Magyar Jövő, 1948. február (47. évfolyam, 27-49. szám)

1948-02-02 / 27. szám

2 209 17MAGYAR Published Daily, except Sunday and certain Holi­days by the HUNGARIAN DAILY JOURNAL ASSOCIATION, INC. 130 Kast ltith Street. New York 3, N. Y, •■'«.ipnhone: 'ALgonquin 4-0397 Editor: ZOLTÁN DEÁK, szerkesztő Manager: EUGENE PRAGER, ügyvezető Subscription Rates: U.S.A., Canada $9.00 one year, $5.00 halt year, $2.75 three months. New York City, So. America, Mexico, Cuba $10.00 one year, $6.50 half year, .$3.00 three months. Europe, Aus­tralia, Africa, Palestine, etc., $10.00 one year, $0.00 half year, $3.50 three months. Entered aa Second Class Matter Sept. 12, 1247 at the Post Office of New York, N. Y., under the Act of March, 1879. A béke és jólét újjáépítési terve Miként arra több ízben is rámutattunk, a CIO Végrehajtó Bizottsága, a harmadik párt ellenzésén kívü­l még egy másik olyan határozatot is hozott, mely közvetve az ame­rikai reakció útját egyengeti: támogatást ígértek Marshall külügyminiszter úgyneve­zett Európai Újjáépítési Tervének( Euro­pean Reconstruction Plan, ERP.) A Végrehajtó Bizottság egy része elle­nezte ezt az álláspontot. Érveiket Harry Bridges fejtette ki, akinek beszédéből az alantiakat azzal a megjegyzéssel hozzuk, hogy azok teljes egészében fedik lapunk ál­láspontját ebben a nagy horderejű kérdés­ben: “Az 1947-iki bostoni konvención a CIO egyhangúlag helyeselte azt a programot, melynek célja a háború által elpusztított­ országok segélyezése és újjáépítése. Tettük ezt a CIU általános elvi álláspontjának ke­retein belül, mely szerint támogatjuk az Egyesült Nemzeteket, az Amerika, Anglia, Szovjetunió közötti egység roosevelti politi­káját. Ugyanakkor pedig elleneztük a né­met háborús ipar újjáépítését, valamint az amerikai gazdasági segítség olyan felhasz­nálását, amely a szabad, de ínséges népeket függetlenségük, vagy önkormányzati jogaik gyakorlásában korlátozná avagy köztük a polgárháború tüzét szitná. “Ilytih­­nro­gra­m­ot kell­ most is támogat-­ nunk, mint amely egyedül alkot­ megfelelő bázist egészséges segélypolitikához. “A fejlemények azonban azt mutatják, hogy a Marshall terv, melyet, általános for­mában tavaly nyáron fejtett ki Marshall külügyminiszter, felforgatja ezeket az elve­ket. “Az eredeti Marshall terv elfogadható volna az amerikai népnek és az egész világ­nak, mivel pontosan az az, amit Roosevelt és a Szövetségesek ígértek a második világ­háború befejezése előtt. Azonban a jelen­legi Európai Újjáépítési Terv(ERP) nem azonos azzal a gondolattal, melyet Marshall külügyminiszter tavaly nyáron kifejtett. Ehelyett, a Marshall terv igazi céljai — ahogy azokat a nagytőke s a kormány olyan szószólói, mint Royall, Harriman és Baruch kifejtették, a következők: Németország újjáépítése 1. Németország és a német alapipar újjá­építése ugyanazon német és amerikai Wall Street üzleti érdekeltségek irányítása alatt, melyek Hitler hatalomra jutását finanszí­rozták. 2. Ráerőszakolni Európa országaira, aka­ratuk ellenére az amerikai “szabad vállalko­zási” rendszert feltételként a segélyre. 