálinijaként emlegeti Wallace-t, akko láthatjuk, hogy ha egyszer ezek az elemek hatalomra jut­nak — a republikánus párt győzelmével, mint bevezetéssé — akkor “vörösgyanús­” lesz ebben az országban minden, aki a békéért és a dolgozó emberek jólétéért emeli fe szavát. A Népszava körül csoportosult volt Horthy-ügynökök nem magyar, magyartalan és magyarellenes üzleti spekt­lánsok, vezérek vállveregetéséért mindenre képes “szerkesz­tők” nem akarják belátni, hogy tűzzel játszanak, amikor ő is csatlakoznak ahhoz a mozgalomhoz, mellyel először Hit­lerék és Göbelsék próbálták a munkásságot béklyóba, a vi­lágot rabigába verni. Nem akarják megér­teni, hogy az amerikai imperialisták ily irányú próbálkozásai eleve meg­hiúsulásra vannak ítélve, mint minden kísérlet, mely a világ dolgozó, szabadságszerető népének élethez, demokráciához való jogait akarja elsikkasztani. A Népszava Wallace-ellenes állásfoglalásából és az ame­rikai reakciósok antikommunista hajszájához való csatla­kozásából Amerika magyar dolgozói levonják a megfelelő következtetést. Tisztán látják az amerikai magyar reakció lakási szerepét az amerikai nagytőke táborában, tisztán lát­ják, hogy az amerikai magyar reakciósok, élükön a Nép­szavával és a Magyar Szövetséggel, azok szekerét tolják, akik itt Amerikában éppúgy rabságba akarják vetni a dol­gozókat, mint ahogy Magyarországon és másutt a világon a reakciót és fasizmust akarják visszahozni a népek által kivívott szabadság és demokrácia helyébe. Tisztulóban a parkolási rendelet NEW YORK. — O’Dwyer rendelete értelmében a város középső részén az autók nem parkolhatnak. Az avenue-ken azonban igen. A Madison, Park és Lexington Avenu-en egy-két keresztutcában csak egy-egy óráig szabad lesz par­kolni. Újabb lépés a rákkutatás terén PRINCETON.­­ A máso­dik tudományos konferencia megnyitása alkalmával bemu­tatták a rákkutatásban hasz­nált mikroszkóp tökéletesí­tett példányát, az elektromos mikroszkópot, amely ezerszer­­te erősebb, mint az eddig használtak. MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal) Elcsapták a vakokat NEW YORK. — A zsidó­­ vakok intézete 16 vak mun­kást elbocsátott, mert részt­­vett az épület előtt folyó pi­­ketelésben. Joseph H. Levy, szakszervezeti alelnök, azzal fenyegette meg az intézetet, hogy­­"az egész CIO” közbe fog lépni a munkások érdeké­ben. . • Az égi sóhivatal PRINCETON. — A rádió- és táviró működésében fellé­pő zavarok a napfoltok miatt vannak, jelentette ki Dr. John Q. Stewart, a princetoni egyetem csillagásza. Az egyik napfolt akkora, mint a föld. A napfoltok még egy évig fognak kellemetlenkedni. Ho­va menjünk hát panaszra? October 1, 1946 Harc a világbéke megmentéséért! Wallace levele Trumanhoz Henry Wallace szeptember 12-én mondta el a new yorki Madison Square Gardenben nagyjelentőségű beszédét, amelyben békepolitikát követelt. Ezt megelőzően július 23-án­­levelet írt Truman elnökhöz, amelyben részletesen megírta, hogy Amerika miként járul­hat­­hozzá a világbéke biztosításához. Wallace férfias kiállása kereskedelemügyi minisz­teri pozíciójába került, mint ismeretes. A Wallace levél pedig annyira fontos, hogy an­nak szószerinti magyar fordítását leközli a Magyar Jövő. V. ítéljük meg a Szovjetunió követelményeit oly szempontból, amiket mi és az angolok alkalmazunk, mikor a magunk biztonságáról van szó. Legyünk készen arra, még ha a megbékítés politikájával fognak is megvá­dolni, hogy megadjuk az észszerű biztosíté­kait a Szovjetunió biztonságának. Az előre­haladás, amit júniusban és júliusban tet­tünk az olasz és más békeszerződések te­kintetében, arra mutat, hogy