Magyar Jövő, 1947. június (46. évfolyam, 108-127. szám)

1947-06-03 / 108. szám

4 MEGINDUL A HARC A­­VÉSZ ELLEN Két év alatt felére csökken a tüdővészes megbetegedések halálo­zási arányszáma.­­ Molnár Erik nyilatkozata a népjóléti minisz­térium legújabb országos akciójáról Április 19-én indította meg a népjóléti minisztérium go­norrhea elleni nagyarányú penicillinhadjáratát. Ez a had­járat az eltelt két hét alatt már­is hihetetlen eredménye­ket hozott. A minisztérium most újabb akciót indít, ez­úttal a legnagyobb magyar népbetegség, a tüdővész le­küzdésére. A meginduló mun­káról Molnár Erik népjóléti miniszter a következő nyilat­kozatot adta. A legmodernebb oltóanyaggal — A hároméves terv kere­tében célul tűztük ki a tüdő­vész leküzdését. A tüdővész ma a legveszedelmesebb nép­betegség, nemcsak óriási ha­lálozási arányszáma miatt, hanem mert a betegek nagy­része munkaképtelenné válik; ez mind az országra, mind az egyesekre nagy gazdasági kárt, nyomort jelent. Eddig nem igen rendelkeztünk meg­felelő gyógyszerekkel. Ezek­hez most jutottunk hozzá és igy a munkát azonnal meg­kezdjük. — Milyen gyógyszerrel indul meg a hadjárat? — Munkánkat egészen új, Magyarországon eddig nem is használt gyógyanyaggal kí­vánjuk lebonyolítani, az úgy­nevezett BCG-szérummal. Ezt az oltóanyagot két francia tudós, Calmette és Guerin kísérletezték ki 1921-ben, az­óta több millió esetben alkal­mazták Franciaországban, a Szovjetunióban, a skandináv államokban és Romániában, fényes eredménnyel. 80—100 ezer gyermeket már nálunk is beoltottak ezzel a szerrel és a tapasztalatok teljes mér­tékben igazolták a külföld megállapításait. A mi ter­vünkben az okozott nehézsé­get, hogy az Országos Köz­egészségügyi Intézet, amely a szérum előállítását vállalta, nem rendelkezett kellő meny­­nyiségű oltóeszközzel, fecs­kendővel, tűvel és igy tovább. Most a dán Vöröskereszt jó­voltából jutunk mindehhez, öt és félmillió fertőzött! — Hogyan kezdi meg a minisztérium az akció le­bonyolítását ? — A számítások szerint 10—12 orvoscsoport munká­jával tudjuk két év alatt az ország egész lakosságát beol­tani. Nem mindenkit oltunk be, hanem előbb úgynevezett tuberkulin vizsgálaton bo­csátjuk át őket. Aszerint, hogy a megvizsgáltak szer­vezete hogyan viselkedik ez­zel a tuberkulin nevű anyag­gal szemben, fogjuk megálla­pítani, ki az, aki már tüdő­­vésszel fertőzött, ötvenéves korig tartjuk meg a vizsgá­latot s igy rajta az ország mintegy hét és félmillió la­kosa fog keresztülesni. Eb­ből azonban legfeljebb két­milliót oltunk be, ennyi a száma azoknak, akik még tü­dővészes fertőzéstől mente­sek. — A fertőzötteket miért , nem kell beoltani ? — Azért, mert a fertőzés legnagyobb részüket amúgy is immunissá tette a betegség iránt. Fertőzött még nem annyit jelent, hogy beteg. Az oltás is valójában ártalmat­lan fertőzést teremt, ezzel szemben céltalan olyanoknál, akik már előzőleg természe­tes fertőzésen mentek ke­resztül. Az oltás nem gyó­gyítja a betegséget, hanem csak megelőzi. A természetes fertőzötteknek legfeljebb egy és fél százaléka válik be­teggé. Ezeken már nem oltás­sal, hanem kórházi, szanató­riumi ápolással kell és fogunk segíteni. — Milyen eredmények várhatók az oltástól? — Külföldi tap­asztalat szerint a BCG szérummal be­oltottak közül csak hetedrész annyian betegednek