3. A világ kettéosztása. Lehetetlenné tenni az önállóságukat megtartani akaró országoknak azt, hogy részt vegyenek Euró­pa kollektív újjáépítéseiben. A Marshall Terv és a Truman Doktrína politikája már eddig is polgárháborút és káoszt idéztek elő Kínában és Görögországban és ugyanazzal fenyeget Franciaországban és Olaszország­ban. Az Egyesült Nemzetek kikerülése Elvitathatatlan tény, hogy a Marshall féle Európai Újjáépítési Terv teljesen mel­lőzi az Egyesült Nemzeteket, amely egyedül tudná garantálni a segélyadás politikamen­tes megszervezését. Ha valaki azt állítja, hogy a politikamentes segélynyújtás mellett van, akkor ,ha őszinte, követelje hogy ezt a segélyt az Egyesült Nemzetek szervezze meg. “A Roosevelt adminisztráció progresszív embereit eltávolították a kormányból és a helyüket­ az ipar, a bankvilág és a katona­ság képviselői foglalták el. Ezek az emberek uralják most a szövetségi kormány és a Kongresszus kül és belpolitikáját. " Jól tudjuk, hogy minden egyes üzleti és politikai vezér, akiket a Marshall tervvel azonosíthatunk, támogatását bizonyos poli­tikai és gazdasági garanciától tette függővé. . “Ez a megcáfolhatatlan tény hatástalan­ná teszi Murray elnök tíz elvét, mint kül­politikai vezérfonalat. Wall Street nyílt pár­tolása világossá teszi Carey ferdítéseit, me­lyek szerint Wall Street ellenzi a tervet. “Ugyanoly határozottsággal ellenezzük­ Taft-Hoover-Dulles féle izolációs reakcióso­kat, akik, bár végcéljaik ugyanazok, mint a Marshall Truman Doktrína céljai, azokat olcsóbban akarják eszközölni. “Ugyanazok a reakciós csoportok, melyek felelősek a Truman Doktrínáért és a Mar­shall tervért, mint teljes programjuk egyik részéért, szervezik a hajszát az amerikai nép és munkásmozgalom ellen bent az or­szágban. Az igazi segélyprogram “Hogy végrehajthassuk a CIO fennölt el­határozásait, hogy garantálhassuk valóban a békét, biztonságot és jólétet a világ népei­nek, hogy a nácik áldozatainak életbevá­góan fontos segítséget­ nyújthassunk, támo­gatásunkat ígérjük Henry Wallace, nemrég nyilvánosságra hozott programjának: 1. Létesítsünk egy Egyesült Nemzetek, Újjáépítési alapot, az UNRA-hoz hasonlót, amely Európa és Ázsia háborúsújtotta or­szágait talpraállítaná. 2. Az alapot az Egyesült Nemzetek e cél­­ra létesített bizottsága kezelje. 3. Az összeget az Egyesült Nemzetek és más, arra képes állam hozzájárulásaiból hozzák össze. 4. «Adjanak elsőbbségi jogokat azoknak az országoknak, melyek legtöbbet szenved­tek a tengely támadása következtében. A részesüléseket kizárólag az érdem és a szük­ség szabja meg, tekintet nélkül az ország politikájára és társadalmi intézményeire. 5. Ne fektessenek le olyan politikai vagy gazdasági feltételeket, melyek sértenék az országok szuverenitását. Minden ország sza­badon dolgozza ki saját nemzeti gazdasági terveit. 6. Ne adjanak pénzt katonai felszerelés­re vagy készülődésre. 