Magyar Jövő, 1948. február (47. évfolyam, 27-49. szám)
1948-02-02 / 27. szám
14 Hungary Today Comments of Interest to • American Hungarians and friends of democratic Hungary. Hungarian Coal Production at 94% of Peacetime Level The Hungarian coal production of the past year achieved results of really considerable volume. According to approximate estimates, the coal output for the year 1947 amount to 8,807,000 tons, corresponding to about 94% of the peace-year production. Statistics have shown an extraordinary mon|t!h b|y month increase, especially since the launching of the 3 Year Plan, that is since last August. In the second half of 1945, daily coal-production fell back to half of its peacetime level. By 1946, it approached 80% of it, and in 1947, with a daily average 3,109 wagons, it attained 101.1% of the past peaceyear level. It is true, that this could be achieved only through a considerable increase in the number of miners over the peace-time average. In the month of October 1947, the number of miners employed in browncoal mining was 45% higher than that of miners employed in 1938. This number was 42% higher with miners working in black-coal output, this being partly explained by the deterioration of the mining equipment and the forced tempo of war-production. This is a very good result indeed when compared to previous periods, against which it shows a yearly increase of 16%. Should this progress be maintained for another year, it would mean a surplus output of 1.5 million tons per year, thus immensely relieving the heavy burdens of Hungarian coal-economy. The fact, however, that the coal produced is — as regards quality and calories — much below tljat produced in peace-time years, weights considerably against the otherwise satisfactory results. This deterioration is estimated at aroiund 5%. Coal supply, especially for the industries, signifies a great problem, not only as far as quantity is concerned, but also from the point olf view of quality coal. The most important task of the collie- A new yorki nagyobb magyar egyletek és szervezetek közül elsőnek ünnepelte meg a bronxi Testvériség Petőfi Sándor születésének 125-ik évfordulóját. Az osztály agilis vezetősége kitűnő programot állított össze erre az alkalomra, melynek kiemelkedő pontja dr. Sik Endre, a washingtoni magyar követség kulturális attaséja volt. A programmot Lantz Dezső, a kulturbizottság elnöke nyitotta meg rövid üdvözlő beszéddel. Kovács Vilma magyar dalokkal gyönyörködtette a hallgatóságot, míg Erdődy Lilly, aki a konferansz feladatát is végezte, Petőfi Szülőföldem c. versét szavalta mély átérzéssel. Nagy tetszést aratott Zélig Tibor hegedűművész Hubay darabjaival. Külön említést érdemel Miss Paeff, aki bravúrosan kísérte a zongorán. Márki Kálmán, két Petőfi vers, “Az ítélet” és a “19-ik század költői” elszavalásával, bebizonyította, hogy még mindig a szavalás nagymestere Magyar Amerikában. * A közönség nagy ovációval fogadta Dr. Sik Endrét, demokratikus Magyarország itteni követségének népszerű tagját. Véleményem szerint — mondotta előadásában — főleg két dolog az, ami Petőfinek versenyen kívül az első helyet biztosítja a Magyar Parnasszuson. Az egyik az, hogy Petőfi volt az, aki —úgy mint senki más és nem ma, a huszadik század derekán, de száz esztendővel ezelőtt, akkor, amikor a még fiatal nacionaliz mies, on the other hand, is to increase the quality and quantity of the produced coal, partly through replacing old and out-of-date equipment by modern ones, and partly by the gradual re-establishment of previous working methods. On basis of the satisfactory records for the first days of Í948, the materialisation of all hopes and aims can, by degrees, be expected. At a national miners’ contest held on