Magyar Jövő, 1947. május (46. évfolyam, 86-107. szám)
1947-05-01 / 86. szám
A békeszerető, dolgozó emberiség milliói tüntetnek ma VOL. XLVI. ÉVFOLYAM Demokratikus, antifasiszta napilap. — A Democratic, Anti-Fascist Daily. “Reentered as Second Class Matter May 10. 1S43, at the Rost Office at New York, N. Y.. under the Act of March 8, 187SC NO. 86 SZÁM NEW YORK, N. Y. MAY 1, 1947 A demokráciáért, a szabadságért, jólétért s békéért Megegyezés a new yorki telefonsztrájkban NEW YORK. — A new yorki telefonmunkások 24 napos sztrájk után megegyeztek a telefontársasággal. Az egyezmény szerint a telefonalkalmazottaknégy dolláros heti fizetésemelést kapnak és extra szabadnapot, ha a rendes szabadság hetébe ünnep esik. Az egyezményt röpiratokban tudatták a telefontársaság épületei előtt piketelő munkásokkal. A további pontokat csak később fogják nyilvánosságra hozni. Az U. S. közvetítő bizottsága hajnali fél ötkor hozta nyilvánosságra, hogy az egyezményt aláírták. Ugyanaz a bizottság bejelentette, hogy a telefonmunkások május elsején ismét felveszik a munkát. Ezzel szemben későbbi hírek arról számolnak be, hogy a new yorki telefonmunkások nem állnak munkába mindaddig, míg országos egyezmény nem jön létre a többi telefonunionokkal is. WASHINGTON. — Carlton A. Werkua, a telefonmunkások országos sztrájkbizottságának vezetője, elítélte a new yorki egyezményt. Kijelentette, hogy az “nem kielégítő és alatta marad a normális szükségleteknek.” Ugyancsak hangsúlyozta, hogy az országos sztrájk folytatódik és a piketvonalakat megerősítik. “Elvárjuk mindenkitől, hogy tiszteletben tartsa a piketvonalat. Azok is ott lesznek a piketvonalon, akiknek már szerződése van a Bell telefontársasággal. Ez nem másodrendű piketelés.” Ugyanakkor a pennsylvaniai telefonmunkások is megegyeztek hasonló alapon, mint a new yorkiak. A new yorki és pennsylvaniai egyezmény reménységet keltett Washingtonban, hogy hamarosan országos egyezmény jön létre. 17 órás tárgyalás A new yorki egyezmény bejelentése 17 órás, egyhuzamban folyó tárgyalás után történt. A megegyezés csupán New York állam déli részének telefon munkásait érinti: New Yorkot, Westchester, Suffolk és Nassau megyéket. Négy független union vezetői írták alá a szerződést. JVA Az emberiség minden szent ügyének, minden magasztos eszméjének megvan a maga golgothás története. Krisztust megfeszítették a farizeusok, miután az akkori “Judea-ellenes Cselekményeket Vizsgáló Bizottság” Poncius Pilátus elnöklete alatt “felforgatónak” minősítette tevékenységét. De ki emlékszik ma már a farizeusok neveire, akik megfeszítették Krisztust és benne az igazságot? Az amerikai szabadságharc hőseit is tűzzel-vassal, akasztófával irtották. Nathan Hale-t felakasztották az angol törik, akiket az akkori amerikai vagyonos osztály egy jelentékeny rétege is támogatott. De ki emlékszik ma már Nathan Hale hóhéraira és viszont kinek szívében nem élnek halhatatlan utolsó szavai: “Csak azt sajnálom, hogy csak egy életet áldozhatok fel hazámért.” És mi magyarok feledhetjük-e valaha, hogy mit tettek a Habsburg hóhérok a mi népünk szabadságának legnagyobb hőseivel 1849-ben Aradon ? Május elsejének emlékét is mártírok kinhalála teszi örökké feledhetetlenné és megünneplendővé. Ne higgye senki, hogy az amerikai tőkésosztálynak újkeletű módszere és eszköze a vörösfaló hisztéria. 