7. Helyezzék a Ruhr völgyét a Nagy Négy nemzetközi ellenőrzése alá és annak javait Európa újjáépítésére használják fel, vala­mint arra a garanciára, hogy Németország soha többé ne veszélyeztethesse a világ bé­kéjét. ......... V­endégvezércikk Magyar sztakhanovisták Naponta olvashatunk a kelet és délkelet­európai demokráciák tervgazdálkodásainak csodálatos eredményeiről. Ezekben az orszá­gokban a munka lendülete új embertípuso­kat termel ki. Kitermeli azt a típust, amely magáévá téve a tervgazdálkodás ügyét, óriási áldozatkészséggel, fizikai és szellemi erőfeszítésével a világtörténelemben eddig ismeretlen eredményeket mutat fel. Amikor az első híreket hallottuk a szta­­h­anovisták munkájáról, sokan csodaként beszéltek róla, mások meg el sem hitték. Ma már Európa több országában teremnek ilyen “csodák” és nem vagyunk szerénytelenek, ha azt mondjuk, hogy nálunk is. Mi van nálunk? Ahogy a magyar demok­rácia politikai és gazdasági téren a fejlet­tebb demokratikus országok nyomába ér és amilyen mértékben az elmúlt három év eredményeit a dolgozókkal­ sikerül tudatosí­tani, úgy nőnek ki a gyárakból, üzemekből a magyar Sztahhanovok és Kuznyecov An­nák. Meg kell ismerni mindenkinek Mekis Jó­zsef volt Hoffher gyári esztergályos nevét, aki ma a Salgótarjáni Acélgyárnak az igaz­gatója s aki egyik újításával rövidesen 50 százalékkal emelte a dróttermelést. Ugyancsak a Salgótarjáni Acélgyárban dolgozik Wágner János esztergályos, aki 20 éven keresztül betanított munkásként dolgozott ugyanazon gépnél. A demokráciá­ban lett belőle szakmunkás. Wágner dara­bológépe gátolta az elektródgyártás foko­zását. A demokráciával szemben kötelessé­gének érezte, hogy átalakítsa azt a gépet, amely mellett 20 évig mint betanított mun­kás dolgozott s amely gátolta az előtte és utána lévő gyártási műveleteket. Wagner először felvette a harcot a kon­zervatív felfogással, majd átalakította a gépet. Ma a gép 400 százalékkal többet ter­mel. Wágner újabb szabadalmakon töri a fejét. A magyar szabadságharc centenáriumán a magyar dolgozóknak, de a magyar ifjú­ságnak is el kell határoznia, hogy követi-e azokat a külföldi és magyar példákat, me­lyek fokozzák a termelékenységet, a munka­teljesítményt és amelyek nélkül a magyar felemelkedést nem lehet megvalósítani. (Nógrádi Újság — Salgótarján.) MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal) A PROPAGANDA KÖLTSÉGEK MEGTÉRÍTÉSÉT követelik WASHINGTON.­­ A hol­lywoodi hajsza falrengető főjátékaként Eric Johnston, a hollywoodi filmcár, aki fő­szerepet játszott a Thomas­ Rankin bizottság előtt való gerinctelen behódolásban és a neves szerzők elbocsájtásá­­ban, most a maga részéről azzal a követeléssel lép fel a kormánnyal szemben a film­­mágnások nevében, hogy té­rítsék meg nekik azokat a ki­adásokat, melyeket a kom­munizmus elleni “hideg­hábo­rúban” saját zsebükből fe­deztek. A Fehér Házban magának Truman elnöknek jelentette be Johnston a követelést, mondván, a Hollywoodi pro­ducerek havonta 50,000 dol­lár különkiadást könyvelnek el a megszállott területekre küldött filmek átfordításáért. Hozzátette, hogy a könyv­kiadók és rádióhálózatok tu­lajdonosai szintén ilyen ki­adásokba vetik magukat a nemes cél érdekében s nem várható el, hogy saját zse­bükből tegyék. Azt javasolta tehát, hogy a State Depart­ment propaganda célokra szánt pénzalapjából térítsék meg ezeket a kiadásokat. Tiltakozás a U. S. flotta manővere ellen olasz vizeken