Magyar Jövő, 1948. február (47. évfolyam, 27-49. szám)

1948-02-02 / 27. szám

1­4 Hungary Today Comments of Interest to • Amer­ican Hungarians and friends of democratic Hungary. Hungarian Coal Production at 94% of Peacetime Level The Hungarian coal pro­duction of the past year achieved results of really con­siderable volume. According to approximate estimates, the coal output for the year 1947 amount to 8,807,000 tons, corresponding to about 94% of the peace-year production. Statistics have shown an extraordinary mon|t!h b|y month increase, especially since the launching of the 3 Year Plan, that is since last August. In the second half of 1945, daily coal-production fell back to half of its peace­time level. By 1946, it ap­proached 80% of it, and in 1947, with a daily average 3,109 wagons, it attained 101.1% of the past peace­­year level. It is true, that this could be achieved only through a considerable in­crease in the number of mi­ners over the peace-time average. In the month of Oc­tober 1947, the number of miners employed in brown­­coal mining was 45% higher than that of miners employ­ed in 1938. This number was 42% higher with miners working in black-coal output, this being partly explained by the deterioration of the mining equipment and the forced tempo of war-produc­tion. This is a very good result indeed when compared to pre­vious periods, against which it shows a yearly increase of 16%. Should this progress be maintained for another year, it would mean a sur­plus output of 1.5 million tons per year, thus immensely relieving the heavy burdens of Hungarian coal-economy. The fact, however, that the coal produced is — as re­gards quality and calories — much below tljat produced in peace-time years, weights considerably against the otherwise satisfactory results. This deterioration is estimat­ed at aroiund 5%. Coal supply, especially for the industries, signifies a great problem, not only as far as quantity is concerned, but also from the point olf view of quality coal. The most important task of the collie- A new yorki nagyobb ma­gyar egyletek és szervezetek közül elsőnek ünnepelte meg a bronxi Testvériség Petőfi Sándor születésének 125-ik évfordulóját. Az osztály agi­lis vezetősége kitűnő progra­mot állított össze erre az al­kalomra, melynek kiemelkedő pontja dr. Sik Endre, a wa­shingtoni magyar követség kulturális attaséja volt. A programmot Lantz De­zső, a kulturbizottság elnöke nyitotta meg rövid üdvözlő beszéddel. Kovács Vilma ma­gyar dalokkal gyönyörködtet­te a hallgatóságot, míg Erdő­­dy Lilly, aki a konferansz feladatát is végezte, Petőfi Szülőföldem c. versét szaval­ta mély átérzéssel. Nagy tet­szést aratott Zélig Tibor he­gedűművész Hubay darabjai­val. Külön említést érdemel Miss Paeff, aki bravúrosan kísérte a zongorán. Márki Kálmán, két Petőfi vers, “Az ítélet” és a “19-ik század költői” elszavalásával, bebizonyította­, hogy még mindig a szavalás nagymeste­re Magyar Amerikában. * A közönség nagy ovációval fogadta Dr. Sik Endrét, de­mokratikus Magyarország it­teni követségének népszerű tagját. Véleményem szerint — mondotta előadásában — fő­leg­ két dolog az, ami Petőfi­nek versenyen kívül