remélhetünk megértést és megegyezést a probléma ilyen vonatkozásában is. • Ne firtassuk tovább a vétójog kérdését az atomerővel kapcsolatban, mert a kérdés­­lényegtelen és­­sohasem kellett volna fel­hozni. Legyünk készen letárgyalni oly szer­­­ződést, amely leszögezi a cselekmények meghatározott sorozatát az atomerő nem­zetközi ellenőrzése és fejlesztése tekinteté­ben. Azt hiszem, ez a legfontosabb kérdés és oly kérdés, amellyel kapcsolatban jelen­leg határozottan zsákutca felé haladunk és nem a megegyezés felé. Tegyünk erőfeszítést arra, hogy ellensú­lyozzuk a Szovjettől való irracionális félel­met, amit bizonyos egyének és sajtótermé­kek rendszeresen felkeltenek az amerikai népben. Az a jelszó, hogy kommunizmus és kapitalizmus, regimentálás és demokrácia nem létezhetik egymás mellett egyazon vi­lágban, történelmi szempontból nézve, csak propaganda. Számos vallásos tan, amelyek mindegyike azt állította, hogy egyedül üdvözítő, léte­zett egymás mellett, elfogadható türelmes­­séggel, századokon át. Ez az ország nemzeti létének első felében egy demokratikus szi­get volt, oly világban, amit abszolutiszti­kus kormányok irányítottak. Ne cselekedjünk úgy, mintha mi is fenye­getve éreznénk magunkat a ma világában. Mi messze a leghatalmasabb nemzet va­gyunk a világon, a szövetséges hatalmak között az egyedüli, amely sértetlenül és sok­kal hatalmasabban került ki a háborúiból. . .Minden beszéd arról, hogy szükség­ünk.­v­an.., védelmünk további erősítésére, más orszá­­­gok szemében képmutatásnak tűnhetik fel. ...j. Legyünk készen arra is, hogy­ gazdasági tárgyalásokat folytassunk, annak követelé­se nélkül, hogy az oroszok előzetesen járul­janak hozzá oly problémák megvitatásához, amelyek számukra súlyos és nem a tárgyra vonatkozó politikai és gazdasági engedmé­nyeket jelentenek. Bár ez az a kérdéscso­port, amely az én minisztériumomat a leg­közvetlenebbül érinti, ki kell jelentenem, hogy véleményem szerint ez a kérdés nem oly kritikus, mint sok más kérdés és bizo­nyosan sokkal kevésbé fontos, mint az atomerő ellenőrzésének kérdése. De sikeres árgyalások ezen a területen lényegesen se­­jthetőnek áthidalni a szakadékot, ami el­riaszt egymástól. A kölcsön kérdését gazdasági és kereske­­delmi alapon kell megközelíteni és amennyi­­■e csak lehetséges, el kell választani a jelen­­egi félreértésektől, amelyek az ő és mi rendszereink különbözőségéből folynak. Ön máris világosan elkülönítette magát és az amerikai népet a szovjetellenes irányzattól, az angol kölcsön tárgyalása alatt. Ha az angol kölcsön ügyében tett nyilatkozatát, a­mit a kölcsön aláírásakor tett, a Szovjet­uniónak adott kölcsön követte volna, tisz­tán kereskedelmi alapon és hasonló feltéte­lek mellett, akkor, azt hiszem, világosan megmutattuk volna, hogy ez az ország nem próbálja gazdasági erőforrásait felhasználni a hatalmi politikai játszmában. Az Export Import Bank jelenlegi helyzetében a leg­fontosabb az, hogy azonnal kezdjünk álta­lános gazdasági tárgyalásokat, amilyen ha­mar csak lehetséges. A legfontosabb az, hogy beszéljük meg barátságosan az oroszokkal hosszú lejáratú gazdasági problémáinkat és a mi jövőbeli közreműködésünket a kereskedelmi ügyek­ben. Az USSR helyreállítási programja és a Szovjetunió "teljes kifejlesztésének terve roppant lehetőségeket nyújt az amerikai áruknak és technikusoknak. Az amerikai iparcikkeket, különösen min­denféle gépi felszerelést, széles körben hasz­nálják a Szovjetunióban. Például, amerikai felszerelést, eljárást és módszert használ­nak a szénbányászatban, a vas, acél, olaj és más fémek feldolgozásában. Ez a kereskedelmi