LONDON. — A moszkvai rádió jelenti, hogy Alexander S. Panyuskin szovjet követ Washingtonban til­takozó jegyzéket nyújtott át Mar­shall külügyminiszternek a U. S. flottaegységek olasz ki­kötőkben való tartózkodásá­val kapcsolatban. A jegyzék az olasz békeszerződés meg­sértésének nevezi a flottatün­tetést, mely szerint 1947 de­cember 15-én a szövetséges hatalmak összes fegyveres haderői kiürítik az olasz te­rületet. A szovjet vélemény szerint a flottát továbbá De Gasperi olasz miniszterelnök “politi­kai támogatására” menesztet­ték a Födközi-tengerre. Egyidej­űleg ugyan­ilyen szövegű tiltakozó jegyzék ment a többi szövetséges ha­talmakhoz. Új kormány alakult Irakban BAGDAD.­­ Miután az angol iraki szerződés megkö­tése feletti népfelháborodás a kormányt megbuktatta és Sa­­leh Jabr miniszterelnök álru­hában Transjordániába mene­kült, új kormány alakult Mo­hamed el-Sadr miniszterelnök­sége alatt. Az új kormány felesketé­sénél a tömeg követelte, hogy a megszökött miniszterelnö­köt hozzák vissza és állítsák­­ bíróság elé az angolokkal kö­tött szerződés miatt.­­ Az angol imperiális érde­kek számára a fordulat igen lehangoló s kedvezőtlen, mi­vel a most semmissé nyilvá­­­­nított szerződés értelmében­­ felállítandó hadibázisokat az angol kormány középkeleti pozíciója sarkkövének szánta. L­EVELEK E rovatunkban kifejezett vélemények nem szükségszerűleg azonosak lapunkéval. Kérjük ol­vasóinkat, hogy leveleiket röviden, tömören írják. Kéziratok megőrzését nem vállaljuk. Visszaküldendő kéziratokhoz kérünk megfelelő bélyeggel ellátott, címzett válaszborítékot mellékelni. A reakció hálója Most amikor 1848-nak 100 éves évfordulóját ünnepli a magyar nemzet és a magyar nép szabad, demokratikus népszavazással megválasztott kormányával együtt építi a szabad nép demokráciáját, a régi rabló uralkodó osztály­nak megmaradt vadhajtásai összefogva a nemzetközi fa­siszta népgyilkosokkal és az ideszökött magyar hazaáru­lókkal akadályozzák és késlel­tetik a magyar nép erőfeszíté­se és szenvedése árán új éle­tet biztosító rohamos fejlő­dését. Ennek visszaverésére fel kell sorakozni az amerikai magyarságnak. Az Amerikai Magyar Szövetség most a 100 éves évfordulót ki akarja használni, hogy az amerikai magyarság még hiszékeny ré­szét hálójába fogva uszítsa szülőhazánk és annak népe ellen. A Hitler-Horthy gyil­kos uralmat támogatók akar­nak Kossuth és Petőfi szelle­mében ünnepelni március 14- én Clevelandban és 10 perces ünnepség keretében akarják a Kossuth szobrára akasztani a köszörűt. Az Amerikai Magyar Szö­vetséget irányító hazaárulók nem fogják elérni aljas szán­dékaikat, nem fog sikerülni az amerikai magyarságot ab­ba a gyászos hálóba befogni mégegyszer, amellyel szülő­hazánkat, annak népét és de­mokratikus kormányát szán­dékoznak akadályozni az új és szabad élet megteremtésé­ben. Harcot eme hazaárulók el­len az egész ország területén. Dobja vissza arcukba azt a sarat az amerikai magyarság, melyet a magyar kormány és a magyar népre dobnak. JOHN OROSZ, Cleveland, O. Mezőkövesdi levél Mezőkövesdről írta az aláb­bi levelet egyik olvasónkhoz rokona. Kedves Tóni bácsi! Tudjuk, hogy