Magyar Jövő, 1948. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1948-01-02 / 1. szám
2 Wallace zászlóbontása Pörölycsapásokként hullottak Wallace történelmi beszédének szavai az amerikai reakció által nagy gonddal összerakosgatott háborús propaganda tákolmányára. Roosevelt halála óta Wall Street trösztjei és azok akaratának végrehajtói vették át az amerikai kormány kül és belpolitikájának irányítását és gondosan tervezett és szerkesztett propaganda kíséretében dolgozták ki háború és depresszió felé vezető programjukat. Ezzel a propagandával fogadtatták el az amerikai néppel a háborúban bennünket győzelemre vivő koalíció, az amerikai-szovjet barátság megszüntetését. E propaganda központjában az a kolosszális történelmi hazugság állt, hogy a Szovjetunió terjeszkedési, imperialista politikát követ, hogy közvetve vagy közvetlenül “beszivárog” más, különösen szomszédállamok kormányaiba és hogy ez az állítólagos politika Amerika és a béke érdekeit veszélyezteti. Ezzel a propagandával akarták Amerika népével elfogadtatni az amerikai hadibázisok fenntartását az egész földkerekségen, a 15 billió dolláros évi hadi költségvetést, a kötelező katonai szolgálatot, a német hadiipar újjáépítését, a görög és török fasizmust fegyverző Truman doktrínát, a szabadságjogok rendszeres és egyre fokozódó megnyirbálását bent az Egyesült Államokban. Abban a pillanatban, amelyben az amerikai nép végkép elfogadja ezt a propagandát, mint igazságot, kész lesz ideológiailag a harmadik világháborúra, az egész civilizációt veszélyeztető atomháborúra. Ezért a propagandáért, ezért a politikáért a két vezető párt egyformán felelős. Az amerikai nép előtt nem állt volna igazi választás, ha 1948-ban a demokratikus és republikánus párt között kellett volna választania. Wallace hatalmas beszédében, amelyben megindította a harmadik párti mozgalmat Amerikában és elvállalta annak elnökjelölti tisztségét, az igazság fénylő pallosával zúzza darabokra ezt a propaganda építményt és ad alkalmat az amerikai népnek, hogy kifejezésre juttassa békeakaratát 1948-ban. Mark Twaint idézve mutat rá a háborús propaganda magvára: “átlátszó hazugságokat tálalnak ki, a megtámadott nemzetre hárítják a felelősséget és mindenki örül a lelkiismeretét csitító hamisításoknak.” És tovább: “Mi felismerjük a hitleri módszereket, amikor azokat saját országunkban látjuk.” Leleplezi a szovjetelleni politikai mozdulatainkat takaró s tegnapi ellenségünket, a német imperializmust újjáépítő Marshall-tervet, mint olyant, amely két táborra osztja Európát és amely fenyegeti az európai államok függetlenségét és szabadságát. Wall Street sajtója azonnal felismerte Wallace beszédében azt, hogy gyökerében ássa alá oroszellenes, háborús politikájuk minden érvét és a M. Y. Times siet a “megalkuvó” bélyeget rányomni Wallacera. Folytat... hamis és hazug történelmi és politikai hasonlatokra épített analógiájukat, Roosevelt eszméinek e zászlóvivőjét a Hitlerrel összepaktáló Chamberlainnel hasonlítja ös- sze. A N. Y. Times három pontban foglalja össze és védi a jelenlegi Truman adminisz A hó leszállította az autóbalesetek számát NEW YORK. A rendőrség jelentése szerint a magas lónak egyetlen előnye volt a város számára. Az automobillesetek száma a normálisok 91 százalékára csökkent, new yorki gyermekek élesokkal nagyobb biztonságban van, ha az automobilok lóval betakarva az út szélén állnak, mintha az utak közepén száguldanak. 