Magyar Jövő, 1948. február (47. évfolyam, 27-49. szám)
1948-02-02 / 27. szám
2 209 17MAGYAR Published Daily, except Sunday and certain Holidays by the HUNGARIAN DAILY JOURNAL ASSOCIATION, INC. 130 Kast ltith Street. New York 3, N. Y, •■'«.ipnhone: 'ALgonquin 4-0397 Editor: ZOLTÁN DEÁK, szerkesztő Manager: EUGENE PRAGER, ügyvezető Subscription Rates: U.S.A., Canada $9.00 one year, $5.00 halt year, $2.75 three months. New York City, So. America, Mexico, Cuba $10.00 one year, $6.50 half year, .$3.00 three months. Europe, Australia, Africa, Palestine, etc., $10.00 one year, $0.00 half year, $3.50 three months. Entered aa Second Class Matter Sept. 12, 1247 at the Post Office of New York, N. Y., under the Act of March, 1879. A béke és jólét újjáépítési terve Miként arra több ízben is rámutattunk, a CIO Végrehajtó Bizottsága, a harmadik párt ellenzésén kívül még egy másik olyan határozatot is hozott, mely közvetve az amerikai reakció útját egyengeti: támogatást ígértek Marshall külügyminiszter úgynevezett Európai Újjáépítési Tervének( European Reconstruction Plan, ERP.) A Végrehajtó Bizottság egy része ellenezte ezt az álláspontot. Érveiket Harry Bridges fejtette ki, akinek beszédéből az alantiakat azzal a megjegyzéssel hozzuk, hogy azok teljes egészében fedik lapunk álláspontját ebben a nagy horderejű kérdésben: “Az 1947-iki bostoni konvención a CIO egyhangúlag helyeselte azt a programot, melynek célja a háború által elpusztított országok segélyezése és újjáépítése. Tettük ezt a CIU általános elvi álláspontjának keretein belül, mely szerint támogatjuk az Egyesült Nemzeteket, az Amerika, Anglia, Szovjetunió közötti egység roosevelti politikáját. Ugyanakkor pedig elleneztük a német háborús ipar újjáépítését, valamint az amerikai gazdasági segítség olyan felhasználását, amely a szabad, de ínséges népeket függetlenségük, vagy önkormányzati jogaik gyakorlásában korlátozná avagy köztük a polgárháború tüzét szitná. “Ilytihnrogramot kell most is támogat- nunk, mint amely egyedül alkot megfelelő bázist egészséges segélypolitikához. “A fejlemények azonban azt mutatják, hogy a Marshall terv, melyet, általános formában tavaly nyáron fejtett ki Marshall külügyminiszter, felforgatja ezeket az elveket. “Az eredeti Marshall terv elfogadható volna az amerikai népnek és az egész világnak, mivel pontosan az az, amit Roosevelt és a Szövetségesek ígértek a második világháború befejezése előtt. Azonban a jelenlegi Európai Újjáépítési Terv(ERP) nem azonos azzal a gondolattal, melyet Marshall külügyminiszter tavaly nyáron kifejtett. Ehelyett, a Marshall terv igazi céljai — ahogy azokat a nagytőke s a kormány olyan szószólói, mint Royall, Harriman és Baruch kifejtették, a következők: Németország újjáépítése 1. Németország és a német alapipar újjáépítése ugyanazon német és amerikai Wall Street üzleti érdekeltségek irányítása alatt, melyek Hitler hatalomra jutását finanszírozták. 2. Ráerőszakolni Európa országaira, akaratuk ellenére az amerikai “szabad vállalkozási” rendszert feltételként a segélyre. 3. A világ kettéosztása. Lehetetlenné tenni az önállóságukat megtartani akaró országoknak azt, hogy részt vegyenek Európa kollektív újjáépítéseiben. A Marshall Terv és a Truman Doktrína politikája már eddig is polgárháborút és káoszt idéztek elő Kínában és Görögországban és ugyanazzal fenyeget Franciaországban és Olaszországban. Az Egyesült Nemzetek kikerülése Elvitathatatlan tény, hogy a Marshall féle Európai Újjáépítési Terv teljesen mellőzi az Egyesült Nemzeteket, amely egyedül tudná garantálni a segélyadás politikamentes megszervezését. Ha