rólunk sok rosszat hirdetnek ott Ameri­kában, de mi azzal törődünk­ inkább, hogy a magyar saját hazájában boldog legyen. Ép­pen ezért, aki a mezőkövesdi szegénységért dolgozik, bár­mily nézete legyen is, szí­vünkbe fogadjuk. Mi tudjuk, hogy Amerika 30 millió dol­lárt adott volna Nagy Fe­rencnek, de nem a magyar népnek és ha a Nagy Ferenc politikáját folytattuk volna, akkor ezt a pénzt nem vonta volna vissza, amikor Nagy Ferenc megszökött az ország­ból. Mi tudjuk, hogy nehéz lesz a felemelkedés egy vesz­tett háború után, egy romba­­dőlt országban, de mi ezt még akkor is vállaljuk, ha nem segít előre az amerikai reak­ciós politika és nem riadunk vissza még akkor sem, ha kö­römszakadtáig kell éjjelnap­­pal is dolgozni. Mi itt a ma­gunk szabadságharcát békés eszközökkel vívjuk és nem készülünk háborúra Amerika ellen. Azt is tudjuk, hogy a többi nemzetek, Görögország, Kína, nem akarják Amerikát meghódítani és a háborút az amerikai reakciós osztály éleszti. Sokat szeretnék még írni, szeretném figyemeztetni ma­gukat arra a veszedelemre, mely a dolgozók Magyaror­szágát az úri magyarok ré­széről fenyegeti, akik ma is hazájuk ellen dolgoznak. Nem sok idő jut az írásra, mert igen sokat dolgozunk. Szeretettel üdvözli Sándor. February 2, 1949 Dimitrov üzenete a magyar demokráciának Georgi Dimitrov, a Bolgár Népköztársa­ság miniszterelnöke január 6-án fogadta a budapesti Magyar-Bolgár Társaság főtitká­rát, Dimitrov Szokodi Dániel­ dr.-t, Szla­­vinszky Péternek, a szófiai Bolgár-Magyar Társaság főtitkárának kíséretében és a kö­vetkező nagyjelentőségű nyilatkozatot tette: — Adja át a magyar miniszterelnök úr­nak szívélyes üdvözletemet s tlomácsolja azt a reményemet, hogy rövidesen találkozunk egy barátsági és kölcsönös segélynyitási egyezmény aláírására, amely elősegíti a de­mokratikus népeink közötti kapcsolatok el­mélyítését és kiszélesítését. — Nagy érdeklődéssel figyelem Magyar­­ország fejlődését, amely sokkal gyorsabb, mint az várható volt. Magyarország nagy erőfeszítéseket tesz és oly változásokat lép­tet életbe, amelyek előkészítik az utat egy politikai, gazdasági és szociális tekintetben egységes, valódi népi köztársaság kiépítésé­re. Ez a tény őszinte örömünkre szolgál. Hangsúlyozni kívánom: Délkeleteurópában olyan helyzet alakul ki, hogy az imperialis­ták semmit nem fognak elérni, ha kemé­nyen megálljuk a helyünket és még jobban kiépítjük országainkban a nemzeti egysé­get és a baráti kapcsolatokat a környező államokkal. A magyar politika vezetői és a magyar nép ne nyugtalankodjanak, mint ahogy mi sem tartunk az imperialisták csel­szövéseitől. Akármit is csinálnak, nem fognak meg­állítani bennünket kijelölt utunkon. Egy-két évvel ezelőtt talán még lehetséges lett vol­na ez. Most azonban bátran elmondhatjuk hogy a mi új népi demokráciánk országai az út legnehezebb szakaszát már maguk mögött hagyták. Nehézségek természetesen még akadnak, de ezek más jellegűek. A lé­nyeges az, hogy a népi demokrácia belső és nemzetközi helyzete megszilárdultnak tekinthető. — Tennivalónk most az, hogy dolgozzunk. Nem szabad megengednünk, hogy bármi­féle kételyek támadhassanak, amelyek