the 11th of January 1948, the miners achieved an output of almost 4,000 wagons, surpassing all previous records. más szélvihar gyanánt söpört végig Európán, a legteljesebb és legharmonikusabb összhangba tudta hozni a lángoló nemzeti érzést az őszinte internacionalizmussal. ő nemcsak a magyar szabadságért lelkesedett, — de ugyanakkor a “Világszabadságért.” Nemcsak magyar testvéreit szólította harcba a zsarnokság ellen, de — hogy az ő saját kifejezésével éljek — a világ minden rabszolganépét. Az ő magyar nacionalizmusa nem más népek elnyomását tűzte céljául, mint azoké a magyar hazafiaké, akik Petőfit száz éven keresztül saját céljaik érdekében aljas módon kisajátították és meghamisították, hanem azt, hogy a magyarság, minden más néppel testvéri barátságban összefogva, velük együtt harcoljon a közös ellenség, minden zsarnokság és elnyomás ellen. A nemzeti érzésnek s nemzeti törekvéseknek az őszinte nemzetköziséggel való ezen összekapcsolásával Petőfi lényegesen megelőzte korát. Félévszázadon át az a Magyarország, amely Petőfit a maga költőjének vallotta és mint ilyet ünnepelte, ezt nem tudta megérteni. Több,, mint félévszázadnak kellett eltelnie és Ady Endrének kellett jönnie ahhoz, hogy — ha nem is az egész Magyarország, de legalább a nemzet haladó legjobbjai Petőfinek ezt a már félévszázaddal előbb hirdetett hitvallását megértsék és a magukévá tegyék. És csaknem még egy félévszázadnak — és két világháborúnak — ahhoz, hogy Petőfinek és Adynak ez a közös hitvallása Magyarországon végleg győzelmet arasson. A fiatal, szabad és demokratikus Magyarországnak, mely csak most, csaknem száz évvel Petőfi halála után, a második világháború egyik eredményeképpen tudott megszületni, hitvallása és programja összeesik a Petőfiével : felépíteni a magyar nemzetnek önálló, szabad, gazdag szenvedései árán, hanem témás nemzetek elnyomása, szenvedései árán, hanem békékében s barátságban minden más nemzettel, az összes népek nagy nemzetközi családjának teljes értékű és egyenjogú tagja gyanánt. Ez az egyik oka annak, kedves magyar testvéreim, hogy mi, az új demokratikus Magyarország emberei, Petőfit teljesen a magunkénak érezzük és magunknak vindikáljuk és semmiképp se engedhetjük őt át azoknak, akik a magyar nemzetet ma is még hazafias szólamokkal más népek ellen igyekeznek uszítani. A másik, ami Petőfit az én szememben — és az egész új, demokratikus Magyarország szemében — olyan óriássá teszi, az az, hogy megint csak Petőfi volt az, aki — úgy, mint senki más és nem ma, amikor a szociális problémák fontossága már a legsötétebb koponyák számára is világos, de száz évvel ezelőtti, amikor az emberek legtöbbje még csak nemzeti problémákat látott — a nemzetiproblémák mellett világosan meglátta és a nemzeti problémákkal egyenlő fontosságú problémák gyanánt tárta honfitársai és az egész nemzet elé a magyar nép égető szociális problémáit. ő volt az első, aki feltette a kérdést, hogy mért hullatja verítékét a nép. ő volt az első, aki kimondta, hogy: “Haza csak ott van, hol jog is van. S a népnek nincs joga” Ő volt az első, aki felhívta az uralkodó osztályokat: “Most kér a nép. Most adjatok neki.” Petőfi “Apostol”-a nemcsak az elnyomott nemzet felszabadításáért vívott harc apostola, de a kizsákmányolt népmilliók szociális felszabadításáért vívandó harcé is. Azt hiszem, nem szorul sem magyarázatra, sem bizonyításra, hogy az az új Magyarország, amely a parasztnak földet adott, amely a munkás kizsákmányolását korlátok közé szorítja, ez a Magyarország Petőfi Magyarországa és Petőfi ezé a Magyarországé, nem pedig azoké, akik vissza szeretnék venni a paraszttól a földet és vissza szeretnék állítani a kizsákmányolás teljes szabadságát. Petőfi a mai Magyarországé. De nemcsak Magyarországé. Nem véletlen az, hogy Petőfi