20» /Zmagyab Published Dally, except Sunday and certain Holyrtavs ly the HUNGARIAN DAILY JOURNAL ASSOCIATION, INC. !»0 East 16th Street New York 3, N. Y. Telephone: ALgonquln 4-0397 Editor: ZOLTÁN DEÁK, szerkesztő Manager: EUGENE PRAGEK, ügyvezető Subscription Rates: U.S.A, Canada $9.00 one year, $6.00 half year, $2.75 three months. New York City, So. America, Mexico, Cuba $10.00 one year, »5 .50 half year, $3.00 three months. Europe, Australia, Africa, Palestine, etc., $10.00 one year, $6.00 half year, $3.50 three months. ftaentored as Second Class Matter Sept. 12, 1947 at the Poet Office of New York, N. Y., under the Act of March, 1879. tráció, azaz Wall Street-Vandenberg-Dulles Truman szovjetellenes háborús hisztériás politika indokait. E három kérdés a keleteurópai államok, köztük Magyarország kérdése, az atombomba és a közelkeleti problémák. A Times szerint a Szovjetunió “uralni” akarja Keleteurópát. Amit úgy a Times, mint a Truman adminisztráció gondosan eltakar az amerikai nép elől az a tény, hogy erről a vidékről az utóbbi emberöltő folyamán háromszor támadták meg Oroszországot (kétszer a két világháború folyamán és egyszer az első világháborút követő intervenciós háborúk alkalmával) Wallace, miként Roosevelt elismeri a Szovjetunió abbeli jogát, hogy a határai mentén ne tűrjön meg olyan kormányokat, amelyek reakciósok és amelyek ennélfogva új támadások kinduló pontjaivá válhatnának. Vájjon mit tennénk mi, ha mondjuk Mexicóból, vagy Kanadából kétszer támadtak volna meg bennünket, ha e támadások folyamán 30 millió amerikai vesztette volna életét és országunk egyharmadát elpusztították és felperzselték volna. A Truman doktrína olyan kormányokat szeretne látni ezekben az országokban, amelyek politikai beállítottságára az ideszökött Pfeiffer vagy Eckhardt szovjetfaló kirohanásai jellemzők. • Wallace beszéde fordulópontot jelent a háború utáni korszak történelmében. Egy tiszta, becsületes, inspiráló hang csendült meg a háborús hisztéria, félelem, gyűlölet atmoszférájában, egy hang, mely cselekvésre, nemes harcra szólítja fel Amerika békeszerető népét, harcra a békéért, a nemzetek közti megértésért, a szabadság és demokrácia biztosításáért. Roosevelt legméltóbb utódja és munkatársa élére állt annak a nagy mozgalomnak, amely hivatva van népünket megmenteni egy új háború borzalmaitól és rávezetni arra az útra, amelyet Roosevelt tervezett, a tartós béke és jólét útjára. Az egyletek szava New York magyar egyleteinek több haladószellemű vezetője december elején nekiállt egy népgyűlés megszervezésére az Eckhardt társaság antiszemita, reakciós üzelmei ellen és kezdeményezésüket siker koronázta. A közlekedést megbénító és több szónokot otthontartó hóesés ellenére kitűnően látogatott, s politikai szempontból különösen jelentős gyűlés folyt le, ahol Dr. Lengyel Emil, Dr. Schönfeld Lázár főrabbi, Komlós Imre és Forbáth János különböző szemszögből foglaltak egységesen állást ezekben a kérdésekben. A Székely Izsó-Márk Béla társaság szabotálása még csak jobban kidomborította annak szükségességét, hogy minden becsületes egyleti tag állást foglaljon a vörös mumus mögött dolgozó újfasiszta elemek aknamunkájával szemben. A Verhovay Egylet vezetői, a konvenció határozatát sutba vetve, készséggel kiáltották ki Eckhardt Tibort vezérüknek az AMSz konvencióján. Természetesen nem beszéltek az egyleti tagság nevében akiknek küldöttei csak a hazug ígéreteknek és demokratikus frázisoknak beugorva szavazták meg az AMSz-be való bentmaradást, de nem háborúra igzató összeesküvő bandának a támogatását. Mit tegyenek a tagok ebben az esetben? A Cleveland West Sides-i fiók alapszabály adta