Magyar Jövő, 1947. május (46. évfolyam, 86-107. szám)

1947-05-01 / 86. szám

A békeszerető, dolgozó emberiség milliói tüntetnek ma VOL. XLVI. ÉVFOLYAM Demokratikus, antifasiszta napilap. — A Democratic, Anti-Fascist Daily. “Reentered as Second Class Matter May 10. 1S43, at the Rost Office at New York, N. Y.. under the Act of March 8, 187SC NO. 86 SZÁM NEW YORK, N. Y. MAY 1, 1947 A demokráciáért, a szabadságért, jólétért s békéért Megegyezés a new yorki telefonsztrájkban NEW YORK. — A new yorki telefonmunkások 24 napos sztrájk után meg­egyeztek a telefontársaság­gal. Az egyezmény szerint a telefonalkalmazottak­­négy dolláros heti fizetésemelést kapnak és extra szabad­na­pot, ha a rendes szabadság hetébe ünnep esik. Az egyez­ményt röpiratokban tudatták a telefontársaság épületei előtt piketelő munkásokkal. A további pontokat csak ké­sőbb fogják nyilvánosságra hozni. Az U. S. közvetítő bizott­sága hajnali fél ötkor hozta nyilvánosságra, hogy az egyezményt aláírták. Ugyan­az a bizottság bejelentette, hogy a telefonmunkások má­jus elsején ismét felveszik a munkát. Ezzel szemben ké­sőbbi hírek arról számolnak be, hogy a new yorki tele­fonmunkások nem állnak munkába mindaddig, míg or­szágos egyezmény nem jön létre a többi telefonunionok­­kal is. WASHINGTON. — Carl­ton A. Werkua, a telefon­munkások országos sztrájk­­bizottságának vezetője, el­ítélte a new yorki egyez­ményt. Kijelentette, hogy az “nem kielégítő és alatta ma­rad a normális szükségletek­nek.” Ugyancsak hangsúlyoz­ta, hogy az országos sztrájk folytatódik és a piketvonala­­kat megerősítik. “Elvárjuk mindenkitől, hogy tiszteletben tartsa a pi­­ketvonalat. Azok is ott lesz­nek a piketvonalon, akiknek már szerződése van a Bell te­lefontársasággal. Ez nem má­sodrendű piketelés.” Ugyanakkor a pennsylva­niai telefonmunkások is meg­egyeztek hasonló alapon, mint a new yorkiak. A new yorki és pennsylvaniai egyezmény reménységet keltett Wash­ingtonban, hogy hamarosan országos egyezmény jön létre. 17 órás tárgyalás A new yorki egyezmény bejelentése 17 órás, egyhu­zamban folyó tárgyalás után történt. A megegyezés csu­pán New York állam déli ré­szének telefon munkásait érinti: New Yorkot, West­chester, Suffolk és Nassau megyéket. Négy független union vezetői írták alá a szer­ződést. JVA Az emberiség minden szent ügyének, minden magasztos eszméjének megvan a maga golgothás története. Krisz­tust megfeszítették a fari­zeusok, miután az akkori “Judea-ellenes Cselekménye­ket Vizsgáló Bizottság” Pon­­cius Pilátus elnöklete alatt “felforgatónak” minő­sítette tevékenységét. De ki emlék­szik ma már a farizeusok ne­veire, akik megfeszítették Krisztust és benne az igazsá­got? Az amerikai szabadságharc hőseit is tűzzel-vassal, akasz­tófával irtották. Nathan Ha­­le-t felakasztották az angol törik, akiket az akkori ame­rikai vagyonos osztály egy jelentékeny rétege is támo­gatott. De ki emlékszik ma már Nathan Hale hóhéraira és viszont kinek szívében nem élnek halhatatlan utolsó szavai: “Csak azt sajnálom, hogy csak egy életet áldoz­hatok fel hazámért.” És mi magyarok feledhet­jük-e valaha, hogy mit tet­tek a Habsburg hóhérok a mi népünk szabadságának leg­nagyobb hőseivel 1849-ben Aradon ? Május elsejének emlékét is mártírok kinhalála teszi örök­ké feledhetetlenné és meg­­ünneplendővé. Ne higgye sen­ki, hogy az amerikai tőkés­­osztálynak újkeletű módszere és eszköze a vörösfaló hiszté­ria. 61 esztendővel ezelőtt ilyen hisztéria szitásával akasztottak fel három ártat­lan, becsületes munkásem­bert Chicagóban, akik vezet­ték a harcot a dolgozó osz­tály akkori legégetőbb köve­teléséért, a 8 órai munkanap­ért. Három bitófa volt Ran­kin, Thomas, Hartley, Hearst elődeinek