kapcsolat nem lenne egyoldalú. Bár a Szovjetunió kitűnően fize­tő adós volt a múltban, a javakért és szol­gálatokért, amiket a Szovjetunió tőlünk kapna, az oroszoknak exporttal kellene fi­zetni, nekünk és más országoknak. A szov­jet termékek, melyekre határozott szükség van ebben az országban vagy amelyek ver­senyen kívül állnak: ércek, szőrmék, vá­szonfélék, faanyagok, gyógynövények, pa­pír és fapépanyagok és népi kéziipari cik­kek. Úgy érzem, hogy a tárgyalások aktív ke­reskedelmi kapcsolatok létesítése érdekében segítenének eloszlatni a politikai félreérté­sek ködét. ■ E tárgyalásokat meg lehetne kezdeni, mialatt igyekszünk közös alapot találni a biztonsági kérdésekben és ha e tárgyalásokat megértéssel vezetnénk, az csak segítetne azon problémák tisztázásá­­hoz.­­ A­"­memorandumban, amit márciusban küldtem , önnek és amelyre nézve azt aján­lottam, hogy azt Smith tábornok vigye ma­gával Moszkvába, bizonyos javaslatokat tet­tem kereskedelmi tárgyalások és egy gaz­dasági küldöttség tekintetében. Azon javas­latokkal szemben, amelyek a kérdésnek eb­ben , az országban való letárgyalását céloz­zák, én megújítom eredeti javaslatomat és Sürgősen kérem egy küldöttség kinevezését Moszkvába., Egy ily küldöttségnek az lehet a célja, hogy szövegezzen meg egy javas­­­latot a Szovjetunió helyreállítására és a Szovjetunióval való együttműködésre nézve, oly területek ipari és gazdasági kifejleszté­se tekintetében, ahol érdekeink kapcsolód­nak, mint például a Közép-Keleten. Amint annak idején kijelentettem, én fel vagyok készülve arra, hogy előterjesztést tegyek a küldöttség összeállítása tekinteté­ben és azon a különleges gazdasági kérdések­re nézve, amiket le kellene tárgyalni. A ke­reskedelmi minisztérium, a külügyminiszté­rium közreműködésével, máris tett intézke­déseket, hogy két képviselőjüket Moszkvá­ba küldjék, július és augusztus hónapokban, az előzetes megbeszélések lefolytatására, korlátolt keretek között. (Folytatjuk) ­lb­ert Fitzgerald, a United Elec­trical, Radio and Machine Work­ers (a villany­munkások) CIO szakszervezetének elnöke vezette a szakszervezet Milwaukee-ban tartott nagygyűlésének megnyitó­ ülését. Javul Hódmezővásár­hely z­sírellátása Jelenleg 210 sertést hizlal­­tat a város, de ezt a számot rövidesen még 30 darabbal növelik. Magánosok is foglal­koznak a város ellátatlanjai számára sertéshizlalással, úgy hogy a zsírszü­kséglet kielégí­tése terén elő­reláthatóan ko-­­­molyabb fennakadás nem lesz. Helyreigazítás Lapunk pénteki, szeptem­ber 27-iki számában Dobay Raymond ref. lelkész cikkét a 6-ik oldalon helytelen cím­­mel közöltük. A cikk helyes címe ez lett volna: “Nem egé­szen napi két cent .. Aki 1948-ban a USA elnöke lehet: Beszélgetés Pepper szenátorral HOLLYWOOD, Calif. (A Magyar Jövő tudósítójától.) — A világ demokratikus fejlődését ma már megállítani nem lehet. Bárhová is tekintünk, azt látjuk, hogy a reakció napról-napra veszíti a csatát. A demokratikus fejlődés egy érdemes harcosa, Claude Pepper floridai szenátor, akiről ugyan még a “Gallup­ Poll” nem is­meri el, de ennek dacára is nagy esélyei vannak a demokrata párt haladó elemei ré­vén, hogy a párt őt fogja az 1948-iki elnök­­választáskor az elnöki tisztségre jelölni és ha ez bekövetkezik, akkor biztos, hogy Pep­per lesz az Egyesült Államok következő el­nöke. Régóta vártam az alkalomra, hogy talál­­kozhassam Pepper szenátorral s megkértem Edward G. Robinson, híres moziszínészt, a liberális eszme aktív harcosát, hogy adan­dó alkalommal mutasson be a szenátornak. Nemrégen Pepper Californiába érkezett és Robinson csodaszép otthonában