61 esztendővel ezelőtt ilyen hisztéria szitásával akasztottak fel három ártatlan, becsületes munkásembert Chicagóban, akik vezették a harcot a dolgozó osztály akkori legégetőbb követeléséért, a 8 órai munkanapért. Három bitófa volt Rankin, Thomas, Hartley, Hearst elődeinek válasza az amerikai nép követelésére. A három munkásmártír “jogi” gyilkosainak neveit ma már az enyészet homálya fedi, de mindörökre élnek és valóra váltak a mártír August Spies szavai: “Elön az idő, amidőn a hallgatásunk hatalmasabb lesz, mint a szó,amelyet ma torkunkra fojtottatok”. És valóban a Haymarket-i mártírok halála a modern történelem legnagyobb mozgalmának vált kiinduló pontjává és egyik fő mozgató erejévé. Május elseje a dolgozók egyetemes ünnepnapjává lett, melyen a haladás erői seregszemlét tartanak szerte a világon, hogy újult erővel menjenek harcba a sötétség, igazságtalanság, reakció hadai ellen, akik minden korszakban igyekeznek megfeszíteni az igazság. sza- THURSDAY Pepper az egyetértés szellemét sürgeti WASHINGTON. — George C. Marshall beszámolóját kommentálva, Pepper floridai szenátor, aki “a kompromiszszum szellem”-ét sürgette az Egyesült Államok és a Szovjetunió között felmerült nézeteltérések kiküszöbölésére, többek közt a következő kijelentéseket tette: “Ezeket a differenciákat, mondotta a szenátor, nem intézhetjük el apró darabokban. A nézeteltérések egész területét rendeznünk kell.” Majd hozzátette, hogy reméli, Marshall arra fogja használni “nagy tehetségét és ügyességét,” hogy ilyen egyetértés és rendezés céljára megfelelő alapot találjon. Arthur H. Vandenberg szenátor, a republikánus párt külpolitikai szócsöve és a Truman-doktrina előharcosa, hangoztatta, hogy Marshallnak igaza van, amikor a külügyminiszterek moszkvai konferenciáján elvégezetlen munka okát a Szovjetunióra tolta. “A béke azért húzódik, mondta a szenátor, mert a szovjet olyasmiket követel, amiket Amerika és szövetségesei nem fogadhatnak el.” Allen Barkley, a szenátus demokrata vezetője, nagy bólogatások között helyeselte Marshall helyzetképét. James W. Wadsworth, new syorki demokrata képviselő úgy véli, hogy a Marshalljelentésben elég derűlátás található, ami jelzi, hogy a helyzet nem egészen sötét. Van remény a megegyezésre. Carl A. Hatch (D-N.M.) szenátor melegen üdvözölte azt a világosságot, amelyet külügyminiszterünk a moszkvai kérdésekre vetett, mert amíg nem tudjuk, hol a baj, nem találhatjuk meg a megegyezés módját. I WASHINGTON: — Dulles kijelentéseinek lényegét abban lehetne összefoglalni, hogy meggyőződése szerint az Egyesült Államok egymaga is megszervezheti az európai békét, a Szovjetunió nélkül, ha Oroszország nem volna hajlandó tágítani a német és az osztrák kérdés- ben hangoztatott követelé- seitől. “Nem engedhetjük, hogy munkánkban feltartóztassanak csak azért, mert nem tudunk egyezségre jut- ni vagy mert a NU még nem tudja vállalni a világszabadság fenntartásának feladabadság, egyenlőség hirdetőit. Május elseje a nagy ígéret arra, hogy e harc győzelemmel fog végződni. Deák Zoltán, lát.” Európa velünk jön. Provo-Majd azt fejtegette, hogy káló kijelentései közben Európával meg kell értetni, azonban kénytelen volt belshogy csakis az amerikai külmerni, hogy “a szovjet repolitika a helyes és akkor tetők nem akarnak háborút.” Felvételek Tildy Zoltánná megérkezéséről Az elnökasszony az őt a La Guardia repülőtéren üdvözlő magyarok egyik csoportjával. Balról jobbra: Balassa követségi tanácsos; Deák Zoltán, a Magyar Jövő szerkesztője; Takaró Gézáné tiszteletes asszony; Rév. Dr. Takaró Géza; Szegedy Maszák Aladár washingtoni magyar követ; Török Mátyás, a Demokratikus Tanács titkára; Tildy Zoltánná és Dr. Csolnoky Viktor. A háttérben az elnökasszonyt Amerikába hozó Pan-American World Airways “Clipper Invincible” nevű repülőgépe, Rose Anne Schil átadja a new yorki demokratikus magyar női szervezetek delegációjának