valaki azt állítja, hogy a politikamentes segélynyújtás mellett van, akkor ,ha őszinte, követelje hogy ezt a segélyt az Egyesült Nemzetek szervezze meg. “A Roosevelt adminisztráció progresszív embereit eltávolították a kormányból és a helyüket az ipar, a bankvilág és a katonaság képviselői foglalták el. Ezek az emberek uralják most a szövetségi kormány és a Kongresszus kül és belpolitikáját. " Jól tudjuk, hogy minden egyes üzleti és politikai vezér, akiket a Marshall tervvel azonosíthatunk, támogatását bizonyos politikai és gazdasági garanciától tette függővé. . “Ez a megcáfolhatatlan tény hatástalanná teszi Murray elnök tíz elvét, mint külpolitikai vezérfonalat. Wall Street nyílt pártolása világossá teszi Carey ferdítéseit, melyek szerint Wall Street ellenzi a tervet. “Ugyanoly határozottsággal ellenezzük Taft-Hoover-Dulles féle izolációs reakciósokat, akik, bár végcéljaik ugyanazok, mint a Marshall Truman Doktrína céljai, azokat olcsóbban akarják eszközölni. “Ugyanazok a reakciós csoportok, melyek felelősek a Truman Doktrínáért és a Marshall tervért, mint teljes programjuk egyik részéért, szervezik a hajszát az amerikai nép és munkásmozgalom ellen bent az országban. Az igazi segélyprogram “Hogy végrehajthassuk a CIO fennölt elhatározásait, hogy garantálhassuk valóban a békét, biztonságot és jólétet a világ népeinek, hogy a nácik áldozatainak életbevágóan fontos segítséget nyújthassunk, támogatásunkat ígérjük Henry Wallace, nemrég nyilvánosságra hozott programjának: 1. Létesítsünk egy Egyesült Nemzetek, Újjáépítési alapot, az UNRA-hoz hasonlót, amely Európa és Ázsia háborúsújtotta országait talpraállítaná. 2. Az alapot az Egyesült Nemzetek e célra létesített bizottsága kezelje. 3. Az összeget az Egyesült Nemzetek és más, arra képes állam hozzájárulásaiból hozzák össze. 4. «Adjanak elsőbbségi jogokat azoknak az országoknak, melyek legtöbbet szenvedtek a tengely támadása következtében. A részesüléseket kizárólag az érdem és a szükség szabja meg, tekintet nélkül az ország politikájára és társadalmi intézményeire. 5. Ne fektessenek le olyan politikai vagy gazdasági feltételeket, melyek sértenék az országok szuverenitását. Minden ország szabadon dolgozza ki saját nemzeti gazdasági terveit. 6. Ne adjanak pénzt katonai felszerelésre vagy készülődésre. 7. Helyezzék a Ruhr völgyét a Nagy Négy nemzetközi ellenőrzése alá és annak javait Európa újjáépítésére használják fel, valamint arra a garanciára, hogy Németország soha többé ne veszélyeztethesse a világ békéjét. ......... Vendégvezércikk Magyar sztakhanovisták Naponta olvashatunk a kelet és délkeleteurópai demokráciák tervgazdálkodásainak csodálatos eredményeiről. Ezekben az országokban a munka lendülete új embertípusokat termel ki. Kitermeli azt a típust, amely magáévá téve a tervgazdálkodás ügyét, óriási áldozatkészséggel, fizikai és szellemi erőfeszítésével a világtörténelemben eddig ismeretlen eredményeket mutat fel. Amikor az első híreket hallottuk a sztahanovisták munkájáról, sokan csodaként beszéltek róla, mások meg el sem hitték. Ma már Európa több országában teremnek ilyen “csodák” és nem vagyunk szerénytelenek, ha azt mondjuk, hogy nálunk is. Mi van nálunk? Ahogy a magyar demokrácia politikai és gazdasági téren a fejlettebb demokratikus országok nyomába ér és amilyen mértékben az elmúlt három év eredményeit a dolgozókkal sikerül tudatosítani, úgy nőnek ki a gyárakból, üzemekből a magyar Sztahhanovok és Kuznyecov Annák. Meg kell ismerni mindenkinek Mekis József volt Hoffher gyári esztergályos nevét, aki ma a Salgótarjáni Acélgyárnak az igazgatója