jogával élve a szülőhazát támogató, demokratikus jellegű akciót kezdeményez. A cantoni kerület körlevélben hívta fel a tagságot a Révész-Bencze társaság visszaéléseire. Az egyleti tagság nem aktív, egyesek szerint alszik. De ez az álom csak odáig tart, amíg az idők felszólító szavát visszhangzó tagtársak véget nem vetnek annak. Kezdeményezéssel, egyleti gyűlések látogatásával, közérdekű akciókba való bevonásukkal meg lehet szüntetni az Eckhardt társaság által annyira helyeselt és erőszakkal fenntartott passzivitást. Az egyleti tagság csak ott alszik, ahol mindenki más is álmos. A haladó szellemű magyarok csak úgy vethetnek véget a semmitevésnek, ha a saját soraikon belül is kezdenek tenni valamit. Kezdeményezés pedig, különösen most a történelmi jelentőségű 1948-ban, mozgalomra, aktivitásra vezet. Ez pedig egyet jelent a kenyér és demokrácia védelmével, szülő- és befogadott hazánk jobb jövőjének biztosításával. Wallace lemondott a New Republic szerkesztéséről NEW YORK. — A New Republic hetilap bejelentette, hogy Henry A. Wallace lemondott főszerkesztői hivataláról. Wallace azonban nem szakítja meg kapcsolatát a lappal s minden héten cikket fog abba írni. — Michael Straight kiadó veszi át a lap szerkesztését. 1 millió dolláros tűz felgyújtásával vádolják PHILADELPHIA. A rendőrség letartóztatta Edward K. Lannon, 21 éves fiatalembert, akit azzal vádolnak, hogy 1 millió dollár kárt okozó tüzet idézett elő, mely 5 nagy épületet elpusztított. A fiatalembert a tűz közelében fogták el és 17 csomag gyufát találtak nála. MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal) Közgazdasági szemle Megtévesztő adóleszállítás Harold Knutson, minnesotai republikánus képviselő újévi ajándékképen egy megtévesztő adóleszállítási javaslattal lepte meg az amerikai népet..A javaslatot a rendkívüli ülés utolsó napján terjesztette be a Kongresszus elé. Knutson 5 és fél billió dollárral le akarja szállítani az adó összegét, de úgy, hogy azokat segítse, akiknek jövedelme meghaladja az évi 10.000 dollárt, azok rovására, akik 3 ezer dollárt, vagy annál is kevesebbet keresnek évenként. Knutson javaslatának van egy megtévesztő szakasza, amelynek az a célja, hogy léprecsalja a kiskeresetű adófizetőt. Már a múlt évben megpróbálkozott egy javaslattal, mely igen nagy megtakarítást jelentett volna a gazdagok számára s majdnem semmit a kiskeresetű polgárok számára. Akkor egy általános adóleszállítást ajánlott. Ebben a javaslatban Knutson fel akarja emelni az adó alól mentesített összeget 500 dollárról 600-ra, igy a négytagú családból álló 2,400 dollár után nem fizetne adót. Emellett még kisebb változásokat akar eszközölni az adórátában s ezt úgy adja be, hogy az adófizetők legnagyobb része 30 százalékos engedményt kap. Ha azonban megvizsgáljuk a javaslat végső eredményét, akkor hamarosan kitűnik, hogy a kiskeresetű ember csak halvány árnyéksegítséget kap, de a “nagyfiúk” annál többet takaríthatnak meg. Az a munkás, aki évi 2.500 dollár adót fizet és négy gyermeke van, a javaslat szerint megtakarítana évi 65 dollárt, azaz nem kellene jövedelmi adót fizetnie. Ugyanakkor azonban ez a munkás nem takarítana meg egyetlen centet sem az úgynevezett háborús rendkívüli adókból, melyek fölemésztik keresetének jórészét s melyet meg kell fizetnie valahányszor egy csomag cigarettát vásárol, ha moziba megy, vagy felesége egy új kézitáskát vásárol. Való az, hogy megtakarít évi 65 dollárt, de hogy ez a megtakarítás arányos legyen, meg kellene, hogy szabadítsuk a háborús rendkívüli adóktól is. A négy