talált rövid pihenést fárasztó körútja után. Egy va­sárnap reggel Robinson telefonált nekem, hogy menjek át hozzá. Mikor a kitűzött időpontban becsöngettem, a művész maga nyitott ajtót és bevezetett gyönyörű fest­ményekkel ékesített dolgozószobájába. Itt egy férfival találkoztam, aki, mint magtud­tam, floridai politikus és a szenátorra várt. A szenátor ezalatt a hús veredán rádióbe­szédét diktálta a gyorsidónőnek. Hamarosan befejeződött a beszéd ledik­­tálása és a szenátor átjött hozzánk a dol­gozószobába. Itt a floridai politikussal tár­­salgott el hosszasan és a beszélgetésük fo­lyamán alkalmam volt megfigyelni köze­lebbről azt a férfit, aki esetleg elnöke lehet az Egyesült Államoknak. Figyeltem minden okfejtését, minden hanglejtését, minden mozdulatát, mikor válaszolt a floridainak. Figyeltem a nyugodtságát, fegyelmezettsé­gét és udvariasságát, amivel a másik fél kissé erőszakoskodó előadását kezelte. A beszélgetés alatt az a vélemény ala­kult ki bennem, hogy Pepper nem tipikus csűrő-csavaró, blöffölő vagy ravaszkodó po­litikus, hanem egy ritka egyenes és becsü­letes ember, akit még a politika sem térí­tett le az egyenes útról. Amit mond, azt igaz meggyőződése diktálja. Ha tehát a szenátor a megértést és világ­békét hirdeti, akkor azt nem szavazatnyerés vagy egyéb politikai manőver céljából teszi, hanem az­ért, mert szíve mélyéből meg van győződ azoknak az eszméknek az igazságáról. Azt is merem állítani, hogy amit mond, azért helyt áll holnap is. (Igaz ezt az állításomat többek között az , hogy Wallace mellett maradt azután hogy Truman elnök kitaszította a ka’ ből.) Oi-ji--’. Pepper szenátor Magyarországról A floridai politikus távozása után Pi­per szenátor és köztem megindul ,­a beszé­getés. örömmel láttam, hogy kedvesléssé ítéli meg a mai Magyarország dem­okratiku magatartását. Tavaszi európai körútjában meglátogatta Magyarországot is. Budapesti időzése alatt beszédet intézette a pesti rá­dión Magyarország népéhez. Budapestet, a lerombolt és leszegényede­tt Budapeste­t most is szép városnak tartja. Bámulattá látta azt a titáni munkát­, amit a magya munkásság teljesített a romok eltakarítá­sánál. Megemlítettem Peppernek, hogy a keleti magyar-lakta amerikai városokban most mutatják azt a filmet, amit rádió­be­széde alkalmából Pesten készítettek. Sze­retné látni, hogy néznek ki a pesti film­fel­vételek, mondotta. Ami az elnökjelöltségét illeti, arra azt mondta, hogy nem keresi a jelöltetését, de ha a párt őt állítja a választási küzdelembe, akkor minden energiáját beleveti az eszme sikeréért. Nála nem személyes ambíciójá­nak a kielégítése, hanem az eszme győze­lemre juttatása bír fontossággal.­­ Végül még egyet mondott, ami bátorsá­gát és őszinteségét mindennél jobban ki­emeli. Kijelentette, hogy Kalifornia egy év­tizednyi idő múlva az Egyesült Államok legnépesebb és legfontosabb állama lesz. Floridai létére nem félt ezt az igazságot megjósolni, amit sok floridai feltétlenül bűnnek tekint azon a versengési alapon, ami a klíma és gyümölcstermelés tekintetében a két állam között évek óta fennáll. De Pep­per nem a képmutatás, hanem az igazság embere. Mi, akik nem vagyunk kapitalisták, csak jót kaphatnánk tőle mint elnöktől s ezért legyünk rajta, hogy őt mindenkor és mindenben támogassuk. Patay Tibor LEVELEK E rovatunkban kifejezett vélemények nem azták­­ségszerüleg azonosak lapunkéval. Kérjük olvasóin­kat, hogy leveleiket röviden, tömören írják. Kézira­­ tok megőrzését nem vállaljuk Visszakü­ldenile Me* iratokhoz kérünk megfelelő bélyeggel ellátott címzett válaszborítékot mellékeln. Egy amerikai magyar a