s aki egyik újításával rövidesen 50 százalékkal emelte a dróttermelést. Ugyancsak a Salgótarjáni Acélgyárban dolgozik Wágner János esztergályos, aki 20 éven keresztül betanított munkásként dolgozott ugyanazon gépnél. A demokráciában lett belőle szakmunkás. Wágner darabológépe gátolta az elektródgyártás fokozását. A demokráciával szemben kötelességének érezte, hogy átalakítsa azt a gépet, amely mellett 20 évig mint betanított munkás dolgozott s amely gátolta az előtte és utána lévő gyártási műveleteket. Wagner először felvette a harcot a konzervatív felfogással, majd átalakította a gépet. Ma a gép 400 százalékkal többet termel. Wágner újabb szabadalmakon töri a fejét. A magyar szabadságharc centenáriumán a magyar dolgozóknak, de a magyar ifjúságnak is el kell határoznia, hogy követi-e azokat a külföldi és magyar példákat, melyek fokozzák a termelékenységet, a munkateljesítményt és amelyek nélkül a magyar felemelkedést nem lehet megvalósítani. (Nógrádi Újság — Salgótarján.) MAGYAR JÖVŐ (Hungarian Daily Journal) A PROPAGANDA KÖLTSÉGEK MEGTÉRÍTÉSÉT követelik WASHINGTON. A hollywoodi hajsza falrengető főjátékaként Eric Johnston, a hollywoodi filmcár, aki főszerepet játszott a Thomas Rankin bizottság előtt való gerinctelen behódolásban és a neves szerzők elbocsájtásában, most a maga részéről azzal a követeléssel lép fel a kormánnyal szemben a filmmágnások nevében, hogy térítsék meg nekik azokat a kiadásokat, melyeket a kommunizmus elleni “hidegháborúban” saját zsebükből fedeztek. A Fehér Házban magának Truman elnöknek jelentette be Johnston a követelést, mondván, a Hollywoodi producerek havonta 50,000 dollár különkiadást könyvelnek el a megszállott területekre küldött filmek átfordításáért. Hozzátette, hogy a könyvkiadók és rádióhálózatok tulajdonosai szintén ilyen kiadásokba vetik magukat a nemes cél érdekében s nem várható el, hogy saját zsebükből tegyék. Azt javasolta tehát, hogy a State Department propaganda célokra szánt pénzalapjából térítsék meg ezeket a kiadásokat. Tiltakozás a U. S. flotta manővere ellen olasz vizeken LONDON. — A moszkvai rádió jelenti, hogy Alexander S. Panyuskin szovjet követ Washingtonban tiltakozó jegyzéket nyújtott át Marshall külügyminiszternek a U. S. flottaegységek olasz kikötőkben való tartózkodásával kapcsolatban. A jegyzék az olasz békeszerződés megsértésének nevezi a flottatüntetést, mely szerint 1947 december 15-én a szövetséges hatalmak összes fegyveres haderői kiürítik az olasz területet. A szovjet vélemény szerint a flottát továbbá De Gasperi olasz miniszterelnök “politikai támogatására” menesztették a Födközi-tengerre. Egyidejűleg ugyanilyen szövegű tiltakozó jegyzék ment a többi szövetséges hatalmakhoz. Új kormány alakult Irakban BAGDAD. Miután az angol iraki szerződés megkötése feletti népfelháborodás a kormányt megbuktatta és Saleh Jabr miniszterelnök álruhában Transjordániába menekült, új kormány alakult Mohamed el-Sadr miniszterelnöksége alatt. Az új kormány felesketésénél a tömeg követelte, hogy a megszökött miniszterelnököt hozzák vissza és állítsák bíróság elé az angolokkal kötött szerződés miatt. Az angol imperiális érdekek számára a fordulat igen lehangoló s kedvezőtlen, mivel a most semmissé nyilvánított szerződés értelmében felállítandó hadibázisokat az angol kormány középkeleti pozíciója sarkkövének szánta. LEVELEK E rovatunkban kifejezett vélemények nem szükségszerűleg azonosak lapunkéval. Kérjük olvasóinkat, hogy leveleiket röviden, tömören írják. Kéziratok megőrzését nem vállaljuk. Visszaküldendő kéziratokhoz kérünk megfelelő bélyeggel ellátott, címzett