az első helyet biztosít­ja a Magyar Parnasszuson. Az egyik az, hogy Petőfi volt az, aki —úgy mint senki más és nem ma, a huszadik század derekán, de száz esz­tendővel ezelőtt, akkor, ami­kor a még fiatal nacionaliz­­ mies, on the other hand, is to increase the quality and quantity of the produced coal, partly through replacing old and out-of-date equipment by modern ones, and partly by the gradual re-establishment of previous working methods. On basis of the satisfacto­ry records for the first days of Í948, the materialisation of all hopes and aims can, by degrees, be expected. At a national miners’ contest held on the 11th of January 1948, the miners achieved an out­put of almost 4,000 wagons, surpassing all previous re­cords. más szélvihar gyanánt söpört végig Európán, a legteljesebb és legharmonikusabb össz­hangba tudta hozni a lángoló nemzeti érzést az őszinte in­ternacionalizmussal. ő nemcsak a magyar sza­badságért lelkesedett, — de ugyanakkor a “Világszabad­ságért.” Nemcsak magyar testvéreit szólította harcba a zsarnokság ellen, de — hogy az ő saját kifejezésével éljek — a világ minden rabszolga­népét. Az ő magyar naciona­lizmusa nem más népek el­nyomását tűzte céljául, mint azoké a magyar hazafiaké, akik Petőfit száz éven keresz­tül saját céljaik érdekében al­jas módon kisajátították és­ meghamisították, hanem azt, hogy a magyarság, minden más néppel testvéri barátság­ban összefogva, velük együtt harcoljon a közös ellenség, minden zsarnokság és elnyo­más ellen. A nemzeti érzésnek s nem­zeti törekvéseknek az őszinte nemzetköziséggel való ezen összekapcsolásával Petőfi lé­nyegesen megelőzte korát. Félévszázadon át az a Ma­gyarország, amely Petőfit a maga költőjének vallotta és mint ilyet ünnepelte, ezt nem tudta megérteni. Több,, mint félévszázadnak kellett eltelnie és Ady Endrének kellett jön­nie ahhoz, hogy — ha nem is az egész Magyarország, de legalább a nemzet haladó leg­jobbjai Petőfinek ezt a már félévszázaddal előbb hirde­tett hitvallását megértsék és a magukévá tegyék. És csak­nem még egy félévszázadnak — és két világháborúnak — ahhoz, hogy Petőfinek és Adynak ez a közös hitvallása Magyarországon végleg győ­zelmet arasson. A fiatal, szabad és demok­ratikus Magyarországnak, mely csak most, csaknem száz évvel Petőfi halála után, a második világháború egyik eredményeképpen tudott meg­születni, hitvallása és pro­gramja összeesik a Petőfié­vel : felépíteni a magyar nem­zetnek önálló, szabad, gazdag szenvedései árán, hanem té­­más nemzetek elnyomása, szenvedései árán, hanem béké­kében s barátságban minden más nemzettel, az összes né­pek nagy nemzetközi család­jának teljes értékű és egyen­jogú tagja gyanánt. Ez az egyik oka annak, kedves magyar testvéreim, hogy mi, az új demokratikus Magyarország emberei, Pető­fit teljesen a magunkénak érezzük és magunknak vindi­káljuk és semmiképp se en­gedhetjük őt át azoknak, akik a magyar nemzetet ma is még hazafias szólamokkal más népek ellen­­ igyekeznek uszítani. A­ másik, ami Petőfit az én szememben — és az egész új, demokratikus Magyaror­szág szemében — olyan óriás­sá teszi, az az, hogy megint csak Petőfi volt az, aki — úgy, mint senki más és nem ma, amikor a szociális prob­lémák fontossága már a leg­sötétebb koponyák számára is világos, de száz évvel ez­­előtti, amikor az emberek legtöbbje még csak nemzeti problémákat látott — a nem­zeti­­problémák mellett világo­san meglátta és a nemzeti problémákkal egyenlő fontos­ságú problémák gyanánt tár­ta honfitársai és az egész nemzet elé a magyar nép ége­tő szociális problémáit. ő volt az első, aki feltette a kérdést, hogy mért hullat­ja verítékét a nép. ő volt az első, aki kimondta, hogy: “Haza csak ott van, hol jog is van. S a népnek nincs joga” Ő volt az első, aki felhívta az uralkodó osztályokat: “Most kér a nép. Most adjatok neki.” Petőfi “Apostol”-a nemcsak az­ elnyomott nemzet felsza­­badításáért vívott harc apos­tola, de a kizsákmányolt nép­milliók szociális felszabadítá­sáért vívandó harcé is. Azt hiszem, nem szorul sem magyarázatra, sem bizo­nyításra, hogy az az új­ Ma­gyarország, amely a paraszt­nak földet adott, amely a munkás kizsákmányolását korlátok közé szorítja, ez a Magyarország Petőfi Magyar­­országa és Petőfi ezé a Ma­gyarországé, nem pedig azo­ké, akik vissza szeretnék ven­ni a paraszttól a földet és vissza szeretnék állítani a ki­zsákmányolás teljes szabad­ságát. Petőfi a mai Magyarorszá­gé. De nemcsak Magyaror­szágé. Nem véletlen az, hogy Petőfi verseit annyi más nyelvre is lefordították s hogy az ő verseit forditásban is megértik és élvezik más nem­zetek fiai is, nemcsak a ma­gyarok. Petőfi, dacára lán­goló magyarságának par ex­cellence nemzetközi költő. — Azzá teszi nemcsak világné­zete és politikai vonala, me­lyekben teljes harmóniában egyesíti a nemzeti törekvést az őszinte nemzetköziséggel, de azzá teszi az a körülmény is, hogy a magyar nemzeti problémák mellett széles te­ret adott költészetében az összes elnyomott népek, az összes kizsákmányolt osztá­lyok közös problémáinak épp­úgy, mint az általános embe­ri problémáknak. Ezért értik és szeretik Petőfit nemzeti­ségi különbség nélkül mind­azok, akikhez versei eljutnak. Ezt a körülményt azért tartom végtelenül fontosnak és azért akarom külön ki­hangsúlyozni, mert részemről éppen Petőfi költészetében látom az egyik legalkalma­sabb és leghathatósabb mé­diumot a magyar nemzet és a többi népek között jóbaráti viszony és kulturális együtt­­m­űködés kiépítésére. Ha­ igaz az — aminthogy feltétlen igaz — hogy Magyarország a világpiacon nem annyira az anyagi termékeivel, mint in­kább szellemi produktumaival veheti fel eredményesen a versenyt más népekkel, úgy véleményem szerint feltétle­nül Petőfi költészete az, ami­nek az új Magyarország szel­lemi kiviteli listáján az első helyet kell elfoglalnia. És bárhogy ármánykodja­­nak is a sötétség erői, az új, a szabad Magyarország fel­­tartózhatatlanul halad előre a maga ut­án, a Petőfi és Kossuth kijelölte után: “Pirosló arccal és piros zászlókkal , a zászlókon eme szent jelszóval: Világszabadság!” Az új Magyarország hitvallása és programja azonos Petőfiével Dr. Sik Endre előadása a bronxi Testvériség Petőfi ünnepélyén 86 A Magyar Jövő Jubileumi Kiskönyvtára Sirjok halma issza. Folyjatok, könnyeim, folyj, te forró patak, Szivárogj le hideg orcáikra halkan, Hadd tudják meg rólad: árva gyermekeknek Elhagyott lelkén mily égő fájdalom van! De nem, de nem, inkább Eltávozom innen, Hogy sem könnyem árja Hozzátok lemenjen; Mentsen isten tőle...