csokrát Magyarország elnökasszonyának. Baloldalt: dr. Csolnoky Viktor, az elnökasszony veje. Marshall sürgeti a magyar béke ratifikálását WASHINGTON. A Moszkvából hazatért Marshall külügyminiszter a volt csatlósállamokkal, köztük Magyarországgal, kötött békeszerződések ratifikálását sürgeti a szenátustól. Kijelentette, hogy nem történt a moszkvai konferencián semmi, ami a ratifikálás halogatását indokolná. A bányabárók nem hajlandók tárgyalni WASHINGTON. A déli széntermelők szövetsége bejelentette kedden, hogy nem fog résztvenni a United Mine Workers (AFL) szakszervezete által kért országos béregyeztetési tárgyalásokon. Ez a váratlan bejelentés lehetetlenné tette a kormány által csak néhány órával ezt megelőzően összehívott konferenciát a szakszervezet és a bányavállalatok képviselői között. Már-már azt remélték, hogy hosszúlejáratú megállapodást sikerül kötniük a kormánykezelésből a magántulajdonosok kezébe július 1-én visszajuttatandó bányák ügyében. A szovjet visszhang MOSZKVA. A Pravda, a szovjet KP lapja, azt írja vezércikkében, hogy a Szovjetunió erőfeszítéseit, hogy a nyugati hatalmakkal félúton találkozzék a külügyminiszteri konferencián, lehetetlenné tették az angol-amerikai próbálkozások, hogy a potsdami és a jaltai egyezményeket megszegjék. Ezen ok miatt bizonyult elégtelennek az, amit eddig tettek, hogy a nyugati zónákban leszereljék a német katonai ipari fellegvárat. A konferencia eredményeit illetően a vezércikk a következőket jelenti ki: “A nemzetközi együttműködés eddig bevált módszerei segítségével minden lehetőség fennáll, hogy megállapodásra jussunk, amely rövidesen elvezethet a német probléma megoldásához a nemzetek békéjének és biztonságának megfelelő szellemben.” “Egyet mindenesetre nyugodtan leszögezhetünk: a konferencia lerakta a német kérdés megoldásának alapjait.” Az osztrák békeszerződést azért nem sikerült nyélbeütni, mondja a vezércikk, mert a nyugati hatalmak nem állták a német jóvátételre vonatkozó megállapodásokat. A KÉPVISELŐHÁZ SZÁZÖTVEN MILLIÓVAL LEVÁGTA AZ EURÓPAI SEGÉLYT WASHINGTON. Mialatt a Kongresszus kész arra, hogy 400 millió dollárt öntsön Török- és Görögországba, ugyanakkor a képviselőház 150 millió dollárt levágott a szükségben lévő országok megsegítésére előirányzott 350 milliós költségvetésből. Egyidejűleg határozatot hozott, hogy csak abban az esetben engedélyez segélyt a Szovjetunióval rokonszenvező országok számára, ha a segély elosztása a legszigorúbb amerikai ellenőrzés alatt történik. A képviselőház szavazattöbbséggel a következő országokat jelölte meg, melyek jogosultak segélyre: Olaszország, Görögország, Magyaro ország, Ausztria, Lengyelor-szág és Kína. Ez a megjelölés azonban nem jelenti azt, hogy ezek az országok feltétlenül kapnak segélyt. (Fel- tehető, hogy Lengyelország és Magyarország esetében teljes amerikai ellenőrzést kérnek. ( Szerk.). Lawrence Smith, wisconsini republikánus képviselő, aki a javaslatot beterjesztette, hangsúlyozta, hogy meg kell akadályozni, hogy Oroszország a legcsekélyebbet is kaphassa a segélyből. A képviselőház döntésével egyidejűleg a szenátus külpolitikai bizottsága helybenhagyta a 350 milliós segélyprogramot. A segélyezés feltétele az, hogy az helyszíni amerikai ellenőrzés alatt történjék. A szétosztásra kerülő anyagok az Egyesült Államok birtokában maradnának mindaddig, míg amerikai felügyelet alatt az egyes községekben kiosztásra kerülnek. INTÉZKEDÉS A SZERETETOSOMOK ÜGYÉBEN — A Magyar Jövő budapesti szerkesztőségétől. — BUDAPEST, április 23. — Az utóbbi időben Budapesten igen sok olyan külföldi áru került forgalomba, amelyet