válaszborítékot mellékelni. A reakció hálója Most amikor 1848-nak 100 éves évfordulóját ünnepli a magyar nemzet és a magyar nép szabad, demokratikus népszavazással megválasztott kormányával együtt építi a szabad nép demokráciáját, a régi rabló uralkodó osztálynak megmaradt vadhajtásai összefogva a nemzetközi fasiszta népgyilkosokkal és az ideszökött magyar hazaárulókkal akadályozzák és késleltetik a magyar nép erőfeszítése és szenvedése árán új életet biztosító rohamos fejlődését. Ennek visszaverésére fel kell sorakozni az amerikai magyarságnak. Az Amerikai Magyar Szövetség most a 100 éves évfordulót ki akarja használni, hogy az amerikai magyarság még hiszékeny részét hálójába fogva uszítsa szülőhazánk és annak népe ellen. A Hitler-Horthy gyilkos uralmat támogatók akarnak Kossuth és Petőfi szellemében ünnepelni március 14- én Clevelandban és 10 perces ünnepség keretében akarják a Kossuth szobrára akasztani a köszörűt. Az Amerikai Magyar Szövetséget irányító hazaárulók nem fogják elérni aljas szándékaikat, nem fog sikerülni az amerikai magyarságot abba a gyászos hálóba befogni mégegyszer, amellyel szülőhazánkat, annak népét és demokratikus kormányát szándékoznak akadályozni az új és szabad élet megteremtésében. Harcot eme hazaárulók ellen az egész ország területén. Dobja vissza arcukba azt a sarat az amerikai magyarság, melyet a magyar kormány és a magyar népre dobnak. JOHN OROSZ, Cleveland, O. Mezőkövesdi levél Mezőkövesdről írta az alábbi levelet egyik olvasónkhoz rokona. Kedves Tóni bácsi! Tudjuk, hogy rólunk sok rosszat hirdetnek ott Amerikában, de mi azzal törődünk inkább, hogy a magyar saját hazájában boldog legyen. Éppen ezért, aki a mezőkövesdi szegénységért dolgozik, bármily nézete legyen is, szívünkbe fogadjuk. Mi tudjuk, hogy Amerika 30 millió dollárt adott volna Nagy Ferencnek, de nem a magyar népnek és ha a Nagy Ferenc politikáját folytattuk volna, akkor ezt a pénzt nem vonta volna vissza, amikor Nagy Ferenc megszökött az országból. Mi tudjuk, hogy nehéz lesz a felemelkedés egy vesztett háború után, egy rombadőlt országban, de mi ezt még akkor is vállaljuk, ha nem segít előre az amerikai reakciós politika és nem riadunk vissza még akkor sem, ha körömszakadtáig kell éjjelnappal is dolgozni. Mi itt a magunk szabadságharcát békés eszközökkel vívjuk és nem készülünk háborúra Amerika ellen. Azt is tudjuk, hogy a többi nemzetek, Görögország, Kína, nem akarják Amerikát meghódítani és a háborút az amerikai reakciós osztály éleszti. Sokat szeretnék még írni, szeretném figyemeztetni magukat arra a veszedelemre, mely a dolgozók Magyarországát az úri magyarok részéről fenyegeti, akik ma is hazájuk ellen dolgoznak. Nem sok idő jut az írásra, mert igen sokat dolgozunk. Szeretettel üdvözli Sándor. February 2, 1949 Dimitrov üzenete a magyar demokráciának Georgi Dimitrov, a Bolgár Népköztársaság miniszterelnöke január 6-án fogadta a budapesti Magyar-Bolgár Társaság főtitkárát, Dimitrov Szokodi Dániel dr.-t, Szlavinszky Péternek, a szófiai Bolgár-Magyar Társaság főtitkárának kíséretében és a következő nagyjelentőségű nyilatkozatot tette: — Adja át a magyar miniszterelnök úrnak szívélyes üdvözletemet s tlomácsolja azt a reményemet, hogy rövidesen találkozunk egy barátsági és kölcsönös segélynyitási egyezmény aláírására, amely elősegíti a demokratikus népeink közötti kapcsolatok elmélyítését és kiszélesítését. — Nagy érdeklődéssel figyelem Magyarország fejlődését, amely sokkal gyorsabb, mint az várható volt. Magyarország nagy erőfeszítéseket tesz és oly változásokat léptet életbe, amelyek előkészítik az utat