ben­nünket választott utunkról letéríthetnének. Észszerűen és elővigyázatosan kell eljár­nunk, hogy ne ingereljük feleslegesen az imperialistákat. De egy lépést sem fogunk hátrálni ott, ahol népeink alapvető fejlődési vonaláról, vagy szabadságunkról és nemzeti függetlenségünkről van szó. Csak így érhetjük el, hogy tiszteljenek és megbecsüljenek bennünket. Kívánom, hogy minél gyorsabban kössük meg a barátsági és kölcsönös segélynyúj­tási egyezményeket a többi baráti demokra­tikus országgal. E szerződések megkötése kissé elhúzódott ama nagy és alapvető vál­tozások miatt,amelyeket el kellett végez­nünk, a köztársasági alkotmány életbelép­tetése, az ipar, bányák és bankok államosí­tása, a Hazafias Front átszervezése, a bol­gár nép egységes politikai szervezetének megteremtése miatt. Januárban sor kerül a Romániával hosszú idő óta elkészített szer­ződés aláírására. Azután februárban, már­ciusban és áprilisban ilyen szerződéseket fogunk kötni Magyarországgal, Csehszlová­kiával, Lengyelországgal és a Szovjetunió­val, így az elkövetkező három-négy hónap­ban megvalósítjuk a baráti szerződések egy­séges rendszerét s feladatunk ekkor már az az lesz, hogy dolgozzunk népeink barátságá­nak további kiépítésén. — A magyar és a bolgár nép közti kap­csolatok a múltban is igen erősek voltak. Ez a viszony természetes és nem erőszakolt. Ezt a kapcsolatot a magyar és bolgár nép között még jobban el kell mélyíteni új, de­mokratikus alapokon és azonnali tettekkel. E tekintetben nagy szerepe lesz a népeink közötti barátsági és kölcsönös segélynyújtá­si egyezménynek, a kulturális és gazdasági szerződéseknek.­­Különösen nagy fontosságot tulajdoní­tok a Magyar-Bolgár és a Bolgár-Magyar Társaságok működésének, mert a gyakorlat­ban szervezik és meg­valósítják a két nép közeledését és legszorosabb együttműködé­sét. Abtgeld példáját kövessük William O. Douglas, a Legfelsőbb Bíróság tagja a szabad­­d­ságjogok védelméről.­ ­ III. Elfogadtatott egy örökösödési törvényt is. Fél­millió dollárt ajánlottak fel neki, ha aláír egy törvényja­vaslatot, mely az állam szállí­tási és más közszolgálati ér­dekeltségei felett való ellen­őrzést megszorítja. Megvétóz­ta ezt a törvényjavaslatot és kijelentette, hogy az ’’nyil­vánvaló kísérlet néhány em­ber vagyonának növelésére mások rovására törvényhozás útján.” Ezután pedig hadjá­ratot indított a közszolgála­tok tulajdonbavétele érdeké­ben. Éles tiltakozás Erélyesen tiltakozott a szö­vetségi csapatoknak sztrájk­törésre való felhasználása el­len. Ellenállt az ipari villon­gásokat tiltó bírói végzések­nek. Amint Harry Barnard szemléltetően kimutatja, Ab­­­geld találmánya ez a kifeje­zés: “a tiltó végzseb kormá­nya” és minden alkalommal az orruk alá dörzsölte az el­nyomatást, amelyet ez a gya­korlat termelt ki. Ily módon a Norris-LaGuardia - törvény, amelyet 1932-ben fogadtak el, egészen Ab­geldig vezetheti vissza családfáját. Mint kormányzó, minden befolyását latba vetette egy erős haladó szellemű egyetem kifejlesztése érdekében. Attól tartott, hogy a monopoltőke elterpeszkedik a tanszékeken is és nemcsak az emberek tes­te, hanem lelke felett