édes jó szüleim Hogyha megéreznék fiuknak keservét, Szerető szivök a sírban sem pihenne, Egy hit lenne nékik a hosszú öröklét. Isten veletek hát... Csak egyszer még, egyszer ölelkezem össze Sírkeresztetekkel... Az' Olyan a két ága, mint két ölelő kar, Mintha apám s anyám nyújtaná ki karját... Tán fölemelkedtek halotti ágyokból, Fiúkat még egyszer ölelni akarják! ■ *„ _j£ '! JgF' ' MÚLANDÓSÁG... "* ’ - ; ■ i:: Múlandóság a királyok királya. Ez a világ az ő nagy palotája. “ Sétál föl és le benne, S nincs hely, hová ne menne. S hová lelép, amire hág, ő­­: Minden pusztul.. .körűlé fekszenek .• Petőfi Sándor legszebb versei 87 Szétszórva: eltört koronák, Hervadt virágok, megrepedt szivek. DALAIM­ AT ! Elmerengek gondolkodva gyakran, S nem tudom, hogy mi gondolatom van, Átröpülök hosszában hazámon, Át a földön, az egész világon! — Dalaim, mik ilyenkor teremnek, Holdsugári ábrándos lelkemnek. Ahelyett, hogy ábrándoknak élek, Tán jobb volna élnem a jövőnek, S gondoskodnom... eh, mért gondoskodnom Jó az isten, majd gondot visel rám. — Dalaim, mik ilyenkor teremnek, Pillangói könnyelmű lelkemnek. ÍI­t ! II.­­ Ha szép lyánnyal van találkozásom, Gondomat még mélyebb sírba ásom, S mélyen nézek a szép lyány szemébe, Mint a csillag csendes tó vizébe. — Dalaim, mik ilyenkor teremnek, Vadrózsás szerelmes szivemnek. ,. ‘ ""'ír' Szeret a lyány? iszom örömemben; Nem szeret? kell inni keservemben. S hol pohár és a pohárban bor van, Tarka jókedv születik meg ottan. — Dalaim, mik ilyenkor teremnek, Szivárvány! mámoros lelkemnek. MAGYAR­­JÖVŐ (Hungarian Daily Journal)' A törvényhozók megduplázzák fizetésüket ALBANY. A New York ál­lam törvényhozásának együt­tes szenátusi és képviselő­­házi bizottsága megegyezett, hogy javasolni fogja az álla­mi g­y­űlés tiszteletdíjának 5000 dollárra való felemelé­sét. Ez éppen duplája az ed­digi fizetésnek. Vesztett Bevin pártja GLASGOW.------A Cal­machie kerületben tartott pótválasztáson a konzervatív párt jelöltje győzött a mun­káspárti jelölt fölött. A mun­káspárt 13 várost veszített el pótválasztáson, miután po­litikája semmiben sem külön­bözik Churchill politikájától. February 2, 1948 KÁRPÁTI RAPSZÓDIA ILLÉS BÉLA REGÉNYE (166) Akik visszatértek a régi hitre, észre se vették, hogy valami maradt bennük a val­lásból, melyet 5 dollárért pár napig vallot­tak. Hogy mi a presbiteriánus vallás, azt akkor se tudták, mikor átttértek rá. De hogy Amerika gazdag ország, azt akkor se felejtették el, mikor már visszatértek az ősi hitre. Ha most is úgy lehetett volna kiutaz­ni Amerikába, mint a háború előtt, a fél or­szág odavándorol. De mert Amerika kapui zárva voltak a kivándorlók előtt,­­ csak azt lehetett kívánni, csak abban lehetett re­­ménykedni, hogy a két hittérítő után még több amerikai is megtalálja a Kárpátok közé vezető utat. Ezt olyanok is örömmel látták volna, akik 5 dollárért se lettek presbiteriá­­nusokká. A kétnyelvű Vihorlát egy vereckei val­­lásos­ népgyűlésen elmagyarázta a hívőknek, hogy mennyivel jobb és mennyivel erősebb az amerikai viszki a ruszin