gyermekes családokat évi 3,500 dollárig mentesíteni kellene az adó alól s minden egyedülálló személyt 1,500 dollárig, nem pedig 600-ig, amint Knutson javasolja. A nagyipar vezetői keresnek A Knutson javaslat teljes egészében a nagy jövedelmeknek akar kedvezni. A gyárvezető, kinek évi jövedelme 300 dollár, a javaslat elfogadása után évi 54 ezer dollárral kevesebb adót fizetne, 4 ezer dollárral többet takarítana meg, mint amennyit a múlt évi Knutson javaslat ajánlott. A valóságban azonban még ennél is nagyobb volna a gyárvezető évi megtakarítása. A javaslat ugyanis megengedi, hogy férj és feleség egymás között megosszák a jövedelmet és külön fizessenek adót s igy a férfi is 150 ezer, az asszony is 150 ezer dollár után fizetne adót. Ezáltal a teljes megtakarítás nem 54, hanem 70 ezer dollár volna. Az adó megosztását engedélyező javaslat azonban csak azokra vonatkozik, akiknek évi jövedelme több mint 5 ezer dollár és így a gazdagoknak engedi csak meg, hogy kibújhassanak adójuk egy része alól. Ugyanakkor még azt is megengedné ez a javaslat, hogy vagyonos házastársak egymásra irathassák vagyonuk egy részét, anélkül, hogy ajándékozási adót kellene fizetni. Ez körülbelül évi 200 millió dollár adóveszteséget jelentene az országnak, amit úgy akar Knutson viszszaszerezni, hogy felemelné a munkások által fogyasztott margarin forgalmi adóját. Mindezekből látható, hogy a Knutson javaslat teljesen megtévesztő s valódi engedmény az volna, mely komolyan leszállítaná az 5000 dollárnál kevesebbet kereső családok adóját és ugyanakkor eltörölné a háborús rendkívüli adókat, melyek a magas árak által sújtott munkásságra még külön, rendkívüli megterhelést jelentenek. Az elnök fogadja John Dean 16 éves diákot, aki West Virginia AFL pályázatára írta díjat nyert dolgozatát arról a témáról, hogy “Mi a szakszervezetek szerepe demokratikus életünkben?” Balról jobbra: a West Virginia-i AFL elnöke, E. A. Carter, Truman, Dean és Kilgore szenátor. Felrobbant a szennycsatorna BOSTON. 125 ember megsebesült, többen közülük égési sebeket szenvedtek, mikor a város közepén, a Dewey Square alatt felrobbant a szennycsatorna. A robbanás ereje több üzletet megrongált és ablakokat tört össze. A robbanást a csatornában felgyülemlett gázok okozták. A hó összezúzta az üvegkupolát NEW YORK. A súlyos hótömeg összezúzta a new yorki botanikus kert üvegkupoláját, mely alatt Brazíliából hozott ritka növényeket tenyésztettek. A beáramló hideg levegő a növények egy részét elpusztította, másik révészét sikerült gyorsan átvinni más helyiségekbe. January 2, 1948 ■Z03-S3S5— 1 tfoTGnlN& f ifo ¥■£ 5v/aYEP 'B'T |f | HYSTERIA ORI IHTIMIpATiOMi zsírom Any Source i$ c a 1 ¥Ti& A filmmágnások verték mellüket: “Nem hagyjuk magunkat befolyásolni.” Azután a Thomas-bizottság parancsára kirúgták az antiszemitizmus ellen irányuló film rendezőjét. Miért szegődött Dutra a doktrína szolgálatába Mi rejlik Brazília elnökének hirtelen alkotmánysértő dührohama mögött? Mi a munkásszervezetek ellen irányuló hadjárat rugója? Bármely országnak sokat hangoztatott szuverenitása attól függ, hogy gazdaságilag mennyire független vagyis attól, hogy milyen szerepe van a külföldi tőkének a nemzet gazdasági életében. Nem lehet elégszer megismételni. “Nincs politikai demokrácia gazdasági demokrácia nélkül”, amihez a teljesség kedvéért hozzá kell tennünk, ugyancsak a nem fáradó megismétléssel “nincs közjogi szuvererenitás gazdasági szuverenitás nélkül.” Bármi történik a világ bármely részén a nemzetek belső s egymás közötti életében, ez a