meg tü­dővészben, mint a be nem ol­tottak közül. A megbetege­detteknél pedig a halálozási arányszám fele akkora, mint a be nem oltott betegek kö­zött. Külföldön, ahol több millió esetben alkalmazták ezt az új szert, általánosság­ban felére csökkent a tüdő­­vész­ okozta halálozások szá­ma. Nálunk is hasonló ered­mény várható. A Dán Vöröskereszt szerepe — Ismerik-e már a ma­gyar orvosok az új szert? — Nem. A Dán Vöröske­reszt fog segíteni bennünket. Három magyar orvost meg­hívtak dániai tanulmányútra, a 12 orvoscsoportot pedig legalább is kezdetben, amíg a magyar orvosok be nem gya­korolják a kezelést, dán orvo­sok fogják vezetni. Az orvos­csoportok a legkisebb falvak­ba is eljutnak és házról-házra véve a lakosságot, hajtják végre a tuberkulin vizsgála­tot és a BCG-oltást. — Milyen segítséget ad­hat a társadalom ebben a munkában? — Mondani sem kell, hogy az oltóhadjáratot hatalmas felvilágosító hadjáratnak kell megelőznie; ebben egyaránt részt kell vennie a sajtónak, a közigazgatásnak, az ország orvosainak, tanítóinak, párt­jainak, társadalmi szerveze­teinek. Annál is inkább segí­­teniök kell ebben a munká­ban, mert hasonló nagyará­nyú, az egész lakosságra ki­terjedő tüdővész elleni had­járat még a világ egyetlen országában sem volt. Tudo­mányos és gyakorlati tapasz­talataink az egész világ szá­mára igen értékesek lesznek. — Egyet szeretnék még­­ megjegyezni, — fejezi be , nyilatkozatát Molnár Erik. —­­ Tüdővész elleni hadjáratunk­­ ilyen gyors és világraszólóan nagyarányú lebonyolítása a dán Vöröskereszt és itteni vezetője, dr. Buus Hansen ál­dozatkész segítsége nélkül nem vált volna lehetővé. A magyar közegészségügy, a népjóléti minisztérium és a magyar nép hálás köszönetét szeretném neki ezúttal is tol­mácsolni. LEGISMERTEBB MAGYAR VENDÉGLŐ - » New Yorkban VACSORA $1.25 és feljebb KITŰNŐ TÁNC ÉS CIGÁNYZENE ESTÉNKÉNT 3 ELŐADÁS Alkalmas társasvacsorák rendezésére • 46th St., East of B'way lOngacre 3-0115 A menyecske csókja édes , de annál is jobb a Négyes! Ezt mondja minden dohányzó, aki a Négyes dohányt szívja- Próbálja meg ön is, győződjön meg róla! VALÓDI MAGYAR PIPADOHáNY NÉGYES TOBACCO SHOP 423 E. 5th St., N. Y. City Finom női ünneplő cipő. Barna vagy fekete. Minden számban ..... ............6.25 Cipőt küldünk Magyarországba és minden más európai országba az Ön rokonainak és barátainak 50-féle legjobb minőségű exportcipőből vá­laszthatja ki ajándékát gyermekek, nők és férfiak részére. Csomagjaink a Bata-művek raktáraiból szál­lítva, néhány napon belül megérkeznek a címzetthez. A cipők nagyságát a gyár közvetlenül a cím­zettel pontos mértékvételi utasítással meg­állapítja. Mindenki a lábára való cipőt kapja. Meglepően olcsó árainkban minden költség, biztosítás és szállítási díj bennfoglaltatik. Vegye igénybe cipőküldési szolgálatunkat! Kérjen képes árjegyzéket! American Supply Service, Inc. 55 W. 42nd St., New York 18, N. Y. VÁGJA KI ÉS KÜLDJE BE MA! American Supply Service, Inc., 55 West 42nd St., New York, N.Y. Kérem megküldeni kötelezettség nélkül ajándékcsomagra vonatkozó képes cipőárjegyzéküket: Név: ............................................................................. Address: .......................................................................... City:...................................................... State:.............. M.J.15.5. ÁJ Francia vélemény Trumanról PÁRIS. — A “Franc Ti­­reur” című napilap szerint Amerika az arabok és zsidók közül­­ az olajat választja. Amerikának most első ízben félreérthetetlenül és világo­san meg kell mondania, kit támogat Palsztinában. Tru­man a választások előtt a be­vándorlási kvóta emelése mellett szólalt fel, de ez ter­mészetesen semmire sem kö­telezi Amerikát. Belpolitikai okokból ígéreteket tesznek a zsidóknak,­­ az olaj meg­szerzése céljából, viszont az arabokat hitegetik. . MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal) A MENEKÜLTEK AMERIKÁBAN (“REFUGEES IN AMERICA”) Könyvszemle. Irta: Stephen Pierce. A történelem minden sza­kában megtörtént, hogy ül­döztetés és elnyomás elől emberek más hazába mene­kültek. Az európai diktátorok hatalomra jutása is megin­dított egy ilyen folyamatot s az új csak az volt benne, hogy ezúttal példátlan ke­gyetlenséggel és példátlanul nagy számban kényszerítet­­ték kivándorlásra a kisebbsé­gi csoportokat. Az is új volt a mozgalomban, hogy a me­nekülteknek sokféle ország­­ba kellett sokféle ú­j hazába költözniük. Amerika az üldözöttek mellé állott, sokat befogadott közülük és ha valaki tájéko­zódni szeretne arról, hogy miféle emberek voltak azok, akik partjainkra kerültek, olvassa el a most megjelent “Refugees in America” című könyvet, amelyet Maurice R. Davie tanár írt, a Yale Egyetem társadalomtudomá­nyi karának dékánja. A könyv a Committee for Study of Recent Immigration from Europe (a legújabb európai kivándorlás tanulmányozásá­ra alakult bizottság) jelen­tése, amelynek Davie pro­fesszor volt a szerzője. Rész­letes felvilágosítást nyújt a könyv a menekültek számá­ról, nemzetiségéről, koráról, gazdasági és társadalmi hát­teréről; elmondja azt is, hogy mivel foglalkoznak a refugeek az új hazában és hogyan vélekednek a régebbi amerikaiak róluk. Mindnyájan emlékszünk ar­ra, hogy a második világhá­ború kitörése előtt milyen általános érdeklődés kísérte az újfajta bevándorlók meg­érkeztét. Sok régi amerikai örömmel üdvözölte a mene­külteket, mint értékes cso­portot, amely az amerikai szellemi és gazdasági életet új vérrel frissíti fel, mások azonban attól tartottak, hogy a “jövevények” társadalmunk felforgató elemeivé válnak. Alaptalan híresztelések kel­tek szárnyra az országba be­fogadott menekültek számá­ról is. Voltak, akik azt állí­tották, hogy “a menekültek milliói árasztották el Ameri­kát.” Az igazság ezzel szem­ben az, hogy az 1933—1943 évi tízéves­­ időszak alatt a minden országból bevándor­lónak száma csak 499,996 volt. Széles körökben ter­jesztették azt a valótlanságot is, hogy az új bevándorlók mind zsidók. Pedig jóllehet, Hitlerék erőszakoskodásai fő­leg a zsidók ellen irányultak, a bevándorlóknak csak egy­­harmada volt zsidó, pontosan 168,128 ember. Számtalan adatot tartal­maz az új könyv, amelyekről eddig a legtöbb embernek nem volt tudomása. Eddig ismeretlen bevándorlási táb­lázatok és statisztikák van­nak a könyvben, sok drámai részlettel a menekültek törté­netével kapcsolatban. Davie professzor könyvéből tudjuk meg, hogy 425 tanár és ta­nító van a 13 ezer ember kö­zött (akik a kiküldött kérdő­ívekre feleltek.) Három egye­tem tanári karát lehetne ki­állítani belőlük. Többszáz tu­dós talált menedéket part­jainkon, akik