fenyőpálinkánál. A hívők bizonyítékot követeltek a viszkit. Viszkije nem volt Vihorlátnak, de hogy a népek lássák, milyen ember az, aki egy igazi amerikai börtönben kapott­ nevelést, egy kis hordó rumot veretett csapra a hívők számá­ra. Mialatt a nadrágot viselő hívők a rum­mal voltak elfoglalva, a­­szoknyás hívők egy kintornást kerítettek, mert a férfiaknak más dolguk volt, lány lánnyal táncolt. De a zeneszó néhány cseh katonát csalt a kocs­maudvarra. Mikor a hordócska kiürült, a nadrágos hívőknek táncra állt a lábuk, de ekkor a legcsinosabb lányok már kézben vol­tak. A cseh katonák és a részeg hívők között előbb csak heves szócsata kerekedett,­­ amiben a lányok a csehek oldalán vettek részt. De mikor a dolog komolyra fordult, a lányok is a katonák ellen fordultak. A vereckei presbiteriánusok két cseh ka­tonát agyonvertek. Páris távirati parancsára a katonarendőrök 4 ruszint és 2 magyart le­tartóztattak. Szedlacsek utasítására a civil­rendőrök 3 magyart és két zsidót vettek őri­zetbe. A vereckeiek küldöttséget menesztettek Uzhorodra. Se Páris, se Szedlacsek nem akarta fogadni őket. Ekkor Vihorlát közve­títésével Brown atyához fordultak. És most kiderült, hogy a kopasz Brown atya, akin annyit nevettek a kárpátaljaiak, igen befo­lyásos ember. Kérésére a francia tábornok azonnal fogadta a küldöttséget. — Ne tessék ellenséges cselekedetnek néz­ni a dolgot, ami Vereckén történt, —­ így szólt a küldöttség szónoka. Ilyen népek va­gyunk, könyörgöm, ilyenek a szokásaink. Aki ismer minket, aki már látott igazi bere­gi mulatságot, annak meg kell értenie, hogy ezzel a bolondsággal, amit a legények csi­náltak, csak azt bizonyította be a falu népe, hogy a cseheket a maga fajtájának tekinti, s úgy bánik velük, mint a saját édes test­véreivel. A “vereckei incidens” fölött a Kárpát­alja két diktátora összeveszett. Egyiknek az volt a véleménye, hogy rögtönítélő bíró­ságokat kell felállítani, a másik ellene volt az erélyes kéz politikájának. Hogy ki volt az egyik, és ki a másik, azt nem lehet meg­állapítani. Később, mikor már mindketten volt, diktátorokká lettek. Páris is, Szedlacsek is a másikat vádolta azzal, hogy akasztatni szeretett volna. Mégis valószínűbb, hogy eb­ben a vitában Parisnak van igaza, ki a ve­reckei incidenskor már Gordon atya belo­ho­lyása alatt állott. A két diktátor között kitört a háború. Mindketten szövetségesek után néztek és mindketten jó sikerrel. Paris Gordon atyát nyerte meg, vele tanácskozott egy fél éj­szakán át, — Szedlacsek Kaminszkyval, ki akkor már Brown atya barátja volt. Páris Prágába küldött memorandumot — Szedla­csek ellen. Szedlacsek egyenesen a francia kormánynál panaszolta be Páris tábornokot. De se a Szajna-partról, se Prágából nem jött válasz az Ung-parti diktátorok számá­ra. Mindkettő dühöngött azon, hogy hiába vár. Mintha csak összebeszéltek volna, mind­ketten azzal szórakoztak, hogy a hatóságok­nak, a zsupánoknak, szolgabiróknak, jegy­zőknek utasításokat küldöttek , és a zsu­pánok, szolgabirók és jegyzők törhették a fejüket, hogy kinek engedelmeskedjenek. (Folytatjuk.) Kerékgyártó János KOSSUTH LAJOS (113) Csakhogy vannak órák, mikor a fegyve­rek erej­e mit sem ér, mert a­ szembenállók hatalmasabb erővel rendelkeznek, a hit mindenre kész elszántságával. Mikor egy rendszer megérett a pusztulásra, nincs fegy­ver és nincs hatalom, mely megmenthetné. Ez történt Budavárában Március Tizenötö­dikén.