válasza az amerikai nép követelésére. A három munkásmártír “jogi” gyilko­sainak neveit ma már az enyészet homálya fedi, de mindörökre élnek és valóra váltak a mártír August Spies szavai: “Elön az idő, amidőn a hallgatásunk h­a­t­a­l­masabb lesz, mint a szó,a­melyet ma torkunkra fojtottatok”. És valóban a Haymarket-i mártírok halála a modern történelem legnagyobb moz­galmának vált kiinduló pont­jává és egyik fő mozgató ere­jévé. Május elseje a dolgo­zók egyetemes ünnepnapjává lett, melyen a haladás erői seregszemlét tartanak szer­te a világon, hogy újult erővel menjenek harcba a sö­tétség, igazságtalanság, re­akció hadai ellen, akik min­den korszakban igyekeznek megfeszíteni az igazság. sza- THURSDAY Pepper az egyetértés szellemét sürgeti WASHINGTON. — George C. Marshall beszámolóját kommentálva, Pepper floridai szenátor, aki “a kompromisz­­szum szellem”-ét sürgette az Egyesült Államok és a Szov­jetunió között felmerült né­zeteltérések kiküszöbölésére, többek közt a következő kije­lentéseket tette: “Ezeket a differenciákat, mondotta a szenátor, nem in­tézhetjük el apró darabok­ban. A nézeteltérések egész területét rendeznünk kell.” Majd hozzátette, hogy remé­li, Marshall arra fogja hasz­nálni “nagy tehetségét és ü­g­y­e­s­s­égét,” hogy ilyen egyetértés és rendezés cél­jára megfelelő alapot talál­jon. Arthur H. Vandenberg sze­nátor, a republikánus párt külpolitikai szócsöve és a Truman-doktrina előharcosa, hangoztatta, hogy Marshall­­nak igaza van, amikor a kül­­ü­g­y­m­i­n­iszterek moszkvai konferenciáján elvégezetlen munka okát a Szovjetunióra tolta. “A béke azért húzódik, mondta a szenátor, mert a szovjet olyasmiket követel, a­miket Amerika és szövetsé­gesei nem fogadhatnak el.” Allen Barkley, a szenátus demokrata vezetője, nagy bólogatások között helyeselte Marshall helyzetképét. James W. Wadsworth, new syorki demokrata képviselő úgy véli, hogy a Marshall­­jelentésben elég derűlátás ta­­­lálható, ami jelzi, hogy a helyzet nem egészen sötét. Van remény a megegyezésre. Carl A. Hatch (D-N.M.) szenátor melegen üdvözölte azt a világosságot, amelyet külügyminiszterünk a mosz­kvai kérdésekre vetett, mert amíg nem tudjuk, hol a baj, nem találhatjuk meg a meg­egyezés módját. I WASHINGTON: — Dulles­­ kijelentéseinek lényegét ab­ban lehetne összefoglalni, hogy meggyőződése szerint az Egyesült Államok egy­maga is megszervezheti az európai békét, a Szovjetunió nélkül, ha Oroszország nem volna hajlandó tágítani a német és az osztrák kérdés-­ ben hangoztatott követelé-­­ seitől. “Nem engedhetjük, hogy munkánkban feltartóz­tassanak csak azért, mert­ nem tudunk egyezségre jut-­ ni vagy mert a NU még nem tudja vállalni a világszabad­ság fenntartásának felada­badság, egyenlőség hirdetőit. Május elseje a nagy ígéret arra, hogy e harc győzelem­mel fog végződni. Deák Zoltán, lát.”­­ Európa velünk jön. Provo-Majd azt fejtegette, hogy káló kijelentései közben Európával meg kell értetni, azonban kénytelen volt bels­­hogy csakis az amerikai kül­­merni, hogy “a szovjet re­­politika a helyes és akkor tetők nem akarnak háborút.” Felvételek­ Tildy Zoltánná megérkezéséről Az elnökasszony az őt a La Guardia repülőtéren üdvözlő magyarok egyik csoportjával. Balról jobbra: Balassa követségi tanácsos; Deák Zoltán, a Magyar Jövő szerkesztője; Takaró Gézáné tiszteletes asszony; Rév. Dr. Takaró Géza; Szegedy Maszák Aladár washingtoni magyar követ; Török Mátyás, a Demokratikus Tanács titkára; Tildy Zoltánná és Dr. Csolnoky Viktor. A hát­térben az elnökasszonyt Amerikába hozó Pan-American World Airways “Clipper Invincible” nevű repülőgépe, Rose Anne Schi­l átadja a new yorki demokratikus magyar női szervezetek delegációjának csokrát Magyar­­ország elnökasszonyának. Baloldalt: dr. Csolnoky Vik­tor, az elnökasszony veje. Marshall sürgeti a magyar béke ratifikálását WASHINGTON.