nagyban hozzá­járultak tudományos és tech­nológiai haladásunkhoz. Két kiváló Nobel díjas tudós is ebben az időben vándorolt be: Einstein Albert és Fermi Enrico, akiknek az atom­energia kifejlesztése körül vannak érdemeik. Többezer orvossal gazdagodott az or­szág az új bevándorlási hul­lámmal kapcsolatban. A kér­dőívekre 1600 orvos felelt, akik az elébük tornyosuló ne­hézségek ellenére is, lénye­gesen hozzájárultak az or­vosi tudomány haladásához. Sokan közülük olyan vidéke­ken helyezkedtek el, ahol nagy hiány volt orvosokban, felbecsülhetetlen szolgálatot tevén a közegészségügynek. Számos üzletember, gyáros, művész, író és zenész is van a menekültek között, akik szellemi életünknek nyújtot­tak új erőforrást. Az új menekültek, a ré­gebbi bevándorlókkal és fia­ikkal együtt nemcsak kellő hűséget tanúsítottak az új hazával szemben, hanem a háború alatt életükkel is vé­delmezték az országot. A “refugeek” a hadsereg és a hadi­tengerészet tagjaivá let­tek, éppen úgy, mint a Ply­mouth Rock-hoz érkezett ős­bevándorlók hozzátartozói, ki­tüntetéseket szereztek és hő­si halált haltak, vagy a bel­ső fronton végeztek értékes szolgálatokat. Bár Davie professzor azok­ról az európaiakról beszél, akik már megérkeztek Ame­rikába és beolvadóban van­nak a mi kultúránkba, köny­ve különösen időszerű ma, amikor megvan a lehetősége annak, hogy Amerika been­gedje az Európában rekedt többi “hontalant,” vagy azok egy részét. Jóllehet a “Re­fugees in America” a té­nyeknek elfogulatlan ismer­tetője, a következtetés, ame­lyet az olvasó levonhat, a hontalanok beengedése mel­lett szól. A befejező részből idézzük a következőket: “Az Egye­sült Államokban nincsen “re­­fugee-kérdés”, csak beván­dorlási probléma van, amely Amerika történetében min­dig is fennállott. A korábbi generációk helyes ítélőképes­séggel és méltányosan oldot­ták meg mindig ezt a prob­lémát, az amerikai társada­lom előnyére és gazdagításá­ra. Egészen szokatlan és in­dokolatlan volna, ha az el­nyomottak és üldözötteket pártoló tradícióink megtaga­dásával, elzárkóznánk attól, hogy humanitárius köteles­ségünknek eleget tegyünk.” Common Council. Chicago, 111. A Chicagói Kultur Kör piknikje június 22-én az Edgebrook Woods­­ban. Chicago, 111. Június 29-én a Testvériség IPS 5. osztályának nagy nyári mulatsága a Dan Ryan Forest Preserv 87 és Western Ave. alatt. Bronx, N. Y. Július 4-én, vasárnap lesz a Testvériség bronxi osztályénak beach partija az Orchard Beachen. Bronx, N. Y. Június 6-án, pénteken vita-est a Bronxi Hungária IWO Clubban, 809 Westchester Ave., a Testvéri­ség 1029-es osztályának kulturbi­­zottsága rendezésében. Mindenkit szívesen látnak. Chicago, 111. Július 20-án lesz a Testvériség 1011. Ady Endre Osztályának pik­nikje az Edgebrook Woodsban, esős idő esetén a Munkás Otthon­ban. • Az amerikai magyar könyv­piac szenzációja Weinstock Jenő “Túl az ösvényen” cí­mű könyve a buchenwaldi haláltábor titkairól és az európai ellenállási mozgalom hőseiről. Rendelje meg még ma. Ára 2 dollár. Megren­delhető: Magyar Jövő, 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. ESEMÉNYEK NAPTÁRA További Információk a hirdetések és közleményekben találhatók. ■l AFFIDAVITEK szakszerű elkészítése BEVÁNDORLÁSHOZ. BIZTOSÍTÁSOK tűz, autó, baleset, élet és egyéb. FORDÍTÁSOK minden nyelvre. INTERNATIONAL EXCHANGE Hacker Andor HITES KÖZJEGYZŐ 127 West 94th Street New York City Phone: Riverside 9-3770 Figyelem, egyes lapvásárlók ! Manhattan, Bronx Long Island, Brooklyn New York Azok, akik a Magyar Jövőt naponta a fenti városrészek egyikén veszik meg, vágják ki ezt a hirdetést két egymást követő számmal és küldjék be a kiadóhivatalba. Mi elküldünk egy 5 centes bélyeg ellenében­­ magyarországi lapot címére. 