verseit annyi más nyelvre is lefordították s hogy az ő verseit forditásban is megértik és élvezik más nemzetek fiai is, nemcsak a magyarok. Petőfi, dacára lángoló magyarságának par excellence nemzetközi költő. — Azzá teszi nemcsak világnézete és politikai vonala, melyekben teljes harmóniában egyesíti a nemzeti törekvést az őszinte nemzetköziséggel, de azzá teszi az a körülmény is, hogy a magyar nemzeti problémák mellett széles teret adott költészetében az összes elnyomott népek, az összes kizsákmányolt osztályok közös problémáinak éppúgy, mint az általános emberi problémáknak. Ezért értik és szeretik Petőfit nemzetiségi különbség nélkül mindazok, akikhez versei eljutnak. Ezt a körülményt azért tartom végtelenül fontosnak és azért akarom külön kihangsúlyozni, mert részemről éppen Petőfi költészetében látom az egyik legalkalmasabb és leghathatósabb médiumot a magyar nemzet és a többi népek között jóbaráti viszony és kulturális együttműködés kiépítésére. Ha igaz az — aminthogy feltétlen igaz — hogy Magyarország a világpiacon nem annyira az anyagi termékeivel, mint inkább szellemi produktumaival veheti fel eredményesen a versenyt más népekkel, úgy véleményem szerint feltétlenül Petőfi költészete az, aminek az új Magyarország szellemi kiviteli listáján az első helyet kell elfoglalnia. És bárhogy ármánykodjanak is a sötétség erői, az új, a szabad Magyarország feltartózhatatlanul halad előre a maga után, a Petőfi és Kossuth kijelölte után: “Pirosló arccal és piros zászlókkal , a zászlókon eme szent jelszóval: Világszabadság!” Az új Magyarország hitvallása és programja azonos Petőfiével Dr. Sik Endre előadása a bronxi Testvériség Petőfi ünnepélyén 86 A Magyar Jövő Jubileumi Kiskönyvtára Sirjok halma issza. Folyjatok, könnyeim, folyj, te forró patak, Szivárogj le hideg orcáikra halkan, Hadd tudják meg rólad: árva gyermekeknek Elhagyott lelkén mily égő fájdalom van! De nem, de nem, inkább Eltávozom innen, Hogy sem könnyem árja Hozzátok lemenjen; Mentsen isten tőle...édes jó szüleim Hogyha megéreznék fiuknak keservét, Szerető szivök a sírban sem pihenne, Egy hit lenne nékik a hosszú öröklét. Isten veletek hát... Csak egyszer még, egyszer ölelkezem össze Sírkeresztetekkel... Az' Olyan a két ága, mint két ölelő kar, Mintha apám s anyám nyújtaná ki karját... Tán fölemelkedtek halotti ágyokból, Fiúkat még egyszer ölelni akarják! ■ *„ _j£ '! JgF' ' MÚLANDÓSÁG... "* ’ - ; ■ i:: Múlandóság a királyok királya. Ez a világ az ő nagy palotája. “ Sétál föl és le benne, S nincs hely, hová ne menne. S hová lelép, amire hág, ő: Minden pusztul.. .körűlé fekszenek .• Petőfi Sándor legszebb versei 87 Szétszórva: eltört koronák, Hervadt virágok, megrepedt szivek. DALAIM AT ! Elmerengek gondolkodva gyakran, S nem tudom, hogy mi gondolatom van, Átröpülök hosszában hazámon, Át a földön, az egész világon! — Dalaim, mik ilyenkor teremnek, Holdsugári ábrándos lelkemnek. Ahelyett, hogy ábrándoknak élek, Tán jobb volna élnem a jövőnek, S gondoskodnom... eh, mért gondoskodnom Jó az isten, majd gondot visel rám. — Dalaim, mik ilyenkor teremnek, Pillangói könnyelmű lelkemnek. ÍIt ! II. Ha szép lyánnyal van találkozásom, Gondomat még mélyebb sírba ásom, S mélyen nézek a szép lyány szemébe, Mint a csillag csendes tó vizébe. — Dalaim, mik ilyenkor teremnek, Vadrózsás szerelmes szivemnek. ,. ‘ ""'ír' Szeret a lyány? iszom örömemben; Nem szeret? kell inni keservemben. S hol pohár és a pohárban bor van, Tarka jókedv születik meg ottan. — Dalaim, mik ilyenkor teremnek, Szivárvány! mámoros lelkemnek. MAGYARJÖVŐ (Hungarian Daily Journal)' A törvényhozók megduplázzák fizetésüket ALBANY. A New York állam törvényhozásának együttes szenátusi és képviselőházi bizottsága megegyezett, hogy javasolni fogja az állami gyűlés tiszteletdíjának 5000 dollárra való felemelését. Ez éppen duplája az eddigi fizetésnek. Vesztett Bevin pártja GLASGOW.