­­ A Moszkvából hazatért Mar­shall külügyminiszter a volt csatlósállamokkal, k­ö­zt­ü­k Magyarországgal, kötött bé­keszerződések ratifikálását sürgeti a szenátustól. Kije­lentette, hogy nem történt a moszkvai konferencián sem­mi, ami a ratifikálás haloga­tását indokolná. A bányabárók nem hajlandók tárgyalni WASHINGTON.­­ A déli széntermelők szövetsége be­jelentette kedden, hogy nem fog résztvenni a United Mine Workers (AFL) szakszerve­zete által kért országos bér­­egyeztetési tárgyalásokon. Ez a váratlan bejelentés lehetetlenné tette a kormány által csak néhány órával ezt megelőzően összehívott kon­ferenciát a szakszervezet és a bányavállalatok képviselői között. Már-már azt remél­ték, hogy hosszúlejáratú megállapodást sikerül köt­niük a kormánykezelésből a magántulajdonosok kez­ébe július 1-én visszajuttatandó bányák ügyében. A szovjet visszhang MOSZKVA.­­ A Pravda, a szovjet KP lapja, azt írja vezércikkében, hogy a Szov­jetunió erőfeszítéseit, hogy a nyugati hatalmakkal félúton találkozzék a külügyminisz­teri konferencián, lehetetlen­né tették az angol-amerikai próbálkozások, hogy a pots­dami és a jaltai egyezménye­ket megszegjék. Ezen ok mi­att bizonyult elégtelennek az, amit eddig tettek, hogy a nyugati zónákban leszereljék a német katonai ipari felleg­várat. A konferencia eredménye­it illetően a vezércikk a kö­vetkezőket jelenti ki: “A nemzetközi együttmű­ködés eddig bevált módsze­rei segítségével minden lehe­tőség fennáll, hogy megálla­podásra jussunk, amely rö­videsen elvezethet a német probléma megoldásához a nemzetek békéjének és biz­tonságának megfelelő szel­lemben.” “Egyet mindenesetre nyu­godtan leszögezhetünk: a konferencia lerakta a német kérdés megoldásának alap­jait.” Az osztrák békeszerződést azért nem sikerült nyélbe­ütni, mondja a vezércikk, mert a nyugati hatalmak nem állták a német jóváté­telre vonatkozó megállapodá­sokat. A KÉPVISELŐHÁZ SZÁZÖTVEN MILLIÓVAL LEVÁGTA AZ EURÓPAI SEGÉLYT WASHINGTON.­ Mialatt a Kongresszus kész arra, hogy 400 millió dollárt önt­sön Török- és Görögországba, ugyanakkor a képviselőház 150 millió dollárt levágott a szükségben lévő országok megs­egítésére előirányzott 350 milliós költségvetésből. Egyidejűleg határozatot ho­zott, hogy csak abban az esetben engedélyez segélyt a Szovjetunióval rokonszenvező országok számára, ha a se­gély elosztása a legszigorúbb amerikai ellenőrzés alatt tör­ténik. A képviselőház szavazat­többséggel a következő orszá­gokat jelölte meg, melyek jo­gosultak segélyre: Olaszor­szág, Görögország, Magyaro­­ ország, Ausztria, Lengyelor-­­­szág és Kína. Ez a megjelö­lés azonban nem jelenti azt, hogy ezek az országok fel­tétlenül kapnak segélyt. (Fel-­­ tehető, hogy Lengyelország és Magyarország esetében teljes amerikai ellenőrzést kérnek. ( Szerk.). Lawrence Smith, wisconsi­­ni republikánus képviselő, aki a javaslatot beterjesztet­te, hangsúlyozta, hogy meg kell akadályozni, hogy Orosz­ország a legcsekélyebbet is kaphassa a segélyből. A képviselőház döntésével egyidejűleg a szenátus kül­politikai bizottsága helyben­hagyta a 350 milliós segély­­programot. A segélyezés feltétele az, hogy az helyszíni amerikai ellenőrzés alatt történjék. A szétosztásra kerülő anyagok az Egyesült Államok birtoká­ban maradnának mindaddig, míg amerikai felügyelet alatt az egyes községekben kiosz­tásra kerülnek. INTÉZKEDÉS A SZERETETOSOMOK ÜGYÉBEN — A Magyar Jövő budapesti szerkesztőségétől. — BUDAPEST, április 23. — Az utóbbi időben Budapesten igen sok olyan külföldi áru került forgalomba, amelyet becsempésztek és