­­ A helytartóság mindent aláír, Táncsicsot diadalmenetben viszik végig az utcákon és az ujjongó tömeg a kiszabadult fogoly­­lyal elvonul a Landerer-nyomda előtt, a be­járatot már hosszú nemzetiszinü szalag éke­síti. Mert e néhány óra alatt, mig az ifjú­ság forradalma meghódította fővárost, Län­derer úr sem vesztegette idejét. A nyomdá­val szemközt ott díszeleg Kossuth kivilágí­tott, nemzetiszinü kokárdával ékes fényké­pe s maga a tulajdonos, társával együtt ma­­gyar ruhában feszit, pörge kalapján és ka­bátjának zsinórján, a szív tájéka felett pi­­ros-fehér-zöld dísz. Hogy március idusa kétségbevonhatatla­­nul a magyar nép győzelmével végződött, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Landerer — a mindenfajta sikernek ez a legérzékenyebb hőmérője — üdvözlő szó­noklattal fogadja a tömeget s széles mozdu­lattal mutat rá Kossuth felkokárdázott ké­pére. — Amott van a magyar sajtónak egyik nevezetes bajnoka! Este a­­Nemzeti Színházban díszelőadás. A Bánk Bánt játsszák. Egressy Gábor újra és újra elszavalja a Nemzeti dalt, a Him­nuszt, a Szózatot, felharsan a Rákóczi­­i­udló és a Marseilleuse. Pest vértelen for­radalma ennek az estének nagy lelkes ujjon­­gásában végetért. Senki sem látja, hogy a sötétben nagy, elintézetlen kérdések mere­­deznek. 3. Március tizenöt... Délután érkezett meg a hajó Bécsbe a magyar országgyűlés ki­küldötteivel. A Dunaparton a forradalmi napok zajos és lelkes tömege várja a hajót. Lobognak a kendők, harsog az éljen, taracklövések ro­pognak a csípős márciusi levegőben, a sza­badság kivirult ezen a tavaszon, az agg Európa megpróbál újjászületni, hogy Negy­vennyolc hősét ünnepelje. (Folytatjuk.) Astoria, L. I. Február h­ó 26-án, csütörtökön tartja az Astoriai Női Csoport szü­letésnapi partiját 31­08 Astoria Blvd. alatti helyiségében. Figyelem, Bridgeport! Fairfield! A TESTVÉRISÉG OSZTÁLYAI NAGYSZABÁSÚ D­OROS VACSORÁT rendeznek a fairf­ieldi Munkás Otthonban 720 Kings Highway FEBRUÁR 7-ÉN, SZOMBATON Hajdú János és zenekara muzsikál. Vacsora ára személyenként $1.25. Kérjük a Fairfield-Bridgeport és környéki magyarság nagyszámban való szíves megjelenését. MA MÁR EGÉSZ AMERIKA MAGYARSÁGA TUDJA, HOGY MIAMI, FLORIDÁBAN CSAK A HUNGARIAN RHAPSODY HOTEL—RESTAURANT—BAR—GARDEN 35 N. W. SECOND AVE., MIAMI, Fia. (Ph. 9-9465) az egyedüli hely, ahol magyaros vendégszeretettel, ízletes, választékos házikony­hával, elsőrendű cigányzenével és gyönyörű hotelszobákkal várják az egészséget és szórakozást kereső téli turistákat. * Rezerválja szobáját. Áraink: szoba ellátás naponta január-február $7.00, december-március $6.00. Heti, havi előrefizetésnél discount Partyk rendezését Mrs. KARDOS mérsékelt áron vállalja. KÉt BLOCK A COURT HOUSETÓL, DOWNTOWN. Csomagküldés gyorsan, olcsón, biztosan Magyarországba ) * — en Csehszlovákiába ) és Ausztriába 20­ fontig ) és azonfelül minden egyes font 18 cent JOE KIRÁLY SZÁLLÍTÓ ÉS raktározó 246 E. 80th St., New York City. Tel. BUtterfield 8-1584 I

Next