becsempésztek és főleg belvárosi üzletekben forgalomba hoztak. Az illetékes rendőri hatóságok az üzletekben árurazziát rendeztek és egyes cégeknél száz méter számra találtak nylon szövetet és nagymennyiségű nylon harisnyákat. A nyomozás szálai szerint a luxusárukat Svájcból, illetve Franciaországból csempészték be és azok vámmentesen kerültek forgalomba. A razziával kapcsolatban szükségessé vált, hogy a szeretetcsomagokban küldött és itt eladott áru körüli helyzetet tisztázzák. A Gazdasági Rendőrség ez ügyben kérdést intézett a Központi Vámhatósághoz, amely elvi döntést hozott. E határozat szerint a felesleges szeretetadományát bárki eladhatja, a kereskedők is megvehetik azokat, de kötelesek a vámhivatalban — mint külföldi áru után — leróni a kötelező díjat. A pénzügyminisztérium illetékes osztálya a Központi Vámigazgatóság döntését jóváhagyta, így a jövőben a saját használatra küldött szeretetcsomagok továbbra is vámmentesek, azonban ha valaki értékesíteni akarja, úgy a vevőnek vámot kell befizetnie. Ják Sándor. UGMYR: SZABAD TÁRGYALÁST PALESZTINAI KÉRDÉSBEN FLUSHING MEADOWS,, N. Y. Az Egyesült Nemzetek Nagygyűlése közel 14 órán át tárgyalta a Palesztinai kérdést, megállapodásra azonban nem jutott. Hershel Johnson, az Egyesült Államok delegátusa csatlakozva az angolokhoz, azt ajánlotta, hogy szabják rövidre a felszólalások időtartamát s hogy a nagygyűlés egyetlen célja az legyen, hogy vizsgáló bizottságot küldjön Palesztinába. Ezzel szemben Andrej Gromyko szovjet megbízott azt ajánlotta, hogy engedjenek elegendő időt minden felszólalónak, aki ki akarja fejezni nézetét a palesztinai kérdésről. A közel 14 órás vitából egyetlen perc jutott a zsidók számára. Ebben az egy percben a lengyel delegátus hangoztatta, hogy a zsidó nép megbízottjait is meg kell hallgatni ebben a számukra olyan döntő fontosságú kérdésben. J. Winiewicz lengyel delegátus kijelentette, hogy elvben támogatja Palesztina függetlenségét, de hogy a kérdésről határozhassanak, be kell vonni a tárgyalásba minden érdekelt felet. A zsidó nép különösen érdekelve van ebben az ügyben, de kiküldöttjeit nem hívták meg a tárgyalásra. Gromyko beszéde Gromyko szovjet megbízott rövid beszédében rámutatott arra, hogy a napirendi bizottság csupán a tárgyalások menetét határozza meg, de nem dönti el azokat. Az Egyesült Nemzetek rendkívüli nagygyűlésének ugyancsak nem kell feltétlen végső döntést hoznia. Hangsúlyozta, hogy éppen ezért nem szabad merev időhatárt szabni a viták elé. Kijelentette, hogy támogatja az arab indítvány ama részét, hogy szabad legyen a tárgyalás és minden felszólaló kifejthesse nézetét. A gyűlésen ugyancsak kiderült az, hogy Angliának semmi szándéka sincs, hogy végrehajtsa az Egyesült Nemzetek döntését, amenynyiben az nem egyezne meg az angol felfogással. Építősztrájk május elsején DETROIT. Az épületmunkások AFL szakszervezeteinek 25 ezer munkása május elsejére sztrájkot hirdetett. 25-42 és fél cent órabéremelést követelnek Ház-árak emelkedése MINNEAPOLIS. — Egy kis családi ház építése 1940- ben 5 ezer dollárból felépülhetett volna, ma ugyanannak a háznak építési költségei 9 ezer dollárt tennének ki, mondja a Northwestern National Life Insurance Co. legutóbbi kimutatása. -------♦------ Az Egyesült Nemzetek elhalasztja Magyarország felvételi kérvényének tárgyalását addigra, amíg a Magyarországgal kötött békeszerződésérvénybe lép. —-------- Erdélyben és a Bánátban éhségtüntetések voltak, jelenti a N. Y. Times Bukarestből. Aradon egy tüntető munkást megöltek. --------------- Ma, május 1-én a Magyar Jövő szerkesztősége és kiadóhivatala délután 2 órakor zár.