------A Calmachie kerületben tartott pótválasztáson a konzervatív párt jelöltje győzött a munkáspárti jelölt fölött. A munkáspárt 13 várost veszített el pótválasztáson, miután politikája semmiben sem különbözik Churchill politikájától. February 2, 1948 KÁRPÁTI RAPSZÓDIA ILLÉS BÉLA REGÉNYE (166) Akik visszatértek a régi hitre, észre se vették, hogy valami maradt bennük a vallásból, melyet 5 dollárért pár napig vallottak. Hogy mi a presbiteriánus vallás, azt akkor se tudták, mikor átttértek rá. De hogy Amerika gazdag ország, azt akkor se felejtették el, mikor már visszatértek az ősi hitre. Ha most is úgy lehetett volna kiutazni Amerikába, mint a háború előtt, a fél ország odavándorol. De mert Amerika kapui zárva voltak a kivándorlók előtt, csak azt lehetett kívánni, csak abban lehetett reménykedni, hogy a két hittérítő után még több amerikai is megtalálja a Kárpátok közé vezető utat. Ezt olyanok is örömmel látták volna, akik 5 dollárért se lettek presbiteriánusokká. A kétnyelvű Vihorlát egy vereckei vallásos népgyűlésen elmagyarázta a hívőknek, hogy mennyivel jobb és mennyivel erősebb az amerikai viszki a ruszin fenyőpálinkánál. A hívők bizonyítékot követeltek a viszkit. Viszkije nem volt Vihorlátnak, de hogy a népek lássák, milyen ember az, aki egy igazi amerikai börtönben kapott nevelést, egy kis hordó rumot veretett csapra a hívők számára. Mialatt a nadrágot viselő hívők a rummal voltak elfoglalva, aszoknyás hívők egy kintornást kerítettek, mert a férfiaknak más dolguk volt, lány lánnyal táncolt. De a zeneszó néhány cseh katonát csalt a kocsmaudvarra. Mikor a hordócska kiürült, a nadrágos hívőknek táncra állt a lábuk, de ekkor a legcsinosabb lányok már kézben voltak. A cseh katonák és a részeg hívők között előbb csak heves szócsata kerekedett, amiben a lányok a csehek oldalán vettek részt. De mikor a dolog komolyra fordult, a lányok is a katonák ellen fordultak. A vereckei presbiteriánusok két cseh katonát agyonvertek. Páris távirati parancsára a katonarendőrök 4 ruszint és 2 magyart letartóztattak. Szedlacsek utasítására a civilrendőrök 3 magyart és két zsidót vettek őrizetbe. A vereckeiek küldöttséget menesztettek Uzhorodra. Se Páris, se Szedlacsek nem akarta fogadni őket. Ekkor Vihorlát közvetítésével Brown atyához fordultak. És most kiderült, hogy a kopasz Brown atya, akin annyit nevettek a kárpátaljaiak, igen befolyásos ember. Kérésére a francia tábornok azonnal fogadta a küldöttséget. — Ne tessék ellenséges cselekedetnek nézni a dolgot, ami Vereckén történt, — így szólt a küldöttség szónoka. Ilyen népek vagyunk, könyörgöm, ilyenek a szokásaink. Aki ismer minket, aki már látott igazi beregi mulatságot, annak meg kell értenie, hogy ezzel a bolondsággal, amit a legények csináltak, csak azt bizonyította be a falu népe, hogy a cseheket a maga fajtájának tekinti, s úgy bánik velük, mint a saját édes testvéreivel. A “vereckei incidens” fölött a Kárpátalja két diktátora összeveszett. Egyiknek az volt a véleménye, hogy rögtönítélő bíróságokat kell felállítani, a másik ellene volt az erélyes kéz politikájának. Hogy ki volt az egyik, és ki a másik, azt nem lehet megállapítani. Később, mikor már mindketten volt, diktátorokká lettek. Páris is, Szedlacsek is a másikat vádolta azzal, hogy akasztatni szeretett volna. Mégis valószínűbb, hogy ebben a vitában Parisnak van igaza, ki a vereckei incidenskor már Gordon atya beloholyása alatt állott. A két diktátor között kitört a háború. Mindketten szövetségesek után néztek és mindketten jó sikerrel. Paris Gordon atyát nyerte meg, vele tanácskozott egy fél éjszakán át, — Szedlacsek Kaminszkyval, ki akkor már Brown atya barátja