főleg bel­városi üzletekben forgalomba hoztak. Az illetékes rendőri ható­ságok az üzletekben áruraz­ziát rendeztek és egyes cé­geknél száz méter számra ta­láltak nylon szövetet és nagy­mennyiségű nylon harisnyá­kat. A nyomozás szálai sze­rint a luxusárukat Svájcból, illetve F­r­a­n­c­i­a­o­rszágból csempészték be és azok vám­mentesen kerültek forgalom­ba. A razziával kapcsolatban szükségessé vált, hogy a sze­­retetcsomagokban küldött és itt eladott áru körüli helyze­tet tisztázzák. A Gazdasági Rendőrség ez ügyben kérdést intézett a K­ö­z­p­onti Vámhatósághoz, amely elvi döntést hozott. E határozat szerint a felesleges szeretetadományát bárki el­adhatja, a kereskedők is megvehetik azokat, de köte­lesek a vámhivatalban — mint külföldi áru után — le­róni a kötelező díjat. A pénzügyminisztérium il­letékes osztálya a Központi Vámigazgatóság döntését jó­váhagyta, így a jövőben a saját használatra­ küldött sze­­retetcsomagok továbbra is vámmentesek, azonban ha valaki értékesíteni akarja, úgy a vevőnek vámot kell befizetnie. Ják Sándor. UGMYR: SZABAD TÁRGYALÁST PALESZTINAI KÉRDÉSBEN FLUSHING MEADOWS,, N. Y. Az Egyesült Nem­zetek Nagygyűlése közel 14 órán át tárgyalta a Palesz­tinai kérdést, megállapodásra azonban nem jutott. Hershel Johnson, az Egyesült Álla­mok delegátusa csatlakozva az angolokhoz, azt ajánlotta, hogy szabják rövidre a fel­szólalások időtartamát s hogy a nagygyűlés egyetlen célja az legyen, hogy vizsgáló bi­zottságot küldjön Palesztiná­ba. Ezzel szemben Andrej Gromyko szovjet megbízott azt ajánlotta, hogy engedje­nek elegendő időt minden fel­szólalónak, aki ki akarja fe­jezni nézetét a palesztinai kérdésről. A közel 14 órás vitából egyetlen perc jutott a zsidók számára. Ebben az egy perc­ben a lengyel delegátus han­goztatta, hogy a zsidó nép megbízottjait is meg kell hallgatni ebben a számukra olyan döntő fontosságú kér­désben. J. Winiewicz lengyel dele­gátus kijelentette, hogy elv­ben t­á­m­o­gatja Palesztina­­ függetlenségét, de hogy a k­é­rdésről határozhassanak, be kell vonni a tárgyalásba minden érdekelt felet. A zsi­dó nép különösen érdekelve van ebben az ügyben, de ki­küldöttjeit nem hívták meg a tárgyalásra. Gromyko beszéde Gromyko szovjet megbí­zott rövid beszédében rámu­tatott arra, hogy a napirendi bizottság csupán a tárgyalá­sok menetét határozza meg, de nem dönti el azokat. Az Egyesült Nemzetek rendkí­vüli nagygyűlésének ugyan­csak nem kell feltétlen végső döntést hoznia. Hangsúlyoz­ta, hogy éppen ezért nem szabad merev időhatár­t szab­ni a viták elé. Kijelentette, hogy támogatja az arab in­dítvány ama részét, hogy szabad legyen a tárgyalás és minden felszólaló kifejthesse nézetét. A gyűlésen ugyancsak ki­derült az, hogy Angliának semmi szándéka sincs, hogy végrehajtsa az Egyesült Nemzetek döntését, ameny­­nyiben az nem egyezne meg az angol felfogással. Építősztrájk május elsején DETROIT.­­ Az épület­munkások AFL szakszerve­zeteinek 25 ezer munkása május elsejére sztrájkot hir­detett. 25-42 és fél cent óra­béremelést követelnek Ház-árak emelkedése MINNEAPOLIS. — Egy kis családi ház építése 1940- ben 5 ezer dollárból felépül­hetett volna, ma ugyanannak a háznak építési költségei 9 ezer dollárt tennének ki, mondja a Northwestern Na­tional Life Insurance Co. legutóbbi kimutatása. -------♦------­ Az Egyesült Nemzetek elhalasztja Magyarország felvételi kérvényének tárgya­lását addigra, amíg a Ma­gyarországgal kötött béke­­szerződés­­érvénybe lép. —--------­ Erdélyben és a Bánátban éhségtüntetések voltak, je­lenti a N. Y. Times Buka­restből. Aradon egy tüntető munkást megöltek. ---------------­ Ma, május 1-én a Magyar Jövő szerkesztő­sége és kiadóhivatala délután 2 órakor zár.

Next