demokratikus Magyarországról Tisztelt Szerkesztőség! , Aki figyelemmel kíséri az újságokban a magyar híre­ket, igaz, hogy 39 évi ameri­kai polgárságom után nem volna jogom Magyarország dolgait bírálni, teszem azt azon a jogcímen, hogy ott láttam meg a napot legelő­ször. Szeretem a fogadott ha­zámat, tisztelem a szülőföl­demet és amikor valami jobb hírt olvasok szülőföldemről, éppúgy örülök, mint odaát a nélkülöző és éhező fajtestvé­reim. A valódi öntudatos ame­rikai munkásság, azt hiszem, mind úgy érez, mint én. De van még azért néhány tucat Horthy-imádó is, akik még most is eret akarnak vágni a becsületes munkások zsebén. Vigyázat munkástársak, mert a Horthy pribékek a ti pén­zeteken akarják vissza­állíta­ni a kapitalista fasiszta rend­szert Horthyval az élén és aki még erre is pénzt ad, az igazi árulója a munkás test­véreinek. Meg kell mutatni ezeknek a náci fasiszta ügy­nököknek, hogy már az az idő elmúlt, amikor a munkások zsebében lehetett kotorászni. Az a magyar munkás, aki most pénzt ad a Horthy imá­dóinak, bűnt követ el, mert segíti elvenni azt a földet, amit kapott a földosztáson az a szegény munkásnép és se­gíti visszaadni annak, aki még egy gazt sem húzott ki, nemhogy dolgozott volna raj­ta. Majd újra dolgozhat a szegény nép naponta 14 órát, vöröshagymán és kenyéren, ők pedig Londonban és Páris­ban szórják a pénzt, hogy megmutassák ki az igazi gróf. Az a magyar munkás, aki ilyenhez pénzbeli segélyt ad, megfeledkezik arról, hogy ő melyik­ osztályhoz tartozik. Most pedig visszatérek leve­lem elejére, amidőn azt mond­tam, hogy 39 évi amerikai polgárságom után nem volna jogom Magyarország bel­­ügyeit bírálni. De mégis van­nak olyan dolgok, amikor nem lehet beavatkozásnak te­­kinteni, ha valaki meg­írja a nézeteit, bár távol áll tőlem az a gondolat, hogy a jelenle­gi demokratikus magyar kor­mány ellen szóljak, hiszen minden külföldön élő szülő­földjét tisztelő magyar tudja, hogy a jelenlegi kormány fél­év alatt nem teheti jóvá azt amit még a Habsburgok és a fehérlovas Horthy tengerész rázúdítottak a szegény ma­gyar nemzetre. Nem mint be­avatkozó hanem mint a ma­gyar kormánynak egy kül­földre szakadt faj­testvére, kérve kérem, hogy hagyjanak föl azzal a keztyüs kezes bá­násmóddal azokkal szemben, akik még ma is szabotálják a mai rendszert. Kik ezek az alakok? Nevezzük a gyereket nevén. Magyarország száz­­percentes hazaárulói, akikkel szemben nem szabad keztyüs kézzel bánni, mert ha ezek újra uralomra jutnának, nem bánnának keztyüs kézzel sen­kivel sem és legelőször is a jelenlegi kormány esnék ál­dozatul, amitől óvja meg az Isten szegény, sokat szenve­dett szülőhazámat. Azt mindnyájan tudják külföldön élő magyarok, hogy a magyar kormány keze nen ér el azokhoz a külföldön Ma­gyarország ellen uszító és ak­namunkát végző horthy-nác fasiszta ügynökökhöz, aki minden áron külföldről akar­ják a demokratikus Magya­országot megtorpedózni. I­­genis Magyarországon a ha­zaárulók még mindig vesz­lyeztetik a demokraták­ rendszert, pedig meg lehet j­uélni, hogy ha a Horthy ha­bának a hatalmat sikerülne kezébe ragadni, beesteledne becsületes demokratikus m­gyar munkásnak és a jele légi kormány sirathatná keztyüs kéz alkalmazását. Olvastam, hogy olyan 1r olvasó is van, aki nem szer­ti a hazai híreket. Köször a szerkesztőségnek, mert v­éreznek, mint én és hozzá hasonlók. Mi kell némely e­lemnek, ha még fajtestvér­ről érkezett hirek sem érde­lik? Én alig várom, hogy újság megjöjjön. Legelést is azt nézem, hogy mi­­ tént ebben a fölfordult vil­ban Magyarországon, írjanak minél több ha hireket. Tisztelettel: Odor An

Next