volt. Páris Prágába küldött memorandumot — Szedlacsek ellen. Szedlacsek egyenesen a francia kormánynál panaszolta be Páris tábornokot. De se a Szajna-partról, se Prágából nem jött válasz az Ung-parti diktátorok számára. Mindkettő dühöngött azon, hogy hiába vár. Mintha csak összebeszéltek volna, mindketten azzal szórakoztak, hogy a hatóságoknak, a zsupánoknak, szolgabiróknak, jegyzőknek utasításokat küldöttek , és a zsupánok, szolgabirók és jegyzők törhették a fejüket, hogy kinek engedelmeskedjenek. (Folytatjuk.) Kerékgyártó János KOSSUTH LAJOS (113) Csakhogy vannak órák, mikor a fegyverek ereje mit sem ér, mert a szembenállók hatalmasabb erővel rendelkeznek, a hit mindenre kész elszántságával. Mikor egy rendszer megérett a pusztulásra, nincs fegyver és nincs hatalom, mely megmenthetné. Ez történt Budavárában Március Tizenötödikén. A helytartóság mindent aláír, Táncsicsot diadalmenetben viszik végig az utcákon és az ujjongó tömeg a kiszabadult fogolylyal elvonul a Landerer-nyomda előtt, a bejáratot már hosszú nemzetiszinü szalag ékesíti. Mert e néhány óra alatt, mig az ifjúság forradalma meghódította fővárost, Länderer úr sem vesztegette idejét. A nyomdával szemközt ott díszeleg Kossuth kivilágított, nemzetiszinü kokárdával ékes fényképe s maga a tulajdonos, társával együtt magyar ruhában feszit, pörge kalapján és kabátjának zsinórján, a szív tájéka felett piros-fehér-zöld dísz. Hogy március idusa kétségbevonhatatlanul a magyar nép győzelmével végződött, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Landerer — a mindenfajta sikernek ez a legérzékenyebb hőmérője — üdvözlő szónoklattal fogadja a tömeget s széles mozdulattal mutat rá Kossuth felkokárdázott képére. — Amott van a magyar sajtónak egyik nevezetes bajnoka! Este aNemzeti Színházban díszelőadás. A Bánk Bánt játsszák. Egressy Gábor újra és újra elszavalja a Nemzeti dalt, a Himnuszt, a Szózatot, felharsan a Rákócziiudló és a Marseilleuse. Pest vértelen forradalma ennek az estének nagy lelkes ujjongásában végetért. Senki sem látja, hogy a sötétben nagy, elintézetlen kérdések meredeznek. 3. Március tizenöt... Délután érkezett meg a hajó Bécsbe a magyar országgyűlés kiküldötteivel. A Dunaparton a forradalmi napok zajos és lelkes tömege várja a hajót. Lobognak a kendők, harsog az éljen, taracklövések ropognak a csípős márciusi levegőben, a szabadság kivirult ezen a tavaszon, az agg Európa megpróbál újjászületni, hogy Negyvennyolc hősét ünnepelje. (Folytatjuk.) Astoria, L. I. Február hó 26-án, csütörtökön tartja az Astoriai Női Csoport születésnapi partiját 3108 Astoria Blvd. alatti helyiségében. Figyelem, Bridgeport! Fairfield! A TESTVÉRISÉG OSZTÁLYAI NAGYSZABÁSÚ DOROS VACSORÁT rendeznek a fairfieldi Munkás Otthonban 720 Kings Highway FEBRUÁR 7-ÉN, SZOMBATON Hajdú János és zenekara muzsikál. Vacsora ára személyenként $1.25. Kérjük a Fairfield-Bridgeport és környéki magyarság nagyszámban való szíves megjelenését. MA MÁR EGÉSZ AMERIKA MAGYARSÁGA TUDJA, HOGY MIAMI, FLORIDÁBAN CSAK A HUNGARIAN RHAPSODY HOTEL—RESTAURANT—BAR—GARDEN 35 N. W. SECOND AVE., MIAMI, Fia. (Ph. 9-9465) az egyedüli hely, ahol magyaros vendégszeretettel, ízletes, választékos házikonyhával, elsőrendű cigányzenével és gyönyörű hotelszobákkal várják az egészséget és szórakozást kereső téli turistákat. * Rezerválja szobáját. Áraink: szoba ellátás naponta január-február $7.00, december-március $6.00. Heti, havi előrefizetésnél discount Partyk rendezését Mrs. KARDOS mérsékelt áron vállalja. KÉt BLOCK A COURT HOUSETÓL, DOWNTOWN. Csomagküldés gyorsan, olcsón, biztosan Magyarországba ) * — en Csehszlovákiába ) és Ausztriába 20 fontig ) és azonfelül minden egyes font 18 cent JOE KIRÁLY SZÁLLÍTÓ ÉS raktározó 246 E. 80th St., New York City. Tel. BUtterfield 8-1584 I