is el fog uralkodni. Tisztában volt azzal, hogy egy egyetem olyan­­erő, amely csendben áthatja az országot és éjjel-nappal for­málja az emberek érzelmeit.” Ezért akart ő olyan egyete­met, amely “az ország kis embereinek nagy tömegeit képviselné,” ezek aztán a dol­gozók tömegeinek barátjai és segítői lennének, azokénak, akik a világ munkáját vég­zik.” v. Tudja jól, hogyan dolgozik a törvényszék, hiszen maga is bíró volt. Amikor a törvény­székek végzéseit látta, ame­lyeket elfogultnak s a vezető politikai párt kiszolgálójának ítélt, mert a kis­emberek ro­vására billentette az igazság mérlegét a korabeli érdekcso­portok javára, hevesen fel­emelte tiltakozó szavát. 1893-ban a következőket mondta: “Azok, akik a törvé­nyeket szabják, emberek — az emberiség minden fogya­tékosságával. Elfogultság­ai­­kat és előítéleteiket maguk­kal viszik az igazságszolgál­tatás előcsarnokába. Általá­ban véve jót akarnak, ameny­­nyire csak kitelhetik tőlük, azok a hibák azonban, ame­lyeket elkövetnek az igazság­szolgáltatásnál, oly nagyok, hogy az égbekiáltó.” Saját szemével látta “a vagyonok bűnös felhasználását” s eb­ben odáig mentek, hogy olyan birákat neveltek, “akik elár­verezik az igazságot.” Ab­geld azt is tudta, mit felejtünk el és mi kerüli ki figyelmünket, hogy a Bill of Rights perrendtartásbeli óv­intézkedéseinek a célja a pol­gárokat nemcsak a törvény­­hozás és a végrehajtás, ha­nem a bírák zsarnoksága el­len is megvédeni. Tudta, hogy a hatalommal vissza lehet él­ni, az ipari hatalommal és a bírói hatalommal egyaránt. Ismerte jó a bírói hatalom történetét, olvasta azokat a fejezeteket, amelyek feltár­ták, hogy néha még a tör­vényszékek is kérges rideg­séggel hagyják figyelmen kí­vül az emberi jogokat. Talár­juk nem mindig fedi el zsar­­nokságukat. * Az alkotmány szerkesztői is tudták ezt és ezért állították fel a tisztességes törvényszé­ki tárgyalások alkotmányos követelményét avégből, hogy­­ a vádlottat nemcsak a rend­­f­őrség és az ügyészség, hanem még a bírák ellen is megvéd­jék. Al­geld mindezzel tisztá­ban volt és talán ezért mond­ja Ch. A. Madison: “azokhoz a bírákhoz volt a legkemé­nyebb, akik visszaéltek tör­vényeink szellemével a nép érdekeinek kárára. Amnesztiát osztogat Amikor Ab­geld kormányzó lett, a Haymarketen lezajlott „ zavargásokért bűnösnek ítélt -s emberek közül négyet fel- f akasztottak. Három még min­dig a börtönben senyvedt. Abtgeld felülvizsgálta ügyü­ket és megbocsátott nekik. A megbocsátás ránézve egysze­­­­rű és minden teketória nélkül való aktus volt. Mert a spint­­ Brand Whitlocknak mondot­ta, tudta, hogy “egyszerűen csak jót cselekszik.” így érez­­te ő, mert véleménye szerint “ezek az emberek nem része­sültek tisztességes igazság- - szolgáltatásban.” Meggyőző­dése szerint a bíró és az es­küdtszék inkorrekt magatar- ta­tása egyaránt megfertőzte a n. tárgyalásokat. m (Folytatás) w. ■' Cl Görög rend­őrök is megölték a kommunista vezetőt . ATHÉN. — Az athéni rendőrség meggyilkolta­ Ha­­ralambos Panagpoulus, athé­ni kommunista vezetőt. A rendőrség körülfogta a kom­munista vezető házát s mi­után az megadta magát, a rendőrök lelőtték.

Next