egy politikai, gazdasági és szociális tekintetben egységes, valódi népi köztársaság kiépítésére. Ez a tény őszinte örömünkre szolgál. Hangsúlyozni kívánom: Délkeleteurópában olyan helyzet alakul ki, hogy az imperialisták semmit nem fognak elérni, ha keményen megálljuk a helyünket és még jobban kiépítjük országainkban a nemzeti egységet és a baráti kapcsolatokat a környező államokkal. A magyar politika vezetői és a magyar nép ne nyugtalankodjanak, mint ahogy mi sem tartunk az imperialisták cselszövéseitől. Akármit is csinálnak, nem fognak megállítani bennünket kijelölt utunkon. Egy-két évvel ezelőtt talán még lehetséges lett volna ez. Most azonban bátran elmondhatjuk hogy a mi új népi demokráciánk országai az út legnehezebb szakaszát már maguk mögött hagyták. Nehézségek természetesen még akadnak, de ezek más jellegűek. A lényeges az, hogy a népi demokrácia belső és nemzetközi helyzete megszilárdultnak tekinthető. — Tennivalónk most az, hogy dolgozzunk. Nem szabad megengednünk, hogy bármiféle kételyek támadhassanak, amelyek bennünket választott utunkról letéríthetnének. Észszerűen és elővigyázatosan kell eljárnunk, hogy ne ingereljük feleslegesen az imperialistákat. De egy lépést sem fogunk hátrálni ott, ahol népeink alapvető fejlődési vonaláról, vagy szabadságunkról és nemzeti függetlenségünkről van szó. Csak így érhetjük el, hogy tiszteljenek és megbecsüljenek bennünket. Kívánom, hogy minél gyorsabban kössük meg a barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezményeket a többi baráti demokratikus országgal. E szerződések megkötése kissé elhúzódott ama nagy és alapvető változások miatt,amelyeket el kellett végeznünk, a köztársasági alkotmány életbeléptetése, az ipar, bányák és bankok államosítása, a Hazafias Front átszervezése, a bolgár nép egységes politikai szervezetének megteremtése miatt. Januárban sor kerül a Romániával hosszú idő óta elkészített szerződés aláírására. Azután februárban, márciusban és áprilisban ilyen szerződéseket fogunk kötni Magyarországgal, Csehszlovákiával, Lengyelországgal és a Szovjetunióval, így az elkövetkező három-négy hónapban megvalósítjuk a baráti szerződések egységes rendszerét s feladatunk ekkor már az az lesz, hogy dolgozzunk népeink barátságának további kiépítésén. — A magyar és a bolgár nép közti kapcsolatok a múltban is igen erősek voltak. Ez a viszony természetes és nem erőszakolt. Ezt a kapcsolatot a magyar és bolgár nép között még jobban el kell mélyíteni új, demokratikus alapokon és azonnali tettekkel. E tekintetben nagy szerepe lesz a népeink közötti barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezménynek, a kulturális és gazdasági szerződéseknek.Különösen nagy fontosságot tulajdonítok a Magyar-Bolgár és a Bolgár-Magyar Társaságok működésének, mert a gyakorlatban szervezik és megvalósítják a két nép közeledését és legszorosabb együttműködését. Abtgeld példáját kövessük William O. Douglas, a Legfelsőbb Bíróság tagja a szabaddságjogok védelméről. III. Elfogadtatott egy örökösödési törvényt is. Félmillió dollárt ajánlottak fel neki, ha aláír egy törvényjavaslatot, mely az állam szállítási és más közszolgálati érdekeltségei felett való ellenőrzést megszorítja. Megvétózta ezt a törvényjavaslatot és kijelentette, hogy az ’’nyilvánvaló kísérlet néhány ember vagyonának növelésére mások rovására törvényhozás útján.” Ezután pedig hadjáratot indított a közszolgálatok tulajdonbavétele érdekében. Éles tiltakozás Erélyesen tiltakozott a szövetségi csapatoknak sztrájktörésre való felhasználása ellen. Ellenállt az ipari villongásokat tiltó bírói