három tétel, amelynek alkalmazásával megérthetjük, hogy mi rejlik a dolgok mögött, melyek azok az erők, amelyek az eseményeket irányítják. Alkalmazzuk módszerünket most a brazíliai eseményekre. Brazíliának 45 millió lakosa van s olyan gazdag természeti kincsekben, hogy a lakossága a legnagyobb jólétben élhetne, ipara nemcsak az ország népét láthatná el mindennel, de exportja révén Brazília nemzeti vagyonával a világ egyik leggazdagabb állama lehetne. Ezzel szemben állanak a tények. Brazília népének nyomorúsága minden méreteket meghalad, kulturálisan elmaradt, szociálisan egész alacsony színen mozog. Brazília gazdasági élete a legsúlyosabb válságokon megy át, a gyárak jó része kapacitásának felét se használja ki; a termelés megcsappant, a munkanélküliség nő. A brazil állam már eddig is négyszáz millió dollárral tartozik az USA-nak s újabb százmilliós kölcsön felett most tárgyalnak. A következő adatok mindent megmagyaráznak : Az Egyesült Államok eddig legalább 350 millió dollárt “fektettek be” Braziliba. Brazil négyszáz legnagyobb ipari bányája, közlekedési vállalata, bankja — valójában yankee-vállalat. Az amerikai gyapot-feldolgozó monopólium a termelés 70 százalékát ellenőrzi, — a belföldi 200 kisebb üzem alig 30 százalékot produkál. Az összes gépekkel dolgozó cipőgyárak amerikai ellenőrzés alatt állanak. A gépekért “bért” fizetnek az amerikai gyárosnak, Amerika nem ad el cipőkészítő gépeket Brazilnak. Az autochton üzemek kézierővel dolgoznak. Brazila a mangán termelésben a harmadik helyen áll a világon. Ellenőrzi az United States Steel Corp. leányintézetén, a Compania Meridional de Minerales keresztül. .. A hús és tej termelése ugyancsak ame-rikai diktátum alatt áll. Eredmény: a brazil ipar hozadékának 42 százaléka vándorol ki évenként tisztán az USA-ba. Direkció: Wall Street. Ez a tiszta ipari jövedelem. Ezt kiegészíti természetesen a “kölcsön” adott amerikai tőkék kamat hozadéka. Az USA “Ki és Be- hozatali Bank”-ja természetesen teljes ellenőrzést gyakorol arra, hogy az amerikai kölcsönhöz milyen vállalat juthat — s milyen áru az, amit az USA megvásárol. Egyszóval: koloniális gazdasági helyzet. Maga az állam is gazdaságilag az USA “zsebében van.” Már 1940-ben 334 millió dollárral tartozott. 1941-ben újabb százmillió dollárt kapott a Panasr do Brazil — ez nem más, mint a Panamerican Airways fiókja — légi bázisainak kiépítésére. 1946- ban újabb 45 millió dollár a “Volta Redonda Metalurgica” nagyüzem kiépítésére s más hasonló célokra. Beszélnünk kell a “koncessziók”-ról is, amelyek felett a Wall Street rendelkezik. Ezek közt a legjelentősebb a hatalmas “Amapa” terület természeti kincseinek kihasználására. Ötven évre szól. Optimisták! Most pedig egy 200 millió dolláros kölcsönről tárgyalnak; ezt vas, urán és tórium (atombomba!) bányászatra szolgál és a brazil kikötők (hadászati) kiépítésére. Az északamerikai-brazil kereskedelmi szerződés most van tárgyalás alatt. Huszonkét pontból áll. “Ez a 27 pont mindegyike* Brazil rabszolgaságának 27 pontja” — írja a “Demokrácia” című rio de janeiroi lap. “Brazil mérhetetlen természeti kincsek felett rendelkezik, ami nem mondható el az USA-ról, ahol a természetű kincsek zaradékai kimerülőben vannak. Ha ezeket a kincseket az USA és Brazil közösen használják ki, akkor... — mondotta Truman a kancellárok rio de janeiroi konferenciájának alkalmából tett brazíliai látogatása során. Igen, “akkor...” Ebben az egy szóban minden benne van, ami Brazilban történik. A mondat folytatását nyugodtan az olvasóra bízhatjuk. (sz. b.)