15 szám beküldésével egy 1947. évi Naptárt küldünk. (Posta­­költségre kérünk 15 centet). [56] Magyar Jövő ISO E. 1« St-, New York«, N.Y. j KOVÁI LŐRINC: Fekete Vetés ágISSL^155'" ■­­ (Regén■ 11 .... (199) Az út felől lassan csittult a lárma. A ku­koricás között csak néha törtetett egy-egy elmaradt menekülő. István érezte, hogy a hajnal hűvössége a takarója alá csúszik és halkan zörrentek a harmattól bolyhos, szá­raz, egészen a földrehajló kukoricalevelek. Erősen behunyta a szemét és igyekezve, hogy semmire se gondoljon, úgy menekült az álomba, mint apró állatok a föld alá vájt rejtekhelyükre... Arcán mozdulatlan és mégis feszült kifejezés látszott. Homlokán néha ránc mozdult, mintha álom közben is hessegetné magától az irgalmatlan, hűvös gondolatokat. . .. Arra ébredt, hogy a föld remeg alat­ta. A feje­ lecsúszott a zsákról. Füle a rögre szorult. Úgy érezte, hogy a hűvös, harma­tos göröngy megelevenedve mozdul a halán­téka mellett. Kinyitotta a szemét. A kukori­caszárak is megelevenedtek. A lekonyult, száraz levelek alig észrevehetően rezdültek. A felső rész megingott. A kukoricán át ér­ces, zúgó moraj hullámzott. István még mindig mozdulatlanul, táguló szemmel né­zett föl. A halványrózsaszínű égbolton is zúgott valami. .. Hirtelen mindent megér­tett. Az álom szétfoszlott. .. Felugrott. Me­nekülésre készen hóna alá kapta a lapos szalmazsákot, a rövid pokrócot és félrehajt­va a zörögve töredező kukoricaszárat, elő­­renyujtott nyakkal kitekintett. ... A végtelen tarlón, egészen a láthatá­ron meghúzódó uradalmi épületekig, dörög­ve, magasra vágva a szikkadt rögöt, a sárga szalmadarabokat, háznagyságú nehéz tankok rohantak. . . A hátracsapódó porfel­­leg szürkésbarna függönyéből előrenyúló óriás ágyucsövekből néha tűz lobbant és a füst rongyai gyorsan vesztek bele a por ka­vargásába . . . Egyenetlen sorban rohantak. Látszott, hogy hadrendjük sm­egbomlott a frontáttörés lendületétől, mint ahogy a ne­héz kard pengéje is meggörbül, ha túl na­­gyot vág vele a szilaj harcos izmos karja. .. Az acélóriások többszörös rajvonala egye­netlen, dübörgő, morajló, mennydörgő acél­hullámmá olvadt össze, amely porba, füstbe, ágyudörgésbe borulva zúdult előre. .. István lassan kiegyenesedett. Távolban, az uradalom felől, kigyult vala­mi. Keletről, a füst mögött, a tankok széles acélhulláma fölött a virradat izzó bíborában égve, óriás napkorong bukkant fel a puszta szélén. .. A bíborfellegből zúgva kivált valami, az­tán újra. . . újra. . . A kukoricás felett szé­­lesszárnyu csatarepülők szálltak. Acéltestü­kön a hajnal fénye villogott... Mintha a kelő napból szakadt volna ki ez a sebesszár­­nyú csapat. . . mintha tüzörvény, a pusztán szétömlő rőt sugarak sodorták volna nyu­gatra az acélmadarak vöröscsillagos légió­ját. .. Amikor az első árnyék elsuhant felette, összerezzent. Érezte a tankmotorok nehéz­ füstjét. Meghajolt és