végzéseknek. Amint Harry Barnard szemléltetően kimutatja, Abgeld találmánya ez a kifejezés: “a tiltó végzseb kormánya” és minden alkalommal az orruk alá dörzsölte az elnyomatást, amelyet ez a gyakorlat termelt ki. Ily módon a Norris-LaGuardia - törvény, amelyet 1932-ben fogadtak el, egészen Abgeldig vezetheti vissza családfáját. Mint kormányzó, minden befolyását latba vetette egy erős haladó szellemű egyetem kifejlesztése érdekében. Attól tartott, hogy a monopoltőke elterpeszkedik a tanszékeken is és nemcsak az emberek teste, hanem lelke felett is el fog uralkodni. Tisztában volt azzal, hogy egy egyetem olyanerő, amely csendben áthatja az országot és éjjel-nappal formálja az emberek érzelmeit.” Ezért akart ő olyan egyetemet, amely “az ország kis embereinek nagy tömegeit képviselné,” ezek aztán a dolgozók tömegeinek barátjai és segítői lennének, azokénak, akik a világ munkáját végzik.” v. Tudja jól, hogyan dolgozik a törvényszék, hiszen maga is bíró volt. Amikor a törvényszékek végzéseit látta, amelyeket elfogultnak s a vezető politikai párt kiszolgálójának ítélt, mert a kisemberek rovására billentette az igazság mérlegét a korabeli érdekcsoportok javára, hevesen felemelte tiltakozó szavát. 1893-ban a következőket mondta: “Azok, akik a törvényeket szabják, emberek — az emberiség minden fogyatékosságával. Elfogultságaikat és előítéleteiket magukkal viszik az igazságszolgáltatás előcsarnokába. Általában véve jót akarnak, amenynyire csak kitelhetik tőlük, azok a hibák azonban, amelyeket elkövetnek az igazságszolgáltatásnál, oly nagyok, hogy az égbekiáltó.” Saját szemével látta “a vagyonok bűnös felhasználását” s ebben odáig mentek, hogy olyan birákat neveltek, “akik elárverezik az igazságot.” Abgeld azt is tudta, mit felejtünk el és mi kerüli ki figyelmünket, hogy a Bill of Rights perrendtartásbeli óvintézkedéseinek a célja a polgárokat nemcsak a törvényhozás és a végrehajtás, hanem a bírák zsarnoksága ellen is megvédeni. Tudta, hogy a hatalommal vissza lehet élni, az ipari hatalommal és a bírói hatalommal egyaránt. Ismerte jó a bírói hatalom történetét, olvasta azokat a fejezeteket, amelyek feltárták, hogy néha még a törvényszékek is kérges ridegséggel hagyják figyelmen kívül az emberi jogokat. Talárjuk nem mindig fedi el zsarnokságukat. * Az alkotmány szerkesztői is tudták ezt és ezért állították fel a tisztességes törvényszéki tárgyalások alkotmányos követelményét avégből, hogy a vádlottat nemcsak a rendfőrség és az ügyészség, hanem még a bírák ellen is megvédjék. Algeld mindezzel tisztában volt és talán ezért mondja Ch. A. Madison: “azokhoz a bírákhoz volt a legkeményebb, akik visszaéltek törvényeink szellemével a nép érdekeinek kárára. Amnesztiát osztogat Amikor Abgeld kormányzó lett, a Haymarketen lezajlott „ zavargásokért bűnösnek ítélt -s emberek közül négyet fel- f akasztottak. Három még mindig a börtönben senyvedt. Abtgeld felülvizsgálta ügyüket és megbocsátott nekik. A megbocsátás ránézve egyszerű és minden teketória nélkül való aktus volt. Mert a spint Brand Whitlocknak mondotta, tudta, hogy “egyszerűen csak jót cselekszik.” így érezte ő, mert véleménye szerint “ezek az emberek nem részesültek tisztességes igazság- - szolgáltatásban.” Meggyőződése szerint a bíró és az esküdtszék inkorrekt magatar- tatása egyaránt megfertőzte a n. tárgyalásokat. m (Folytatás) w. ■' Cl Görög rendőrök is megölték a kommunista vezetőt . ATHÉN. — Az athéni rendőrség meggyilkolta Haralambos Panagpoulus, athéni kommunista vezetőt. A rendőrség körülfogta a kommunista vezető házát s miután az megadta magát, a rendőrök lelőtték.