a tanya felé futott. Valahányszor egy-egy füstgomolyag vető­dött a nap elé, ez az árnyék elhomályosult és beleolvadt az udvar szürke földjébe. Ist­ván odaugrott a tanya ajtaja elé: — Hé, anyám! Vica! Hol vagytok?! A konyha félhomályából nagyot kiáltott valaki. István berohant. Az asszonyok a sa­rokba szorulva bújtak egymáshoz. — Jaj, te... Azt hittük,­ már az oroszok jönnek... — hangzott Julis furcsán elvál­tozott hangja. István megtorpant az asztal előtt. — Mondtam, ássatok árkokat a tanya mögött... Most mi lesz, ha idelőnek ?! Csend lett. Vica térdén nyöszörögve moz­dult a gyermek. — Dehát minek lőnének? Hát itt csupa asszony van... István dühösen felemelte az öklét: — Hát azt honnét tudja az a szibirják ott a tankban, hogy itt édesanyám van, nem pedig az SS-páncéltörők ? Az asszony hallgatott. Vica megigazítot­ta a gyermek körül csavart takarót, amely­ből a fürge kislány újra meg újra ki akart bontakozni és felpillantva kérdezte: — Mi dörög úgy? — A tankok. — Az mi? — Az olyan autó féle, aztán ágyú van rajta. .. — lenyúlt a ferdetetejű padra, úgy könyökölt az asztalra, mintha az ételt vár­ná, de kifelé figyelt. Sokáig hallgattak. Az acélhullám tova­­zugott... a repülők eltűntek... csend lett. Julis lassan felkelt. — Hát én azért csak megnézem, mi van a pulykákkal. .. Éppen mentem volna a tar­ló felé, amikor gyüttek azok a... tankok... — magyarázta halkan és kinézett. Minden csendes volt. A kutágas árnyéka most már megrövidülve, de élesen hevert az udvaron. Julis körülpillantott, aztán lá­nyos, aggodalmas hankon, szinte énekelve hívta a pulykáit: — Puj... puj... puj... Pulyáim, pu­­jáim... Hangja hirtelen elcsuklott. A kukoricás­ból két fakóruhás katona bukkant ki... Nyakukban, szíjon, rövidcsövű géppisztolyt hordtak. Megállottak a kút előtt és némán néztek a tanya felé. Julis merészen figyelt rájuk. A kisebbik katona lassan előre lé­pett. Megtö­­rülte homlokát, köhintett, az­után levette kicsiny kakastaréj sapkáját és végigsimította a haját. Hallgattak. A nap előtt néha felködlöttek a kerek, messziről jött füstgomolyok. .­. Julis hátrafordult és majdnem nyugodtan, halkan beszólt a konyhába: — Pista, Maris, gyertek ki. Megjött. . .az apátok... • Csend volt. Kintről, a nyitott konyhaajtón át (behallatszott az alkonyatkor alacsonyan szálló madarak riogató kiáltása. A távoli út felől motorzúgás morajlott. Innen a ta­nyából néha látszott, hogyan özönlik nyu­gatra az óriás nehézágyuk, tankok, trakto­rok, páncélos személyszállító terepjárók, motorkerékpárok és teherautók végtelen so­ra, de az ezernyi gép lármája mégis zson­gássá tompulva ért el a magányos tanya konyhájában az asztal körül ülők fülébe. (Folytatjuk) June 3, 1947 TESTVÉRISÉG Biztosító és Betegsegélyző Egyesület Az International Worker* Order Affilláit intézete 80 FIFTH AVENUE NEW YORK 11, N. Y. Tagszerzési verseny 1947 Január 1 és Június 3 között 5 első díj: Útiköltség Magyarországba és vissza. Ezenkívül $100 költőpénz További részletekért vágja ki az alábbi szelvényt és küldje be a központi irodának: Kérek részletes felvilágosítást a magyarországi útiköltsög és 100 dollár elnyerésének feltételein NIT:_______________________________________, CIM:____________________________________________________ TAROS:_____________________________ÁLLAM:______________

Next